Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

04-01

KÉT MŰHELYMUNKA

A RÉGI KÉPTÁR FELÉLESZTETT KINCSEI

MúzeumCafé 66.

szerző: CSALA ILDIKÓ

Mindig fennáll a lehetősége annak, hogy a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának anyaga magángyűjtők műveivel gyarapodjon. Így történt az ismeretlen 17. századi római művész Csendélet papagájjal című vászonképével is, amelyet 1962-ben sikerült megvásárolnia az intézménynek. A kvalitásos alkotás festője feltehetően egy itáliai iskolához tartozó, korai Caravaggio-követő lehetett; a pontos meghatározáshoz azonban feltétlenül szükségessé vált a festmény restaurálása. […]

03-01

DIGITÁLIS ETNOGRÁFIA, QR-KÓD, KITERJESZTETT VALÓSÁG

MúzeumCafé 66.

szerző: ZÁSZKALICZKY ANNA ESZTER

A Digitális Múzeum kötet szerkesztői és szerzői – a 2016-os Múzeum 2.0 konferenciát követően – ismét arra vállalkoztak, hogy a Magyarországon éppen szárnyait bontogató múzeumi digitális lehetőségeket bemutassák, körüljárják. Ahogy előszavukban a szerkesztők is megjegyzik: a digitális technológia lehetőségei a múzeum demokratizálásában, a látogatók aktivizálásában és megszólításában, a múzeum fogalmának kitágításában, a részvételi múzeum kialakításában játszott […]

REÁLTUDOMÁNYOK, HUMÁN MEGKÖZELÍTÉSSEL

MúzeumCafé 66.

szerző: Gréczi Emőke

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum arculatváltása és épületei szerepének újragondolása mellett hasonló ambícióval jött létre ez a periodika is, amelynek nem titkolt célja a figyelemfelkeltés az intézmény iránt, a gyűjtemények nyitottabbá tétele, a jogos büszkélkedés a legújabb kutatási eredményekkel. Az írások megértéséhez alig szükséges műszaki ismeret (egyhez viszont biztosan), többségük társadalomtörténet, storytelling időrendben, a reformkortól […]

A „MOSTOHAGYEREK”

MúzeumCafé 66.

szerző: Gréczi Emőke

Többször vállaltuk már, hogy a lapszám fő témájának kijelölésével adósságunkat törlesztjük: olyan múzeumi területet vagy problémát helyezünk előtérbe, amely a megérdemeltnél kevesebb felületet kapott a MúzeumCafé korábbi évfolyamaiban. Most ugyanakkor olyan témát választottunk, amely a teljes hazai múzeumi és múzeumirányítási rendszerben háttérbe szorul, a „mostohagyerek”, ahogy lapunk egyik interjújában elhangzik. Miközben a nemzetközi trendek azt […]

18-01

„AZT HITTÜK, A FIATAL MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZEK RÁVETIK MAJD MAGUKAT”

BESZÉLGETÉS KLANICZAY JÚLIÁVAL AZ ARTPOOL ÉLŐ ARCHÍVUMRÓL

MúzeumCafé 65.

szerző: JANKÓ JUDIT

Közép-Európa legnagyobb, külföldön is számon tartott alternatív művészeti gyűjteménye az Artpool Művészetkutató Központ, amelyet Klaniczay Júlia és Galántai György 1979-ben hozott létre. A rendszerváltásig illegálisan, 1992-től pedig nyilvános nonprofit intézményként működött. Gyűjteményének egy része az MNB Értéktár Program révén, az intézmény egésze pedig az alapítók ajándékaként 2015 végén került a Szépművészeti Múzeumba önálló szervezeti egységként. A gyűjtemény […]

17-01

„NEM ACZÉL ELISMERTETÉSÉNEK AZ INTÉZMÉNYE”

BESZÉLGETÉS BÁNFALVI ISTVÁNNAL, AZ ACZÉL GYÖRGY KÉZIRATI HAGYATÉKÁT KEZELŐ KURATÓRIUM ELNÖKÉVEL

MúzeumCafé 65.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

A Kádár-rendszer kultúrpolitikájának legfőbb irányítója szenvedélyes kéziratgyűjtő volt. Az általa gyűjtött és vásárolt anyag a kapcsolatainak dokumentumaival, a magánlevelezéssel együtt több tízezer darabot tesz ki. Aczél György Kézirati Hagyatékát ma az MTA Könyvtára kézirattárában őrzik, kutatják. Kezelését egy kuratórium is segíti, amelynek elnökével a gyűjtemény történetéről, kutathatóságáról is beszélgettünk. Kutatásaim alapján úgy tűnik, hogy a legmagasabb pozíciót […]

16-01

„AZÉ A FILM, AKIÉ A TEKERCS”

BESZÉLGETÉS RÁDULY GYÖRGGYEL, A FILMARCHÍVUM IGAZGATÓJÁVAL

MúzeumCafé 65.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Amikor a magyar filmarchívum 1957-ben létrejött, már ötvenhat év eltelt az első magyar film, A táncz születése óta. Sokáig úgy tekintettek az archívumra: egy hely, ahol meg kell őrizni a filmeket. Most azt mondják: egy hely, ahol foglalkozni is kell a filmekkel, s nemcsak gyűjteni, hanem láttatni is a mozgóképes örökséget, eljuttatni azt a közönséghez. Mindennek […]

15-01

ITÁLIAI MŰVÉSZEK A LEDERER-GYŰJTEMÉNYBEN

MúzeumCafé 65.

szerző: JUHÁSZ SÁNDOR

A gyűjtőként és művészeti íróként egyaránt ismert Lederer Sándor (1854–1924) a zürichi műszaki egyetemen mérnöki diplomát szerzett. „Belső hivatása azonban már korán a művészet felé terelte, s mivel szerencsés sorsa módot adott neki arra, hogy szabadon élhessen szenvedélyének, buzgó autodidaxis útján kiváló szakemberré képezte ki magát. Érdeklődése hamar határozott irányt vett: az olasz, főként a felső-olaszországi […]

14-02

A KERT ÉS A TÁJ

MúzeumCafé 65.

szerző: RADNÓTI SÁNDOR

fejezet TERMÉSZET ÉS MŰVÉSZET   ¶ Most jutunk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy kiinduló meghatározásunkat a táj és a kert fogalmi ellentétéről nem teszi-e semmissé a tájkertészet, illetve tájépítészet megjelenése. Hogy amikor a természetet tökéletesítik, díszítik, hibáit kijavítják, átalakítják, a patakokat új mederbe terelik, dombokat hordanak fel, ösvényeket vágnak, s általában módosítják a tájat, akkor a […]

13-03

PÉLDÁK MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI ADATTÁRAKRA

MúzeumCafé 65.

szerző: Basics Beatrix

2017 végén újabb jogszabályi változások történtek a magyar múzeumi területen. A működési engedélyről szóló 2/2010 (I. 14.) OKM-rendeletet újabb váltotta fel, a 376/2017 (XII. 11.) kormányrendelet, amely új követelményeket fogalmaz meg. Bár korábban is kötelező volt múzeumi adattár létrehozása, az új szabályozás pontosan leírja annak fogalmát és célját. Eszerint a múzeumi adattár a muzeális intézményben őrzött […]