A Bakonyerdő múzeuma
MúzeumCafé 2.
„Ország volt a Bakony: sűrűjét nép, falka, futó vad, pásztor járta, utas, útonálló; – most sziget: omló partjairól fasorok, ligetek válnak le, vízőrző berkek, lombba merült falu, vén koronát emelő tölgy…”
Keresztury Dezső: Dunántúli hexameterek
A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum – hazánk első és mindmáig egyetlen vidéken alapított természetrajzi szakmúzeuma – 1972-es létesítése óta kutatja a több mint négyezer négyzetkilométer kiterjedésű Bakony-hegység természeti értékeit. A hagyományos múzeumi feladathármas – gyűjtés, dokumentálás, bemutatás, vagyis a tudományos kutatások, az eredmények közreadása és a kiállítások követelményrendszerének színvonalas teljesítése – mellett szakmúzeumként ugyancsak egy hármas célkitűzésnek igyekszik megfelelni: gyűjteni, kutatni és támogatni a védelmet az adott területen. Azaz a múzeum foglalkozik a természetes környezet állapotának felmérésével (alapkutatás), minek eredményeként javaslatokat ad (alkalmazott kutatás) a védetté nyilvánításokhoz, illetve kezelési utasításokat készít az egyes területek természetes, vagy természetközeli állapotának megőrzéséhez, visszaállításához. A múzeum kutatórészlegei a gyűjteményeknek megfelelően négy szakterületet ölelnek át: geológia, botanika, gerinctelen és gerinces zoológia.
A geológiai gyűjtemény főként őslénytani anyagból áll, a Balaton-felvidéki triász és a várpalotai miocén jelentős és értékes. Kisebb arányú a kőzettani anyag és – a hegység jellegéből adódóan – viszonylag kevés az ásvány. A botanikai gyűjtemény alga-, gomba-, zuzmó- és moharészlege az 1960-as évektől gyarapodik. Virágos herbáriumának alapját Tallós Pál botanikus és Szalai Miklós, a halimbai „füves” pap gyűjteménye képezi. Itt őrzik a magyarországi Ciszter Rend történeti értékű herbáriumát is. A múzeum gerinctelen zoológiai gyűjteményének leggazdagabb egysége a bogárgyűjtemény, de jelentős a Diptera (kétszárnyú) anyag is – itt található az ország tájegységei közül a legnagyobb Syrphidae(zengőlégy)-gyűjtemény.
A gerinces gyűjtemény folyadékos készítmények formájában hal-, kétéltű- és hüllő-, valamint bőrbe tömve és montírozva madár- és emlőspreparátumokat őriz.
A múzeum jelentős tudományos értékkel bíró szakkönyv- és folyóiratanyaggal rendelkezik. Saját kiadványai (Folia Historico-naturalis Bakonyiensis; A Bakony természettudományi kutatásának eredményei) révén pedig számos hazai és külföldi cserepartner publikációja jut el az intézménybe. A Bakony természeti képe című sorozat füzetei (A Bakony halai; Madarak a Bakonyban; A Bakony rovarvilága; Gombák a Bakonyban) és az „Ezerarcú Bakony” című CD a színvonalas ismeretterjesztés eszközeként a nagyközönség tájékoztatását szolgálják.
A múzeum szakalkalmazottai rendszeresen tartanak előadásokat, múzeumi órákat, szakvezetéseket. Iskolai táborokban, erdei iskolákban igény szerint vezetnek bemutatókat, túrákat, foglalkoznak a megfelelő tananyaghoz kapcsolódó témákkal. A Baráti Kör szintén a természettudományos ismeretterjesztés terén dolgozik: éves programjában kirándulások és előadások várják az érdeklődőket.
A múzeum állandó kiállításai közül a Bakony természeti képét bemutató tárlat a zirci ciszterci Apátság barokk épületének első emeletén található. A diorámák bemutatják a jellegzetes bakonyi tájak életközösségeit, védett területeit, többek között az öcsi tőzegmohás úszólápot és a fenyőfői ősfenyvest. A védett növény- és állatfajokra külön jelzés hívja fel a látogatók figyelmét. Kiemelt jelentőségű az úgynevezett „Vörös könyves” tárló, amelyben a kipusztulással fenyegetett madárfajok láthatók. Különleges élményt nyújt a múzeumokban szokatlan akvárium és a terráriumok élő állatainak látványa. Az ásványbemutató csodálatos válogatást kínál a Kárpát-medence ritkaságaiból. A magyar, német és angol feliratok mellett kiállítás-vezető füzet is kapható e két idegen nyelven. Ugyancsak itt található a Sarok Galéria, amelynek időszaki bemutatóin a képző- és iparművészet természet ihlette alkotásai láthatók.
A Jégkorszaki óriások a Bakony-hegységben című őslénytani állandó kiállítás a múzeum új épületében, a Rákóczi tér 3-5. szám alatt tekinthető meg. Fő attrakciója a 2006-ban Csajág mellett feltárt két gyapjas mamut – Tonna és Mázsa – kiegészített és talpra állított csontváza. Mellettük van elhelyezve a „kortárs” jégkorszaki fajok közül egy barlangi medve teljes csontváza, valamint egy-egy barlangi hiéna, őstulok, ló, gyapjas orrszarvú, ősbölény és egy óriásszarvas koponyája. Ugyancsak itt kapott helyet a pulai ősorrszarvú-lelet is: a mintegy 3,5-4 millió éves maradvány a pulai alginitbányából került elő.
A csontvázak, koponyák mellett és felett látható rekonstrukciós rajzok háromdimenziós megoldással ábrázolják az egykor élt ősállatokat. Az installációba beépített hangtechnikai eszközök a bemutatott egykori élőlények és élőhelyek hangulatát idézik. A leletek, a képek, a környezet, a hangok keltette hatás révén a látogató „részese lehet” a jégkorszak világának. A szakmai és ismeretterjesztő szempontokat egyaránt figyelembe vevő tájékoztató szövegek magyarul és angolul olvashatók. A lenticular védjegyű eljárás felhasználásával a feliratok egyazon táblán vannak elhelyezve, s az olvasó látószögének néhány centiméternyi elmozdulása eredményezi a szövegek váltását. Főleg a fiatalabb korosztályra gondolva egy interaktív játék is része a kiállításnak: segítségével az érdeklődők megismerhetik a 2006-os feltárás eseményeit, valamint nehéz és könnyített módon összerakhatják a nagyobb mamut csontvázát.
A kiállítások kiválóan szolgálják a Bakony-hegység természettudományos értékeinek feltárását és bemutatását, valamint az egyre nagyobb jelentőséggel bíró természet- és környezettudatos oktatást.
A múzeumi boltban ismeretterjesztő kiadványokat, képeslapokat, térképeket, ásványokat, féldrágaköveket is vásárolhatnak a vendégek.
Bakonyi Természettudományi Múzeum, 8420 Zirc, Rákóczi tér 1.
btmz@bakonymuseum.koznet.hu
www.bakonymuseum.koznet.hu