Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Múzeumként sem könnyű kastélyaink mai sorsa – imho

Felújításra, fenntartásra, kertrekonstrukcióra és berendezésre kellene pénz

MúzeumCafé 19.

szerző: Podhorányi Zsolt

A magyar nemesség egykori társadalmi súlyát egy elsőre szinte hihetetlen számadat is érzékelteti: mértékadó becslés szerint ma csaknem háromezer kastély áll, valamint ezeken kívül is még mintegy ezer elpusztultról tudunk Magyarország területén. A még meglévők többségének a sorsa szinte kilátástalan; nagy kérdés, vajon múzeumként, kiállítóhelyként hasznosítva őket képesek lennének-e dacolni az idő múlásával. Hiszen a […]

Százéves a hazai egyiptológiai és assziriológiai egyetemi oktatás

MúzeumCafé 19.

szerző: Irsay-Nagy Balázs egyiptológus, egyetemi tanársegéd

Fontos évfordulót ünnepel idén az ókori Közel-Kelet két nagy kultúrájának, Egyiptomnak és Mezopotámiának a kutatása: száz évvel ezelőtt nevezték ki egyetemi tanárrá Mahler Edét. Mindkét tudományágban munkássága úttörő és iskolateremtő volt Magyarországon: noha a mai magyar egyiptológusokat és assziriológusokat több tudósgeneráció is választja el tőle, mégis mindnyájan az általa megalkotott hagyomány folytatói. Mint ahogyan az […]

Oltár és paraván

Rippl-Rónai józsef két nemrégiben előkerült műve

MúzeumCafé 19.

szerző: Horváth János művészettörténész, főmuzeológus, Rippl-Rónai Múzeum

„Ezt az időt – mintegy tizenhat évet tartom a legértékesebbnek művészi munkálkodásomban. Ez az az idő, melyben teljesen átadtam magamat a legszebb gondolatoknak s a legideálisabban felfogott művészetnek” (Rippl-Rónai József emlékezései. Nyugat, 1911). Rippl-Rónai és a Nabis címmel a festő „fekete” korszakának műveiből rendezett kiállítást idén májusban Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeum. Ez volt az első […]

Fémdetektoros vizsgálatok egy dél-alföldi feltáráson

MúzeumCafé 19.

szerző: Csányi Viktor régész Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2009-ben négy hónap alatt több mint ötvenezer négyzetméteren végzett próba- és megelőző feltárást a Hódmezővásárhelyhez tartozó Kingéc nevű határrészben. A régészeti munkálatokra a Hódmezővásárhely-Kingéc I. célkitermelőhely 31,7 hektáros területén, a Hódmezővásárhely 210., 211. és 212. számú lelőhelyeken próbafeltárás, valamint a Hódmezővásárhely 209. számú lelőhelyen próba- és megelőző […]

A tulajdonlás kérdései a földből előkerült leletek kapcsán

MúzeumCafé 19.

A régészeti lelőhelyeken rejlő ingó és ingatlan leletanyag nemzeti kincsünk, aminek védelme, őrzése, gondozása és kutatása a régészeti és örökségvédelmi intézmények feladata. Különösen az ingó leletanyag van veszélyben, korábban inkább a gondatlanság és a felelőtlen nemtörődömség miatt, újabban pedig egyre nagyobb mértékben a tudatos műkincsvadászat és a leletekkel folytatott illegális kereskedelem következtében. Törvényeink korábban és […]

Több mint száz szkíta sírt „adott” az M0-s autóút új nyomvonala

MúzeumCafé 19.

szerző: Bencze Zoltán régész, Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya

Ha Magyarországon a szkíták nevét halljuk, a legtöbb embernek az 1923-ban egy tápiószentmártoni kurgánban talált, elektronból (arany és ezüst ötvözete) készült, aláhajtott lábú szarvas és az 1928-ban Mezőkeresztes-Zöldhalompusztán előkerült, aranylemezből készült, hátrafelé tekintő szarvas jut az eszébe. Mindkét tárgy valószínűleg egy-egy díszpajzs verete lehetett. Jelenlegi tudásunk szerint a szkíta kultúra legrégebbi régészeti emlékei Belső-Ázsiából, a […]

Hogyan lett Szegedből hírös város?

A Móra Ferenc Múzeum húsz év után megújult állandó néprajzi kiállítása elsősorban arra keresi a választ, hogy mitől is sajátságos a „szögedi nemzet” , hogy mi mindentől is lett igazán hírös város Szeged

MúzeumCafé 19.

szerző: Bárkányi Ildikó néprajzos, muzeológus

Idén február végén, csaknem húsz év után bezárt a szegedi múzeum Csongrád megye népművészete címet viselő tárlata. A kiállítás 1991-ben nyílt meg, harmadikként a múzeumépület 1989-es felújítását követően rendezett új, állandó kiállítások sorában. A tárlat keretében a megyében működő, jelentősebb néprajzi gyűjteménnyel rendelkező múzeumok népművészeti tárgyainak színe-javát láthatta a közönség, a legkorábbi, 18. század közepéről […]

Hogyan változtatja meg a régészeti feltárások helyzetét és lehetőségeit az új törvény?

MúzeumCafé 19.

2008 februárjában, a MúzeumCafé 3. számában ugyanebben a rovatban azt a kérdést tettük fel, hogy „Elősegíti-e a régészeti munkát a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megalakulása?”. Virágos Gábor, a kulturális kormányzat által 2007 tavaszán létrehozott új szervezet megbízott főigazgatója határozott igennel, míg Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régészszövetség elnöke határozott nemmel válaszolva fejtette ki akkor az érveit […]

Magánpénzek, közgyűjtemények – imho

A tőke és a múzeumok viszonyáróla Magyar Nemzeti Galéria Kovásznai-kiállítása kapcsán

MúzeumCafé 19.

szerző: Dékei Kriszta

Számos kérdés vethető fel a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Kovásznai György életmű-bemutató kapcsán (június 5.–szeptember 26.). Íme néhány. Mi a múzeum feladata és státusa? Miként lehet egy rejtett életművet kontextualizálni, illetve egy túlértékeltet revízió alá vetni és újrapozicionálni? Mire jók – vagy esetleg éppen nem jók – a magánmúzeumok? Hogyan használhatja fel saját céljaira a […]

Ki nyer ma? Játék…

MúzeumCafé 19.

szerző: Martos Gábor

…és (muzsika helyett ezúttal) képzőművészet. Aki kérdez: Eszéki Erzsébet. Aki válaszol: Baán Lászlótól Várszegi Asztrikig, Bereczky Lorándtól Fehér Lászlóig, Hegyi Lórándtól Kieselbach Tamásig, Nádas Pétertől Petrányi Zsoltig, Koltai Lajostól Néray Katalinig egyfelől a hazai művészeti-múzeumi világ, másfelől a közélet egyéb területeinek csaknem harminc jeles szereplője. Pontosabban: nem is válaszolnak, hanem mesélnek; ki-ki egy-egy képről, merthogy […]