LÁTHATATLAN GYŰJTEMÉNY

A TÖRTÉNELMI KÉPCSARNOK ÉS KIÁLLÍTÁSAI

MúzeumCafé 63-64.

szerző: Basics Beatrix

Az 1884. május 1-jén kelt uralkodói döntés értelmében Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelte el a Történelmi Képcsarnok felállítását, annak az intézménynek az alapítását, amelyről úgy tervezték, „a magyar történelem és művelődéstörténet festett, faragott és vésett emlékeit ölelve fel, múltunk alakjait és eseményeit ábrázolásokban mutassa” a közönségnek.1 A gyűjtemény legnagyobb része a Magyar Nemzeti Múzeum […]

AMBICIÓZUS SZECESSZIÓS ÖRÖKSÉGVÉDELMI TERVEK NAGYVÁRADON

A DARVAS–LA ROCHE-HÁZ

MúzeumCafé 63-64.

szerző: BIRÓ ÁRPÁD LEVENTE–KESZEG ANNA

2016 tavaszán alakult szecessziós múzeummá a nagyváradi Darvas–La Roche-ház, a szecessziós magánház, a Vágó testvérek alkotása. Az épületben korábban civilek éltek (az örökös a rendszerváltás után a felső szintet kapta vissza, majd ennek egy részét egy üzletembernek adta el, aki – némi átalakítással – magánlakásként használta), illetve az önkormányzati tulajdonban lévő felében 2001 óta a […]

MEG TUDJUK-E VÉDENI MÚLTUNKAT?

A KÖZEL-KELETI MŰKINCSVÉDELEM ESÉLYEI A 2010 ÉS 2015 KÖZÖTTI KONFLIKTUSOK FÉNYÉBEN

MúzeumCafé 63-64.

szerző: CSERI ANNA FLÓRA

Az Iszlám Állam terrorszervezet – más néven Iraki és Levantei Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and the Levant – angol rövidítéssel ISIL) vagy Iraki és Szíriai Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and Syria – ISIS) – legfőbb céljának a nyugati világ eltiprását, összeroppantását tűzte ki, nem csupán fizikai megsemmisítéssel, hanem az identitásra, hagyományokra […]

MŰGYŰJTÉS: EGYGENERÁCIÓS JÁTÉK?

EGY GYŰJTŐ, EGY HALMOZÓ ÉS A MAGYAR MÚZEUMI RENDSZER

MúzeumCafé 63-64.

szerző: Jankó Judit

Bár a gyűjtéstörténet nemzetközi szinten divatba jött művészettörténeti téma és kutatási terület, sokrétűen feldolgozott, olyan finom rétegeit is vizsgálták, mint a gendervetület vagy az afrikai tárgyak bekerülése az európai vérkeringésbe, itthon viszont jobbára a műkereskedelmi indíttatású, kereskedelmi galériák által kiadott munkák válnak láthatóvá, amelyeknek nem egyértelmű a szakmai megítélésük. Pedig a látszólag esetlegesen egymás mellé […]

MODERNIZMUS ÉS BIOPOLITIKA

AZ EGYKORI TÁRSADALMI MÚZEUMRÓL

MúzeumCafé 63-64.

szerző: ŐZE ESZTER

Márai Sándor 1939-ben közölt Finn nő című novellájában az egyedül utazó és Budapestet felfedezni vágyó öntudatos finn tanárnő négy nap alatt végzett a város hivatalos látnivalóival: miután sétált a Várban és a Margitszigeten, megnézte a Szépművészeti Múzeumot, majd a Népegészségügyi Múzeumot, és végül felment a Gellért-hegyre.1 A novella a Tolnai Világlapjában jelent meg, tehát egy olyan […]

HOL VANNAK A NÉPIEK?

A DEMOKRATIKUS ÉS EMANCIPATORIKUS KÖZNEVELÉS HIÁNYA MAGYARORSZÁGON

MúzeumCafé 63-64.

szerző: K. HORVÁTH ZSOLT

„A körülmények megváltozásáról és a nevelésről szóló materialista tanítás megfeledkezik arról, hogy a körülményeket az emberek változtatják meg, és a nevelőt magát is nevelni kell. (…) A körülmények megváltoztatásának és az emberi tevékenységnek vagy önmegváltoztatásnak egybeesését csak mint forradalmi gyakorlatot lehet felfogni és racionálisan megérteni.” 1   Karl Marx: Tézisek Feuerbachról, 3.   ¶ Az utóbbi néhány […]

A BELSŐ ETNOLÓGIA HIÁNYA

MúzeumCafé 63-64.

szerző: Kuti Klára

Peter Sloterdijk két, 1989-ben, illetve 1990-ben írt párhuzamos esszéjében ugyanazt a metaforát használta érveinek alátámasztására, a múzeum mint a modern világegész metaforáját.1 Gottfried Korff 2001-ben – a Budapesten rendezett SIEF-konferencián – múzeumelméleti kérdésként értelmezte Sloterdijk egyik, a modernség kritikájaként megfogalmazott mondatát. Ez a szöveg 2002-ben jelent meg magyarul a Néprajzi Értesítőben.2 2007-ben Peter Weibel kötetbe […]

A MÚZEUMCAFÉ KÖRKÉRDÉSE

Mit érez HIÁNY-nak a maga területén vagy a hazai múzeumi rendszerben, milyen HIÁNY-osságot tart a legégetőbbnek?

MúzeumCafé 63-64.

szerző: DABI-FARKAS RITA

¶ A magyarországi múzeumokban nem láthatók konkrét akadálymentesítési stratégiák. Nagyon fontos, hogy itt az akadálymentesítés alatt semmi esetre sem csak az épületek akadálymentesítését kell érteni, hanem azokat a törekvéseket, amikor a programkínálatot törekszünk szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé tenni azokon a körökön túl, amelyek tagjai a gyakori múzeumbajárók, akik társadalmi és szociális helyzetük révén egyértelműen a […]

ÚJABB VÁLTOZÁSOK A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELEM HAZAI RENDSZERÉBEN

MúzeumCafé 63-64.

szerző: KÁLNOKI-GYÖNGYÖSSY MÁRTON

Október végén Magyarország kormánya a hazai régészeti örökségvédelem ágazati jogszabályának, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek (a továbbiakban: Kötv.) átfogó módosítását kezdeményezte. A novella nemcsak a Kötv. vonatkozó szabályain változtat, hanem egyes kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseken is. Tárgyunk szempontjából – nem lebecsülve a honi örökségvédelem másik két „pillérét”: a műemlékvédelmet és a kulturális javakkal […]

A MŰTÁRGYKÖLCSÖNZÉSEK HÁTTERÉBEN

A HAZAI REGISZTRÁTOR EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE

MúzeumCafé 63-64.

szerző: D’ALBINI ZSUZSANNA–VIRÁG JUDIT KATA

D’Albini Zsuzsanna–Virág Judit Kata A műtárgykölcsönzések hátterében A hazai regisztrátor egyesület tevékenysége Ha egy átlagos múzeumlátogatót megkérdezünk, mit gondol, kik dolgoznak egy múzeumban, akkor nagy valószínűség szerint felsorol restaurátorokat, muzeológusokat, tárlatvezetőket, esetleg múzeumpedagógusokat. Ha kíváncsiságból arra kérdeztünk volna rá a városszerte plakátokon hirdetett kiállításon például a Galleria degli Uffizi gyűjteményébe tartozó Rembrandt-önarckép előtt állva, hogy szerinte milyen […]