Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Balatoni Múzeum, Keszthely

A BALATONI MÚZEUM KÜLDETÉSE, FELADATAI ÉS VÁLTOZÁSAIK

MúzeumCafé 78.

szerző: HAÁSZ GABRIELLA, MÜLLER RÓBERT, HAVASI BÁLINT

A Balaton-parti települések közül elsőként Keszthelyen jött létre olyan egyesület, amely egy máig fennálló muzeális intézményt alapozott meg. A régészeti, múzeumi, közművelődési egyesületek országszerte a 19. század utolsó évtizedeiben alakultak meg. Céljuk az volt, hogy összegyűjtsék egy-egy régió történeti emlékeit, természeti kincseit, művészeti alkotásait. A keszthelyi képviselő-testülethez az Országos Múzeum és Könyvtár Bizottság intézett javaslatot 1895-ben, hogy állítsanak […]

Forrás: Iszak Photo & Film / EKF2023

ÚJRAÍRNI A BALATONT

EGY KAPITÁLIS VÁLLALKOZÁS TERVE

MúzeumCafé 78.

szerző: KÁNTOR VIOLA

Balaton Szabad Köztársaságtól a könyvfaluig, buszmegállóba épített hintától a Digitális Múzeumig – ötletekben nincs hiány a formálódó Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa-projekt háza táján. Bakony–balatoni anziksz a közeljövőből. ¶ A hagyományosan más-más arculatú kistájakból álló, eredetileg erősen töredezett Balaton-térséget legalább két évszázada igyekeznek a tó körüli régióban kihasználatlan potenciált látó elitek „életre kelteni”. ¶ Ma már nehéz azt […]

Balatonfüred a Balaton felől, 1860 Ludwig Rohbock acélmetszete

„SZÉPEN VÁRJUK A FÉNYES FÜRDŐVENDÉG KOSZORÚT”

ÉCSY LÁSZLÓ FÜREDI FÜRDŐIGAZGATÓ 1854-ES NAPLÓJA

MúzeumCafé 78.

szerző: NAGY ANITA

Balatonfüredre utazunk, az északi part egyik legkedveltebb üdülőhelyére. Kalauzunk Écsy László fürdőintézeti igazgató, illetve az ő naplói, azok közül is a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban (SOM) őrzött, az 1854. évből származó kézirat. ¶ Écsy László balatonfüredi fürdőigazgató naplójáról először Daday András közölt ismertetést Az első fürdőügyi tanulmányút címmel 1956-ban, az Orvostörténeti Közleményekben, amelyben megjegyezte: nem kell többé […]

Kotróhajó munkában Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Témagyűjtemény

BALATONI KÉPEK A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMBÓL

MúzeumCafé 78.

szerző: ZSIGMOND GÁBOR

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) tavaly kezdte meg a hajózási vállalatnál őrzött, eddig alig ismert archívum tudományos feldolgozását. A múzeum azt vállalta, hogy a Bahart Siófokon őrzött archív anyagait átveszi, digitalizálja, katalogizálja, és a kutatók számára hozzáférhetővé teszi. A tekintélyes mennyiségű és korábban soha sehol nem publikált képanyag, nagyrészt fekete-fehér fényképnegatív […]

Tihany, 1949 Fortepan / Gyöngyi

FELOSZLATÁSOK ÉS ÚJRAINDÍTÁSOK: TIHANYI BENCÉS MŰTÁRGYSORSOK

MúzeumCafé 78.

szerző: KUTNYÁNSZKY ILDIKÓ

Tihany. Nem hiszem, hogy túl sok olyan ember van Magyarországon, akinek e szó hallatán ne idéződne fel a hegytetőn álló apátság sziluettje. Aki valaha járt már az apátságban, örökre magában hordozza a mindig félhomályban úszó királyi kripta látványát a kristályosan csillogó királyi sírkő képével. Tanulmányainkból pedig azt is tudjuk: a tihanyi apátság alapítólevele a magyar […]

Zichy Mihály, fotográfia, 1881

MAGYAR LÉLEK – IDEGENBEN ÉS OTTHON

ZICHY MIHÁLY MŰVÉSZETE ÉS ÖRÖKSÉGE ZALÁN

MúzeumCafé 78.

szerző: RAJCSÁNYI GELLÉRT

„Magyar lélek, magyar hajlandóság, amely idegen földön fejlődik, idegenben munkálkodik és rólunk alkotva és hozzánk szólva is gyakran idegen hatást kelt. Idegenben él és hazafiúi lángolást formál rajzba patetikus allegóriáival; gyökeres magyar ember, mégis kozmopolita témák ragadják őt a legnagyobb alkotásokra. A cárok bizalmasa és forradalmi képeket rajzol magyar fajtája számára” – villantja fel Zichy Mihály […]

A két siófoki: Varga Imre szobra Kálmán Imréről a Millennium parkban A szerző felvétele

A MŰVÉSZ ÉS VÁROSA

VARGA IMRE KULTUSZA SIÓFOKON

MúzeumCafé 78.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Mindannyian tudnánk olyan szobrot említeni Varga Imrétől, amit kedvelünk, és olyat is, amit nagyon nem. Siófokon, a művész szülővárosában (vagyis falujában) jelenleg 182 köztéri alkotás látható mintegy látványraktárként lefedve a teljes életművet, e helyre megrendelt vagy idemenekített, eredeti kontextusukból kiemelt alkotásokkal, bőségesen megtámogatva a Varga szobrászata ellen érvelőket éppúgy, mint azokat, akik a 20. század […]

A balatonfüredi színház épülete, képes levelezőlap, 1920 Forrás: PIM–OSZMI

LOMBKOSZORÚS PÁHOLYOK

A FÜREDI JÁTÉKSZÍN ÉS ARÉNA TÖRTÉNETE

MúzeumCafé 78.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Balatonfüred a 19. század elején Zala vármegyei falucska volt. Már akkor divatos fürdőhelye előkelő társaságoknak. Kisfaludy Sándor kezdeményezésére emeltek színházat itt, ami 1831. július 3-án nyílt meg. Időrendben a harmadik magyar kőszínház volt – a kolozsvári és a miskolci után, és hat évvel megelőzte a pesti Nemzeti Színházat. Kisfaludy játékszínének emlékét hat kőoszlop őrzi ma […]

Balatonföldvár, Budapesti Hajtóműgyár üdülője Forrás: archív képeslap

VÁLTOZÓ PERSPEKTÍVÁK: A BALATON-PART 20. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK HELYZETKÉPEI

MúzeumCafé 78.

szerző: WETTSTEIN DOMONKOS

A Balaton-parti épületek a közösségi emlékezet fontos elemei, mégis összetett az értékelésük. Sokak számára nosztalgikus emlékeket idéznek, míg mások az adott korszak társadalompolitikájának lenyomataként tekintenek rájuk. A szakmai értékelés is rendkívül komplex, az 1965-ös UIA Abercrombie-díj a nemzetközi szakmatörténetben is kiemeli a tópart fejlesztésének jelentőségét, miközben számos kritika is megszületett a korszakról. Az építészek visszaemlékezéseikben az „ártatlanság” építészeteként […]

Vécsey tábornok megcsókolja a kivégzett Damjanich kezét Forrás: Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharc története, V. kötet, A vérbosszú

TÖRTÉNETEK EGY AJTÓ MÖGÖTT

AVAGY MIT ÍRHATUNK AZ ELMÚLT 171 ÉV MARGÓJÁRA

MúzeumCafé 77.

szerző: MIZSUR ANITTA KINGA

1849. október 6. hajnalán, miután a puskadörrenések elcsendesültek, kilencen készültek, hogy társaikhoz csatlakozzanak. Kilencen álltak a bitófák előtt, akik közül a legnehezebb sors talán gróf Vécsey Károlynak jutott. Bár tőle minden bajtársa búcsút vett, ő már nem volt kitől elbúcsúzzon, ezért Damjanich János kezét csókolta meg,1 majd keresztjét szorítva nézett szembe sorsával, amelyet már a […]