ÚJRAÍRNI A BALATONT

EGY KAPITÁLIS VÁLLALKOZÁS TERVE

MúzeumCafé 78.

Balaton Szabad Köztársaságtól a könyvfaluig, buszmegállóba épített hintától a Digitális Múzeumig – ötletekben nincs hiány a formálódó Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa-projekt háza táján. Bakony–balatoni anziksz a közeljövőből.

¶ A hagyományosan más-más arculatú kistájakból álló, eredetileg erősen töredezett Balaton-térséget legalább két évszázada igyekeznek a tó körüli régióban kihasználatlan potenciált látó elitek „életre kelteni”.

¶ Ma már nehéz azt elképzelni, hogy a part menti településeken élők valaha egyáltalán nem arra használták a tavat, amire mi úgy képzeljük, mindig is szolgált – a 19. századig a helyiek az állatokat itatták a Balatonban, vagy éppen maguknak nyertek belőle ivóvizet, és ha véletlenül vizes lett a ruhájuk széle, az is csak azért történhetett, mert a halászat ilyen műfaj. A Balaton őslakossága l’art pour l’art nem merészkedett a vízbe, nemhogy pancsoló kislányok nem lepték el a maihoz képest egyébként egykor jóval szeszélyesebb vizet, de a helyiek hagyományosan úszni sem tanultak meg, mire volna az való?

¶ A Balatonért lelkesedő elitek törekvéseinek és kitartó munkájának következtében azonban a térség fokozatosan turisztikai tájjá alakult át, és ma már az tűnik különösnek, ha valaki a part mentén egy pohár rozéval a kezében éppenséggel nem azt élvezi, ahogy a napsugarak finoman simogatják a bőrét, miközben azon morfondírozik, hogy a vacsora vagy az esti koncert előtt vajon megmártózzon-e a vízben. Vagyis a Balaton lassan, de annál biztosabban rekreációs centrummá vált.

Forrás: Iszak Photo & Film / EKF2023

Forrás: Iszak Photo & Film / EKF2023

¶ A helyi életmód veszített abban a kultúrharcban, amely a térség értelmezéséért és használatért folyt. A Balaton turizmustájjá válásának dinamikus történetét Schleicher Veronika tárta fel Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822–1960 között című doktori disszertációjában, és kimutatta, hogy
a tektonikus mozgással járó átalakulás irányát az egymást követő korszakokban egy-egy jól megfogalmazott politikai, gazdasági irány adta. A 19. századi első hullámban monarchiabeli, tengerparti, majd svájci mintára a „gyógyfürdők tavának” szlogenje alakította a térség arculatát. Trianon után a területének egyharmadára zsugorodó országban a Balatont a „nemzet szent tavának” szánták, míg 1945 után a „nép tava” direktíva mentén szervezték át a tó körüli infrastruktúrát és életet. Az 1970-es évekre a SZOT-üdülők, az egyenkövezett partszakaszok és a halsütödék szagával keveredő napolaj illata homogén tájjá tette a régiót, így lett a Balaton, ahogy arra Schlei­cher rámutatott Németh Lászlót idézve, a „nemzet öröme”:
„a Balaton horpadása nemcsak tájhaza, nemcsak azoknak a világa, akik a partját lakják – az egész nemzet öröme, melyből, mint egy nagy hosszú tálból egyre többet merítenek.” A rendszerváltozás után a régió identitásválságba került, az elmúlt korok foszladozó emlékeiből fércelt értelmezési patchwork adta kihívásokra leginkább lokális válaszok születettek, ami ismét növelte a táj töredezettségét.

¶ Hosszú idő után most egy újabb és igen ambiciózus átlényegítési kísérlet vette kezdetét a térségben.

Veszprém–Balaton 2023

¶ 2018 végén jelentették be, hogy az Európa kulturális fővárosa-projekt naptárában már évekkel ezelőtt kitűzött 2023-as magyar évad győztes pályázója Veszprém városa lett. A Győrt és Debrecent maga mögé utasító megyeszékhely még a pályázati periódusban, 2017-ben azt a stratégiai döntést hozta, hogy az eredeti tervtől eltérően nem egyedül fog pályázni, hanem a környező Bakony–Balaton régióval közösen. De a pályázatban foglaltak hatósugara nem csak erre az egyébként is nagy kiterjedésű bakonyi tájra terjed ki. A nyertes terv szerint Veszprém epicentrummal az évad megvalósításába bevonnák az egész északi partot, sőt egy második palásttal átfognák a déli partvidéket is. Képzeljünk el egy Várpalota, Zirc, Bakonybél, Keszthely, Fonyód, Siófok által kijelölt területet – ez lesz
a Veszprém–Balaton 2023-as évad tartománya.

Fotó: Hölvényi Kristóf / EKF2023

Fotó: Hölvényi Kristóf / EKF2023

¶ Az úgynevezett bid bookban, vagyis az eredeti elképzeléseket rejtő pályázati anyagban a királynék városa és a magyar tenger régiója közötti arányt 60:40 százalékban határozták meg. Veszprém lenne a tenor, ahogy Can Togay János, filmrendező, költő, kultúrdiplomata, az évad művészeti és kreatív igazgatója fogalmazott, a stratégiai cél pedig az, hogy az EKF-projekt révén kulturális, kreatív ipari régióvá alakítsák a balatoni tájat. Sőt mi több, a projekt egymást támogató céljai között az is szerepel, hogy a mintegy kétszáz települést magában foglaló térség ezzel egyfajta összefüggő identitást nyerjen, és így váljon európai láthatóságú kulturális régióvá.

¶ A szervezők azt mondják, mindezt olyan hívószavak mentén akarják elérni, mint közösségépítés, önkéntesség, hagyomány, innováció és fenntarthatóság. Hatalmas területen hatalmas vállalás ez. Igaz, a deklarált értékek máshogy nem is igen szólhatnának, hiszen az Európa kulturális fővárosa-projekt 2020 és 2033 közötti győztes pályázatainak kiválasztási kritériumait meghatározó uniós határozat ezeket a szempontokat gyakorlatilag taxatíve felsorolja. Eleve csak olyan pályázat nyerhet, amely illeszkedik egy adott város hosszú távú terveibe; ami részben a kulturális és kreatív ágazatok teljesítményének fokozására is irányul; olyan pályázat, amelyben megjelenik az úgynevezett „európai dimenzió”, vagyis az Euró­pa kulturális sokszínűségét, a kultúrák közötti párbeszédet és a kölcsönös megértést előmozdító stratégia; a művészeti programok kialakítása során a többi mellett a hagyományos művészeti formák új, innovatív és kísérleti kulturális kifejezésmódokkal való ötvözése; és persze mindehhez kell, hogy legyen pénz, paripa, fegyver.

EKF vagy EKR?

¶ Az Európa kulturális fővárosa-projekt kiírása szerint kizárólag városok pályázhatnak a címre, de az is megengedett, hogy bevonják a környezetükben lévő területeket is a versenybe.
Az esetek döntő többségében a nyertes városok élnek is ezzel a lehetőséggel, de azért jellemzően csak a határaik mentén található falvakat hívják meg, hogy például bemutassák az évadban a folklórhagyományaikat.

¶ Olyan léptékű regionális pályázat azonban, mint amilyet
a Veszprém–Balaton 2023-as projekt céloz meg, nem példa nélküli ugyan, de nagyon ritka. Mindössze két olyan EKF-évadot bonyolítottak le eddig, amelyre úgy, mint a veszprémire, talán jobban illett volna az Európa Kulturális Régiója megnevezés. 2010-ben – párhuzamosan az eddigi egyetlen magyar évaddal, a pécsi EKF-fel – Essen központtal az egész Ruhr-vidék nyerte el a címet. Majd 2013-ban Marseille Provence-szal közösen rendezte meg az évadot. De míg a Ruhr-vidék egymásra épült városainak láncolata Európa egyik legnagyobb metropoliszának is felfogható, Provence pedig a világ egyik legerősebb, legautentikusabb kulturális branddel rendelkező tája, amely valóban segíthette Marseille revitalizációját, nem ennyire egyértelmű a képlet a magyar koncepció kapcsán.

Fotó: Kovács Bálint / EKF2023

Fotó: Kovács Bálint / EKF2023

¶ Mindenesetre a Ruhr-vidéki és a provence-i évadok mintaprojektként szolgáltak a veszprémi pályázók számára, és döntően inspirálta a programot egy kőszegi vidékfejlesztési elképzelés is, a Kraft. A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója, Miszlivetz Ferenc elképzelései alapján létrejött kreatív város-fenntartható vidék koncepció egyik fő motívumát használták fel a veszprémiek a pályázatukban, amelynek lényege az EKF szervezői szerint, hogy egy várost a körülötte lévő régióval együtt kell értelmezni, egy ilyen méretű fejlesztési program során nem lehet kiragadni azt a környezetéből, ugyanis egy régió vagy város fejlesztéseinek sikerét döntő mértékben meghatározza az adott térség gazdasági és társadalmi szereplőinek hatékony együttműködése és ennek összekapcsolása a kulturális örökség újszerű menedzsmentjével. Ezt a mechanizmust látták például pozitív példaként megvalósulni a Marseille–Provence EKF-programban is.

¶ Ugyanakkor a regionális gondolkodást más is ösztönözte.
Hamza Gergely, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. marketing- és kommunikációs menedzsere elmondta azt is, azért is fontos, hogy Veszprém a Balatonnal együtt pályázott, mert a várost nemzetközi szinten, földrajzilag, gazdaságilag, kreatív ipari, művészeti szempontból nagyon nehéz elhelyezni a térképen, míg a Balaton egy európai hírű kulturális, földrajzi desztináció. Nem beszélve arról, hogy míg Veszprém hatvanezres lakosú város, a Balaton régió sokkal nagyobb felvevőpiac
(a térségben csaknem 437 ezren élnek), és sokkal nagyobb az a kulturális, művészeti érték, amit meg tud a projekt mutatni Európának.

¶ Hogy megteremthető-e egy olyan nagy ívű cselekvési hajlandóság, mint ami a projekt kapcsán kommunikáltak sikerességének alapfeltétele, vagyis megmozdul-e közösen a régió, egyelőre nemigen látható. Mert bár 2018-ban a veszprémi pályázók megállapodtak a térségi önkormányzatokkal arról, hogy együtt haladnak majd az úton, ezek a megállapodások nélkülözték a konkrétumokat. A teljes régióra kiható kapacitás- és infrastrukturális fejlesztésekért, valamint a művészeti, kulturális programok kialakításáért felelős Veszprém–Balaton 2023 Zrt.-be tulajdonosként bevonták a legfontosabb regionális szereplőket, például a Balatoni Kört vagy a Balatoni Szövetséget és az önkormányzatokat, a részletes együttműködésekről szóló megállapodások megkötésének azonban keresztbe tett a koronavírus-járvány. A központi elképzelés az, hogy az egyes települések lakosságszámra arányosítható hozzájárulást fizetnek be egyfajta belépő gyanánt a klubba, és onnantól részt vehetnek a pályázatokon, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. helyszíneket kereshet a településeken, partneri rendezvényeket szervezhetnek, vagyis tagsági díjért cserébe az önkormányzatok esélyt kapnak arra, hogy részesei lehessenek a projektnek. „Ez azonban nem jelent alanyi jogú támogatást – mondta el Hamza Gergely –, a települések nem kapnak pénzt csak azért, mert csatlakoztak az évadhoz, proaktívan ötletekkel kell előállniuk, és pályázniuk kell, ha részesei kívánnak lenni az együttműködésnek.” És bármit szerveznek is, annak meg kell felelnie a közösségépítés, az önkéntesség, a hagyomány, az innováció és a fenntarthatóság elvárásainak, tette hozzá a kommunikációs menedzser.

¶ Kérdés, mennyire vonzó e nagy közös projekt terve az egyes településeknek és a Balaton körül élőknek. Az érdeklődés jelenleg az önkormányzatok részéről – a szervezők elmondása szerint is – vegyes képet mutat. Balatonfüred, Almádi, Badacsonytomaj, a Káli-medence fesztiválokkal kapcsolódik a kezdeményezéshez, a Nivegy-völgy öt községe Könyvfalut szervez. De száz ló még nem indult meg, ahogy fogalmaztak.

Lehetetlen formátum

¶ Még két és fél év áll rendelkezésére a stakeholdereknek és főként a projektgazda Veszprém–Balaton 2023 Zrt. stábjának, hogy kialakítsa azokat a közösségépítő, művészeti és infrastrukturális kereteket, amelyekkel el szeretnék érni a stratégiai céljaikat.

¶ Mindenesetre azt látni kell, hogy bár az Európa kulturális fővárosa-projekt megjelenésében hasonlít egy gigantikus fesztiválra, korántsem csak egy konkrét évadon át tartó laza bulisorozat, és nem tudható le pár világsztár idecsábításával vagy impozáns kulturális zöldmezős beruházások megvalósí­tásával.

¶ „Ez egy némiképp lehetetlen formátum, hiszen általában úgy szokott dolgozni az ember, hogy van egy már létező intézmény, amely valamilyen szerkezettel, történettel bír már, ami új feladatokat tűz ki, valósít meg, vagy van egy még intézmény nélküli új elképzelés, amely lépésről lépésre a feladat nagyságával és a teljesítés sikerével erősödik. Az Európa kulturális fővárosa-projekt esetében ezek egyikéről sem beszélhetünk, illetve mindkettőt kell egyszerre teljesítenie” – fogalmazott Can Togay János. Elmondása szerint hatalmas energiák szükségeltetnek, hogy a feladatot megvalósító intézmény felépüljön, ami az adott finanszírozási kihívásnak meg tud felelni, azt adminisztrálni tudja, és közben ki tudja fejleszteni az évad tartalmát, amit közben határidőre meg is tud valósítani. „Ez a három feladat egymással párhuzamosan, de egymást támogatóan zajlik. És mindennek a kommunikációja is nagy kihívás, hogy az emberek ne azt gondolják, hogy 2023-ban mondjuk a Rolling Stones
fog fellépni, hanem lássák, hogy az EKF lényegi eleme
a folyamat maga, és hogy milyen komplex, gyakran hosszú távú, az EKF időpontján túlmutató társadalmi célok mentén dolgoznak azok, akik ebben részt vesznek és még részt fognak
venni.”

Fotó: Danyi Balázs / EKF2023

Fotó: Danyi Balázs / EKF2023

¶ Mindez nem jelent egyébként mást, mint azt, hogy mivel a három és fél évtizedes múltra visszatekintő EKF minden egyes évada más-más helyszínen valósul meg, projektszemlélettel kell dolgozni: intézményt, szervezetet és tartalmat egyaránt és egyidejűleg kell fejleszteni.

Az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben, miszerint a programot az Európai Unió finanszírozza, a büdzsét elsősorban a magyar központi költségvetésből, Veszprém város forrásaiból, a részt vevő települések befizetéseiből és pályázatokból teremtik elő, az unió az EKF alapítóról elnevezett Melina Mercouri-díj összegével és programokkal járul hozzá a projekthez, na meg persze a címmel, ami európai reflektorfényt jelent. Egy 2019-es kormányhatározat magyar adó­fizetői pénzből ötmilliárd forintot irányzott elő eddig a projekt előkészítésének első szakaszára (az EKF-program teljes
finanszírozási kerete ennél jóval magasabb lesz, informá­cióink szerint a teljes program finanszírozásáról még folynak a tárgyalások), és ma már Navracsics Tibor személyében kormánybiztosa is van az évadnak.

¶ Hamza Gergely, a projekt kommunikációs menedzsere a következőképpen írta le az Európa kulturális fővárosa megvalósításának folyamatát: „Előbb közösséget építünk, kapacitást fejlesztünk, majd jönnek a művészek, akik számunkra a legfontosabb piac, akik kifejtik a tevékenységüket, aztán jön a közönség, az európai figyelem, aztán pedig a nagyrendezvények, és azért zajlik minden a háttérben, hogy idáig el tudjunk majd jutni.”

¶ 2020 júniusában, amikor azt próbáltuk áttekinteni, mire is számíthatnak majd a felvezető években, a 2023-as célévben és hosszú távon Veszprém és a régió lakói, az odalátogató hazai és európai közönség, szinte az összes fejlesztési területen in progress állapotokat találtunk, ami egyébként természetes – de így már nem is tűnik olyan hosszúnak a startig tartó két és fél év.

Közösségépítés – Balaton Szabad Köztársaság

¶ Can Togay János szerint e hatalmas kiterjedésű táj identitásának egyik kulcsa, ereje vagy építő karakterisztikája, hogy az életörömnek, a párbeszédnek és az együttlétnek tud keretet adni. Szerinte „amikor a hidegháborúban a nyugatnémetek és a keletnémetek a Balaton partján találkoztak, az nemcsak azért volt, mert Magyarország lényegesen nyitottabb ország volt, mint a Varsói Szerződés többi országa, hanem mert van ennek a kultúrtájnak egy olyan géniusza, ami a találkozásokat, a párbeszédet, az együttlétet, az életörömöt, ezt az atmoszférát biztosította”.

¶ Ehhez a Hamvas Béla-i gondolatkört megidéző felvetéshez
a művészeti igazgató azt is hozzátette, hogy szerinte a kreatív, kulturális ipar jellemzően az ilyen természeti környezetben meggyökerezik. A Veszprém–Balaton EKF-évaddal pedig a találkozásnak és az együttlétnek ezt a táját szeretnék magasabbra pozicionálni, és egyfajta európai szintű találkozási ponttá tenni a Balatont. „Ezt úgy hívjuk magunkban, hogy Balaton Szabad Köztársasággá tenni ezt a területet, ahol egy nagyon speciális formátummal, egy Párbeszéd Fesztivállal szeretnénk az európai párbeszéd helyszínévé alakítani a tájat. Szeretnénk, ha a Balatonhoz európai szinten társulna az a képzet, miszerint ez az a hely, ahol meg lehet beszélni dolgokat, ahol együtt lehet lenni, ahol kreatívnak lehet lenni, ahol a kreativitást ünnepelni lehet, azt gondolom, hogy ezek volnának Balaton jelzői azon túl, hogy hány méter mély a tó”
– mondta a művészeti igazgató.

Fotó: Danyi Balázs / EKF2023

Fotó: Danyi Balázs / EKF2023

¶ De mibe is csöppenne a látogató, aki a Balaton Szabad Köztársaság területére lépne 2023-ban? A művészeti vezető a Párbeszéd Fesztivál belső logikájáról szólva arról beszélt, azt az a felismerés szervezi, miszerint a világban, Európában és Magyarországon is szellemi értelemben olyan hasadások, töredezettségek vannak, amik miatt gyakran azt érzi az ember, mintha a felek nem is ugyanazon a nyelven beszélnének egymással. A Balaton Szabad Köztársaság agoráit megteremtő Párbeszéd Fesztiválon a legkülönbözőbb témák mentén a dia­-
lógus művészetét szeretnék a komolytól a szórakoztatóig,
a játékostól az abszurdig, a művészetitől a társadalmiig számos formában megjeleníteni. A párbeszédét, amelyről a művészeti igazgató úgy tartja, nem a másik szempontjával való azonosulást, hanem egymás szempontjának megértését jelenti.

¶ A Párbeszéd Fesztivál egyik fő szempontja a párbeszéd különböző formátumainak kidolgozása a nagyobb szabású, összművészeti eseményektől a kis helyi közösségek Párbeszéd Estjein át, online vagy élő konferencia formájában, a lényeg, hogy a térséget átszője a párbeszéd kultúrája, amelyet kreatív és művészeti eszközökkel a csatlakozó alkotók ünneppé
és különlegessé tudnak tenni, mondják a szervezők.

Fenntarthatóság – Zöldgondolattal

¶ Csak hogy a nagyságrendeket érzékeljük, a Balaton Szabad Köztársaság ötletén túl jelenleg mintegy száz kulturális programot fejlesztenek a szervezők, mindegyiket a stratégiai céloknak alárendelve. A környezeti fenntarthatósághoz kapcsolható legnagyobb projekt egy Ökológiai Fesztivál lesz. Can Togay János elmondása szerint ez nem általános ökológiai szempontokat vizsgál majd, hanem kimondottan a Balatonra fog koncentrálni, arra összpontosítva bontanának ki egy interdiszciplináris, művészeti, kulturális, ökológiai, technológiai programú rendezvénysorozatot.

¶ Hamza Gergely pedig az Ökológiai Fesztivállal kapcsolatban úgy fogalmazott: szeretnék, hogy „a Balaton hosszú távon is turisztikai desztináció maradjon, egy olyan hely, ahova el lehet látogatni, mert nem károsodik attól a tevékenységtől, amit végzünk. Célunk, hogy európai szakértőket bevonva vizsgálhassuk meg ezeknek a dolgoknak a környezeti hatásait, hogy elérjük, a beavatkozásunk viselhető teher legyen”.

Fenntarthatóság – Zöldmezős nélkül

¶ A fenntarthatóság egyébként klasszikusan az EKF-projektek Achilles-inának számít, ami elsősorban az infrastrukturális fejlesztések túlálmodása miatt szokott megbicsaklani. Emlékszünk, a 2010-es pécsi Európa kulturális fővárosa-projekt egyik fő pillérét pontosan a zöldmezős beruházások adták, így épült fel a Kodály Központ és a Zsolnay Kulturális Negyed is – majdnem az évad végére. Nemcsak a beruházás befejezésének időzítése, hanem a hosszú távú fenntarthatóság is olyan követelmény, amit ha nem sikerül tartani, bizony könnyen elvérzik az egész éves programterv. A pécsi példánál maradva, az ország egyik legjobb koncertterme épült fel a Kodály Központban, amely mind a mai napig a Pannon Filharmonikusok székhelye, ugyanakkor a Zsolnay negyed tíz év alatt sem tudta igazán megtalálni a helyét sem a helyi, sem a hazai kulturális életben.

¶ Úgy tűnik, a veszprémiek tanultak a pécsi tapasztalatokból. Lamos Péter, a Veszprém–Balaton 2023 évad menedzsmentjének infrastrukturális fejlesztésekért felelős vezetője ugyanis igen határozottan húzta meg a határokat: „az EKF égisze alatt nem szeretnénk nagy volumenű, zöldmezős, többmilliárdos infrastrukturális beruházásokat megvalósítani. Azt szeretnénk, hogy okosabban gazdálkodjunk azzal, ami már megvan.”

Veszprémi látkép

¶ A fenntarthatóság kérdése azért is számít vékony jégnek egy-egy EKF-projekt kapcsán, mert amellett, hogy a nyertes pályázónak vállalnia kell, hogy minimum az évad elejére rendelkezik majd a program megvalósításához szükséges infrastruktúrával, a fejlesztések tervezése során nemcsak a kezdő határidőt kell tartani, hanem minden egyes lépést eleve kettős koordináta-rendszerben kell átgondolni és kivitelezni. Minden Európa kulturális fővárosa-évadban ugyanis meg kell oldani azoknak a speciális funkcióknak az elhelyezését az adott városban, amiket az évad programjai megkívánnak. A legtöbb beavatkozás azonban olyan jellegű, ami hosszú távon is a várossal marad, így nemcsak gazdasági, hanem urbanisztikai szempontból is körültekintőnek kell lenni. Az olyan jellegű fejlesztések, amelyek figyelmen kívül hagyják az ott lakók hosszú távú érdekeit, az évad elmúltával súlyos teherként nehezednek egy-egy város életére.

¶ A pályázati felkészülésbe a veszprémiek az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban számos szakembert bevontak, többek között a fiatal építészek posztgraduális képzésének kereteket adó Mesteriskola hallgatóit, elhozták Veszprémbe az U21 városépítészeti konferenciát nemzetközi előadókkal, és egyéb koncepcionális elképzelések is készültek, a többi között egy Finta Sándor–Smiló Dávid–Molnár Szabolcs–Csóka Attila
Róbert neve fémjelezte urbanisztikai ajánlás. Utóbbi átfogó, Veszprémre koncentráló koncepciója a csaknem húszezer lakosú Haszkovó lakótelep, a történelmi Várnegyed és a belvárosban található buszpályaudvar-piac-volt bútorgyár háromszögének fejlesztését foglalta magában.

¶ Lamos Péter elmondta, hogy ebből a tervből a Haszkovóra vonatkozó beavatkozási tervekkel foglalkoznak, idősíkban és forrásoldalról is úgy néz ki, hogy ez megvalósítható. Az eredeti pályázati anyagban az építészek a haszkovói fejlesztést egy országos panellaboratóriumként értelmezték, amelyben meg lehet mutatni, hogy a lakótelepi negyedek megfelelő közterületi beavatkozással élhetővé tehetők. Vagyis a szürke panelépületek alkotta gócpontok színesíthetők; sétányok, futó- vagy sportpályák létrehozásával a beépítetlen területekből a közösségi életet megmozdító helyek alakíthatók, izgalmas megoldásokkal, lépcsősorokkal, akár művészeti installációkkal megtörhető a panelrengeteg lehangoló homogén arculata.

¶ Egy 2018-as felmérés szerint a Haszkovón élők döntő többsége a szabadidejét a négy fal között tölti, a lakóterületi megújítás, az alközpontok fejlesztése, a közösségépítéshez szükséges terek biztosítása így biztosan új lehetőségeket teremt, hogy elvileg pezsgőbb lehessen az élet a telepen. „Nem koncertekre kell gondolni, nem rendezvényeket akarunk megrendezni a Haszkovón, ahol Veszprém lakosságának harmada él, hanem az ott élő embereket szeretnénk kicsalogatni a közterekre, és közösségépítésben gondolkodunk” – mondta Lamos Péter. Kérdés, mindez valóban az idősödő korfájú terület igényeire reflektál-e, mennyire válhat érdemi beavatkozássá a ránc­felvarráson túl.

¶ A veszprémi származású Smiló Dávid építészhez is köthető Paradigma Ariadné építészstúdióval egyébként egy haszkovói projekt fejlesztésén dolgozik már a veszprémi EKF stábja. A Játékos város projektről szóló tanulmány szintén azt vizsgálja, hogy a városi terek milyen beavatkozásoktól válhatnának élhetőbbé, kedvesebbé. Az ötletek között szerepel pél­dául, hogy csúszdákat szerelnének közterületi lépcsősorokra, hintákat raknának a buszmegállókba. A tervek szerint ezek az újítások a városban maradnának 2023 után is. A projekthez a megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, jelenleg azok után a területek után kutatnak, ahol mindez létre is jöhetne. A Paradigma Ariadné egyébként már túl van a Játékos város pilot projektjén: 2019-ben nagyméretű kreatív bútorokat helyeztek el a Haszkovón. Az arc, a medence, két torony és egy rom című installációjuk célja az volt, hogy enyhítsenek a modern lakótelepek építészeti hiányosságain, és megpróbáljanak szerethető városi központokat létrehozni, mint amilyenné egykor a „Zsuzsi-szobor”, a „tűztorony” vagy az „óra” vált, amelyek Veszprém más városrészein jelentettek legendás pontokat.

¶ És ha már Haszkovó – az EKF szervezői eredetileg egy olyan gigantikus pikniket álmodtak meg a lakótelepre, amelyen húszezer (!) ember jönne össze. Hamza Gergely ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ennek a fejlesztése még nagyon kezdeti fázisban van, ami most biztos, az az, hogy a Haszkovó lakótelepre idén vagy jövőre kikerülhet egy olyan EKF-pont, amely információs- és közösségi helyszínként működhet.

¶ Hasonlóan a programfejlesztéshez, az infrastrukturális tervezés is még a korai időszakában jár. Hasonló a helyzet a vár és a város többi részén is. A várban két használaton kívüli önkormányzati épület, a volt piarista gimnázium épülete, valamint a Várkert egészen biztosan új funkciókat kap majd, de hogy ezek a funkciók mik lesznek, egyelőre nem nyilvánosak. Lamos Péter elmondta, hogy ezeknek a műemléki épületeknek az előkészítő anyagai már elkészültek, minden, ami a továbbtervezést szolgálja, rendelkezésre áll. Hasonlóan újrahasznosítják majd a vár alatti Jókai utcában évekkel ezelőtt áldatlan állapotba került, romantikus főhomlokzatú Ruttner-házat, de új funkciót kaphat majd a Heim Pál Gyermekkórház, amely a város zöld kulturális negyedéhez kapcsolódik, és ékköve is lehet a fejlesztésnek, valamint a használaton kívül lévő volt művelődési ház, a Dimitrov Központ is. Az egyetlen épület, amelynek már tudni lehet az új funkcióját, a belvárosi busz­pályaudvar: itt alakítanák ki az EKF fogadóközpontját.

¶ Hogy pontosan hány látogatót várnak 2023-ban Veszprémbe, egyelőre nem tudták nekünk megbecsülni, ami a koronavírus-járvány árnyékában érthető is. Az biztos, hogy megnövekedő látogatószámmal kell kalkulálni, és ehhez átfogó infrastrukturális fejlesztésekben is kell gondolkodni, hogy a város úthálózata, közműhálózata, a parkolási rendszer ki tudja majd szolgálni a város lakóinak és látogatóinak egyszerre felmerülő igényeit.

¶ Na meg persze szálláshelyeket is kell biztosítani. Az EKF stábja ebben a piacra számít elsősorban, és józan paraszti ésszel belátható, hogy minden bizonnyal a piac is nagyon számít arra, hogy az EKF-évad az átlagos látogatószámot úgy megnöveli, hogy a szokásosnál is jobb évet zárhassanak a Balaton-parti szállodasorok, kempingek és egyéni szállásadók. Veszprém városában a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. alá tartozó szállásfejlesztések kifejezetten a kispénzű látogatókra koncentrálnak, a hostelkapacitást bővítenék – hiába, ide a piac már nem szivárog be, a hátizsákos vendégek kiszolgálásánál nem akkora a lendület, mint a jobban jövedelmező szállástípusoknál.

Innováció – Múzeum mégis?

¶ Két és fél évvel az évad kezdete előtt jól látszik, hogy nemcsak fenntarthatósági, hanem szakmai okokból sem valószínű, hogy 2023-ig reális lenne megpályáztatni, megtervezni, engedélyeztetni, felépíteni egy új kulturális intézmény épületét. Ettől függetlenül nincs veszve, hogy egy Franciaországból importált innovatív ötletnek köszönhetően létrejöjjön Veszprémben egy magyarországi viszonylatban is új múzeum.

¶ „Nagy vágyunk egy digitális múzeum létrehozása párizsi mintára, ami egy régi ipari csarnokot újított fel LED-falakkal, projektorokkal, ahol átélhető térben jelenik meg a művészet” – mondta tavaly januárban Mészáros Zoltán, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. korábbi ügyvezetője, jelenlegi főtanácsadója. Can Togay János idén júniusban szintén beszélt óvatosan erről az ambiciózus tervről, ami „nem cirkuszi teljesítmény, ha létrejön, hanem valóban a kreatív, kulturális régiónak a pozicionálásához hozzájárul, ráadásul a tartalmi kifejlesztése kreatív energiákat mozgat meg”.

¶ Ha megfeleltethető a fenntarthatóság követelményének, vagyis, ha megfelelő finanszírozást, fenntarthatósági tervet, megvalósíthatósági tanulmányt tudnak hozzá mellékelni, akkor „ez egy olyan dolog, ami nem lehetetlen, mindannyian örülnénk neki” – mondta Togay.

¶ A párizsi Atelier des Lumières Múzeum tárlatát nem művészeti pótszerként, inkább egyfajta beavatásként érdemes nézni a festészet világába, amelyet kreatív eszközökkel valósítanak meg. A többméteresre digitálisan kivetített festmények a koronavírus-járvány idején elterjedt virtuális kiállítások inverzének élményét adják a látogatónak, itt nem a végtelen zoomolási lehetőség, hanem a nagyítás, a képek megmozdítása és a térben való játékuk nyújt izgalmas élményt. Persze veszélyes játék ez, könnyen csúszhat a projekt reprodukciók olcsó kavalkádjába, giccses szemfényvesztésbe, de egy átgondolt koncepció lehetőséget adhat arra is, hogy az építészet, a festészet és a film metszéspontján jöjjön létre egy sajátos új minőség. Ehhez pedig tényleg nem kell más, mint szellemi muníció, technika és izgalmas terek egy olyan épületben, amely jobb sorsára vár.

Hagyomány – Semmi különös

¶ Can Togay János művészeti stábja nemcsak klasszikus művészeti felosztásban megjelenő műfajokban gondolkodik, hanem a régió mindennapi kultúrájának innovatív bemutatására is kísérletet tesz. Kulturális antropológiai megközelítéssel dolgozik majd például a Semmi különös című program, amely arról szól, hogy a régióban kisebb helyszínekre, három-négy községbe magyar és nemzetközi csoportokat várnak, és az ott lakókkal közösen átvilágítják kulturálisan a falut. A cél az, hogy a jelenlegi helyi kultúra keresztmetszetét a helyiekkel együtt fedezzék fel, így tipikusan azzal fognak foglalkozni, amire a helyiek azt mondják, „semmi különös”.

Fotó: Danyi Balázs / EKF2023

Fotó: Danyi Balázs / EKF2023

¶ Hasonló szemléletből indul majd ki a Privát Veszprém, Privát Balaton című kezdeményezés, amely formálódásának kezdeti szakaszában jár még. Ebben a projektben a közelmúlt privát történeteit gyűjtenék össze, vagyis egy oral history gyűjteményt készítenének a térség elmúlt évtizedeiről. „Most még tudunk felvételeket kérni, beszélgetéseket kezdeményezni, és erre mi egy komoly, nagy ívű projektet szervezünk” – mondta Hamza Gergely, majd pedig médiaművészek segítségével tennék átélhetővé mások számára is az egyéni történeteket, és azon is ötletelnek, hogy a projekt végén egy köztéri installáció­ban a régióban élők beszkennelt fényképeit be is mutatják. Hogy mindez megvalósulhat-e, még kérdés, az viszont biztos, hogy a Fortepan adatbázisából készül majd köztéri installáció.

¶ Az egész kulturális évad egyik célja, hogy a Balaton megszűnjön egy évszakos turisztikai célnak lenni, és egy egész évre kiterjedő kulturális szezont hozzanak létre. Ennek egyik eszköze lehet majd a Pajtahálózat kiépítése, amely azt célozza, hogy létrejöjjenek olyan közepes vagy nagyobb méretű helyszínek, amelyek be tudnának fogadni művészeti, kulturális, közösségi eseményeket. Az elnevezésből is látszik, hogy elsősorban olyan levetett gazdasági épületeket keresnek a projekt fejlesztői, amelyeket a Pimp, my Pajta! felszólítás szellemében az önkormányzatokkal közösen alakítanának át és adnának nekik új közösségi funkciót.

EKF a felkészülési időszakban

¶ 2020 júniusában a tervbe vett több tucat program közül alig párnak a sorsa tűnik biztosnak, mégis e néhány terv is elég, hogy pars pro toto, az évad irányai, az arányai és a stílusa is érzékelhetőek legyenek. Ugyanakkor a 2023-at megelőző felvezető években különböző, egyre bővülő pilot projektek előzik meg az évad nyitányát, és fokozatosan alakulhatnak ki
az együttműködések a stakeholderek, Veszprém és a régió lakói között.

¶ A koronavírus-járvány miatt némileg késve, az eredetileg
nyárra tervezett első kísérleti programot idén szeptember 5–7-én rendezik meg. A Filmpiknik elnevezésű fesztivál lényegében azt mutatja be, hogy a Veszprém–Balaton 2023 stábjának törekvései szerint egy kreatív műfaj térségbe plántálásával hogyan szolgálná az EKF a régió újrapozicionálását. Az idei háromnapos mustrán a Magyar Mozgókép Szemle díjazott alkotásait vetítik, egyelőre Veszprémben és Balatonfüreden. Hosszú távon a cél az, hogy a magyar film éves termését bemutató rendezvény ne csak egy egyszerű filmes esemény legyen, hanem a Veszprém–Balatonfüred–Almádi térségben egy fesztiválháromszöget hozzanak létre a szervezők, és közösséget is építsenek általa. Jövőre kibővítve, nagyobb hangsúllyal jelenne meg a fesztivál a térségben, és így tovább, mígnem a 2023-as évadra a szervezők vágya szerint a régióban otthonra lelne a magyar mozgókép, hosszabb távon Európa filmes térképére is szeretnék felírni
a Balaton nevét.

¶ A film műfajához hasonlóan a térségben a már létező irodalmi kezdeményezéseket is hasonló módon fűznék össze és kapcsolnák be az európai vérkeringésbe. Az 1992 óta megrendezett balatonfüredi Quasimodo Nemzetközi Költőverseny és Költőtalálkozó és a szintén füredi Hamvas Napok hosszát és volumenét is bővítenék a következő években, és az egyelőre pontszerűen létező egyéb irodalmi intézmények, például a Magyar Fordítóház, a szigligeti Alkotóház tevékenységét is összekapcsolnák. Can Togay János elmondása szerint a végső cél az lenne, hogy amikor már eléggé felerősödtek ezek a formátumok, akkor összefognák őket egy nemzetközi fesztivállá, ahol a rövid műfajok – a publicisztika, a novella, a vers, az Instagram-költészet és a legújabb műfajok – lelnének otthonra a régióban. Együttműködnének az EKF rotációs rendszere alapján 2024-ben Európa kulturális fővárosa-címet viselő várossal, Veszprém testvértelepülésével, az észt Tartuval is. De veszprémi és egyéb balatoni helyszínekre európai művészeket is hívnak majd, az artist residencyk révén írók, zenészek, képzőművészek érkeznének alkotni a térségbe.

Európai dimenzió – és azon túl

¶ A Tartuval és a 2022-es Európa kulturális fővárosa-címet elnyerő litván Kaunas városával Veszprém 2022-től egészen 2024-ig rendez majd közös programokat, ehhez hasonló hosszúságú együttműködésre még nem volt példa az Európa kulturális fővárosa-projekt harmincöt éves történetében. Mint ahogy arra sem, hogy egy előre kijelölt ország végül mégsem ad kulturális fővárost Európának. 2023-ban eredetileg egy angol város lett volna Veszprém párja az évadban, de a Brexit miatt erre már nem kerül sor. A tervek szerint Veszprém ettől függetlenül együttműködik majd az így hivatalos évad nélkül maradó angol partnerekkel. Ám nemcsak a szigetország felé, hanem Afrika felé is nyitni fognak: 2023-ban ugyanis Kigali, Ruanda fővárosa lesz Afrika kulturális fővárosa, amellyel szintén tervez együttműködést Veszprém.

Önkéntesség – Ragyogók

¶ Az Európa kulturális fővárosa-projekt lényegéhez az is hozzátartozik, hogy egészen nagy léptékváltásokban is kell gondolkodni. Az európai perspektíva biztosításán túl az EKF-címet viselő városoknak a saját polgáraikat, civil szervezeteiket,
a helyi kulturális szervezeteket is aktivizálniuk kell. Ennek alapvető eszköze, hogy a kulturális fővárosok önkénteseket toboroznak saját városuk, régiójuk polgárai közül, aminek praktikus előnyein túl a közösségépítésre, de a program elfogadásának erősítésére is van hatása.

Fotó: Kálló Péter – Rockstar Photographers / EKF2023

Fotó: Kálló Péter – Rockstar Photographers / EKF2023

¶ A Veszprém–Balaton 2023 EKF első eredményei is ezen a területen látszanak. Pályázati felhívás eredményeképpen a Ragyogjunk együtt! szlogen vált a veszprémi önkéntes program hívószavává, az önkénteseket pedig erős töltetű szóval Ragyogóknak fogják hívni, és már az első pilot projekttől,
a Filmpikniktől kezdve a felkészülési időszak programjaiba is be fogják őket vonni a szervezők. Hamza Gergely elmondta, hogy egyelőre a veszprémi városlakókat szólították meg, az év végéig pedig regionális önkéntes stratégiát is készítenek. A programot edukációval akarják erősíteni, mentorok fogják oktatni a következő években az önkénteseket, és a veszprémi stáb idén egy koordináló szervezettel is leszerződik, ami 2023 után is működhet majd.

¶ Léteznek különféle okos monitoring rendszerek arra, hogy mérni lehessen, mennyire sikeres egy Európa kulturális fővárosa-évad. De az igazi lakmuszpapír mégis csak az, hogy kialakul-e valamilyen szimbiózis a program és a helyiek között, mert az a hálózat, amely tartóssá teheti az EKF-évad eredményeit, az egyes települések és végső soron az egyes emberek között épülhet csak fel – önkéntesen.

¶ A térség történetét, dinamikáját és jelenét tekintve a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa-projekt legfontosabb koncepcionális problémája és kihívása az, hogy vajon tényleg közös nevezőre lehet-e hozni ezt a gigantikus régiót, újra lehet-e definiálni kulturális, kreatív régióvá a több száz négyzetkilométernyi tájat, meg lehet-e teremteni a most nem létező közös identitást – Veszprém és az északi part, az északi part és a déli part, horribile dictu mindhárom között. Hogy van-e erre indíttatása Veszprém és a régió lakóinak, az a következő években derülhet majd ki.

¶ Az kétségtelen tény, hogy Veszprém és Balatonalmádi, amit egykor Veszprém virágoskertjének is neveztek, vagy éppen Veszprém és Balatonfüred száz szálon kapcsolódik egymáshoz. Ha lazább is, de még mindig élő a kapcsolat Veszprém és a Bakony–Balaton régió települései között. De vajon létezik-e bármilyen kohézió Veszprém és a déli part települései között, van-e olyan közös ismérv, amelyre építeni lehet, vagy pont ellenkezőleg?
És vajon lehet-e Veszprém egyfajta nevető negyedik, aki az évszázados harcot, amelyet Balatonfüred, Keszthely és Siófok
a Balaton kulturális fővárosa címért vívott, megnyerheti?

¶ Programokat, fesztiválokat, útfelújítást, de akár gazdasági modellt is fel lehet pár év alatt építeni, de a kultúra és egy táj identitása más időmértékben számol.