Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

08-01

TALÁLÉKONY HOLLANDOK

REFLEXIÓK JAN VAN DER HEYDEN SZOBASAROK RITKASÁGOKKAL CÍMŰ KÉPÉHEZ

MúzeumCafé 66.

szerző: NÉMETH ISTVÁN

Bár mágikus realizmusról elsősorban egyes 20. századi holland festők (Dick Ket, Pyke Koch, Carel Willink) műveivel kapcsolatban szoktak beszélni, azt hiszem, ez a jelző Jan van der Heyden (1637–1712) Szobasarok ritkaságokkal címen ismert, 1712-ben készült festményére is tökéletesen ráillik.1 „E nem sokkal halála előtt festett, budapesti képén Van der Heyden a szinte metafizikussá szublimált valóságig jut […]

07-04

TECHNIKAI DINOSZAURUSZOK

AZ IT EVOLÚCIÓ KIÁLLÍTÁS ÉS TANULSÁGAI

MúzeumCafé 66.

szerző: KUTOR LÁSZLÓ

¶ Az információtechnológia fejlődését bemutató állandó kiállítás nyílt az Óbudai Egyetemen IT Evolúció címen.1 Jelen írás e kiállítás kialakulásának folyamatát, szervezési elveit és a 2016-os megnyitása óta eltelt időszak tapasztalatait foglalja össze. A gyűjtemény és a kiállítás kialakulása   ¶ A technológia és különösen az információtechnológia rendkívül gyors fejlődésének velejárója a tárgyak gyors cserélődése. Egy akár csak néhány […]

06-01

ÚJ KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM

AZ IPARI ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE

MúzeumCafé 66.

szerző: VITÉZY DÁVID–ZSIGMOND GÁBOR

Az Északi Járműjavító aligha mond ma sokat a budapestieknek, pedig nem kevesebb, mint 140 éven át, egészen 2009-ig javítottak mozdonyokat a városnak ezen a részén. Aki nem itt dolgozott, nem sűrűn járt ezen a területen. A hely szellemiségét persze éppen ez az ipari örökség, az ország egykor egyik legjelentősebb üzemének atmoszférája és páratlan terei adják. Az […]

05-02

A REPÜLŐGÉPSKANZENTŐL AZ AEROPARKIG

A REPÜLÉSTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY FŐ ÉVSZÁZADA

MúzeumCafé 66.

szerző: ZSIGMOND GÁBOR

¶ A Közlekedési Múzeum repüléstörténeti gyűjteménye egyidős a motoros repülés magyarországi megjelenésével. A múzeum 1899-es megnyitásakor a repülés még nem volt közlekedési ágazat; az első repülőgép – Louis Blériot gépe – 1909-ben jelent meg a magyar légtérben. A múzeumba kerülő első archívumi tételek (fotók, iratok) ezzel egyidősek. 1911-ben már az első repülési tárgyak, 1914-től az első repülőgépek is gyarapították […]

04-01

KÉT MŰHELYMUNKA

A RÉGI KÉPTÁR FELÉLESZTETT KINCSEI

MúzeumCafé 66.

szerző: CSALA ILDIKÓ

Mindig fennáll a lehetősége annak, hogy a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának anyaga magángyűjtők műveivel gyarapodjon. Így történt az ismeretlen 17. századi római művész Csendélet papagájjal című vászonképével is, amelyet 1962-ben sikerült megvásárolnia az intézménynek. A kvalitásos alkotás festője feltehetően egy itáliai iskolához tartozó, korai Caravaggio-követő lehetett; a pontos meghatározáshoz azonban feltétlenül szükségessé vált a festmény restaurálása. […]

03-01

DIGITÁLIS ETNOGRÁFIA, QR-KÓD, KITERJESZTETT VALÓSÁG

MúzeumCafé 66.

szerző: ZÁSZKALICZKY ANNA ESZTER

A Digitális Múzeum kötet szerkesztői és szerzői – a 2016-os Múzeum 2.0 konferenciát követően – ismét arra vállalkoztak, hogy a Magyarországon éppen szárnyait bontogató múzeumi digitális lehetőségeket bemutassák, körüljárják. Ahogy előszavukban a szerkesztők is megjegyzik: a digitális technológia lehetőségei a múzeum demokratizálásában, a látogatók aktivizálásában és megszólításában, a múzeum fogalmának kitágításában, a részvételi múzeum kialakításában játszott […]

REÁLTUDOMÁNYOK, HUMÁN MEGKÖZELÍTÉSSEL

MúzeumCafé 66.

szerző: Gréczi Emőke

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum arculatváltása és épületei szerepének újragondolása mellett hasonló ambícióval jött létre ez a periodika is, amelynek nem titkolt célja a figyelemfelkeltés az intézmény iránt, a gyűjtemények nyitottabbá tétele, a jogos büszkélkedés a legújabb kutatási eredményekkel. Az írások megértéséhez alig szükséges műszaki ismeret (egyhez viszont biztosan), többségük társadalomtörténet, storytelling időrendben, a reformkortól […]

A „MOSTOHAGYEREK”

MúzeumCafé 66.

szerző: Gréczi Emőke

Többször vállaltuk már, hogy a lapszám fő témájának kijelölésével adósságunkat törlesztjük: olyan múzeumi területet vagy problémát helyezünk előtérbe, amely a megérdemeltnél kevesebb felületet kapott a MúzeumCafé korábbi évfolyamaiban. Most ugyanakkor olyan témát választottunk, amely a teljes hazai múzeumi és múzeumirányítási rendszerben háttérbe szorul, a „mostohagyerek”, ahogy lapunk egyik interjújában elhangzik. Miközben a nemzetközi trendek azt […]

18-01

„AZT HITTÜK, A FIATAL MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZEK RÁVETIK MAJD MAGUKAT”

BESZÉLGETÉS KLANICZAY JÚLIÁVAL AZ ARTPOOL ÉLŐ ARCHÍVUMRÓL

MúzeumCafé 65.

szerző: JANKÓ JUDIT

Közép-Európa legnagyobb, külföldön is számon tartott alternatív művészeti gyűjteménye az Artpool Művészetkutató Központ, amelyet Klaniczay Júlia és Galántai György 1979-ben hozott létre. A rendszerváltásig illegálisan, 1992-től pedig nyilvános nonprofit intézményként működött. Gyűjteményének egy része az MNB Értéktár Program révén, az intézmény egésze pedig az alapítók ajándékaként 2015 végén került a Szépművészeti Múzeumba önálló szervezeti egységként. A gyűjtemény […]

17-01

„NEM ACZÉL ELISMERTETÉSÉNEK AZ INTÉZMÉNYE”

BESZÉLGETÉS BÁNFALVI ISTVÁNNAL, AZ ACZÉL GYÖRGY KÉZIRATI HAGYATÉKÁT KEZELŐ KURATÓRIUM ELNÖKÉVEL

MúzeumCafé 65.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

A Kádár-rendszer kultúrpolitikájának legfőbb irányítója szenvedélyes kéziratgyűjtő volt. Az általa gyűjtött és vásárolt anyag a kapcsolatainak dokumentumaival, a magánlevelezéssel együtt több tízezer darabot tesz ki. Aczél György Kézirati Hagyatékát ma az MTA Könyvtára kézirattárában őrzik, kutatják. Kezelését egy kuratórium is segíti, amelynek elnökével a gyűjtemény történetéről, kutathatóságáról is beszélgettünk. Kutatásaim alapján úgy tűnik, hogy a legmagasabb pozíciót […]