KÖZÖSSÉGI RÉGÉSZET EGY ÚJ KUTATÁSI ELJÁRÁS SZÜLETÉSE MúzeumCafé 72. szerző: RÁCZ TIBOR ÁKOS, Ferenczy Múzeumi Centrum Kincskeresés, kaland, kikapcsolódás – olyan hívószavak, amelyekre könnyen felfigyelnek a múlt értékeire fogékony, új tapasztalatokra vágyó és tettre kész polgárok. Egy jól felépített közösségi régészeti program biztosítani tudja a felfedezés izgalmát, a közösségi élményt, a szabadtéri tevékenység kellemes fáradtságát, a rekreációt. Az örökségvédelmi intézményeknek fokozottan figyelniük kell a civil szféra által megfogalmazott kulturális igényekre, hiszen […]
AZ ELMOZDULÓ SZÍNFALAK MÖGÖTT KÖLTÖZIK A NÉPRAJZI MÚZEUM MúzeumCafé 72. szerző: SCHLEICHER VERA A gyűjteménykezelés1 elméleti és gyakorlati problémáit taglaló kézikönyvek jellemzően nem tekintik feladatuknak a gondolkodást a gyűjtemények költöztetéséről. Ezt nemcsak az magyarázhatja, hogy szerencsére nem túl gyakori eseményről van szó, hanem az is, hogy maga a költözés a műtárgyak megőrzésére és fejlesztésére irányuló múzeumi elméletbe csak ellentmondásosan illeszthető. ¶ Ha a gyűjteménykezelést általánosságban a fizikai és kulturális formációs […]
AZ INFORMÁCIÓ HATALOM, AVAGY KEREKESSZÉKKEL A MÚZEUMBAN 2.0 MúzeumCafé 72. szerző: MAGYAR KATALIN „Azt is írd meg, amikor fél órát kóvályogtunk Pécsett az udvaron, míg megtaláltuk a múzeum akadálymentes bejáratát: mindig lépcsőbe vagy meredek dombba futottunk, felirat sehol, te pedig belesüppedtél a kerekesszékkel a bokáig érő murvába!” – biztat barátnőm, mikor megtudja, hogy jó egy évtized múltán1 ismét összegzem a benyomásaim múzeumi kalandjaimról. És ebben a mondatban valóban […]
A NYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA A MEGOSZTÁS JOGI ÉS ETIKAI KÉRDÉSEI MúzeumCafé 72. szerző: BASICS BEATRIX A múzeumokban őrzött tárgyak adatainak leltárban történő számbavétele, rögzítése – a világ nagy múzeumi szervezeteinek megállapítása szerint – elsősorban biztonsági okokból szükséges. A múzeumok jogilag felelősek és etikai szempontból is kötelesek naprakész információval szolgálni a gyűjteményeikben őrzött tárgyakról. Az 1906-ban alapított American Association of Museums például ezt fogalmazza meg, hozzátéve, hogy a leltározás hatalmas, nem látványos, ám […]
EURÓPAI MÚZEUMLÁTOGATÓ TANULMÁNYÚT 1897-BEN A FELÉPÜLŐ SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM INTÉZMÉNYI MODELLJE MúzeumCafé 84. szerző: TÓTH FERENC A Szépművészeti Múzeum megalapításáról szóló, 1896-ban született törvény megalkotását követő évben Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országgyűlésnek benyújtott jelentésében foglalta össze az alapvető tennivalókat.1 A legközvetlenebb célként a múzeum anyagát képező gyűjtemények (Országos Képtár, Nemzeti Múzeum Képtára) rendszerezését és osztályozását tűzte ki. A múzeum épületének megtervezéséhez a rendelkezésre álló műtárgymennyiség felmérése mellett szükségesnek ítélte a gyűjtemény […]
EGY ARISZTOKRATA RÉGISÉGTÁR ÉS EGY KORSZERŰ MÚZEUM BESZÉLGETÉS BARCZI GYULÁVAL KRASZNAHORKA SORSÁRÓL MúzeumCafé 84. szerző: GRÉCZI EMŐKE Krasznahorka „büszke vára” a magyar irredentizmus egyik jelképe ifjabb Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra dalszövege nyomán, de a Rákóczi-kultusz egyik emlékhelye, Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényének egyik helyszíne is. A 2012-es tűz kapcsán a magyarországi média is többször foglalkozott vele, azóta csak a híreket várjuk a felújításról, újranyitásról. Barczi Gyulával, a krasznahorkai vármúzeum kiállítását előkészítő […]
NINCS KÉT EGYFORMA VÁR BESZÉLGETÉS FELD ISTVÁN RÉGÉSZ-TÖRTÉNÉSSZEL MúzeumCafé 84. szerző: KARÁCSONY ÁGNES Feld István a magyar várkutatás nemzetközileg is elismert szakembere, számos vár és kastély – például Füzér, Salgó, Ozora, Sárospatak, Pácin, Kéked – kutatója. Tudományos szemléletét röviden úgy összegzi: ahhoz ragaszkodik, amit egyértelműen lát, ebben kiemeli a tudós felelősségét és kutatási tárgya etikai megközelítését. Fő kutatási területe a középkori és a kora újkori Magyarország vár-, erődítés- […]
VIRTUÁLIS VÁRÉPÍTŐK VALÓSÁGA A 3D DIGITÁLIS VÁRREKONSTRUKCIÓK ÉS A TUDOMÁNY MúzeumCafé 84. szerző: BERÉNYI MARIANNA A digitális korban a múlt és a múlttal foglalkozó tudományágak kommunikációja sem maradhat változatlan. A várak, a különböző épületegyüttesek történeti, régészeti, művészettörténeti kutatói mindig is szívesen fordultak grafikai műfajokhoz vagy térbeli makettekhez, hogy összegezzék, bemutassák, látványossá tegyék az eredményeiket. A 21. század egyre többek számára elérhető informatikai eszközei és programjai forradalmasították ezt a törekvést. Az érdeklődők ma már […]
TÖRTÉNETI FESZTIVÁLOK MAGYARORSZÁGON MúzeumCafé 84. szerző: ZAY ORSOLYA Határozottan kijelenthetjük, hogy a történeti fesztivál egy igen kedvelt műfaj Magyarországon. Jelen sorok írója húsz éve járja a hazai és európai rendezvényeket. Résztvevőként, de több helyen szervezőként is sikerült megtapasztalnom, hogyan épülnek fel az ilyen események. A bennem is megfogalmazódó kérdések mentén próbálok áttekintést adni: mi a „recept” egy történeti fesztiválhoz, a tartalmon és a közvetíteni […]
ŐSKORI VÁRAK, ERŐDÍTÉSEK MúzeumCafé 84. szerző: PUSZTAINÉ FISCHL KLÁRA A vár szó hallatán kőbe épült középkori erősségeink jutnak mindenkinek először az eszébe. Így aztán joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés, hogyan kerül egy őskori témájú cikk egy várakról szóló tematikus számba. Nemrég elhunyt kedves professzorom, Fodor István kérdezte meg az államvizsgámon, mikor épültek az első földvárak a Kárpát-medencében. Szakterületéből kiindulva a helyes válasz Árpád-kori […]