FRANCIA MINTA: ÖKOMÚZEUMOK MúzeumCafé 59-60. szerző: EDOUARD DE LAUBRIE - Kató Julianna Az „ökomúzeum” fogalmának eredete ¶ Míg a legtöbb európai ország rendelkezik szabadtéri néprajzi múzeummal (a skandináv országok, Nagy-Britannia, Hollandia, Németország, Románia, Magyarország is), amelyek a leggyakrabban egy meghatározott helyen gyűjtik össze és mutatják be az adott nemzet különböző régióinak falusi lakóházait, Franciaországban nem örvend ilyen népszerűségnek az elgondolás, annak ellenére, hogy Georges Henri Rivière-ben, a […]
HELYI FELADATOK – ÚJ LEHETŐSÉGEK MúzeumCafé 59-60. A Den Gamle By (A régi város) egy évszázadosnál régebbi, a városi életet bemutató, jelentős helyi és nemzetközi látogatottságnak örvendő szabadtéri múzeum a dániai Aarhusban. 2011-ben a Den Gamle By városi múzeumi feladatot is kapott, ami lehetőséget adott arra, hogy a közönség új körei számára is érdekessé, vonzóvá tegyük, a múzeumi prezentáció új lehetőségeit kihasználva. ¶ […]
A SKANZEN-SZENZÓRIUM A NAGYSZEBENI ASTRA NEMZETI MÚZEUMI KÖZPONTRÓL MúzeumCafé 59-60. szerző: KESZEG ANNA Arne Dahl Europa Blues című regénye a stockholmi skanzenben elkövetett gyilkossággal indul: a rozsomákok által látszólag véletlenül megölt, rózsaszín öltözetű, vastag arany nyakláncos férfiról, akinek szétroncsolt holttestét a skanzenben találják meg, a későbbiekben kiderül, hogy az olasz maffia kis nőkereskedelmi hálózatok lefölözésével megbízott görög származású képviselője, akit orosz és ukrán lányok beszervezése miatt végez ki […]
INTERKULTURÁLIS DIALÓGUSOK A SKANZENEKBEN A SZABADTÉRI MÚZEUMOK TÁRSADALMI MÚZEUMI SZEREPVÁLLALÁSAI MúzeumCafé 59-60. szerző: SÁRI ZSOLT A hetvenes évektől kibontakozó új muzeológia (new museology) a kétezres évek elejére eljutott a kritikai muzeológiáig, Nina Simon 2010-ben megjelent kötete pedig már a részvételi muzeológiáról szól (Participatory Museum). ¶ Mára bebizonyosodott, hogy a múzeum nem lehet egy tekintélyen alapuló, kinyilatkoztató intézmény. Meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, amelyekben egyszerre adunk lehetőséget az interakcióra és a […]
TOPOLÓGIA ÉS TIPOLÓGIA A MORFOLÓGIAI SZEMLÉLET A MAGYAR NÉPI LAKÓHÁZ KUTATÁSTÖRTÉNETÉBEN MúzeumCafé 59-60. szerző: KAVECSÁNSZKI MÁTÉ Vitán felül áll, hogy egy adott nép vagy régió, táj, esetleg kistáj kultúrájának egyik legszembeötlőbb reprezentatív hordozója az épített örökség.1 Nem meglepő tehát, hogy a 19. század végén intézményesülő néprajztudomány is kiemelt figyelmet szentelt a Kárpát-medence hagyományos (népi) építészete vizsgálatának. A népi épületek iránti érdeklődés hamar, a nyugat-európaival szinte azonos időben jelentkezett, ezt bizonyítja az országos […]
EGY KIÁLLÍTÁS – ÉS AMI MÖGÖTTE VAN IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS KINCSEK A VÁROS ALATT – ÚJDONSÁGOK A MÚLTBÓL CÍMMEL A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM VÁRMÚZEUMÁBAN MúzeumCafé 59-60. szerző: ZSIDI PAULA Tíz év, több mint kétezer régészetileg megfigyelt építkezés, csaknem százötven ásatási helyszín és pontosan 1259 kiállított műtárgy. Számokban ez a mérlege a Budapesti Történeti Múzeum régészeti munkáját bemutató időszaki kiállításnak. A tárlat azonban több, mint logikus rendben álló, szép, régi tárgyak szemléje. Kirajzolódnak a főváros jelenlegi területének ősi településközpontjai, megtaláljuk történeti események, háborúk és virágkorok lenyomatait, […]
AZ EMLÉKEZÉS ÉS FELEJTÉS KERTJE AZ EPRESKERT ÉS SZOBRAI MúzeumCafé 61. szerző: Révész Emese ¶ A kert időben változó alakzat, növekedő és pusztuló élőlény, amelynek formálódását a természetet megzabolázó ember szabályozza. Ültet, nyes és kivág, miközben maga készítette építményekkel, tárgyakkal teszi otthonosabbá az uralma alá vetett vegetációt. Az Epreskertnek nevet adó eperfaerdőt a homokos talaj megkötésére a 18. században ültették, fáin 1770-től selyemhernyókat tenyésztett a Valero selyemgyár.1 A terület a 19. […]
LEHET-E MÚZEUM A SÍRKERT? TEMETŐ, PANTEON, PARCELLA MúzeumCafé 61. szerző: Hamvay Péter ¶ A kocogókból, gyerekkocsit toló anyukákból, fényképezőgéppel, útikönyvvel felszerelt turistákból lassan többen lépik át az egykori Kerepesi, majd Mező Imre, ma Fiumei úti sírkert kapuját, mint a sírokat látogató hozzátartozók. Ma már egyszerű földi halandó – ha nincs családi sírboltja – legfeljebb szórásos temetéssel nyugodhat a százados platánok és nemzeti nagyságaink társaságában. Kizárólag a Boross Péter […]
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS – MÚZEUMI MENEDZSMENT MúzeumCafé 61. szerző: Sz. Fejes Ildikó ¶ Mostanában egyre több irányból kezdenek olyan fogalmak és modellek beszivárogni a múzeumi területre, mint a Total Quality Management (TQM), a minőségbiztosítás, minőség menedzsment, a szervezeti stratégia: az üzleti világban már régóta ismert fogalmak, elfogadott és működő módszerek, modellek. De mi közünk nekünk, múzeumoknak mindehhez? Mi kulturális intézmények vagyunk, nem egy termelőüzem vagy multinacionális vállalat. […]
A HARCOT, AMELYET ŐSEINK VÍVTAK Németh Lajos: „Szigetet és mentőövet!” Életútinterjú 1986. Szerkesztette Beke László, Né-meth Katalin, Pataki Gábor, Tímár Árpád. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művé-szettörténeti Intézete, MissionArt Galéria, Budapest 2017 MúzeumCafé 61. szerző: Radnóti Sándor ¶ Király István nemrég kiadott naplójának azonnal izgatott visszhangja támadt. Németh Lajos életinterjúja semmivel sem érdektelenebb vagy jelentéktelenebb Király könyvénél. A beszédhelyzet az, hogy 1986 első felében Németh Lajos a tanszékén (ELTE, Művészettörténet) nyolc kollégája – egykori hallgatói – kérésére egy fél éven keresztül rendszeresen számot ad az életéről, s időnként válaszol kérdéseikre. Az alkalmakra gondosan […]