„HANDLÉTÓL A GRAND CAFÉIG…”1
A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM UTAZÓ KIÁLLÍTÁSAI
MúzeumCafé 95.
A múzeum mint országos gyűjtőkörű szakmúzeum 1966-tól, illetve gyűjtőkörének (kereskedelemtörténet) bővülésével 1970-től foglalkozik országos szakmuzeológiai feladatellátással, célzott gyűjtéssel, valamint a gyűjtéseket követő állandó, időszaki és országos vagy nemzetközi vándorkiállítások létrehozásával. A múzeum alapítói célul tűzték ki az országos ismeretterjesztést és – mai alapvetéssel élve – a kulturális (múzeumi) alapellátás fogalmának megvalósítását. A múzeum célja már akkoriban is az volt, hogy a szakterületén dolgozó kereskedőket, a vendéglátó, iparos, idegenforgalmi szakértőket és egyéb, a gyűjtő- és szakterületén dolgozó szakembereket, tanulókat, azaz a fő célcsoportot, a múzeum külső szakmai hálózatát bevonja és közösségi akcióiban (közművelődés, ismeretátadás és kiállítások) érdekeltté tegye őket. Erről ír Sivó Tibor (1922–2003), az egykori fenntartó Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője a múzeum 1976-os második évkönyvének előszavában: „Az ipartörténeti, a szakmai múzeumok sajátja, hogy nemcsak a szakterület egy-egy korszakának fejlettségét mutatják be kiállításaikon, hanem az általános műveltséget szélesítő hatásuk mellett jelentős tényezők a szakmai hivatástudat, a mesterségbeli önbecsülés,
a szakmai közösségbe való begyökerezés kialakulásában és fejlesztésében. A mi múzeumunk híven teljesíti ezt a kötelességét. Működése, kiállításai, kutatásai, az országos és regionális rendezvényekbe való bekapcsolódása emeli dolgozóink kulturáltságát, a múlt emlékei pedig a jelen kötelességteljesítésére és a jövő kialakítására ösztönzik őket.”2
A Jászapáti Szatócsbolt boltmúzeum részlete
Az MKVM jóvoltából
¶ Ugyanezt az azóta sem változó alaptézist fogalmazta meg 1970-ben dr. Gyökössy Gyula osztályvezető a múzeum első évkönyvében: „Fiatal szakembereinket tehát úgy kell nevelni, hogy lássák: kiváló elődeik hogyan művelték a vendéglátás mesterségét. Ismerjék meg az elődök munkaeszközeit, receptjeit, szeressék és ápolják a múlt hagyományait, de ugyanakkor fejlesszék tovább korunk ízlésének megfelelően a magyar konyhaművészetet, mert ez az előrehaladás útja. […] E szakmúzeum létrehozását tehát a hagyományok ápolásán alapuló ifjúság-nevelés is indokolta. Idős mestereink és a vállalatok segítették féltve őrzött ereklyéik, emlékeik odaajándékozásával gyarapítani a Múzeum gyűjteményét. A szakiskolák diákjai gyűjtő és közreműködő tevékenységükkel segítették munkájukban a Múzeum dolgozóit. Ennek köszönhető, hogy az Intézmény megalakulása után alig fél évvel megnyithatta első kiállítását, jelentős szakmai és közönségsikert elérve.”3
¶ A múzeum mindvégig követte az alapítók elképzeléseit, az alapgondolat az évtizedek során bevett gyakorlatot teremtett.
¶ Az első állandó kiállítás már 1966-ban elkészült a Fortuna utca 4. szám alatti, egykori Fortuna Fogadó épületében, majd 1966-tól útjára bocsátották az étlaptörténeti vándorkiállítást, amely már akkoriban is nagy népszerűségnek örvendett.
Az Esti Hírlap 1967. január 12-i száma így számolt be a tárlatról: „Az 1967-es nemzetközi idegenforgalmi év érdekes programot és nagy erőpróbát jelent a múzeum dolgozóinak. Most készülnek az első statisztikák az eddigi látogatottságról. Kiderült: már eddig Nyugat-Németországtól Kanadáig és a Szovjetuniótól Japánig mindenünnen volt látogatója az érdekes kiállításnak. A látogatottság olyan nagymérvű, hogy a múzeum vezetői „emberhiánnyal” küzdenek. […] A múzeum az idén a nagyobb szállodákban étlaptörténeti kiállítást, a nyári idegenforgalmi sajtótudósító kongresszusra nemzetközi gasztronómiai kiállítást rendez.”
¶ A sajtóhírek még évekig beszámoltak az étlaptörténeti vándorkiállításról, amely szakiskolákba, szállodákba és a szakterületen érdekelt helyszínekre (szakszervezeti és vállalati székházak, kultúrtermek) vándorolt, sok esetben összekötve szakmai és ipari rendezvénnyel (pl.: 1968-ban a Vendéglátóipari Napok Zalában). Az étlaptörténeti kiállítás az 1970-es évektől integrálódott az állandó vendéglátóipari kiállítások közé, és népszerűségének köszönhetően az egykori várbeli múzeumszékhely még hétfőn is nyitva tartott. A tárlatot Gundel Imre (1927–1993) muzeológus készítette, és egészen az 1980-as évek végéig kölcsönözhető tárlatként utazott a kiállítás.
Vitrinrészlet az Ez sör! című kiállításból
Az MKVM jóvoltából
¶ 1970-ben a kereskedelmi gyűjteményi csoport létrehozásával
a Magyar Vendéglátóipari Múzeum nevet váltva Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum lett. Az új gyűjteményi egység szintén a régi utat követve, zömmel a szakképzést és a szakoktatást elősegítő és bevonó utaztatható vándortárlatokat készített, leginkább szakképzési helyeken. Ez volt 1974–1975-ben A kereskedelmi szakoktatás története című utazó tárlat (állomáshelyei: Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr). De a múzeum felvállalta az olyan tárlatok készítését is, amely országszerte nagy népszerűségnek örvendett a már kialakuló fogyasztói társadalom körében, erre példa A kávé útja a termelőtől a fogyasztóig kiállítás. A témát egyébként az intézmény az elmúlt 57 évben sok egyéb időszaki és utazó tárlattal folytatta és körüljárta (Kávéfőzés története, Café változatok egy témára, Egy findzsányi történelem stb. kiállítások), és mind a mai napig hálás és eladható, népszerű kiállítási téma.
¶ Az elmúlt időszakban a múzeum kiállításpolitikája kiegészült: kihelyezett vagy kölcsönzött állandó tárlatokból bolt- vagy
fiókhálózatokat hozott létre. A boltmúzeum speciális és egyedülálló műfaj. Nem is nagyon jellemző máshol Európában. Világszerte leginkább állandó várostörténeti kiállítások tereiben vagy szabadtéri múzeumok egy-egy enteriőrjében, épületében kapnak helyet bolti és vendéglátóipari egységek, de önállóan nem jelennek meg. Ezek az enteriőrszerűen installált, az adott térség és település boltjait pontosan bemutató, hiteles, eredeti műtárgyakkal korhűen berendezett üzletek az egykori kereskedelmi élet hangulatát idézik meg.
Az elmúlt évtizedekben létrehozott önálló boltmúzeumok mellett természetesen a megyei, városi múzeumokba, közgyűjteményekbe kölcsönzött állandó kiállításokon is szerepelnek teljes, berendezett boltok (Solymár, Budapest, Jánossomorja).
A handlétól a grand caféig című utazókiállítás
A MKVM jóvoltából
¶ Jelenleg tartós kölcsönzésben három állandó üzlet-, és bolttörténeti kiállítása van a múzeumnak, egy pedig éppen épül (Békéscsaba, Gyula, Jászapáti, Mezőtúr). A különleges boltmúzeumokat zömmel a szakképzéssel, azaz a szakiskolákkal együttműködve üzemeltetjük, nyitvatartásuk korlátozott,
de előre egyeztetett időpontban látogathatók, és a helyi idegenforgalom vagy a helyi értéktár (Gyula) részét is képzik. A múzeum fontos kapcsolatot ápol a kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzés különböző ágaival, ezért támogatja, hogy a kihelyezett boltmúzeum a képzés helyén legyen és pótolja a már nem létező kereskedelem-történeti oktatási tananyagot, múzeumi helyszínként oktatási célokat szolgáljon.
¶ A boltmúzeumok mellett az intézmény az alapítása óta kiemelt figyelmet fordít a ténylegesen is működő, eredeti-korabeli berendezéssel rendelkező kereskedelmi és vendéglátóipari üzletekre. Ezen üzletek műtárgyainak védésében és szakértői eljárásaiban vesz részt az MKVM. 2022-től pedig a Védett Üzletek programunkban – táblák kihelyezésével és közösségi programok létrehozásával – kiemelt figyelmet fordítunk a kereskedelem- és gasztronómia-történet szempontjából védendő üzletekre.
¶ Idegenforgalmi és vendéglátóipari egységekben is rendeztünk kihelyezett állandó tárlatokat vagy közös kiállításokat. Főként szállodákban (Grand Hotel Royal, Gellért, Béke, Erzsébet Szálloda, Hungária Szálloda), fürdőkben (Király fürdő), éttermekben (Remíz Étterem, Mátyás Pince, Pilvax), szakképzési helyeken (Budapesti Gazdasági Főiskola, ma BGE), fővárosi és vidéki patikákban. A piaci folyamatok és a gyors tulajdonosváltások miatt a múzeum e területen a műtárgyak biztonsága érdekében sok esetben megszüntette az eredeti műtárgyakkal rendelkező tárlatokat.
¶ Az összes megvalósult kiállításáról összeállítást készített e cikk szerzője az MKVM 50 évkönyvében, amely 1966 és 2017 között követi végig az intézmény kiállítási politikáját: állandó, időszaki, kihelyezett állandó, boltmúzeumok, utazó és vándorkiállítások témakörében.4
Múzeumi küldetés
¶ A múzeum jelenlegi küldetése, amelyet a küldetésnyilatkozatunkban is megfogalmaztunk: a „mindennapi élet múzeuma”. Kiemelt célunk országos gyűjtőkörű szakmúzeumként
a szakterületünket érintő állandó, időszaki, utazó és vándorkiállítások készítése és utaztatása, a vonatkozó területeken a szakmai identitás erősítése, ennek elérése érdekében intézményünk párbeszédet folytat és kapcsolatot ápol nagy múltú szakmai szervekkel, szervezetekkel, intézményekkel, vállalkozásokkal, cégekkel, családokkal, magánszemélyekkel. Ugyanakkor feladatunk nemzetközi együttműködéseket is kiépíteni a múzeumi világban, a kereskedelemben, vendéglátóiparban, idegenforgalomban és szakképzésben érintett intézményekkel is, a nemzetközi partnerkapcsolat (turizmus) és a hungarikumok erősítése. Projektjeinkkel, rendezvényeinkkel, kiállításainkkal, tudományos tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni Magyarország oktatási és szakmai életének fellendítéséhez, amely jogszabály általi kötelessége is a múzeumnak. A kötelesség azonban szerencsére egybeesik a múzeum valódi, a küldetésnyilatkozatban is megfogalmazott,
az alapítók által is elfogadott céljaival.
Menülap a múzeum gyűjteményéből
Az MKVM jóvoltából
¶ A gyűjteményi mobilitás elvét követjük, amely összekapcsolható a tudományszervezéssel (konferenciák, tudományos rendezvények) és a tudásátadás különböző formáival (kiadványok, online hozzáférés, digitalizálás, digitális múzeum). A kiállítási politikánk évtizedeken át bevált része a szakmai együttműködés vagy más szervezetekkel való közös kiállítás és produktum létrehozása és megvalósítása: könyv, előadás, konferencia, bemutató, program, konferencia, bemutató, sajtótájékoztató, szakmai díjátadó, olyan partnerekkel, mint a Cukrász Ipartestület, az MDKSZ, a Magyar Édességgyártók Szövetsége, a Sörszövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Pulszky Társaság, a Skanzen-MOKK stb.
¶ A múzeum jelenlegi kiállítási stratégiája, hogy minden nagyobb szakmai vagy társadalmi érdeklődésre számot tartó időszaki kiállítást utaztatható módon készítünk el. Azaz bemutatót tervezünk a múzeumban, házon belül, majd az vándorkiállítás formájában tovább utazik akár nemzetközi külföldi helyszínekre is. Fontos, hogy egy kiállítás jól fogyasztható termék, akár „brand” legyen, amely illeszkedik a múzeum hosszú távú céljaihoz. Eszköz, amellyel a múzeum társadalmi hasznosságát és hírnevét, látogatószámát és nem mellesleg a bevételét is növeljük.
¶ A kiállítás azonban szolgáltatáscsomag nélkül nem állja meg a helyét, így mindezekhez társul könyv, kiállításvezető, tájékoztató füzetek, ismeretátadási kiadványok kiadása, forgalmazása és egyéb látogatói, szakmai, tudományos és ismeretátadási programok (vezetések, előadások, szakmai napok, könyvbemutatók, konferenciák, foglalkozások, workshopok), egyéb különleges, a témához illeszkedő szolgáltatások (pl. tárlatvezetés ismert személyekkel, exkluzív kóstolók, kuponok, nyereményjátékok stb.) bevezetése. Ehhez kapcsolódik a tudatos és hathatós közös kommunikáció bevezetése és a kiállítás alatti folyamatos működtetése a partnerhálózat együttműködésével. Célunk, hogy a legjelentősebb időszaki kiállítások virtuális formában is elérhetőek legyenek,5 az online lehetőséggel, valamint a Covid–19 utáni digitális múzeumi platformunk létrehozásával nagyobb célcsoportot is elér-
hetünk.6
¶ Ennek tükrében jelenleg már évi 15-25 időszaki kiállítást rendezünk országos szinten, és évente legalább két külföldi helyszínen, de 2022-ben már négy országban jelentünk meg (Románia, Horvátország, Olaszország, Csehország). Ebben partnereink a magyar követségek, konzulátusok és a Liszt Intézetek. Évente kettő-öt tárlat vándorol országon belül
és kívül.7
¶ Múzeumunk gyűjtőkörének megfelelően a hungarikumok is előtérbe kerülnek (pl. szalámi, pálinka, szódavíz, bor stb.),
a hozzájuk kapcsolódó szakmai programokkal.
Az utazó kiállítások előkészítése
¶ A következőkben módszertani segítségnyújtásul a múzeum tapasztalatait osztjuk meg. A stratégiai tervezés a kivitelezők és a múzeum munkatársai körében nagyjából kettő-öt évet vesz igénybe. Már a tervezésénél és a kivitelezésnél szükséges az utaztathatóságot figyelembe venni és így elkészíteni, legyártani a tárlatot. Kiemelt feladat a műtárgyfotózás a tervezett virtuális kiállítás létrehozásához, a tárlathoz kapcsolódó múzeumpedagógiai és egyéb szakmai programok és az utaztatható helyszínek előkészítése.
Menülap a múzeum gyűjteményéből
Az MKVM jóvoltából
Befogadó partnerek feladatai
¶ Az utazó tárlatoknál fontos az összekötő személy, személyek megbízása, tájékoztatása, a gondos szakmai háttér és gyakorlat megléte. Ők vezetik a tárgyalásokat, szervezik az időpontokat, dolgozzák ki a szakmai tervet, stratégiát és a gyakorlati megvalósítás körülményeit. Elengedhetetlen a pénzügyi források megszerzése, biztosítása és egyeztetése a delegáltakkal. Gondos előkészítés szükséges a pénzügyi és szakmai oldalról (muzeológusok, kurátorok) is.
¶ Pénzügyi szempontból alapvető a műtárgybiztosítás (kiállítási garancia) megkötése, a műtárgyvédelmi (tűz és munkavédelmi) feltételek biztosítása, a szállítás előkészítése, megszervezése és a pontos adminisztráció végigkövetése. A közbeszerzések, szerződések előkészítése, megkötése (időbeni aláírása!). A folyamatos kontroll mellett is előfordulhatnak csúszások, erre az esetre kötbért és jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítani. Tisztázni kell a kurátorok, utazók, kurírok költségeit, terheit. Szintén költséget jelentenek
a megnyitók és a kapcsolódó rendezvények.
¶ Szükségszerű meghatározni az eredeti kurátor és helyi kurátor feladatait. Amihez pontos kommunikáció, jó kollegiális viszony szükséges egymással, a kockázatok feltárásával. A helyi kurátor feladata a helyi munkahelyi közösséggel való koordináció, valamint az esetleges új tablók, fordítási feladatok megszervezése, a fogadó intézmény gyűjteményébe tartozó műtárgyak előkészítése a bemutatásra. A kiállító helyiségek szakmai előkészítése (pl. műtárgyvédelem) a tárlathoz. Továbbá feladata a helyi infrastruktúra, alaprajz, kiállítótér adottságainak ismerete: vitrinek, installációk előkészítése, az audiovizuális eszközök beszerzése, kiállítási egyeztetése, a műtárgyvédelmi restaurátor és gyűjteménykezelő munkatársak segítségével.
¶ Fontos, hogy a grafikai és kommunikációs munkatársak egyeztessenek: azonos arculat, azonos kivitelezés az eredeti kiállítás elképzelésével, ugyanez vonatkozik minden megjelenésre, a kommunikációra.
Kockázatok
¶ Az utazó kiállításokat számos kockázati tényező nehezíti.
Így a pénzügyi fedezet hiánya (pl. nincs pénz nyomdára, szállításra, biztosításra stb.) A személyi erőforrás hiánya (például nincs technikai személyzet, belső kurátor vagy összekötő, nincs grafikus, fordító stb.) Kockázat lehet a fogadó intézményi infrastruktúra hiánya (pl. nincs megfelelő vitrin, jó műtárgykörnyezet), rossz állapota vagy más technikai akadályok: például nem lehet a falra fúrni, oda tárgyat rögzíteni. Előzetesen mindenképpen fel kell mérni a kockázatokat, élni lehet és kell változáskövetéssel vagy változtatással, halasztással vagy a kiállítás utaztatásának eltolásával, törlésével.
¶ Sok esetben súlyos probléma a két intézmény közötti kommunikáció és egyeztetés hiánya. Beleértve azt is, ha az információt
visszatartják a vezetők, kurátorok. A legfontosabb minden érintett tökéletes tájékoztatása a feladatairól és az időzítésről (ellenőrzés és belső kontroll fontosságát ki kell emelni).
¶ Szükséges az adminisztráció (kölcsönzés és tájékoztatás) pontos betartása, törvényi és jogszabályi előírások betartása, betartatása, minden szükséges szerződés megkötése és az engedélyek beszerzése. Súlyos szakmai hibának tekinthető az eredeti kiállítástól eltérő grafikai arculat létrehozása, a partnerek kihagyása és az együttműködők rosszul megfogalmazott vagy hiányos feltüntetése (pl. támogatói logók hiánya).
¶ A gondos tervezés nem ér véget a kiállítás elkészítésével, a megnyitóval és nyitva tartással kapcsolatos teendőket is egyeztetni kell: ki nyitja meg, mikor mennek ki a meghívók, a látogatók, vendégek tájékoztatása, a regisztráció pontosítása.
¶ Ha mindezeket kisebb hibákkal is, de korrekten és pontosan teljesítjük, akkor mindkét fél és a helyi közönség, közösség megelégedésére rendezzük meg a kiállítást.
[1] A múzeum által 2018-tól rendezett utazó kiállítás. A kurátorok tudatosan az intézmény mindkét fő szakterületét (kereskedelem és vendéglátás) összefogták egy másik apropóján.
[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_VEND_Evk_1976/?pg=0&layout=s.
[3] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_VEND_Evk_1970/?pg=0&layout=s.
[4] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_VEND_Sk_2017_MKVM50/?pg=0&layout=s.
[5] https://mkvm.hu/kiallitasok/virtualis-kiallitasok/.
[6] https://mkvm.hu/digitalismuzeum/.
[7] https://mkvm.hu/kiallitasok/utazo-kiallitasok/.