Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

A Bethlen Múzeum és Levéltár épületterve, 1990 körül Reprodukció

A NAGY TERVEK ÉS AZ ÉPÍTKEZÉSEK KORSZAKA

VÁZLATOK A MAGYAR KIVÁNDORLÁS ÉS DIASZPÓRA MUZEALIZÁCIÓJÁRÓL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. MÁSODIK RÉSZ1

MúzeumCafé 87–88.

szerző: FEJŐS ZOLTÁN

Egy 2009-ben megjelent kézikönyv szerint az Egyesült Államokban 1162 olyan múzeum, illetve múzeum jellegű intézmény működött, amely a kontinensnyi ország etnikai történetével és kultúrájával foglalkozik.2 Közülük 622-t valamilyen etnikai csoport tartott fenn, 478 pedig ilyen közösségtől függetlenül működött. Ezek városi, állami, szövetségi, egyetemi fenntartású múzeumok, illetve közintézmények voltak, esetenként magángyűjtők nyilvánossá tett kollekciói. A kötet szerzője, […]

A kötet címlapja

KELET-EURÓPA – NYUGATI SZEMMEL

Katarzyna Murawska-Muthesius: Imaging and Mapping Eastern Europe. Sarmatia Europea to Post-Communist Bloc. Routledge Advances in Art and Visual Studies. Routledge, New York 2021

MúzeumCafé 87–88.

szerző: MOLNÁRNÉ ACZÉL ESZTER

Hogyan is látjuk magunkat, országunkat, vagy mit gondolhatnak rólunk a külföldiek, időről időre valamilyen kötetben – igen hullámzó minőségben – megfogalmazódik a magyar könyvkiadásban. Leggyakrabban szokásaink, tipikus viselkedési mintáink kerülnek terítékre, s egyes elemek valamely módon konstruált voltának kérdése többnyire fel sem vetődik. ¶ Rögtön fel is tehetjük a kérdést, országunkat melyik régióba soroljuk: Kelet-Euró­pába, Kelet-Közép-Európába? […]

A kötet címlapja

DISKURZUS A MŰTÁRGYMÁSOLATOKRÓL

Júlia Papp ed.: Engraving, Plaster Cast, Photograph. Chapters from the History of Art work Reproduction. Bp. 2021, 241 oldal. Eötvös Loránd Research Network. Institute of Art History, Research Centre for the Humanitás

MúzeumCafé 87–88.

szerző: FARKAS ZSUZSA

A művészeti normatívák kialakulásának, változásának problematikája csak az 1990-es évek óta került a művészettörténeti kutatás előterébe. A mindenkori kanonizáció, reprezentáció szerepével kapcsolatos kutatások a képzőművészet számára is hasznosnak bizonyultak. A kánon definíciója magába foglalja a mérték, irányvonal, kritérium, mintakép, modell, szabály és norma fogalmát is, mindez a jelentős műtárgyakról készült metszetek, másolatok, gipszöntvények, galvanoplasztikai sokszorosítások, fényképezett műtárgyfelvételek jelentőségének […]

A városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom

A TEMPLOMÉPÍTÉSZET KÉSŐI ARANYKORA

Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között Budapest Főváros Levéltára, 2021

MúzeumCafé 87–88.

szerző: BASICS BEATRIX

Az érdeklődő olvasó elgondolkodhat, miért fontos ez az időszak – majd a kötetet végiglapozva nyilvánvalóvá válik, nemcsak az épületek nagy száma, de építészettörténeti, sőt társadalomtörténeti jelentőségük is szükségessé tette a feldolgozás hatalmas munkáját. Az emlékanyag a lehető legváltozatosabb, mind stiláris szempontból, mind az egyes épületek célközönsége vonatkozásában. Sokféle indíttatásból emeltek templomokat a korszakban – a […]

Szilágyi Lenke felvétele

„HA A GYŰJTEMÉNYT NEM GYARAPÍTJUK, A MÚZEUM NEM FOG FEJLŐDNI”

BESZÉLGETÉS BERECZKI IBOLYÁVAL

MúzeumCafé 86.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

A néprajzi muzeológiára számos nézőpontból tekinthetünk. Bereczki Ibolya személyében olyan interjúalanyt választottunk, aki egyszerre intézményi háttérrel és intézmények feletti perspektívából is szemlélheti az utóbbi évek, év­tizedek folyamatait. Arra gondoltam, hogy az interjú apropóján neked is feltenném az intézményvezetőknek elküldött kérdéseket. Két részből állt a kérdéssor. Az első felével kezdhetnénk ezt a beszélgetést, a másodikkal zárnánk. Tehát: […]

19-02

„AZ ÉPÍTÉSZET KÖLTÉSZET – KÜLDETÉSSEL”

INTERJÚ FERENCZ MARCELLEL

MúzeumCafé 86.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

A Liget Budapest Projekt részeként – az Ötvenhatosok terén, a hajdani parkoló helyén – megvalósuló új Néprajzi Múzeum tervét előbb Európa, majd a világ legjobb középületének választották 2018-ban. Az International Property Awards történetében először esett meg, hogy kategóriájában egy magyar épület lett a világ legjobbja. Szerző tervezője Ferencz Marcel, a NAPUR Architect építésziroda vezetője. Az Ybl-díjas […]

18-01

TERVEZÉS, KÖLTÖZÉS, MŰKÖDÉS – HÁROM DOLOG, AMI KÜLÖN-KÜLÖN IS ELÉG EGY MÚZEUMNAK!

INTERJÚ KEMECSI LAJOSSAL, A NÉPRAJZI MÚZEUM FŐIGAZGATÓJÁVAL

MúzeumCafé 86.

szerző: BERÉNYI MARIANN

A Néprajzi Múzeum főigazgatóját, Kemecsi Lajost nem csak az intézménye előtt álló kihívásokról kérdeztük. A múzeum megújulásának folyamata mellett szakmai pályafutása is kirajzolódik: kiderül, hogy a tatai múzeumból induló, a szentendrei Skanzenen át vezető úton etnográfusként és muzeológusként hogyan tett szert arra a tudásra és tapasztalatra, amelyből akkor is meríthet, amikor az új Néprajzi Múzeum épületének, kiállításainak, […]

17-01

Ember alakú méhköpű

MúzeumCafé 86.

szerző: Hajdú Ágnes

Az első ránézésre szobornak tűnő tárgy valójában egy méhköpű, azaz fatörzsből kivájt, hengeres méhlakás. Egyike a Gyűjtögetésgyűjteményben őrzött tíz darab, emberalakot formázó köpűnek. ¶ A változatos formai megoldású méhkasok közül a legkezdetlegesebbek a köpűk vagy bodonok, amelyek azonban – anyaguknál és kialakításuknál fogva – jól faragható, sima és jól díszíthető felületűek. ¶ A tíz emberalakos méhlakás közül hét a […]

Üvegkép Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy

NÉPRAJZI TARTALMAK DIGITÁLIS FEJLESZTÉSE SZÉKELYFÖLDÖN

GYAKORLATI RELEVANCIÁK EGY ORSZÁGOS KOMPETENCIAFELADATBAN

MúzeumCafé 86.

szerző: ODLER ZSOLT

Jankó János századfordulón megfogalmazott gondolatainak relevanciája élő és naprakész. Némileg árnyalja azonban a képet, hogy a fenti szavakat éppen elkeseredésében vetette papírra.2 A Néprajzi Múzeum második vezetője3 fiatalos lendülettel látott munkához kinevezése után. Munkásságának szűk évtizede alatt sokszorosára növelte a műtárgyállományt, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordított a megszerzett javak adatainak megbízhatóságára, valamint sokrétűségére. Legalább ekkora elánnal próbálta […]

15-01

Pálmaboros kupa Torday Emil kongói gyűjteményéből

MúzeumCafé 86.

szerző: Földessy Edina

Torday Emil (Budapest, 1875–London, 1931) többéves kongói hivatali szolgálat után, 1907 és 1909 között járt kutató- és gyűjtőexpedíción a Kongó, a Sankuru, a Kasai és a Kwilu folyók vidékén, gőzhajóval és gyalogosan, a londoni Királyi Antropológiai Intézet megbízásából. Útja alatt tizenkét népet keresett fel, csaknem négyezer néprajzi tárgyat gyűjtött, és természetrajzi, fizikai antropológiai gyűjteményt is […]