Cifra szűrkabát
MúzeumCafé 86.
Az 1873-as bécsi világkiállításon külön térben mutatták be a részt vevő országok háziiparát. A fogalmat tágan értelmezve nemcsak az eladásra szánt paraszti termékeket, hanem a kézművesipar köznép számára készített árucikkeit is ide sorolták. Magyarországon Rómer Flórist és Xántus Jánost bízták meg a „népipari kollekció” létrehozásával. A szűrkabát is ennek a gyűjtésnek köszönhetően került be a Rómer gyarapította tárgyak közé.
¶ A 19. század elejére kialakult a bősége miatt csak panyókára vethető cifraszűr, a Dunántúlon azonban fennmaradt a szűkebb, ezért felöltve és nyakba kanyarítva egyaránt viselhető szűr is, ami idővel a polgári kabát szabásához idomult. Ehhez a típushoz tartozik az itt bemutatott példány is, amelyet
a gallérján olvasható felirat szerint Gabriel Károly sárvári szűrszabó mester
a kiállításra készített, 1873-ban.
¶ A ruhadarabot jó minőségű, vastag szűrposztóból hagyományos módon,
a szövésből adódó derékszögű darabokból állította össze, csupán az ujjaknál élt a formára szabással és a hasítékoknál a lekerekítéssel. A polgári divatot követő kabátok mintájára ívesen szabta a szépen kifekvő, igen hangsúlyos kétcsúcsú gallért, a zsebek hajtókáját.
¶ A szűrkabátot gazdag díszítményeinek stílusa teszi igazán parasztossá:
az élénkpiros színű posztószegések és rátétek, valamint a tarka gyapjúfonalas, virágos-leveles mintájú, felnagyított motívumú hímzés. A cifraszűrrel szemben a kabát eleje összezárható, ezt szolgálják a gombkötéssel készült gombok, gombházak.
¶ A bécsi világkiállításra nem sokkal az 1867-es kiegyezést követően került sor, ezért a remekeikkel ott szereplő mesterek éltek a lehetőséggel, hogy identitásukat munkáikon is kinyilvánítsák. A szűrkabát gallérjára ezért kerülhetett – alig láthatóan ugyan – egy olyan hímzett kompozíció, amely virágos indát és magyar koronás címert tartó madárpárt ábrázol.