Szombathely kulturális negyedének kialakítása az Éva-malom és a Szombathelyi Képtár felújításával befejeződött.
Az Iseum, a Szombathelyi Képtár, az Éva-malom a Schrammel-gyűjteménnyel, a régi zsinagóga a Bartók Teremmel, a zsidó emlék- és imaház városunk kulturális centrumává vált. A Szombathelyi Képtár alapításától jelentős szerepet játszott a magyar képző- és iparművészeti életben, de a 2010-es évekre elveszítette meghatározó szerepét. Az Éva-malom és a Szombathelyi Képtár felújításával lehetőséget kaptunk nemcsak a képző- és iparművészeti gyűjteményünk bemutatására, de egy összművészeti központ kialakítására is.

Schrammel-gyűjtemény, részlet az állandó kiállításból

A Szombathelyi Képtár felújítása

¶ 2016 decemberében jelent meg a TOP-6.1.4-16 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés című felhívás. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata ennek keretében pályázott a Szombathelyi Képtár felújítására, így a projekt megvalósításának elsődleges felelőse és kedvezményezettje lett (TOP-6.1.4-16-SH1-2017-00001 projekt).

¶ A területi szinten összehangolt, tudatos és integrált szemléletű fejlesztés a település egészére, ezen belül a képtárra és környékére nézve a megújulás lehetőségét hordozta magában. Az általános célkitűzés a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező épített örökség fejlesztése volt. Az épület és a közvetlen környezetében elterülő zöldfelület felújítása együttesen az építészeti és kulturális örökség megőrzését segítette elő.

¶ A képtár épületének felújítása elengedhetetlen volt, mivel a karbantartás és felújítás hiánya miatt károsodott a tetőszerkezete, beázott, ennek következtében az épület állaga folyamatosan romlott. A műemléki környezetben álló értékes építészeti örökség megőrzésével, felújításával a belváros városképe és térszerkezete pozitív irányban változott.

¶ A fejlesztés keretében elkészült a napjaink korszerű energetikai elvárásainak megfelelő tető- és homlokzati hőszigetelés, a nyílászárókat kicserélték, megújult a második emeleti kiállítóterek belső festése, padozata. Sajnos a projekt nem tette lehetővé, hogy az épület gépészeti berendezéseit is korszerűsítsék, így a kiállítóterek műtárgyvédelmi szempontból nem felelnek meg a legszigorúbb elvárásoknak, az intézmény jelentősebb műtárgyakat a jövőben sem tud kiállítani. Ezzel szemben a kialakított műtárgyvilágítás minősége mindkét épületben a legmerészebb elvárásainkat is messze felülmúlta. A környezetrendezés során sétányépítés, növénytelepítés, virágtartók elhelyezése valósult meg, amely megfelelő környezetet biztosít egy később megvalósítható kültéri szoborpark létrehozásához.

A Szombathelyi Képtár

¶ A Szombathelyi Képtár az akkori magyar építészet egyik legszebb épületében 1985-ben nyílt meg. Jelentőségében és megjelenésében a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum épülete mérhető hozzá, amelyet 1980-ban adtak át.

¶ A képtár megálmodói az épületet nem csak kortárs képzőművészeti kiállítóhelynek szánták, hiszen restaurátor-műhelye és műtárgyraktára révén komplex muzeológiai intézménnyé válhatott. Felépítését az 1970-es évek második felében a Szombathelyi Képtárépítő Egyesület kezdeményezte, amelynek jogutódja sokáig támogatta az intézmény működését, rendezvényeket szervezett, hozzájárult a kiállításokhoz és a könyvtár gyarapodásához. Létrehozásának célja is konkrét volt: Derkovits Gyula és Dési Huber István életművének, illetve a zsennyei művésztelepen dolgozó művészek alkotásainak méltó bemutatása. Az alapítókoncepció megfogalmazói olyan intézményről álmodtak, amely a helyi alapokra építve képes bemutatni a hazai képzőművészet 20. századi történetét.

¶ Az 1977-ben meghirdetett pályázatra számos pályamű érkezett. A tervezés lehetősége végül helyben maradt, Mátis Lajos Ybl-díjas építész elképzelései valósulhattak meg. Munkatársa Tirbus István volt, a belsőépítészet Sellyei Gábor munkája.

¶ Az 1985. február 20-án megnyíló intézmény kétezer négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik, amely három nagyobb, mintegy ötszáz négyzetméteres kiállítótérre és kisebb galériákra tagolódik. Ezek mellett az épület irodákkal, restaurátor-műhellyel, klubhelyiséggel, valamint tízezer kötetnél is nagyobb szakmai könyvtárral és adattárral büszkélkedhet. A sínrendszerrel kiépített tágas raktárak minden szempontból megfeleltek a kor követelményeinek. A kilencvenfős konferenciaterem művészeti és más szakterületek konferenciáinak ad otthont, gyermekfoglalkoztató stúdiója múzeumpedagógiai foglalkozások, képző- és iparművészeti szakkörök, táborok megrendezésére alkalmas.

¶ A képtár nyitásakor tudatos gyűjtőmunka kezdődött, bár
a gyűjtési koncepció az évek során változott. Előtérbe kerültek az Európai Iskola művészei, majd a hatvanas évek neoavantgárd csoportjai, a pop és a concept art. Jelentős magyar alkotók, így Bartha László, Szántó Piroska, Orbán Dezső, Szőllősi Endre, Kassák Lajos, Szalay Lajos, Miháltz Pál, Ábrahám
Ráfael életműveiből nagyobb egységek kerültek a képtár gyűjteményébe. A képzőművészeti gyűjtemény jelenleg csaknem 6400 művet számlál, ebből 4400 grafika, 1400 festmény, 500 szobor és 36 fénykép.

A Szombathelyi Képtár régi állandó kiállítása

¶ A képtár világszerte a kortárs textilgyűjteményéről ismert. Ezen belül kimagasló helyet foglal el a miniatűrtextil-gyűjtemény, amely mind méretében, mind gyűjtési intervallumát tekintve páratlan. A teljes textilgyűjtemény meghaladja a 2500 darabot, amelynek 1200 minitextilje négy kontinens több mint negyven országának művészeitől származik.

¶ A textilművészet bemutatkozása Szombathelyen 1970 szeptemberében történt, amikor megrendezték az I. Fal- és Tértextil Biennálét a Savaria Múzeumban. Ezt követte egy évvel később az I. Ipari Textilbiennálé, majd 1975-ben a Minitextil kiállítás, amelyet 1976-tól mint nemzetközi textilbiennálét írt ki a szakma. Ezzel kezdődött a kortörténeti szempontból legjelentősebb textilmunkák gyűjtése. A kiállítások szervezésével párhuzamosan megteremtették a műtárgyak elhelyezésére alkalmas raktárakat, valamint létrehozták a Velemi Alkotóműhelyt, amely 1975 és 1983 között működött.

A Schrammel-gyűjtemény megnyitója 2021. június 26-án. Nemény András polgármester (2019–), Schrammel Imre és az előző polgármester, Puskás Tivadar (2010–2019)

¶ 1990-ben fordulat következett a textilgyűjtemény életében, ami, kinőve a Savaria Múzeumot, átkerült a Szombathelyi Képtárba. Ettől kezdve egyetlen átfogó rendezvény keretén belül, egyazon évben rendezték a képtárban a fal- és tértextil-biennálékat, az ipari textilbiennálékat, valamint a nemzetközi miniatűrtextil-biennálékat. 1998-ban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján a zászló-, majd 2000-től a szalagkiállítás kapcsolódott a biennálék sorába. 2002-ben a biennálék helyét a triennálék vették át.

A szakmai koncepció elemei

¶ A felújításhoz az intézmény jövőbeni működését bemutató szakmai koncepció kidolgozása társult. A képtár továbbra is az alapító elveinek megfelelő módon gyarapítja gyűjteményét, kortárs képző- és iparművészeti kiállításokat rendez, kiadványokat jelentet meg, a város legnagyobb muzeális kiállítótereként exkluzív művészeti, történeti tárlatoknak ad helyet. A múzeum kisebb tereiben időszaki kiállítások mutatják be a pályakezdő művészeket, illetve a helyi művészek legfrissebb alkotásait. A képtár aulája, időjárástól függően parkja a kortárs művészeti tevékenység bemutatására is alkalmas.

Időszaki kiállítások, biennálék, triennálék

¶ A Nemzetközi Textiltriennálékra 2021-ben, 2024-ben, 2027-ben és 2030-ban kerül sor. A kiállítások a hagyományokat követve júniustól október végéig látogathatók, tematikájukat a magyar szervezők alakítják ki.

¶ 2022-ben, tovább erősítve az iparművészeti vonalat és kötődve a Schrammel-gyűjteményhez, valamint a városunkban alkotó, nemzetközi elismerésnek örvendő keramikusművészhez, elindul a kerámiatriennálék sorozata. 2023-ban rendeznénk meg az első nemzetközi belsőépítészeti és formatervezési
triennálét.

A felújított Éva-malom

¶ A meglévő gyűjteményre építve egy-egy alkotó, alkotócsoport bemutatása, kiegészítve hazai, külföldi gyűjteményekben őrzött munkákkal, a kortárs művészet kutatóinak különösen vonzó lehet. Ennél talán még érdekesebbek azok a kiállítások, amelyek egy-egy aktuális művészeti, társadalmi problémának, témának a bemutatására törekednek.

¶ A képtárnak a magángalériák, magángyűjtemények felé is nyitnia kell nemcsak műtárgykölcsönzés miatt, hanem hogy bemutatkozási lehetőséget kínáljon számukra. Kiemelten kell foglalkozni az Irokéz Gyűjtemény és az acb Galéria anyagával.

Szombathelyi, Vas megyei képzőművészek

¶ A Szombathelyi Képtár megnyitásától bemutatja a városban, megyében alkotó, illetve innen elszármazott művészeket – ezt a hagyományt folytatni kívánjuk. A bemutatkozási lehetőségnek az egyéni és csoportos kiállításon kívül több formája is elképzelhető és vállalható: új alkotások bemutatása – lehet egy vagy több személyé vagy adott időszak munkái. Ezeknek az egy-két hetes kiállításoknak kicsi a térigényük, tehát akár az aulában is bemutathatók lehetnek.

¶ A képtárnak a fiatal, pályakezdő művészeket is támogatnia kell azzal, hogy lehetőséget biztosít alkotásaik bemutatására. A bemutatkozási lehetőség első lépcsője a Művészeti Szakgimnázium művésztanárok által válogatott éves kiállítása,
a következő lépcsője az ELTE SEK Savaria Vizuális Művészeti Tanszék diákjainak kiállítása. Azok a fiatalok, akik Szombathelyen kezdték és az ország vagy Európa más felsőoktatási intézményeiben folytatják művészeti tanulmányaikat, lehetőséget kapnának a képtárban bemutatni pályájuk alakulását.

¶ Az ipari formatervezés, a divat bizonyos formái és más, a képző- és iparművészet határterületeit képviselő alkotások mind-mind akciójelleggel, rövidebb-hosszabb kiállítással megjelennek a megújult képtárban.

Múzeumpedagógia

¶ Napjainkban a muzeális intézményektől jogosan elvárt követelmény, hogy tudományos és kiállítási tevékenységeik mellett, innovatív szolgáltatásokon keresztül eljuttassák az érdeklődőknek az adott intézmény, gyűjtemény által hordozott értékeket. A köznevelési és közoktatási intézményeknek szervezett múzeumpedagógiai foglalkozások sokfélesége, igénybevétele országosan kiemelkedő Szombathelyen. A sikeres családi események ugyancsak évtizedes hagyományra tekintenek vissza – ezeket a képtár megújult tartalommal folytatja tovább. A hagyományok mellett a formatervezés (design), építészet, belsőépítészet, alkalmazott grafika, animáció területét is megmutatná a múzeum, vagyis azt, hogyan találkozhatunk a kortárs formaképzéssel a hétköznapokban.

¶ A képtár, Iseum, Bartók Terem közötti téren nyáron egynapos (legfeljebb kétnapos) „populáris” ingyenes fesztivált szervezünk, amellyel azokat is megszólítanánk, akik szívesen megállnak egy fél órára, de valamilyen oknál fogva nem járnak művészeti intézményekbe. A projekt másik eleme a szabadtéren bemutatott művészeti akciók, amelyek egy-egy kiállításra hívják fel a figyelmet vagy maguk is alkotások.

A Schrammel-gyűjtemény Szombathelyen

Hazatérés

¶ Schrammel Imrét 2009. június 22-én kereste fel otthonában a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke, Majthényi László azzal a céllal, hogy műveinek Vas megyei elhelyezéséről tárgyaljon vele. A művészt több szál is fűzi a megyéhez – Szombathelyen született, felesége ikervári, munkásságának jelentős része a Rába Vas megyei szakaszához köthető, ezért örömmel fogadta az ajánlatot. A lehetséges helyszínek felkeresése még abban az évben elkezdődött Szombathelyen, Kőszegen és Sárváron. Végül a választás a Szombathelyi Képtár földszinti részére esett. A kiállítótér kialakítására Schrammel Zoltánt, a művész építész fiát kérték fel. Az építészeti és költségtervek 2010-re készültek el. 2010–2011-ben folytatódtak a tárgyalások a művek átadásáról és a kiállítótér kialakításához szükséges forrásokról. Ebben az időszakban a kiválasztott Szombathelyi Képtárat közösen tartotta fenn a városi és a megyei önkormányzat.

¶ Jelentős fordulat állt be a kulturális intézmények életében 2012-ben és 2013-ban, ez azonban a gyűjtemény szombathelyi elhelyezésének ügyét szüneteltette. A kulturális intézmények 2012-ben a megyék konszolidációjával a megyei önkormányzatoktól a megyei intézményfenntartó központokhoz (MIK) kerültek, így a múzeum is. Ebben az időszakban a MIK által fenntartott szombathelyi kulturális intézményeknél fejlesztések nem történtek. 2013-ban a MIK-től a városi önkormányzat fenntartásába kerültek a közigazgatási területén lévő muzeális intézmények, amelyeket a szombathelyi önkormányzat összevont, és jelenleg is a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum tagintézményeiként működnek.

¶ Puskás Tivadar, Szombathely város polgármestere 2014. február elején járt Schrammel Imrénél Budapesten, ekkor megerősítette, hogy Szombathely kész a művek fogadására, a művész pedig azok elajándékozására vonatkozó szándékát erősítette meg. (Szinte ezzel egy időben Pécs és Budapest is felajánlotta a művek állandó kiállításon való bemutatását.) 2014. február 27-én Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatot hozott a Schrammel-gyűjtemény elfogadásáról
és az annak átvételével és elhelyezésével kapcsolatos feladatok elindításáról.

Az Éva-malom utcai homlokzata, téglafalrészlet

¶ A Szombathelyi Képtárban 2015. július 9-én megnyílt a Schrammel Imre életművet bemutató időszaki kiállítás. Még az év november 17-én Orbán Viktor miniszterelnök látogatást tett Szombathelyen, és a Modern Városok Program keretében
a Schrammel-gyűjtemény méltó elhelyezése is szóba került:
a Szombathelyi Képtár helyett egy önálló épület biztosításáról tárgyaltak. A magyar állam 2017-ben vásárolta meg a Szombathely, Thököly utca 20. szám alatti ingatlant, az Éva-malmot, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. még abban az évben Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonkezelésébe adott át. Az épület felújítása a TOP-6.1.4-16-SH1-2017-00004 számú európai uniós projekt keretében történt meg.

¶ A városi közgyűlés 2018. szeptember 13-i ülésén fogadták el
az ajándékozási szerződés tartalmát, az aláírás maga 2019 januárjában történt meg. A Schrammel-gyűjtemény állandó kiállítása 2021. június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján nyílt meg.

Az Éva-malom

¶ Az Éva-malom épülete minden szempontból alkalmas Schrammel Imre Szombathelynek ajándékozott művei bemutatására.

¶ Magának az épületnek a története tudományosan feldolgozott, a kutatások során számos, a tulajdonosokkal és magával az épülettel kapcsolatos kuriózum került napvilágra. A Borostyánkő útnak közvetlenül a Savariába délről bevezető szakaszán, város előtti út mindkét oldalán a keletről származó római istenek szentélyei és kultuszépületei kerültek elő a régészeti kutatások során. A legmarkánsabb, a környék beépítésének és utcarendszerének jellegét meghatározó épületegyüttes a római korban Isis istennő szentélye volt.
Az Iseumtól északra, azaz a mai Éva-malom helyét Tóth István kutatásai alapján sokáig Magna Mater–Kybele-kultuszszentélyeként interpretálta a tudomány. 1996-ban a Murányi Kereskedőház Éva-malommal kapcsolatos építkezését megelőzően régészeti ásatások folytak a területen. Sosztarits Ottó ásatása különösen eredményesnek bizonyult a területen, a három méter vastag római rétegsorból rendkívül értékes leletek, köztük falfestmények kerültek napvilágra. Az itt folytatott kutatások alapján világossá vált, hogy a római kori település déli része szentélyekkel övezett, falfestményekkel gazdagon díszített épületekből állt már a Kr. u. 2. század közepén.

¶ A római kori polgárváros több száz éve után a terület lakatlanná vált, a 19. századi térképeken (például Szombathely város 1857-es kataszteri térképén, Gálos Ferenc építőmester 1862-es Szombathely-térképén) látható, hogy évszázadokon keresztül beépítetlen volt. Az itt lévő területet földhivatali és levéltári adatok alapján, a korábbi feltételezések ellenére nem a 18. század végén, hanem 1862 és 1880 között építették be.
Az 1880. évi térképen már ingatlan található a területen. Szombathely Város Tanácsának mutatója alapján 1872-ben Pick Dávid építtető tervét fogadták el. Az ingatlan tulajdonosai változtak az évtizedek során, a terület a Pick család után a Mayer és Sánta családok tulajdonába került. Az épület elnevezése, „Éva-malom” a köztudatban tényleges malomipari tevékenységet feltételezett. 1945-ben a főispán egy malom felállítására utalt ki pénzt, amelyet a cégbíróság Sánta János műmalmaként jegyzett be. Az „Éva-malom” kifejezés erre az időszakra datálható, az épület valószínűleg Sánta János lányáról kapta a nevét.

¶ 1948 után a magyar állam az épületet a hozzá tartozó területtel együtt államosította, és átadta a Szombathelyi Műmalom Vállalatnak. 1959 után a kezelői jog a Szombathelyi Sütőipari
Vállalaté lett, és lisztraktárként használták. Az ide tervezett kenyérgyár helyszűke miatt aztán kikerült a Söptei útra.
Az Éva-malom épületének egyik szárnyát lebontották az iseumi régészeti kutatások miatt. Isis istennő szentélyének felfedezése, régészeti ásatásai és az ötvenes években történt rekonstrukciója tette lehetővé a terület integrálását a belvárosi közegbe. Az Éva-malom már megcsonkított épületét a Szombathelyi Művelődési és Sportház kapta meg 1968-ban. Továbbra is raktárként használták, a Savaria Karnevál kellékeit tárolták itt évről évre. Az épületet lebontás fenyegette, jóllehet magát az épületet az 1950-es évek végén ipari műemlék jellegűvé minősítették. A tényleges lebontás elleni védelmet a Művelődési Minisztérium védetté nyilvánítási eljárása hozta meg 1968-ban.

¶ A győri Murányi Kereskedőház megvásárolta az ingatlant,
az épület felújítási munkálatai 1996-ban kezdődtek. 2003-ban már kínai áruház működött az Éva-malomban, amelynek bezárása után 2016-tól kezdték el árulni, 2017-ben vásárolta meg és adta át Szombathely Megyei Jogú Városnak az állam az épületet a telekkel együtt már arra célra, hogy a Schrammel-gyűjtemény találjon otthont Szombathelyen.

¶ Az épület felújítása és a kiállítás a TOP-6.1.4-16-SH1-2017-
00004 számú európai uniós projekt keretében történt meg. A fejlesztés célja az épület energetikai korszerűsítése, energiahatékonyságának növelése, figyelembe véve, hogy az átalakítás a műemléki védettséget megalapozó érték megváltoztatását nem eredményezheti.

¶ Az épület áttervezését a művész fia, Schrammel Zoltán végezte, aki az épület homlokzatára a közösségi alkotás lehetőségét is megálmodta: a Szombathelyi Képtár építését a nyolcvanas években téglajegyek vásárlásával segítették, hasonló érzés rejlik ebben a közösség által kialakított homlokzatban is. A Rákóczi utca felőli homlokzatot a kerámia leghétköznapibb megjelenési formája, a tégla uralja, amely azonban nem egyszerű gyári téglaburkolat. Mintegy 1800 nyers téglát láttak el saját jelzésekkel, mintákkal a szombathelyiek és azok, akik direkt erre az eseményre érkeztek a városba. Ezeket a darabokat kiégették, és a gyári téglák közé keverve alakították ki a „közösségi téglafalat”. Mivel a téglafal néz a tér felé, és ez fogadja az ide érkezőket, lehetőséget kínál megállni, szemlélődni, keresgélni, meglátni, megérezni a kerámia különleges varázsát, hogy miként képes megőrizni a pillanatot az „örökkévalóságnak”.

Nyomhagyás

¶ A Schrammel-gyűjtemény állandó kiállítása a városnak adományozott, a művésztől és a Herendi Porcelánmanufaktúrától kölcsönzött alkotásokból válogatott száztizenöt művet mutat be tematikus egységekben. A rendezés több párhuzamosan futó gondolati síkot kívánt érzékeltetni. Schrammel Imre kapcsolatát a természettel: a természeti törvényeket az alkotófolyamatban felhasználó, az anyaggal, formával, technológiával kísérletező művészt. A történelmi és emberi traumákat megélt gondolkodó alakja Trianonnal és az ’56-os forradalommal kapcsolatos alkotásain keresztül tárul fel: üzenetét
a megmunkált és kiégetett agyag hordozza. Az érző ember lelki rezdülései az élet szent titkainak kutatása közben nyílnak meg előttünk: a kezdet és vég, az élet és halál, az elmúlás,
a szeretet, szerelem, vágyak, fájdalmak szimfóniáját szólaltatják meg bennünk.

¶ A kiállítás az épület földszintjén kezdődik, ahol Schrammel Imre grafikus naplórészletei borítják a falak egy részét.
Az időszaki kiállítótérben a ma is épségben látható, valamint a megmagyarázhatatlan módon lebontott, tönkretett épületkerámiák fotóit, néhány esetben makettjét láthatják a vendégek. Az első emeleti kiállítótér ad helyet az állandó kiállításnak. A lépcsőházból a „pompeji figurákra” láthatunk a falfelület osztott üvegén keresztül. A hosszanti falakat tagoló ablakok egy-egy műtárgycsoport elválasztására is lehetőséget adnak: a „madárlenyomatok” és a „hordalékok”, valamint a szemközti falon a „csendéletek”, az „elmúlás sorozat”
és az „épületelemek” között.

¶ Az első nagy egység a természeti törvényekkel kapcsolatos alkotásokat mutatja be a „madárlenyomatok”, „lőtt formák” és a „pompeji figurák” sorozataiból. A formák egymásra hatásának kísérletei következnek a „hordalékok” és a „tovább alakított formák” bemutatásával. A terem középső vonulatában három tematikus egység található: a légies, különlegesen hullámzó „drapériás figurák”, a történelmi traumákat idéző csoport és a háttérben a „Minótauros” jelenetei a találkozástól az elmúlásig.

¶ A Minótauros herendi kísérletei vezetnek át a herendi és a hollóházi porcelángyárban készült művekhez. A herendi karneváli sorozat színpadi felállítása a pestisdoktor alakjával a rendezés évére, annak legsúlyosabb pontjára, a világjárványra is utal. Az üzemek által elvárt hagyományos porcelánfiguráktól eltérő Schrammel-művek a porcelánban rejlő lehetőségekre utalnak. Az első állatfigura, a csirke is bevonásra kerül abba a tragikomikus jelenetbe, amely a macska–madár konfliktusból ered, majd ezt követi a csendéletek gyümölcseire vágyó gorilla–pávián párosa. Itt egy pihenősziget lehetőséget ad arra, hogy gondolataiba merüljön a látogató, egy-egy kompozíció más perspektívából, más összefüggésben legyen látható. A terem kereszttengelyében a Borsos Miklós emlékére készült Keresztlevétel viszi fel a tekintetet a két ablak között elhelyezett Szenvedő Krisztusra, amely a mellette látható „hordalékokon” megismétlődve nyomatékosítja az emberiség bűneit magára vevő és ezért szenvedő Krisztus tanítását.

¶ A kiállítás záró tematikus egysége a családi portrék mögött
az „elmúlás sorozat” négy képe – ez az egység a személyes
és a nemzeti gyászon keresztül a test és az emlékek múlására utal. Az „épületelemek” és „kapuk” a kiállítás záróakkordjai, amelyek után a négy női torzó szívbe markoló plasztikus szépsége búcsúzik a látogatótól. A tematikus egységekről Schrammel Imre naplóiból, a Kernács Gabriellával készített interjúból kerültek szövegrészek az ablakok felett elhelyezett üveglapokra, ezek segítségével a leghitelesebb képet kapják az érdeklődők a művész alkotói periódusairól, gondolatairól, kétségeiről, művészetfilozófiájáról.

Források

Berényi Marianna: Két múzeum harminc évvel később. Szombathely és Salgótarján Kádár-korban épült kiállítóterei a 21. században. MúzeumCafé 45. (2015) 80–93.

Heckenast János: A képtár építése. A Szombathelyi Képtár.
Vasi Szemle, 39. évf. 3. (1985) 321–363.

Várkonyi György: A Szombathelyi Képtár gyűjteményének
körvonalai, gyűjtőkörének profilja, gyarapítási perspektívái.
Múzeumi Közlemények, 1980/2. 27–31.

Támogatási szerződés TOP-6.1.4.16-SH1-2017-00001 sz. projekt

http://www.szombathely.hu/onkormanyzat/koncepciok-tervek/

Szombathely Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja
2014–2020

Szombathely Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. számú

egységes szerkezetbe foglalt módosítás,

Budapest, 2017. március 8.