A Párisi udvar mai épületének elődjét 1817 körül Pollack Mihály (1773–1855) tervei alapján báró Brudern József építtette. Ez volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza, melyben Pollack a párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, a passzázst, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. Az épület azonban idővel veszített fényéből, szinte teljesen lebontották, helyére a Belvárosi Takarékpénztár húzta fel impozáns székházát, amelynek építésével a hamburgi születésű, de Pesten élő Schmahl Henriket (1849–1902) bízták meg. Schmahl a tervezéskor figyelembe vette, hogy ott több mint kilencven évig egy üzletház állt. Ezt a szerepet a földszint vitte tovább „Párisi udvar” néven, amely funkcióját tekintve ugyanolyan passzázs lett, mint elődje volt. Az 1. és 2. emeletekre kerültek a pénzintézet irodái, a felsőbb szinteken pedig bérlakásokat alakítottak ki.¹ A rendkívül gazdagon díszített homlokzat neogótikus, szecessziós és keleties jegyeket ötvöz. A vasbeton szerkezetre nyerstégla, majolika és mázas kerámia került, ezek egy részét a pécsi Zsolnay-gyár szállította. A Haas és Somogyi által forgalmazott nagy felületű prizmákkal készült Luxfer-üvegkupola és a hagyományos technikával kivitelezett központi üvegkupola díszítéseit Róth Miksa (1865–1944) neve fémjelzi.² Az épület 2019-ben teljes körű felújításon esett át, ebben az üvegkupolák restaurálására is sor került.

¶ Róth a magyar üvegfestészet legkiemelkedőbb alakja, aki a historizmustól a szecesszión át az art decóig több stíluskorszakban alkotott.³ Méltán nevezhetjük a 20. század legtermékenyebb és legnagyobb iparművészének, mert az akkori idők világkiállításaira vitt üvegfestményeivel sorra szerezte meg a legjelentősebb kitüntetéseket. Három nagy alkotói korszakában nyomon követhető szakmai pályája, fejlődése, kiteljesedése. A modern mozaiktechnika megújítójaként világhírnévre tett szert, itthon azonban inkább üvegfestészete által lett közismert.⁴

A Luxfer-üvegkupola

¶ Róth zsidó családból származott,⁵ s bár kikeresztelkedett, művészetében mégis felfedezhetők a zsidóságára utaló indirekt szimbólumok. Ilyen rejtett üzenetek lelhetők fel a Párisi udvar két nagy kupolája, a Luxfer-kupola és a központi kupola üvegablakain is.

A Luxfer-kupola

¶ A Luxfer prizma új utakat nyitott a megvilágítás terén. Lehetőséget adott zárt terek apró zugai vagy a földfelszín alatti terek megvilágításához. Ezt a különleges üvegprizmát az amerikai Olin Hanson Basquin 1897-ben szabadalmaztatta, mely nevének jelentésében (lux = fény, ferre = szállító) már magában hordozza funkcióját is. Világszerte gyorsan elterjedt, Magyarországon pedig nélkülözhetetlen elemként szolgált a bankok és pénzintézetek épületeiben.⁶

¶ Szerkezeti felépítésében és díszítésében több zsidó motívum képe is felismerhető a Luxfer-kupolán. Mivel az üvegablakok egy takarékpénztár épületében helyezkednek el, így a számoknak különleges üzenethordozó szerepük van.

A síkból kiemelkedő, kört alkotó tizenkét üvegbúra

¶ A kompozíció belsejéből indulva a kört alkotó üvegbúrák száma 12, ami a Héber Bibliában Izrael 12 törzsére, valamint a 12 kispróféta könyvére utal. Ezen túl a világmindenséget jelképező szám is: az idő hármas síkjának és a tér négy égtájának szorzata.⁷ Reprezentálja a megtakarítás, a gyűjtés célját: a múltra alapozva a jelenben megszerzett tőke a jövőt építi. Ez az építkezés a tér minden irányába terjed: ezt mutatja a 12 búra kiemelkedése a sík térből, érzékeltetve a térfoglalást. A 12-es szám további értelmezése a zsidó hagyományban a 3×4 szorzataként a következőképpen bontható le: a 3-as szám a gyermeket jelenti, a 4-es
a családot.⁸ A jövőt tehát a családok építik, gyermekeik számára. A megtakarítások, félretett anyagi javak tőkét és alapot biztosítanak a következő generációnak céljaik kiteljesedéséhez, lehetőségeik eléréséhez. Ez a 12 elem egymáshoz szorosan fűződve alkot egységet, nem különül el egyik a másiktól. Így adja meg a teljesség érzetét, a generációk egymásba kapcsolódását, folytonosságát.

Papirusz- és levélmotívumok a Luxfer-kupolán

¶ Ehhez a kört alkotó 12 búrához kapcsolódik 6 levél alakú forma. A levél az élet megújulását, a lélek halhatatlanságát jelképezi.⁹ A Bibliában is többször találunk rá utalást, amikor az istenfélő ember életét a zöldellő levélhez teszi hasonlóvá.¹⁰ Minden beruházás, mely a szellemi–lelki–testi gyarapodást szolgálja több generáción át, az megtartja, élteti az embert, önmagát és utódait egyaránt, s hasonló lesz a zöldellő levélhez.

¶ A 6 levél után kifelé haladva végül 6 darab növényi motívumot látunk, ami nagyon hasonló a lótuszhoz, a sásfélékhez, például a papiruszhoz. A papirusz
a sásfélék családjába tartozó egyik leghasznosabb közel-keleti vízinövény. Erőteljes gyökér, szilárd, de rugalmas szár, ernyőszerű, keskeny levélzet jellemzi.¹¹ E növény jól szimbolizálja s tökéletesen kiegészíti a már említett családi funkciókat. Az egzisztenciális biztonság megteremtése erőteljes gyökeret ad a felnövekvő nemzedéknek. Erős, de rugalmas tartást biztosít, esélyt a célok eléréséhez s ernyőszerű védelmet a fejlődéshez, megerősödéshez. A papirusz szárának szivacsos belsejéből évezredeken át írásra is alkalmas tekercseket készítettek. E célból történő alkalmazása megalapozta az írásbeliség elterjedését, bölcsőt adott a kultúrának, amely elindulhatott a kiteljesedés felé. Az anyagi javak megteremtése ennek az útnak, a kultúra és műveltség gyarapodásának és felemelkedésének is támogatója. A számok értéke ebben az esetben is meghatározó,
az 5 levelű növény 6-szor jelenik meg. Így a 30-as szám szimbóluma is üzenettel bír. A héber abc-ben a betűk számértéket hordoznak magukban. A 30-as szám értékét hordozó betű a „lámed”, amely egyben a tanulás, a fejlődés betűje.¹² Minden felemelkedés és előrejutás alapja a tanulás. Az anyagi javak összegyűjtése ezt a tanulást segíti elő, hogy támogatója lehessen minden szellemi és kulturális előremenetelnek, épülésnek.

¶ A színek is üzennek. A papiruszok leveleiben fellelhető motívumok mind barnák. Ez a barna szín tökéletesen illeszkedik az üvegkupolát körbevevő faszerkezet természetes színébe, jól kiegészítve azt. A barna a föld és az alázat színe. Héberül „hum”, amely a „ham”, azaz „meleg” szóból származik, ugyanis a barnát a zsidóság meleg színnek tartotta.¹³ Mindent egybevetve, az összképet nézve pedig kirajzolódik a 6 ágú csillag, a Dávid-csillag képe, jelezve a világ 6 irányát, a horizontális és vertikális sík összekapcsolódását.

¶ Róth minden esetben törekedett arra, hogy üvegfestészete, amely díszítőelemként illeszkedik bele az épületbe, tükrözze az adott intézmény funkcióját, jellegét. Szervesen beépüljön abba, és kiegészítse azt. Ezért ablakainak elhelyezésében, geometriai formájában, szín- és stílushasználatában mindig figyelembe vette az adott épület stílusát és rendeltetését. Törekvése a Luxfer-kupola esetében is sikerrel járt. A szecesszió és különösen a mór stílus által használt keleties jelleg nemcsak az épületen, hanem az üvegablakok megjelenésében és díszítésében, a formavilág használatában is megmutatkozik. A növényi ornamentika, a hatszögű mintázatok, a csillag motívum alkalmazása is ezt tükrözi. Mint ahogy a központi kupolánál is láthatók lesznek ezeknek az elemeknek a megnyilvánulásai.

Központi kupola

¶ A központi kupola már hagyományosabb technikával készült. A jellegzetes hatszögletű forma a méhkaptárak alakjára utal. Ez a rovar a gyűjtögetés szimbóluma volt, és a bankok jelképévé lett.¹⁴

¶ A számok itt is hangsúlyt kapnak, és szorosan összefüggnek a díszítőelemek struktúráival. A hatszögletűre tagolt kupola egy szögletében nyolcvan üvegablaktalálható. Ezen a 80 üvegablakon 32 olyan ablak látható, amin egységes, azonos virágmotívum jelenik meg.

A különleges technikával készült Luxfer üvegprizmák

¶ A virág a világmindenség ősi szimbóluma, amely kifejezi a négy alkotóelem,
a föld, ég, víz és tűz együttes hatását: a földből nő az ég felé, növekedéséhez vízre és napfényre (tűz) van szükség.¹⁵ Jelképezi a folytonos fejlődést, megújulást, az élet gyarapodását. A termékenységnek, a szerelemnek is jelképe.
Ez a virágmotívum 32-szer jelenik meg a hatszögletű kupola egy szögletében. A 32-es szám a héber abc betűivel leírva egy „lámed” (melynek számértéke 30) és egy „bet” (melynek számértéke 2) betűből áll össze. Ezt összeolvasva a „lev” szót kapjuk, ami annyit jelent: szív. A szív egyetemes értelemben az érzelmek, a szeretet székhelye. A héber „lev” szó azonban ezen túl utal még az erkölcsnek, jellemnek és szellemnek is a központjára.¹⁶ Virág és szív egysége, az állandó megújulás, fejlődés és az erkölcsi, szellemi megerősödés egysége. Ennek a két értéknek támogatója és biztosítója lehet megint csak a takarékosság által megszerzett anyagi jólét, egzisztenciális stabilitás, amely a jelenen túl már a jövő generációra is gondolva megteremti ezeknek az értékeknek a kibontakozását.

¶ A kupola csúcsán jól kivehető a más színnel is jelzett hatágú csillag, a Dávid-csillag képe. A Dávid-csillag két egymásba fordított, egyenlő szárú háromszögből áll. E jelkép héber neve, a Magén Dávid, azaz Dávid pajzsa nevet viseli. A zsidó hagyomány szerint i. e. 1000 körül Dávid király katonái viseltek ilyen alakú pajzsot, vagy ezt a jelet vésték pajzsaikba. Szakemberek szerint e jel még ennél is ősibb, indiai eredetű. A lefelé irányuló háromszög a nőt, a felfelé irányuló a férfit jelöli, s a kettő összeillesztésének eredménye egymásra találásuk. Az egymásba olvadó két háromszög ugyanakkor az ég és föld békés harmóniáját is jelképezi.¹⁷ A zsidóság vallási tartalommal töltötte meg ezt a szimbólumot, ám érdekes eseteket találunk Magyarországon, mert itt profán helyeken is használták. Ilyen helyzetekben egy adott alkotás készítője ezáltal kívánta jelezni saját zsidó származását.¹⁸ Róth esetében is ez történhetett…

¶ A 6-os, a 12-es, a 32-es szám alkalmazása rejtetten, de mégis üzenetekkel bír. Üzen az emberben lévő erők forrásairól; a család adta összetartozás erejéről; a szívvel végzett munka gyümölcséről; a kitartásról; arról, hogy minden látható földi jó képes szolgálni és építeni a jövő láthatatlan s mégis maradandó értékeit. Ilyen üzenetet hagyott ránk Róth Miksa is a Párisi udvar üvegcsodáiban.

[1] Végváry Annamária: A Párisi-udvar. In: Mészáros György–Vízy László (szerk.): Adalékok a Belváros Történetéhez I. Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest 1993, 196.

[2] Kovács Dániel–Batár Zsolt: Szecessziós Budapest. Andron Könyv, Budapest 2012, 16.

[3] Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl. K.u.K. Könyvkiadó, Budapest 2018, 161.

[4] Fényi Tibor: Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig. Róth Miksa Emlékház, Budapest 2005, 5.

[5] Uo.

[6] A Luxfer prizma. In: https://templomablakanno.blog.hu/2011/11/06/a_lu.

[7] Hoppál Mihály (et al.): Jelképtár. Helikon, Budapest 1995, 196.

[8] Raj Tamás: Bibliaiskola. Makkabi Kiadó Kft., Budapest 2003, 109.

[9] Hoppál Mihály (et al.): Jelképtár. Helikon, Budapest 1995, 142.

[10] Teljes kétnyelvű (héber–magyar) Biblia két kötetben – II. Makkabi Kiadó Kft., Budapest
2008, 214., 662.

[11] Fráter Erzsébet: A Biblia növényei. Scolar Kiadó, Budapest 2017, 61.

[12] Raj Tamás: Bibliaiskola. Makkabi Kiadó Kft., Budapest 2003, 109.

[15] Hoppál Mihály (et al.): Jelképtár. Helikon, Budapest 1995, 235.

[16] Pollák Káim: Héber–magyar szótár. Budapest 1881, 169.

[17] Raj Tamás:
Zsidó eszmék és jel-
képek – A zsidóság hitvilága és köz-
gondolkodásának filozófiája. SAXUM, Budapest 2002, 177.

[18] Raj Tamás–Szelényi Károly: Zsidó tárgyak művészete. Makkabi Kiadó Kft., Budapest 2002, 10.