Hadzsi Ahmed fametszet világtérképe
MúzeumCafé 86.
Hadzsi Ahmed (Hajji Ahmed) világtérképének ma csak tíz fennmaradt
példányát ismerjük: a világ nagy gyűjteményeiben található darabok
mellett egyet a Néprajzi Múzeum őriz.
¶ A térkép részleteinek nyomtatásához készített hat körtefa dúcot
1559–1560-ban faragták egy velencei műhelyben. A képen a klisékből 1795-ben, Velencében készült huszsonnégy lenyomat egyike látható.
A térkép készítőjéről a nemzetközi szakirodalomban sokféle feltételezés
és vélemény olvasható.
¶ A különleges vizuális megfogalmazású térkép a kutatók egybehangzó
véleménye szerint a 16. századi világ politikai, földrajzi, gazdasági
és hatalmi viszonyait szemlélteti. Egybefoglalja a korszak földrajzi
és csillagászati tudását: felhasználja a korábbról ismert térképek
eredményeit, de új adatokat is tartalmaz. A Földet gömb, vagyis
az akkori gyakorlatnak megfelelően szív alakúnak ábrázolja.
¶ A 16. századi török nyelvű szöveg önéletrajzi vonatkozású adatokat árul el
a térkép készítőjéről, illetve az egyes földrészeket – Afrika, Európa, Ázsia és az Újvilág –, valamint a nagyhatalmakat és a legerősebb vezetőket
mutatja be. Hierarchikus rendbe állítja a világot, amelynek központja
a Török Birodalom, legfőbb vezetője pedig Szulejmán szultán. A tizenkét nagyhatalmat az állatövi jegyekkel párosítja. A térkép alsó felében látható három gömb közül a középső a Földet körülvevő égitesteket ábrázolja,
jobb oldalon a téli, a balon a nyári égbolt csillagképei láthatók.
A virágornamentikás kereten az izniki kerámia klasszikus díszítményei
jelennek meg.
¶ A térképet 1961-ben egy másik anatóliai térképpel együtt leltározták,
eredetéről csak feltételezéseink vannak.