A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény megfogalmazása szerint „a múzeum feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása”.¹ A múzeumoknak kitüntetett helyük és szerepük lehet a szemléletformálásban, hiszen a fenntarthatóságra neveléshez és ismeretszerzéshez hozzátartozik az élettelen természeti értékek bemutatása és a földtani örökségünk megőrzése is. A múzeumi foglalkozásokon részt vevő gyerekek környezettudatos készségeit a lehető legszélesebb tudományos alapokkal lehet fejleszteni, ismereteiket bővíteni az élő természeti értékek bevonásával. A múzeumokban egyéb változások mellett fokozható a diákok környezeti nevelésének intenzitása, ami azt eredményezi, hogy a pedagógusok szívesebben fogják elhozni a diákokat múzeumi foglalkozásokra vagy hívják intézményükbe a foglalkozást tartó személyt. Ezeket a fenntarthatóságra nevelést célzó projekteket az erdőpedagógia eszközrendszerének és módszerének használatával még hatékonyabbá lehet tenni.

Képek a Pásztói Múzeum múzeumpedagógiai programjaiból

¶ 2018 szeptemberétől 2020 decemberéig mint múzeumpedagógus dolgoztam a Pásztói Múzeumnál, amely egy természettudományi tematikus múzeum. Erdőpedagógusként fontosnak tartom, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozásoknál egyre nagyobb teret kapjon a fenntarthatóságra nevelés, ami szerepet játszik a környezettel kapcsolatos attitűdök és a következő nemzedék felelősségteljes szemléletének kialakításában. Megfigyelések alapján biztos alapot nyert, hogy a fenntarthatóságra nevelés az élettelen természeti értékek védelmétől az élő természeti értékekig nagyon jól működő szimbiózissá nőheti ki magát. Egy művészeti alkotás is betölthet ismeretterjesztő funkciót, főleg egy egész kiállítás. Ezt kihasználva az adott időszaki kiállításunkhoz tartozó tematikákat már úgy terveztük meg, hogy beépítettük a környezeti nevelést, illetve megjelenik benne a természettudományos tárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyag. A tantárgyi integrációval megvalósult foglalkozások népszerűsítése érdekében az oktatási intézményeknek küldött e-mailekkel és személyes találkozásokkal sokkal nagyobb hatást értünk el, mint reméltük.²

Képek a Pásztói Múzeum múzeumpedagógiai programjaiból

Környezeti nevelés

¶ A környezeti nevelés feladatai rendkívül összetettek. Elvárás, hogy készítsen fel a környezeti problémák kezelésére, adjon tényszerű ismereteket a természeti környezetre vonatkozó felelős döntésekhez, tegyen képessé és késztessen a környezetet jobbító cselekvésekre, mutassa meg az ember és a természet harmonikus kapcsolatát, valamint segítse a környezeti identitás kialakulását.³ A környezeti nevelés, bár minden tudományterülettel kapcsolatban áll, a pedagógiai gyakorlat sajátos területe, önálló céljai, speciális módszerei, folyamatai és színterei vannak, így jellemző stílusjegyekkel is rendelkezik.⁴

¶ A környezeti nevelés általános jellemzőihez tartozik a rendszerben való gondolkodás, a holisztikus szemléletmód, a lokalitás és a globalitás, a maiság és a jövőorientáltság, a tevékenységorientáltság, valamint az együttműködésre és a problémamegoldásra nevelés is. Az iskolai környezeti nevelés történhet oktatási intézményen belül, vagy beszélhetünk tanórán kívüli iskolai környezeti nevelésről.⁵

¶ Halászné Szakács Éva 2017-ben, a Mészáros Károly tiszteletére írt tanulmánykötetben úgy fogalmazott, hogy az iskolán kívüli nevelés színterei és módszerei napjainkra a múzeumok, állatkertek, botanikus kertek, tematikus oktató- és bemutatóhelyek − amelyek elsődlegesen tudományos gyűjtemények −, s ezek a környezeti nevelés helyszíneivé váltak. Ez egy nagyon fontos lépés a múzeumpedagógiában. A kiállításhoz tartozó kurátori elképzeléseket meg lehet tervezni úgy, hogy épüljön beléjük a környezeti nevelés is.⁶ A zöld jeles napokhoz tartozó foglalkozásokat pedig meg lehet tartani akár a szabadban. Ezekkel a lehetőségekkel élt is a Pásztói Múzeum.

¶ Molnár Katalin disszertációjában így vélekedik az iskolán kívüli
nevelésről: „A környezethez való pozitív viszony a környezeti nevelés elengedhetetlen feltétele és következménye. A természeti környezetben való tanulásban közvetlen környezetvédelmi tevékenységek is jelen vannak. A megfigyelésen és a természeti környezetben lévő tanuláson túl megjelenhetnek a természet- és környezetvédelmi teendők: élőhelyek gondozása, facsemeték ültetése vagy éppen vadvédelem. E tevékenységek pedagógiai jelentősége a gyakorlati hasznukat jóval meghaladja: szemléletet alakít, beépül a személyiségbe, ugyanis szabályozza a gyermekek, fiatalok cselekedeteit, magatartását, az ember és a természet közötti kapcsolatot. A folyamatban az alanyok készségeket, képességeket sajátítanak el, technikai megoldásokat tanulnak és gyakorolnak. Ezzel is megértik, hogy a környezet és az ember elengedhetetlen egységet alkot, és a természet óvása, védése emberi kötelesség. A tanulási folyamat, legyen az bárhol és szervezze azt bárki, teljes egységben, organizmusban működik.”

Az erdőpedagógia megjelenése a múzeumokban

¶ Az integrált ismereteket tartalmazó erdőpedagógia projekt tartalma gyakorlatorientált. Ez olyan komplex témaköröket jelent, amelyek a valóságban elválaszthatatlanok egymástól, szerves egységet alkotnak, tartalmaikat mégis konkrétan meg kell határozni. Három fő modulja: Erdő és természet, Környezet és egészség, Helyidentitás-viselkedéskultúra.
Az Erdőpedagógia projekt három modulja azokra a globális kihívásokra kínál gyakorlatorientált megoldásokat, amelyek minden embert érintenek környezetében, közvetlen emberi kapcsolataiban és egyéni életvitelében.⁷

¶ Az elmúlt években az iskolákban nagy sikerük volt a Pásztói Múzeum munkatársaként tartott erdőpedagógiai foglalkozásoknak. Az iskolaudvarban és a múzeumi kertben tudtuk ezeket megtartani. Lehet, hogy az oktatási intézményeknek nincs egy vagy esetleg több napjuk erdei iskolai foglalkozásokon részt venni, de mindenképpen igénylik a környezeti nevelői, esetleg az erdőpedagógiai foglalkozásokat. Ebben tud segíteni egy múzeum, ahol 45 vagy hatvan percben, akár forgószínpados technikát alkalmazva, hiteles, érdekes és a tanulmányokhoz köthető természeti és környezeti ismeretekkel bővíthetjük a diákok tudását, és az új dolgok megismertetésével megadjuk az érzékenyítés alapjait.⁸ Szükség van jól kidolgozott és biztos forrásokra, támogatási rendszerre, megfelelő és hasznos információkra, rendezvényekre, együtt gondolkodásra, műhelymunkákra, konferenciákra és az erdei iskola programok szervezését segítő kiadványokra.

Képek a Pásztói Múzeum múzeumpedagógiai programjaiból

¶ Az erdőpedagógiai továbbképzés fontos eleme mindezeknek. Célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel az erdőpedagógia alapjait, az erdészeti erdei iskola működését és lehetőségeit. Törekedve arra, hogy a résztvevők minden olyan témával kapcsolatos napi, aktuális kérdéssel találkozhassanak, amelyek a környezettudatos nevelés terén végzett pedagógiai munkájuk vagy akár a mindennapok során is hasznosak és szemléletformálók lehetnek.⁹

Összefoglalás

¶ Fontos, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozásoknál is egyre nagyobb teret kapjon a fenntarthatóságra nevelés, ami szerepet játszik a következő nemzedék felelősségteljes szemléletének kialakításában. Sohasem késő megújulni vagy elkezdeni egy jól bevált programot az oktatási intézményekben. Sok szakembertől kérhetünk segítséget. A pedagógusok terhelése könnyíthető környezeti nevelők, erdőpedagógusok, múzeumpedagógusok stb. bevonásával. Emellett fontosnak tartom a tárgyak, a jelenségek közötti kontextus megismertetését, hiszen az összefüggések felismerése és a kapcsolatok feltárása nagyon lényeges.

¶ A fenntarthatóság pedagógiájának térnyerése összekapcsolódik a környezeti nevelés átalakulásával, a főbb irányelveket a fenntarthatóság pedagógiája számos tényezővel bővíti ki.¹⁰

¶ A Pásztói Múzeum a gyűjteményét, a munkatársak tudását és felkészültségét felhasználva kiállítások, közönségprogramok és publikációk formájában komplex múzeumi élményt nyújt a társadalom valamennyi korosztályának. A benne folyó kutatómunka és közművelődési tevékenység révén hozzájárul a Kárpát-medence geodiverzitásának megismeréséhez és megismertetéséhez. A múzeumpedagógiai foglalkozások során pedig nagy hangsúlyt fektet a diákok aktív részvételét igénylő módszerekre, az élményszerű keretek között történő ismeretátadásra.¹¹

¶ A környezeti nevelésre szükség van. Ezt bizonyítja a Kollarics Tímea, Hartl Éva és Molnár Katalin szerzőhármas kutatása is, amely 2020-ban jelent meg a Fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdök feltárása különböző célcsoportokban címmel. Követendő példák lehetnek a múzeumpedagógiai programokon alkalmazott kísérletek. Tapasztalati tény, hogy a gyermekek spontán érdeklődéssel viszonyulnak a természetes környezetükben megtalálható eszközök vagy jelenségek megfigyeléséhez, azokról szívesen gondolkodnak. Fizikai kísérletek megfigyelése, illetve kivitelezése során a gyermekek könnyebben megérthetik a tudományos fogalmakat, az ok-okozati összefüggéseket. Ezek mind hatékony módjai a tudományos gondolkodás fejlesztésének. A múzeumpedagógus lehetőséget biztosít arra, hogy az adott témákhoz tartozó tárgyakat a múzeumi gyűjteményből vagy más felajánlásból kézből is tanulmányozhassák a gyerekek. Az észlelés révén az érzékszervekre ható ingereket és ezzel együtt a kognitív képességeket fejleszthetjük.

¶ Sajnálatos, hogy a Nemzeti alaptanterv nem ezt támogatja, így például 2020-tól kivette a környezetismeret tantárgyat az első–második osztályos tanrendből. Ezzel a döntéssel nagyobb szerepet kapott minden fenntarthatóságra nevelést célzó program. Kitartással, valamint a nemzeti parkok, erdőgazdaságok, különféle egyesületek, az oktatási és kulturális intézmények összefogásával továbbra is fenn tudjuk tartani
a környezeti nevelés létjogosultságát.

A tanulmány az Innovációs és Technológiai Minisztérium kooperatív doktori program doktori hallgatói ösztöndíj programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Irodalomjegyzék

Csákiné Dobos, L.: Cser(e) Erdei Iskola [szakdolgozat], Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 2018

Csákiné Dobos, L.: A környezeti nevelés gyakorlata egy természettudományi tematikus múzeumban, a Pásztói Múzeumban. In: Lett, B. et al. (ed.): Tanulmánykötet Mészáros Károly tiszteletére 2020. 121–133. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron 2020

Csákiné Dobos, L.–Kövendi-Sándor A.: Fenntarthatóságra nevelés a Pásztói Múzeumban. In: Balogh, Z. (ed.): A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve XLIII. 423–438. Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján 2020

Fodor, R.: A környezeti nevelés lehetőségei a múzeumban. In: Környezeti nevelés és tudatformálás. 249−255. Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó,
Eger 2015

Halászné Szakács, É.: Az iskolán kívüli oktatás és nevelés színterei és módszerei Múzeum-, zoo-, botanikus kerti és erdőpedagógia. In: Lett, B. et al. (ed.): Tanulmánykötet Mészáros Károly tiszteletére 2017. 95−119. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron 2017

Hartl, É.: A „Környezetünk az erdő” pedagógus továbbképzés környezettudatos nevelésben betöltött helye, szerepe és hatékonysága [doktori disszertáció], Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 2008

Hír, J.: Küldetésnyilatkozat, Pásztói Múzeum, 2017.

https://www.pasztoimuzeum.hu/latogatoknak/a-muzeum/bemutatkozas-2/ [2022. január 22.]

Kollarics, T.–Hartl, É.–Molnár, K.: Fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdök feltárása különböző célcsoportokban, in: Képzés és Gyakorlat, 18. évf. 2020/3−4. sz. 50−59.

Kovátsné Németh, M.: Erdőpedagógia. Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr 1998

Kováts-Németh, M.: Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig. Comenius Kiadó, Pécs 2010

Lehoczky, J.: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata.
Raabe Klett Könyvkiadó Kft., Budapest 1999

Lükő, I.: Tartalmi és szervezeti átalakulások a szakképzésben: Műszaki
és környezetpedagógiai aspektusok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2011

Lükő, I.–Kollarics, T.: The Significance of Environmental Sustainability
in Adult Environmental Education, in: International Journal of Environmental Protection, 2013/3–4. sz. 1−9.

Molnár, K.: Erdővel kapcsolatos ismeretek gyermeket nevelő családok körében [doktori disszertáció], Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 2009

[1] 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről,
a nyilvános könyvtári ellátásról
és a közműve-
lődésről.

[2] Csákiné Dobos, 2020.

[3] Lehoczky, 1999.

[4] Lükő, 2011.

[5] Kováts–Németh, 2010.

[6] Csákiné Dobos–Kövendi-Sándor, 2020.

[7] Kovátsné Németh, 1998.

[8] Csákiné Dobos, 2020.

[9] Hartl, 2008.

[10] Lükő-Kollarics, 2013.

[11] Hír, 2017.