A fenntarthatóság napjaink egyik, ha nem a legmeghatározóbb kérdése minden környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális tényezővel együtt. A fenntarthatóság megértése
és alkalmazásának kutatása a múzeumi terület tekintetében – illetve tágabb értelemben a GLAM (galériák, könyvtárak, levéltárak, múzeumok) vonatkozásában – minden eddiginél fontosabb. Számos konferencia, képzés, projekt és új publikáció visszatérő témája, egyúttal a hazai múzeumi közbeszédben is egyre nagyobb teret nyer.

¶ A múzeumok társadalmi szerepe és felelőssége régóta vita tárgya a szakterületen belül, míg a környezeti fenntarthatóság témája mintegy két évtizede van jelen. Az egyik legfontosabb tényező, amely a zöld múzeumi gyakorlatok iránt felkelti a
figyelmet, kétségtelenül a környezeti válságból adódóan megnövekedett ismereteink és tapasztalataink (különösen az emberi eredetű klímaváltozás és biodiverzitás-veszteség), és ezek már most katasztrofális, bár nem azonos hatású következményei (szárazság, éhínség, tüzek, tengerszint-emelkedés stb.) együttesen további, gyakran kapcsolódó válságokkal (mint például a Covid–19 vagy háborúk).

Az American Museum of Natural History interaktív fala, amely a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet

¶ A környezeti fenntarthatóságnak szüksége van a múzeumokra, de a múzeumok számára is előnyös, ha foglalkoznak ezzel az üggyel: a működési költségek csökkentésétől a források optimális használatáig, a közönség bevonásával a közösségek számára releváns témák felvetésével. Márpedig a környezeti fenntarthatóság fokozottan érdekli a múzeumlátogatókat is,
bizonyos felmérések szerint „a pozitív klímamegközelítéssel rendelkező emberek kétszer olyan gyakran mennek múzeumba, mint azok, akikre ez nem érvényes, és a múzeumlátogatók jelentős részére jellemző a klímaaggódás” (Sutton, 2020, 18). Bár ez nem feltétlenül igaz a világ minden részén, a környezet állapota a magyarok többségének kétségtelenül fontos (lásd például hvg.hu, 2021).

¶ A múzeumi terület környezetvédelmi felelősségének és lehetőségeinek megértéséhez és az azokkal történő megküzdéshez a zöld gyakran használt hívószó a fenntarthatóság kifejezéssel váltakozva. A két terminus azonban nem szinonimája egymásnak. Mivel a MúzeumCafé e száma a „zöld” témának lett szentelve, ez a tanulmány elsőként igyekszik kibontani a fenntarthatóság fogalmát a zöldmúzeum kontextualizálása érdekében, majd a környezettudatos gyakorlat növekvő számú példái közül mutat be néhányat. Nem törekszik mindenáron teljességre az írás a fenntarthatóságról, főként a környezettudatos múzeumi gyakorlatról, de remélem hasznos forrás lesz
a témát érintő magyarországi viták további ösztönzéséhez.

A stockholmi Nordic Museum 2020-ben magas kitüntetésben (Sustainability Excellence Award) részesült a fenntarthatóságért tett erőfeszítéseiért

Részlet a Nordic Museum kiállításából

A fenntarthatóság keretrendszerei és a múzeumok

¶ A környezeti megfontolásokra összpontosítani, általában
és specifikusan a múzeumok vonatkozásában hihetetlenül fontos, de a fenntarthatóságnak „csak” az egyik dimenzióját adja. Alapvető fontosságú megérteni, hogyan illeszkednek bele a fenntarthatóság egy holisztikusabb elvébe a környezeti megfontolások és az a komplex fogalom, ami a fenntarthatóság, hogyan jelenik meg globális keretek között, mint a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 (2030 Agenda), hogy megérthessük, mit tesznek ma a múzeumok ennek támogatására, és mit tudnak tenni még tervszerűbben haladva előre.

Több mint zöld?

¶ A múzeumi területen (és azon túl) a fenntarthatóság legelterjedtebben használt meghatározása (bár nem az egyetlen) az 1987-es ENSZ/UN-kiadványból származik (Our Common Future, más néven a Brundtland-jelentés), amely a fenntartható fejlődést úgy határozta meg, „fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket” (World Commission on Environment and Development, 1987).

¶ Számos módon megfogalmazható, még a múzeumi területen belül is, mire van szükség ahhoz, hogy tartós megoldásokat találjunk a jövő számára. A tipikus modell három pillérre épül: környezeti, társadalmi és gazdasági. Ezáltal a fenntarthatóság az emberi szükségletek és korlátok (társadalmi egyenlőség, megfelelő lakhatás, jó egészség stb.), a gazdaság (a források felelős kezelése, a javak méltányos elosztása stb.) és a bioszféra (tiszta levegő, víz, biodiverzitás stb.) csomópontjába kerül (Worts, 2004, 43.). A fenntarthatóság ezen értelmezése a folyamatot emeli ki, nem pedig a célt, állandó egyeztetést jelent a pillérek között, ami segít megérteni, hogy a fejlődés (amennyiben fenntartható fejlődés) inkább a gazdasági növekedés folyamatos modelljeként értelmezhető – ami ellentmondás a fenntarthatóság jelentésében. Ahogy Henry McGhie múzeumi szakértő mindezt megfogalmazza (s én személyesen ezt fogadom el leginkább), a fenntarthatóság az a „céltudatos tevékenység (fejlődés), amely a társadalmi, gazdasági és környezeti megfontolások harmonikusabb egyensúlyát kívánja elérni, biztosítva, hogy a fenntarthatóság egy dimenziójában a fejlődés nem gyakorol negatív hatást a többi dimenzióra,
és lehetőleg pozitív hatásai vannak” (McGhie, 2019, 9.).

Kultúra, a negyedik pillér?

¶ Néhány dolgot azonban meg kell jegyeznünk a hárompillérű modellről: először is, bár számos illusztráció a három pillért önmagában lévőnek mutatja, valójában a társadalmi
és a gazdasági a környezeten belül létezik, lévén a bioszféra minden emberi tevékenység helyszíne.

¶ Másodszor, amint azt Worts megállapítja „a gazdaság kétségtelenül nem független szféra – mivel nyilvánvalóan az emberi tevékenység részhalmaza. Mivel azonban a gazdaság központi helyre emelkedett a világunkban – összekapcsolva az emberi és környezeti szférákat –, a teljes szféra státusával ruházták fel” (Worts, 2004, 44.).

¶ Harmadszor, vannak, akik amellett érvelnek, hogy a kultúra valójában egy negyedik pillére a fenntarthatóságnak, amelyet úgy határoznak meg, hogy „a tárgyi és immateriális örökség, a művészi produkció, valamint a különféle társadalmi csoportok, közösségek és nemzetek tudásának és készségeinek figyelembevétele, megőrzése és bemutatása” (Fehér, Ásványi, and Jászberényi, 2021, 95.). Ezzel szemben Worts (2011a, 124.) amellett érvel, hogy a kultúra nem fogható fel önálló pillérként, inkább minden emberi tevékenység alapjaként értelmezhető, mivel az emberi tevékenység minden aspektusa elválaszthatatlan a kultúrától.

¶ Akár a negyedik pillérként gondolunk a kultúrára, vagy mint a társadalmi és gazdasági alapok nélkülözhetetlen feltételeként határozzuk meg, a kultúránk befolyásolja, mit gondolunk a másik három pillérről, melyiket tartjuk fontosabbnak, hogyan mérjük a sikerüket vagy kudarcukat, hogyan mérlegeljük őket a döntéshozatalnál stb. Worts szavaival: „…az emberiségnek meg kell változtatnia a működését, ha a fenntarthatóságot fontosnak tartja. Természetesen kellenek a változások a gazdasági, technológiai, politikai, társadalmi és környezeti rendszerekben, de ezek nem lesznek elegendők, ha kulturális szinten, ahol a legfontosabb értékeink, állásfoglalásaink és viselkedésmódunk formálódott, nem történik változás” (Worts, 2006, 153.). A múzeumoknak szerepük van a fenntarthatóság érdekében történő kulturális változások előremozdításában. Ebben a törekvésben a fenntarthatóság mindegyik pillére fontos a múzeumok számára, és ez megfordítva is igaz.

Az ENSZ 193 tagállama által 2015-ben elfogadott program, a Fenntartható Fejlődési Célok 17 pontja

pillérek és múzeumok

¶ Nyilvánvaló, hogy a múzeumoknak gondolniuk kell saját gazdasági fenntarthatóságukra, hiszen „ha egy szervezet pénzügyileg összeomlik, nem lesz képes a jelen és a jövő generációit szolgálni” (Museums Association, 2008, 7.). Mégis számos múzeum (beleértve a magyarországiakat) jelentős problémákkal néz szembe, amikor megfelelő és megbízható pénzügyi alapokat szeretne biztosítani, s ez megnehezíti a hosszú távú tervezést. Emellett a múzeumok is hozzájárulhatnak a gazdasági fenntarthatósághoz szélesebb értelemben, például a fenntartható turizmust támogatva.

¶ A múzeumok társadalmi szerepe(i) és felelőssége(i) régóta
téma és kutatások tárgya nemzetközileg, ahogy Magyarországon is. A társadalmi fenntarthatóság meghatározza kulturális intézményeink társadalmi beágyazottságát. A befogadás, az elérhetőség, a képviselet és a részvétel mind olyan kulcsszavak, amelyek utalnak arra, milyen módon képes a múzeum segíteni „a társadalom jobbá válását, a károk elhárítását, ha már megtörtént a károkozás” (Koster and Baumann, 2005, 86.). Fontos, hogy a fenntarthatóság iránt elkötelezett GLAM intézmények a belső működésükben is gyakorolják ezeket a társadalmi értékeket, a gyűjtemények kezelése és a közönségkapcsolati munka terén egyaránt. Bár ennek a tanulmánynak a múzeumi terület környezeti fenntarthatósága a témája, ugyanúgy lehetne arról is írni, hogy a múzeumok miként tudják támogatni, ténylegesen hogyan támogatják a társadalmi fenntarthatóságot. Erről a témáról többet lásd: Ki Culture’s Social Sustainability handbook (Ki Culture, 2021b).

¶ Végezetül pedig a környezeti tényező mindent áthat: nem beszélhetünk társadalmi vagy pénzügyi fenntarthatóságról, ha az ökoszisztéma összeomlik és a Föld élhetetlenné válik az emberiség számára. A zöldmúzeumok fogalma a 2010-es évek közepén jelent meg, amikor a zöld kifejezést „környezetileg átgondolt gyakorlatként értelmezték” (McDowall, é. n., 14.). Míg a természettudományi és műszaki múzeumok már régóta foglalkoznak környezeti kérdésekkel gyűjteményi és múzeumpedagógiai tevékenységük során, tény, hogy minden gyűjteménytípusnak van valamilyen üzenete a kultúránkról, s ennek vitathatatlanul van környezeti hatása is, ami ma már elfogadott és széles körben tárgyalt téma.

¶ A múzeumok alapvetően hozzájárulhatnak a környezeti fenntarthatósághoz a negatív környezeti hatásuk csökkentése
révén (például az ökológiai lábnyomuk csökkentésével)¹
és a pozitív környezeti hatásuk növelésével (például az ökológiai kéznyomuk növelésével),² mint ahogy azt minden intézménynek kellene. Ami a múzeumok számára különleges lehetőség, az a gyűjteményeik felhasználása a figyelemfelkeltésre,
a komplex és bonyolult, de fontos fenntarthatósági kérdések megértésének segítése; a globális, helyi, sőt személyes szinten történő megismerés; teret adni a viták számára, hogy megoldásokat lehessen találni; és a gyakorlatban is lehetővé tenni a tapasztalást, ami kulturális változást indíthat el, valamint előkészíthet egy jobb jövőt. A múzeumok e lehetőségeit lehetséges és kell is használni a fenntarthatósági témák értelmezéséhez, például reményt kelteni a klímaváltozás pozitív alakítása iránt (Sutton, 2020), és erőt adni a klímaváltozás elleni harchoz (Newell, 2020).

Museu do Amanhã, azaz a Holnap Múzeuma Rio de Janeiróban

¶ A fenntarthatóságnak ezt a három pilléren alapuló megközelítését Vásárhelyi Tamás már egy évtizeddel ezelőtt, 2010-ben bevezette a magyar múzeumi terület számára.

A további kutatáshoz, a téma mélyebb megértéséhez az alábbi olvasmányokat ajánlom:

– Worts (2004, 2006, 2011a, 2011b);

– Sutter (2006);

– Sutton, Wylie, Economopoulos, O’Brien, Shapiro, and Xu (2017);

– Link (2006);

– Pop, Borza, a Buiga, Ighian, and Toader (2019).

Egy keretrendszer, igen,

a múzeumok számára is

¶ Mielőtt a környezeti fenntarthatóság érdekében tevékenykedő múzeumok példáival folytatnánk, röviden meg kell említenünk azt a globális fenntarthatósági keretrendszert, amely segíthet a múzeumoknak a fenntarthatósági törekvéseikben:
a Fenntartható Fejlődési Célok keretrendszerét gyakran 2030 Agendaként vagy globális célokként említik. A keretrendszert és a benne foglalt 17 fenntartható fejlődési célt az ENSZ alkotta meg, és a tagállamok 2015-ben egyhangúlag elfogadták. A fenntarthatóság egymással összefüggő pilléreire épülő,
17 egymással összefüggő – valójában oszthatatlan – fenntartható fejlődési cél (SDG, azaz Sustainable Development Goal) összesen 169 konkrét célt és 232 mutatót foglal magába.

¶ A keretrendszer nagyratörő, bár nem tökéletes, és kritika is érte (lásd például a kulturális integráció kritikáját, Culture Action Europe, 2019). Szükséges hozzá egy rendszerszemlélet, amely egyfelől a felvetett problémák megértésére, másfelől azok megoldására törekszik (lásd például Visser 2022, January 24, February 8). Ez egy mindenre kiterjedő globális vízió, amely az emberi tevékenység minden szintjére vonatkozik, és erősen függ a helyi cselekvésektől – beleértve a múzeumokat is.

¶ A 2030 Agenda és az SDG-k tovább strukturálták a múzeumi területen a globális fenntarthatóságról folyó diskurzust, olyan kézzelfogható és értelmes keretet adva, amely lehetővé teszi a múzeumok számára a helyi szintű cselekvést, közösségeik és a globális célok hasznára. Az SDG 11.4 „erősíteni a világ kulturális és természeti örökségének megőrzésére irányuló törekvéseket” (United Nations, 11.), kiemeli a legfontosabb módozatokat, amelyek révén a múzeumok már most hozzájárulnak a keretrendszerhez alaptevékenységük révén.

Museu do Amanhã, enteriőrrészlet

A további kutatáshoz, annak megértéséhez, hogy a múzeumok jelenleg hogyan támogatják a fenntartható fejlődési célokat (SDG) és hogyan tehetik ezt meg még tudatosabb módon, ajánlom:

– Henry McGhie (2019, hamarosan magyar kiadásban is) áttekinti azokat a múzeumi kulcstevékenységeket, amelyek hatásosan támogatják a fenntartható fejlődési célokat. McGhie munkája már eddig is hatással volt a magyar múzeumi területre, az alapját képezte a Múzeumok a fenntarthatóságért – Fenntarthatóság a múzeumokban című workshop sorozatnak (lásd Pulszky, 2021) és a magyar múzeumi terület fenntarthatósági intézkedései feltérképezésének (Nagy-Sándor, 2020);

– Ki Culture’s Cultural Heritage Goals (hamarosan megjelenik,
a magyar kiadásról tárgyalások folynak). Az áttekintés ötleteket ad ahhoz, hogyan segíthetik a múzeumok és más kulturális intézmények, szervezetek a fenntartható fejlődési célokat.

Zöldintézmények

„A múzeumok nem állíthatják, hogy a jövendő generációk javát szolgálják, ha negatív hatással vannak a környezetre, ami megnehezíti utódaink biztonságos életét a Földön és a múzeumi gyűjtemények élvezetét” (Museums Association, 2008, 9.).

¶ A múzeumok nem vétlenek abban, hogy negatív hatásuk lehet a környezetre. Hatalmas fogyasztói a különféle forrásoknak, mint az energia, a víz; nagy mennyiségű hulladékot termelnek, gyakran a kórházakéhoz hasonló méretű az ökológiai lábnyomuk (Lee, 2019). 2018–2019-ben például az Egyesült Királyság múzeumai csak nyolc százalékát tették ki a Művészeti Tanács Nemzeti Portfolio Szervezeteknek (Arts Council National Portfolio Organizations), de a teljes ökolábnyom 41 százalékáért voltak felelősek (Arts Council England, 2020, 9.). Növekszik annak az elismerése, hogy a múzeumok csak akkor szolgálhatják a jövő generációit, akiknek őrzik a rájuk bízott örökséget, ha nem pusztítják, hanem segítenek megvédeni a környezetet, amelytől mindannyian függünk. Éppen ezért a múzeum működésének különösképpen a klímasemlegességet célzó zöldítése³ a nemzetközi diskurzust uraló téma.

A New York-i Climate Museum művészeti és tudományos programokkal hívja fel a figyelmet a klímaváltozás következményeire

A további kutatáshoz a zöldmúzeumokra vonatkozó átfogó keretrendszerekhez lásd

– Chamberlain (2011);

– Sutton and Wylie (2013);

– Mobilizing Museums for Climate Action publication and toolkit (Harrison and Sterling, 2021).

Fenntarthatósági tervek és az emberi erőforrások

stratégiai fejlesztése

¶ A múzeumok világszerte keresik a lehetőségeket ahhoz, hogy
a fenntarthatósághoz hozzájárulva maguk is fenntartható intézményekké váljanak, alapító okirataikba, stratégiájukba, szabályzataikba, nyilvános elveikbe belefoglalva céljaikat. Mondanunk sem kell, hogy mindezek komoly elhatározás és stratégiai cselekvés eredményei kell hogy legyenek, nem pedig az az intézmény zöldre mosásának (greenwashing) eszközei⁴ eszközei. A fenntarthatóság stratégiai prioritássá válása segítheti a múzeumi működés összehangolását az alapértékekkel, amennyiben módszeresen alkalmazzák.

¶ Vannak múzeumok, amelyek fenntarthatósági és környezeti szabályzatokat hoznak létre, terveket és elveket fogalmaznak meg. Például a Victoria & Albert Múzeum 2021–2024-re vonatkozó fenntarthatósági tervet hozott létre, elismerve a jelen klíma-
és biodiverzitás válságot, ígéretet téve, hogy „lehetővé teszik az emberek számára, hogy a művészet, a design és előadó-művészet révén hozzájárulnak a bolygó fenntartható jövőjének formálásához” (V&A).

¶ Ahhoz, hogy a fenntarthatóság intézményrendszere beépüljön egy-egy múzeumba, fontos, hogy az intézmény vezetői támogassák és ösztönözzék a munkatársakat a tanulásra, innovációra, a vállalkozói szemléletre. A kulturális változások környezetvédelmi irányba való mozdítása egy intézményen belül, például a munkatársak támogatása a klímaismeretek (climate literacy)⁵ növelése céljából, zöld csoportok (green teams)⁶ kialakítása; lehetővé tenni és támogatni, hogy a munkaidejükben részt vegyenek oktatási programokban, konferenciákon, tanfolyamokon, tréningeken (az olyan fenntarthatósági munka, amely a kollégák kiégéséhez vezet, nem
fenntartható).

További források:

– Néhány péda múzeumi fenntarthatósági célok és az azok megalkotásához szükséges eszközökre: Creative Carbon Scotland (2018), valamint a Rijksmuseum (n. d.) és az American Museum of Natural History (n. d.) szabályzatai;

– még továbbiak a múzeumokról, vállalkozói szemléletről, fenntarthatóságról lásd Pop and Borza (2015);

– a szakmai fejlesztési programokhoz lásd Ki Culture’s Ki Futures program (Ki Culture, é. n.), amely online képzést ajánl, helyi mentorálással, és a “How to Make Your Museum More sustainable” online tréning, Victoria & Albert Museums (é. n.).

Épület- és forrásmenedzsment

¶ Egyes múzeumok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy
a környezeti fenntarthatóság része legyen az infrastruktúrájuknak és működésüknek. Persze néhány intézménynek erre több lehetősége van, mint a többinek, de a források jól tervezett és végrehajtott optimalizálása a fenntarthatóság érdekében csökkentheti és csökkenti is a múzeumok költségeit. Kétségkívül az új építésű vagy felújított, nagyobb múzeumok gyakran előnyből indulnak olyan tanúsítványok megszerzésében, mint a LEED vagy BREEAM (lásd Rijksmuseum (é. n.).

¶ A múzeumok környezeti megfontolásokat érvényesíthetnek
a kiállításaikban és a gyűjtemények fenntartásában is. Például a Ki Culture, egy holland központú nonprofit szervezet nemzetközi önkéntes csapattal és projektrésztvevőkkel, valamint a Sustainability in Conservation nevű testvérintézményével az energiafelhasználás és a hulladékcsökkentés megoldásait kutatja a gyűjteményfenntartás, konzerválás, időszaki kiállítások terén, az utóbbiak ugyanis aránytalanul nagy ökolábnyomért felelősek (Ki Culture, 2021a and 2021c).

¶ A múzeum környezeti hatására fordított figyelem nem merülhet ki az alapvető múzeumi funkciók újragondolásában:
figyelembe kell venni az egyéb szolgáltatásokat is, mint például az ajándékboltok,kávézók, és mosdóhelyiségek, hisz ezek is részét képezik az intézménynek és a látogatói élménynek is. Egyéb példák mellett egyes múzeumok csökkentik vagy éppen megszüntetik az egyszer használatos műanyagok alkalmazását (Charr, 2019). Ezek a tevékenységek érezhetően hozzájárulnak a fenntartható fejlődési célokhoz, még ha eredetileg nem is ennek céljából indítványozták őket. Kiemelve ezeket a múzeumokban, a kiállításokban, múzeumi boltokban, kávézókban stb. a fenntarthatóságra nevelés új szempontjai lehetnek, támogatva a kiállítások fenntarthatósági üzeneteit is.

¶ Egy intézmény „zöldítésének” alapja, hogy pontosan ismerjük
a jelenlegi környezeti hatását, hogy dönteni lehessen, hol kell cselekedni, és milyen mértékű fejlődésre van szükség. Amit nem mérünk, azt nem tudjuk céltudatosan irányítani. Az érvényes környezeti hatás felmérése és a haladás mértéke egy intézmény esetében segíthet a prioritások meghatározásában, és ösztönzően hathat.

¶ Az intézményi környezeti ökolábnyom felmérésének és a csökkentésének további módjai:

– a szabadon felhasználható Creative Green Tools alkalmazása (Julie’s Bicycle [n. d. a]), már több mint ötezer szervezet méri, követi és összesíti a környezeti hatásokat ötven országban (Arts Council England, 2020, 3.);

– A zöldépületek további tanúsítványai (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, é. n.);

– Lambert and Henderson (2011) tanulmánya a múzeumi kölcsönzések ökolábnyomáról;

– korábbi források használata, amelyek talán nem annyira naprakészek, de megfelelők az induláshoz: Museum Accreditation (The South West Federation of Museums and Art Galleries, and Renaissance South West, 2011), Green Museums: a step by step guide (é. n.), az utóbbi hat pilot projekt dokumentációját is tartalmazza (Museums, Libraries and Archives, 2011).

¶ További példák az azonnali cselekvésre, cselekvési tervekre, ökolábnyom-kalkulátorokra és tanúsítványokra:

– CiMAM (é. n.) Toolkit on Environmental Sustainability in the Museum Practice;

– Charr (2019 and 2022), Rea (2020), Coates (2021).

Gyűjteményi és kommunikációs stratégiák

a „zöldítéshez”

„Az emberiség válaszút előtt áll, és a múzeumoknak létfontosságú szerepe van abban, hogy segítsenek az embereknek tájékozott döntéseket hozni arról, hogy melyik irányba haladjanak. (…) A klímaváltozás kényszerítő ereje azonban kulcsfontosságú lehetőség a múzeumok számára, hogy társadalmilag még relevánsabbá váljanak, nem csupán olyan helyek legyenek, ahol érdekes dolgokat lehet olvasni (esetleg az identitásunkat erősíteni), hanem olyan, ahol érdemi módon lehet részt venni korunk legjelentősebb kihívásaiban” (Hebda, 2007, 329.).

¶ Minden intézmény számára létfontosságú a környezeti fenntarthatóság, a GLAM-szektoron belül és kívül is, és valóban, a fentebb leírt stratégiák többsége alkalmazható más területeken és intézménytípusok esetében is. De a környezeti válság akkor is létezne, ha minden múzeum egy nap alatt zöld és karbonsemleges lenne, mivel nem a múzeumok a legnagyobb bűnösök. Amint Anna Krez, a Museums For Future mozgalom részéről megfogalmazza: „Ez nem jelenti azt, hogy abbahagyhatjuk a fenntarthatóvá válásra való törekvést, hanem azt jelenti, el kell gondolkodnunk, hol érhetjük el a legnagyobb hatást, és ez a látogatók oktatása, a klímacselekvés láthatóvá tétele,
a klímamozgalom támogatása. Tehát ez nem vagy-vagy, hanem mindkettő egyszerre” (Anna Krez, Museums for Future, 2021).

¶ A múzeumoknak megvannak az eszközeik és tapasztalataik
a gyűjteményük és történeteik révén, hogy kérdezzenek, tájékoztassanak, és megértessék a fenntarthatóság bonyolult kérdéseit, cselekvésre ösztönözzenek, amint arra talán semmilyen más intézmény nem képes. A múzeumok döntése arról, mit gyűjtenek és mit nem, része vagy akadályozója lehet fenntarthatóságuknak, különösen a „zöldítésnek”, eszközei lehetnek a környezeti változások s azok társadalmi és kulturális hatása rögzítésének. Ez közvetlenül hat a narratívákra és a történetekre, amelyeket a gyűjteményeik révén kívánnak elmondani. Bár ez teljesen magától értetődő a természettudományi és science múzeumok esetében, de nem csak rájuk igaz. A Victoria & Albert Museum például az Extinction Rebellion nevű klímaaktivista csoporttól szerzett tárgyakat (Gardner, 2019), hogy dokumentálja és elmondja a történetét a civilek klímaigazságosságért (climate justice)⁷ folytatott küzdelmének.
Egy másik példa Rotterdamból származik, ahol a városi múzeum a részvételen alapuló Echt Rotterdams Erfgoed (Igazi rotterdami örökség) projektet vezeti, amelyben sok más mellett kiemelik azokat a közösségeket, amelyek egy fenntarthatóbb és zöldebb városért tesznek, és felveszik őket az úgynevezett aktív gyűjteményükbe (Museum Rotterdam, é. n.).

¶ Még az olyan látszólag egyszerű törekvések, mint a társadalom alapvető anyagi kultúrájának gyűjtése és megőrzése, például a műanyag tárgyaké (lásd például Kean, 2021) is része lehet a fenntarthatóság narratívájának bemutatásában ma, és képessé teszi a jövő generációkat arra, hogy elmondják a történeteiket. Mondanunk sem kell, hogy a gyűjteménygyarapítás nem okozhat környezeti ártalmakat, és a tárgyak környezeti hatását csökkenteni kell, akár raktárban, akár kiállításon vannak, vagy esetleg konzerválásra szorulnak.

A We Are Museums szervezet „útiterve” a klímavédelmi lépésekhez
Credit: Alina Holtmann

Az amszterdami NEMO Science Museum Harc a vízért interaktív játéka Forrás: DigiDaan/NEMO

Kiállítások és narratívák

¶ Természetesen a múzeum üzenete a közönsége számára nemcsak a gyűjteményektől függ, hanem azoktól a történetektől is, melyeket kiállításra kiválasztanak . Vannak múzeumok, amelyek teljes mértékben a fenntarthatósággal foglalkoznak, mint például a The Climate Museum New Yorkban vagy a Museum of Tomorrow Rio de Janeiróban. Bár a természettudományi és technológiai múzeumok gyakran foglalkoznak ezekkel a témákkal olyan kiállítások keretében, amelyek kifejezetten az éghajlat(változás), a biológiai sokféleség vagy a környezeti fenntarthatóság köré szerveződnek, a fenntarthatóság, sőt a fenntarthatóság környezeti aspektusai nem kizárólag az ilyen típusú múzeumokhoz tartoznak: minden múzeumtípusnak részt lehet – és kell is! – vennie ebben a diskurzusban.

¶ Az antwerpeni Museum aan de Stroom (MAS) példaszerű kiállítást rendezett Antwerpen á la carte: On city and food címmel, amely érdekes szempontokat vetett fel a fenntarthatósággal kapcsolatban, miközben azt vizsgálta, hogy miként alakult az évszázadok során az élelmiszer-termelés, -szállítás, -hulladék, kultúra, urbanizáció a kikötővárosban. A kiállítás a város és az étel kapcsolatát tárta fel régészeti tárgyak, archív dokumentumok és a képzőművészet segítségével, míg ugyanezt a kapcsolatot a jelenben tárgyi kultúránk egy-egy darabjával,
a város kereskedőivel készített videódokumentációkon és statisztikai adatok vizualizálásán keresztül mutatta be, hogy segítse a látogatónak megérteni, milyen környezeti hazásuk van mai élelmiszer-ellátási rendszereinknek. Olyan installációk és műalkotások is megjelennek, amelyek azt próbálják elképzelni, milyen lehet egy képzelt jövőben az étellel való kapcsolatunk. Remekül mutatja be a környezet, a társadalom, a gazdaság és a kultúra komplex viszonyrendszerét. Bár a tárlat nem utal az SDG keretrendszerre, de nyilvánvalóan kapcsolódik ahhoz (SDG 11 és 12, Sustain-able cities and communities, Responsible consumption and production). (Lásd még: MAS, é. n.)

¶ Egy másik inspiráló példa arra, hogy a környezeti fenntarthatóság fontos kérdéseit hogyan lehet szinte bármely múzeumtípusban és bármilyen kiállításon megjeleníteni, az amszterdami Tropenmuseum Dolgok, amelyek számítanak című kiállítása. Az identitással kapcsolatban tesznek fel fontos kérdéseket, mint például az otthon, a hit, a nyelv, az emberek közötti viszonyok, a kultúra és a természet. A kérdést, hogy megváltoztatja-e a klíma a kultúránkat, a Marshall-szigetek esetén keresztül vizsgálják: az emelkedő tengerszint következményeként eltűnő kulturális gyakorlatokat, hiszen az emberek kénytelenek alkalmazkodni a változó környezethez és elvándorolni lakóhelyükről. Jóllehet a tengerszint változása nem mindenki számára érezhető probléma – mint például Magyarországon sem –, az installáció arra bátorítja a látogatókat, hogy ismerjék fel a klímaváltozás helyi következményeit.

¶ Az önreflexív kiállítások segíthetnek a múzeum fenntarthatóság iránti belső elkötelezettségét és a kiállítás narratíváját összekapcsolni, mint például a dél-koreai Busan múzeumában látható Fenntartható múzeum: művészet és környezet című kiállítás (See more at Han-sol, P. [2021]). Önálló események, workshopok, vezetett séták és az online kommunikáció gyakori eszközei a múzeumi fenntarthatósági munkának.

¶ Bár ennek a résznek a példái kétségtelenül Nyugat-centrikusak
és erősen a saját tapasztalataimra támaszkodnak, remélem hangsúlyozottan kiemelik azt, hogy:

– minden múzeum megtalálhatja és kiépítheti gyűjteményeinek kapcsolódását a zöldtémákhoz, kérdésekhez, ügyekhez;

– a múzeumok számára a választási lehetőségek széles köre áll rendelkezésre ezen témák bemutatásához, a külön nekik szentelt gyűjteményektől kezdve teljes kiállításokon át egyes konkrét kérdések kibontásáig;

– a fenntarthatóság történeteisokféleképpen lehet bemutatni, akár célzatosan utalnak SDG-re, akár nem, akár használják
a fenntarthatóság terminológiáját.

¶ Végül pedig azért is választottam ezeket a konkrét példákat, mert úgy gondolom, megvilágítják, hogy a fenntarthatóság nem vagy nemcsak egyéni felelősség kérdése, hanem komplex, súlyos probléma, amelynek megoldása minden szinten változást igényel, egyéni, nemzeti és a nemzetközi szinten is.

A további kutatáshoz:

– lásd a környezeti fenntarthatóság témájú kiállítások növekvő listáját a Museums and Climate Change Network kínálatában;

– lásd a kiállítások példáit és a környezeti ügyek más megközelítéseit: Sutton et al. (2017).

Partnerség, együttműködés és aktivizmus

¶ Senki sem érheti el a fenntarthatóságot egyedül. Együttműködés, tudásmegosztás, kölcsönös támogatás, kapcsolat a helyi közösségekkel és még sok más szükséges a fenntarthatóság kultúrájának megteremtéséhez a múzeumi területen és azon túl is.
Néhány példa az ilyen együttműködésre a múzeumok számára:

– együttműködés a helyi közösségekkel és NGO-kkal (lásd például az Echt Rotterdams Erfgoed projektet [Museum Rotterdam, é. n.]);

– felkérni vagy más módon együtt dolgozni fenntarthatósági szakemberekkel, mint például Sarah Sutton CEO, Environment and Culture Partners vagy Henry McGhie (Curating Tomorrow é. n.);

– részvétel tréningeken vagy projektekben,, mint például a Crea-
tive Green Community, Julie’s Bicycle vagy a Ki Culture’ Ki Futures program (Ki Culture é. n.);

– részvétel kutatási programokban, mint például PhD, MA vagy egyebek, lásd Fehér Zsuzsanna (folyamatban, lásd Ásványi, Fehér és Jászberényi 2020, és Fehér et al. 2021), Nagy-Sándor Zsuzsa (2020), Kalló Regina (2021), Georgina McDowell (2019) és Ciranoush Snoyl (2015).

¶ Fontos, hogy a múzeumok globális és helyi szinten egyesítsék erőiket a környezeti fenntarthatóság érdekében, hogy tanuljanak egymástól és támogassák egymást, valamint kiemeljék az ágazat szerepét a környezettudatos cselekvés irányába történő változás ösztönzésében. Ilyen helyi és nemzetközi hálózatok például a Museums and Climate Change Network,
a Museum Climate Collective Lengyelországban, a Coalition of Museums for Climate Justice és a We Are Museums, a Climate Heritage Network, az American Alliance of Museums szekciója, az Environment and Climate Network, Europeana Pro’s Climate Action Community, valamint az ICOM Working Group on Sustainability.

¶ Az ágazaton belüli és kívüli aktivisták is azért küzdenek, hogy
a fenntarthatóságot új módon vigyék be a múzeumokba: hogy intézményeiket felelősségre vonják, és arra ösztönözzék őket, hogy radikálisabban álljanak ki az éghajlati igazságosság mellett. Például a BP-vel folytatott vita a British Museum szponzori szerződésének megújításáról rávilágít arra, hogy a múzeumi közönség és közösség nemcsak a kiállításokra fordít figyelmet, hanem arra is, hogy gyakorlatuk és elveik azonosak-e, hogy a gyakorlati döntéseik zöldek, vagy csak zöldre mossák magukat és partnereiket. Elvárják, hogy a múzeumok példát mutassanak , hogy elfogadják a felelősségüket a fenntarthatóság értékeinek támogatásában (lásd még:
Storer, 2021, Culture Unstained, 2022, Reynolds, 2022).

¶ Másrészt egyes múzeumok és múzeumi szakemberek, ahol erre lehetőségük van, csatlakoznak az aktivistákhoz, akik magas szintű fellépést követelnek az éghajlati válság, a biológiai sokféleség csökkenése és más, aktuális környezeti válságok kezelése érdekében. A Museums For Future (MFF) talán a legismertebb fenntarthatósági aktivista csoport a múzeumi területen. Szándékuk világos: „Közös célunkban, a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott +1.5 °C globális felmelegedés alatti érték megtartásában, a globális klímaigazságosság megvalósításában szövetségesei vagyunk gyermekeinknek, és a tudománynak” (Museums for Future, é. n.).Elveik közé tartozik a hozzáférhetőség, az erőszakmentesség, a változás minden szinten és az átláthatóság.

¶ Az MFF ösztönzi a múzeumokat arra, hogy vegyenek részt a klímasztrájkokban, amelyeket a Fridays For Future kezdeményezett (csatlakozva a tüntetésekhez, befogadva a sztrájkolókat az intézmények épületeibe, és kiállítási tárgyakat is sztájkra „hívva” Object on strike [tüntető tárgyak] projekt keretében), csatlakozzanak az MFF mozgalomhoz (egyének és intézmények egyaránt megtehetik), világosítsák fel közönségüket a klímaváltozásról, és ne fogadjanak el támogatást a fosszilis tüzelőanyagot kitermelő társaságoktól. Közösségi médiakampányaik bizonyos szinten sikeresek voltak Magyarországon is az elmúlt években, egy sor múzeum csatlakozott a Museums Go Green kampányhoz és a Föld Napja 2021 eseményéhez – bár hivatalosan nem csatlakozott egyetlen magyar múzeum vagy múzeumi szakember sem a szervezethez. Az Ausztriából származó MFF a legtöbb sikerét a saját országában érte el, különösképpen Bécsben, a mozgalom helyi egységét tíz múzeum támogatja nyíltan és vesz részt tevékenységében, publikációik és podcastjaik száma egyre növekszik. 2021 májusában megalakult az MFF Germany, 2021 októberében pedig az MFF Turkey (lásd még: Museums for Future, é. n.).

¶ A Culture Declares Emergency (é. n.) egy másik szervezet, amelyhez a múzeumi területről több mint 1750 egyén és intézmény csatlakozott, hogy felhívják a figyelmet a klímaválságra, és maguk is klímavészhelyzetet hirdettek, ahogyan
az Egyesült Királyságban a Museums Association is tette.

¶ Az aktivizmus a múzeumi területen gyakran vita témája,
és erősen függ a helyi politikától, valamint a múzeumi és azon túli politikai kultúrától, és idővel változik. Az, hogy mi számít aktivizmusnak, a helyi kontextustól és a kérdés időbeli megítélésétől függően nagyon eltérő lehet: ugyanaz a téma, például
az éghajlati igazságosság vagy az éghajlati és ökológiai vészhelyzet⁸ megállapítása lehet magától értetődő vagy radikális. A múzeumok és érdekeltségeik számára a korlátok és lehetőségek megvitatása kétségtelenül kényelmetlen és stresszes lehet, feszegetheti a határokat, a közösségi támogatás és az említett kezdeményezésekhez való csatlakozás azonban a cselekvés számos lehetőségét nyújthatja minden szinten. A változás nehéz lehet, kellemetlen, akár kockázatos is. De változás szükséges a fenntarthatóság elérésért folytatott munkához.

Inspirációként:

– nézzük meg a Prado együttműködését a WWF-el (BBC, 2019);

– érdemes elbeszélgetni kollégáinkkal arról, hogy mi a radikális: az azonnali éghajlatvédelmi intézkedések követelése? Vagy az éghajlatváltozás káros következményeinek tudományos előrejelzését tekintve az radikális, ha nem teszünk semmit?
Az emberi eredetű klímaváltozás legfrissebb tudományos bizonyítékaiért és a prognózisokért lásd az IPCC⁹ jelentéseit (IPCC é. n.), rövid áttekintés lásd például Forbes (2021) vagy Greendex (2021).

Egy nehéz kérés

„A múzeumok egyszerre hordozói a legkülönbözőbb fizikai és intellektuális forrásoknak, képességeknek, teremtő készségnek, szabadságnak és hatáskörnek, hogy a világ számára legszükségesebb változásokat elősegítsék” (Sutton et al., 2017, 151.).

¶ A múzeumok kiváltságos helyzetben vannak, ám egyúttal felelősségük is, hogy gyűjtsék, őrizzék és bemutassák változatos kultúránk és természeti környezetünk tanúbizonyságait és megnyilvánulásait, pozitívakat és negatívakat egyaránt. Eközben a múzeumoknak mint intézményeknek negatív és pozitív hatásuk van a környezetre, a közösségekre, a gazdaságra és kultúránkra. A múzeumok elválaszthatatlanul kötődnek nemcsak az általuk őrzött múltunkhoz, de a jelenünkhöz is, amelyben működnek, és a jövőnkhöz, amelyre hatással vannak és amelyért felelősek. Hogy a jövő generációi is látogathassák a múzeumokat, és dolgozhassanak bennük, hogy megvédhessék a múzeumok által őrzött örökséget, és részt vehessenek benne, az intézményeknek érdekükben áll, hogy már ma cselekedjenek a közös jövőnk (jövőink) biztosításáért.

A Smithsonian Museum új projektje: napenergiával működő töltőállomások a látogatók számára

05-11

¶ Ez az írás azt vizsgálta, hogyan fogalmazta meg a nemzetközi múzeumi terület a fenntarthatóság fogalmát mint közös kiindulópontot abba az irányba, hogy milyen lehetőségek adódhatnak a kultúra fenntarthatóvá tételéhez, pozitív példákkal, a belső intézményi működés átgondolásával, mind pedig a tudás helyeiként, amelyek a látogatók szívét és agyát győzhetik meg, cselekvésre ösztönözve őket. A múzeumok természetüknél fogva teszik ezt most is: működésük révén, az őrzés és bemutatás révén (vagy éppen azáltal, amit elmulasztanak/elhallgatnak), erős üzeneteket küldenek, amelyek alakítják a világ
s az abban elfoglalt helyünk megértését. A kérdés tehát nem az, hogy a múzeumoknak foglalkozniuk kell-e a fenntarthatósággal, hanem hogy miképpen teszik ezt most is, hogyan ismerik fel és fogadják el a tudatos változtatás szükségességét.

¶ A fenntartható jövő iránti felelősség elismerése kritikus önreflexivitást és rendszerszintű gondolkodást követel mind egyéni, mind pedig intézményi szinten, a zöldítések prioritását kiemelten fontosnak tartják, újravizsgálva a gyűjteményeket és a narratívákat a fenntarthatóság tükrében, új módozatokat keresve, kérdezve, a konkrét és egyszerű válasz reménye nélkül, szorosan együttműködve a közösségekkel. Kétségkívül könnyebb ezt mondani, mint megcselekedni. Nincsenek illúzióim, az elmélet átültetése a gyakorlatba nehéz, és függ a múzeumi vezetés és a munkatársak irányultságától és kapacitásuktól, a szakértelemtől, a helyi lehetőségektől, a pénzügyi forrásoktól, amelyek a helyi támogatási lehetőségek függvényei, a politikai kontextustól és sok mástól. Jóllehet minden egyénnek és intézménynek szerepe van, némelyiknek több a forrása, támogatása és lehetősége, mint másoknak. Sok munka van még az új, kreatív ökológia¹⁰ felé haladás eléréséhez, ehhez a terület fenntarthatósági lehetőségeit gyakorlattá kell alakítani.

Köszönetemet szeretném kifejezni azok számára, akik segítettek ezt az írást megfogalmazni: Krez Anna, Léczfalvy Lilla, Nagy-Sándor András és Frank Dubbeldeman.

Jegyzetek

[1] Az ökológiai lábnyom „a mértékegysége a klímaváltozásra ható elemeknek, mint az energiafelhasználás, utazás, hulladék stb., általában a szén-dioxid (CO2) mennyiségével mérik” (Arts Council England, 2020, 3.).

[2] Ökológiai kéznyom – az ökotudatos cselekedetek összessége.

[3] „A klímasemlegesség a zéró üvegházhatású gázkibocsátás elérése, olyan módon, hogy a kibocsátás azonos (vagy kevesebb), mint amennyit a bolygó természetes módon elnyel, vagyis a kibocsátás csökkentése a klímacselekvés révén történik.” UN Climate Change (2021, February 26). A Beginner’s Guide to Climate Neutrality. Climate Neutra.

[4] A környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak kifejezése, amely cselekvések, termékek, szabályok elfedését szolgálja.

[5] Klímaismeretek (climate Literacy) „… ismerni a hatásunkat a klímára és a klíma hatását ránk és a társadalomra” (McDowall, é. n., 5.).

[6] Zöldcsoportok (green teams) „azoknak a motivált alkalmazottaknak a csoportja, akik önkéntesen támogatják a fenntarthatósági lehetőségeket egy szervezeten belül” (Byers, 2008, 12.).

[7] „A klímaigazságosság mozgalma és a meghatározása elismeri,
hogy a klímaváltozás változó társadalmi, gazdasági, közegészségügyi, és egyéb hatással lehet a rosszabb körülmények között élő lakosságra. A klímaigazságosság harcosai kiegyenlíteni próbálják ezeket
az egyenlőtlenségeket adaptációs stratégiákkal enyhítve azokat” (Simmons, 2020).

[8] A klíma- és ökológia vészhelyzet kinyilatkoztatása: „egyének
és szervezetek, városok és országok stb. nyilvános deklarációja
és elkötelezettsége bizonyos cselekvés iránt, saját jogon
vagy egy csoport részeként” (Arts Council England, 2020, 3.).

[9] IPCC az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change): „az ENSZ testülete, értékeli és összefoglalja a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket” (Arts Council England, 2020, 3.).

[10] Új kreatív ökológia: „a környezeti értékekkel és elvekkel bíró kulturális terület lényege ez, az irányítástól és stratégiától a kulturális intézményekig és a kreatív gyakorlatig” (Arts Council England,
2020, 3.).

Irodalomjegyzék

American Alliance of Museums (n. d.) Environment and Climate Network – https://www.aam-us.org/professional-networks/environment-and-climate-network/

American Museum of Natural History (n. d.) Sustainability Principles – https://www.amnh.org/about/sustainability-principles

Arts Council England (2020) Sustaining Great Art and Culture: Environmental Report 2018/19. – https://www.artscouncil.org.uk/publication/sustaining-great-art-and-culture-environmental-report-201819

Ásványi, K., Fehér, Zs., Jászberényi, M. (2020): Fenntartható múzeumok –
a múzeumok szerepvállalásának jövője. Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért – https://emok.hu/tanulmany-kereso/d852:fenntarthato-muzeumok-a-muzeumok-szerepvallalasanak-jovoje

BBC (2019 December 3) COP25: WWF and Prado Museum use art to show climate change – https://www.bbc.com/news/world-europe-50646625

Byers, R. (2008): Green Museums and Green Exhibits: Communicating sustainability through content and design (Master’s Thesis, University of Oregon) – https://scholarsbank.uoregon.edu/xmlui/bitstream/handle/1794/8260/AAD_Byers_FinalProject_2008?sequence=1&isAllowed=y

Chamberlain, G. (2011): Greener Museums: Sustainability, Society, and Public Engagement. Museum Identity

Charr, M. (2019. August 15): Can Museums Reduce Their Use of Single-Use Plastic? Museum Next – https://www.museumnext.com/article/can-museums-reduce-their-use-of-single-use-plastic/

Charr, M. (2022 February 5): 10 Ways Museums Can Be More Sustainable. Museum Next – https://www.museumnext.com/article/10-ways-museums-can-be-more-sustainable/

CiMAM (n. d.) Toolkit on Environmental Sustainability in the Museum Practice – https://cimam.org/sustainability-and-ecology-museum-practice/cimams-toolkit-on-environmental-sustainability/

Climate Heritage Network (n. d.) About – https://climateheritage.org/about/

Coates, C. (2021 December 16): The World’s Most Sustainable Museums. Blooloop – https://blooloop.com/museum/in-depth/sustainable-museums/

Creative Carbon Scotland (2018, January 12) Sustainability in Scottish Museums – https://www.creativecarbonscotland.com/resource/sustainability-scottish-museums/

Culture Action Europe (2019 September 25) Implementing Culture within the Sustainable Development Goals: The role of culture in Agenda2030 – https://cultureactioneurope.org/news/implementing-culture-within-the-sdgs/

Culture Declares Emergency (n. d.) Arts & Culture declare a Climate & Ecological Emergency – https://www.culturedeclares.org/

Culture Unstained (2022 February 22) BP’s 30 Year Sponsorship of National Portrait Gallery to End – https://cultureunstained.org/2022/02/22/bps-30-year-sponsorship-of-national-portrait-gallery-to-end/

Curating Tomorrow (n. d.) About me – http://www.curatingtomorrow.co.uk/about-me/

Environment and Culture Partners (n. d.) Our Story – https://ecprs.org/about/

Europeana Pro (n. d.) Climate Action Community – https://pro.europeana.eu/page/climate-action-community#about-us

Fehér, Zs., Ásványi, K., and Jászberényi, M. (2021): Fenntartható múzeumok az európai régiókban. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XVIII. (3), 92–102. – http://real.mtak.hu/133886/1/StrategiaifuzetekFeherAsvanyiJaszberenyi2021-3_092.pdf

Forbes (2021 August 9) Mi az az IPCC és miért most a legfontosabb a friss klímaváltozásról szóló jelentésük? – https://forbes.hu/zold/mi-az-az-ipcc-es-miert-most-a-legfontosabb-a-friss-klimavaltozasrol-szolo-jelentesuk/

Gardner, C. (2019. July 26): Extinction Rebellion Objects Acquired for Our Collections. V&A blog – https://www.vam.ac.uk/blog/design-and-society/extinction-rebellion-objects-acquired-for-our-collections

Goleman, D. (2014 May): Carbon Handprint vs Carbon Footprint.
excerpted from Ecological Intelligence organized by Cliamte One – https://www.climateone.org/video/carbon-handprint-vs-carbon-footprint

Museums, Libraries and Archives East Midlands, and Renaissance East Midlands (n. d.) Green Museums: a step by step guide – https://www.museumsassociation.org/download?id=282631

Greendex szemle (2021 August 9) Nem elérhető a párizsi klímacél: Itt a legfrissebb IPCC jelentés 5 legfontosabb üzenete – https://greendex.hu/nem-elerheto-a-parizsi-klimacel-itt-a-legfrissebb-ipcc-jelentes-5-legfontosabb-uzenete/

Han-sol, P. (2021 June 23): Exhibitions explore idea of ‘sustainable museum’. The KoreaTimes – https://www.koreatimes.co.kr/www/culture/2021/06/145_310952.html

Harrison, R. and Sterling, C. (eds.) (2021): Reimagining Musuems for Climate action. Museums for Climate Action – https://www.museumsforclimateaction.org/mobilise/toolkit

Hebda, R. J. (2007): Museums, Climate Change and Sustainability. Museum Management and Curatorship, 22 (4), 329–336. DOI: 10.1080/09647770701757682

Hvg.hu (2021 April 12) A magyarok 87 százaléka klímaszorongó – https://hvg.hu/zhvg/20210412_klimavaltozas_klimavedelem_globalis_felmelegedes_kornyezet

ICOM (n. d.) Working Group on Sustainability – https://icom.museum/en/committee/working-group-on-sustainability/

IPCC (n. d.) Reports – https://www.ipcc.ch/reports/

Julie’s Bicycle (n. d. a) Creative Green Tools – https://juliesbicycle.com/our-work/creative-green/creative-green-tools/

Julie’s Bicycle (n. d. b) Join the Creative Green Community – https://juliesbicycle.com/our-work/creative-green/

Kalló, R. (2021): Múzeumok a fenntartható fejlődés útján (MOME Múzeumi menedzsment szakirányú továbbképzés) – https://www.academia.edu/67511749/Kall%C3%B3_Regina_M%C3%BAzeumok_a_fenntarthat%C3%B3_fejl%C5%91d%C3%A9s_%C3%BAtj%C3%A1n_1_

Ki Culture (2021a) Energy: A Step-by-Step Guide for Sustainable Action. Volume 1. – https://www.kiculture.org/ki-books/

Ki Culture (2021b) Social Sustainability: A Step-by-Step Guide for Sustainable Action. Volume 1. – https://www.kiculture.org/ki-books/

Ki Culture (2021c) Waste and Materials: Collections Care: Packing, Storage & Transport, A Step-by-Step Guide for Sustainable Action. Volume 1. – https://www.kiculture.org/ki-books/

Ki Culture (publication coming soon) Cultural Heritage Goals

Ki Culture (n. d.) Ki Futures – https://www.kiculture.org/ki-futures/

Kean, S. (2021 July 2): When Plastics Are Precious. Science – https://www.science.org/content/article/museums-are-race-against-time-keep-plastic-art-falling-apart

Koster, E. H. and Baumann, S. H. (2005): Liberty Science Center
in the United States: A mission focused on external relevance.
In: Janes, R. R. and Conaty, G. T. (eds) Looking Reality in the Eye: Museums and Social Responsibility. University of Calgary Press

Lambert, S. and Henderson, J. (2011): The carbon footprint of museum loans: a pilot study at Amgueddfa Cymru – National Museum Wales. Museum Management and Curatorship, 26 (3), 209–235.
DOI: 10.1080/09647775.2011.568169

Lee, J. (2019, September 23): The green museums community and U. N. Climate Week. USGBC – https://www.usgbc.org/articles/green-museums-community-and-un-climate-week

Link, T. (2006): Models of Sustainability: Museums, Citizenship, and Common Wealth. Museums & Social Issues, 1 (2), 173–190.
DOI: 10.1179/msi.2006.1. 2.173.

Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (n. d.) Zöldminősítések tudástár – https://www.hugbc.hu/zold-minositesek-tudastar

MAS (n. d.) Antwerpen á la carte – https://mas.be/en/content/5-antwerp-%C3%A0-la-carte

McDowell, G. (2019): From Information to Imagination: The Role of Museums in Tackling Climate Change (MA Thesis, University of Amsterdam) – https://static1.squarespace.com/static/5a7d96abf43b5578f18ee4b3/t/5f6e5ca14c964751849d22b9/1601068205213/Georgina+McDowall_Thesis_MA+Museum+Studies_Amsterdam.pdf

McDowall, G. (n. d.): Museums on the Climate Journey: Essentials Guidebook. We Are Museums

McGhie, H. (2019): Museums and the Sustainable Development Goals: A how-to guide for museums, galleries, the cultural sector and their partners. Curating Tomorrow

The South West Federation of Museums and Art galleries, and Renaissance South West (2011) Museum Accreditation – https://www.swfed.org.uk/wp-content/uploads/2015/07/GUIDANCE-Environmental-sustainability-VD3.pdf

Museum Climate Collective Poland (n. d.) Museum Climate Collective
Poland – https://www.notion.so/Museum-Climate-Collective-Poland-fd37744b4e7446ab868e911b1d19a1aa

Museum Rotterdam (n. d.) Over Echt Rotterdams Erfgoed – https://museumrotterdam.nl/echt-rotterdams-erfgoed/over-echt-rotterdams-erfgoed

Museum of Tomorrow (n. d.) About the Museum – https://museudoamanha.org.br/en/about-the-museum

Museums and Climate Change Network (n. d.) Climate Change Exhibitions
– https://mccnetwork.org/exhibitions

Museums Association (2008) Sustainability and Museums: Your Chance to Make a Diﬀerence – http://www.museumsassociation.org/download?id=16398

Museums Association (n. d. a) Declaring a Climate Emergency – https://www.museumsassociation.org/campaigns/climate-crisis/declaring-a-climate-emergency/

Museums Australia (2003) Museums and Sustainability – https://www.amaga.org.au/sites/default/files/uploaded-content/website-content/SubmissionsPolicies/museums_and_sustainability_policy_
2003-2012.pdf

Museums for Future (n. d.) About – http://museumsforfuture.org/about

Museums, Libraries and Archives (2011) Capturing the outcomes of Hub museum’s sustainability activities: Case study Reports – https://www.artscouncil.org.uk/sites/default/files/download-file/Capturing_outcomes_hub_museums_sustainability_case_study_report.pdf

Nagy-Sándor, Zs. (2020): Museums for Sustainability: An Exploration of Hungarian Approaches. (MA Thesis, Central European University)
– https://www.researchgate.net/publication/344409017_Museums_for_Sustainability_An_Exploration_of_Hungarian_Approaches

Newell (2020) Climate museums: Powering Action. Museum Management and Curatorship, 35 (6), 599–617. DOI: 10.1080/09647775.2020.1842236

Pop, I. L., and Borza, A. (2015): Sustainable Museums for Sustainable Development. Advances in Business-Related Scientific Research Journal,
6 (2), 119–131.

Pop, I. L., Borza, A., a Buiga, A., Ighian, D. and Toader, R. (2019): Achieving Cultural Sustainability in Museums: A Step Towards Sustainable Development. Sustainability, 11 (4) 970. DOI:10.3390/su11040970

Pulszky Társaság (2021. April 4) Múzeumok a fenntarthatóságért – Fenntarthatóság a múzeumokban. Magyar Múzeumok Online – https://magyarmuzeumok.hu/cikk/muzeumok-a-fenntarthatosagert-fenntarthatosag-a-muzeumokban

Rea, N (2020 March 3): 5 Meaningful Ways the Art World Can Help Fight Climate Change, According to Experts in the Field. Artnet – https://news.artnet.com/art-world/climate-change-5-sustainability-tips-1791375

Reynolds, N. (2022 February 16): An Open Letter
to the British Museum Concerning BP Sponsorship– https://www.natashareynolds.net/2022/02/an-open-letter-to-the-british-museum-concerning-bp-sponsorship/

Rijksmuseum (n. d.) The Rijksmuseum and Sustainability – https://www.rijksmuseum.nl/en/about-us/what-we-do/sustainability

Simmons, D. (2020 July 29): What is ‘Climate Justice’? Yale Climate Connections – https://yaleclimateconnections.org/2020/07/what-is-climate-justice/

Snoyl, C. (2015): Museums in Amsterdam and their concern for environmental issues (MA Thesis, Wageningen University) – https://edepot.wur.nl/354203

Storer, R. (2021 May 22): Climate Activists Protest Against BP Sponsorship at British Museum. The Guardian –https://www.theguardian.com/world/2021/may/22/climate-activists-protest-against-bp-sponsorship-at-british-museum

Sutter, G. (2006): Thinking Like a System: Are Museums Up to the Challenge? Museums & Social Issues, 1 (2), 203–218. DOI: 10.1179/msi.2006.1.2.203

Sutton, S. (2020): The evolving responsibility of museum work
in the time of climate change. Museum Management and Curatorship,
DOI: 10.1080/09647775.2020.1837000

Sutton, S. and Wylie E. (2013): The Green Museum: A Primer
on Environmental Practice, Second Edition. AltaMiraPress – https://rowman.com/isbn/9780759123243

Sutton, S. W. , Wylie, E., Economopoulos, B., O’Brien, C., Shapiro,
S. and Xu, S. (2017): Museums and the Future of a Healthy World:
“Just, Verdant and Peaceful”. Curator: the Museum Journal, 60 (2),
151–174.

The Climate Museum (n. d.) The first museum in the U.S. dedicated to the climate crisis – https://climatemuseum.org/

The Coalition of Museums for Climate Justice (n. d.) About – https://coalitionofmuseumsforclimatejustice.wordpress.com/

Tropen Museum (n. n) Things That Matter – https://www.tropenmuseum.nl/en/whats-on/exhibitions/things-matter

UN climate Change (2021, February 26) A Beginner’s Guide to Climate Neutrality. Climate Neutra – https://unfccc.int/blog/a-beginner-s-guide-to-climate-neutrality#:~:text=Climate%20neutrality%20refers%20to%20the,our%20emissions%20through%20climate%20action

United Nations (n. d. a) Global Indicator Framework for the Sustainable Development Goals and Targets of the 2030 Agenda for Sustainable Development. Accessed June 4 2020 – https://unstats.un.org/sdgs/indicators/Global%20Indicator%20Framework%20after%202020%20review_Eng.pdf

United Nations (n. d. b) News on the Millennium Development Goals. Accessed March 22, 2020 – https://www.un.org/millenniumgoals/

Vásárhelyi, T. (2010): Projektmódszer a múzeumban. Múzeumi Iránytű,
8. 137–146.

V&A (n. a. a) How to Make Your Museum More Sustainable. Professional Development Courses – https://www.vam.ac.uk/event/vwx4JqgaoV/o22017-how-to-make-your-museum-more-sustainable

V&A (n. a. b) Sustainability Plan 2021–24 – https://vanda-production-assets.s3.amazonaws.com/2021/09/06/08/45/07/1957553a-b619-40ed-b373-5c1a8f43a2dc/Sustainability%20plan%20(1).pdf

Visser, J. (2022, January 24): #75 Complex systems. Culture and Curiosity – https://www.jaspervisser.com/p/75-complex-systems?utm_source=url

Visser, J. (2022, February 8): #77 On Goals and Targets. Culture and Curiosity– https://www.jaspervisser.com/p/77-on-goals-and-targets?utm_source=url

We Are Museums (n. d.) About – https://www.wearemuseums.com/

World Commission on Environment and Development (1987) Our Common Future. Oxford University Press, New York, Chapter 2, np. accessed
June 4, 2020 – http://www.un-documents.net/ocf-02.htm

Worts, D. (2004): Museums in Search of a Sustainable Future. Alberta Museums Review, Fall, 40–57.

Worts, D. (2011a): Culture and Museums in the Winds of Change:
The Need for Cultural Indicators. Culture and Local Governance / Culture et gouvernance locale, 3 (1–2) 117–132. – https://doi.org/10.18192/
clg-cgl.v3i1.190

Worts, D. (2011b): Museums Rising to the Challenge of “Social Relevance Circa 2012”. Museums & Social Issues, 6 (2), 219–227.
DOI: 10.1179/msi.2011.6.2.219

Worts, D. (2006): Fostering a Culture of Sustainability. Museums & Social Issues, 1 (2), 151–172. DOI: 10.1179/msi.2006.1.2.151.