Értékmentő szenvedély

MúzeumCafé 4.

szerző: P. Szabó Ernő

Mintegy hatszáz műtárgyat állítottak ki az Iparművészeti Múzeum Értékmentő szenvedély – Műtárgyak magyar magángyűjteményekből című kiállításán idén január 21. és április 20. között. Az efféle monstre tárlatok anyagának rendszerint csak egy részét reprodukálják a katalógusok, jelen esetben azonban, úgy tűnik, egyetlen tárgy sem kerülte el a kiállítást kísérő kiadvány szerkesztőinek a figyelmét, így száz év múlva akár teljes egészében rekonstruálható lehet majd a kötet segítségével a kiállítás. A magyar műgyűjtés utolsó száz évének történetét megidéző tárlat rendezőinek és a katalógus szerkesztőinek nem volt ilyen könnyű a helyzetük, de természetesen fennmaradtak fotográfiák, műtárgyjegyzékek arról a nagy kiállításról is, amelyet 1907-ben Radisics Jenő – 1887-től az Iparművészeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója – kezdeményezésére rendeztek budapesti „amateur” gyűjtők kollekcióinak becses darabjaiból. Ez az 1907-es tárlat volt az utolsó igazán nagy kiállítás magángyűjteményekből az Iparművészeti Múzeumban a mostani előtt. Pedig a gyűjtők a 20. században is igen fontos szerepet játszottak a nemzeti örökség megmentésében, még a szocializmus évtizedeiben is, amikor sokan inkább a rejtőzést választották, mint a nyilvánosságot, a magánkollekciók legjelentősebb darabjai pedig előbb-utóbb közgyűjteményekbe kerültek. A hosszú szünet után különösen magával ragadó az összeállítás, amelyet a tárlat bezárása után a katalógus gazdag képanyaga segítségével idézhetünk fel. Négy tanulmányt is tartalmaz a kiadvány: Horváth Hilda a száz évvel ezelőtti tárlatot, Kelényi Béla pedig annak keleti műtárgyait mutatja be, Buzinkay Péter az iparművészeti tárgyak két világháború közötti, Ébli Gábor pedig a második világháború utáni gyűjtésének történetét elemzi. A műtárgylista tizennyolc fejezetre, azon belül helyenként több alfejezetre osztva mutatja be a magyar magángyűjtemények legszebb darabjait a középkor-reneszánsz szakrális tárgyaitól egészen a kortárs iparművészetig. A legutolsó műtárgy 2007-ben készült: a The European Crystal Cow (Az európai kristálytehén) tervezője Zoltai Judit és Héder János voltak, s a tárgy a Tehénparádét követő árverésen került Ernst Wastl gyűjteményébe.

 

Értékmentő Szenvedély. Iparművészeti Múzeum, 2008. szerkesztette: Lichner Magda