Kulturális kísérlet Szegeden
Szabadtéri Játékok plusz kiállítások a szecessziós palotában. Megőrizték a Reök-palota nevet, de a mozaikszóval jelezni akarták az épület új funkcióit is. Az intézményben legutóbb Picasso műveit láthatta a közönség
MúzeumCafé 5.
A szegedi Reök-palota Magyarország egyik legpatinásabb szecessziós épülete. Közel egy éve modern kiállítóhely és kulturális centrum működik a házban: nemrégiben Goya után Picasso is „járt” a Regionális Összművészeti Központban. Ráadásul egy igazán modellértékű kísérletként egy intézmény irányítja a Szegedi Szabadtéri Játékokat és a kiállítóhelyet. A REÖK azonban nem pusztán galéria, hanem egy olyan művészeti központ, ahol egyszerre nézhetnek tárlatokat az érdeklődők, részt vehetnek az Operaszalon, vagy a Szobaszínház rendezvényein, művészeti és kulturális közéleti előadásokon, festészeti-szobrászati foglalkozásokon.
1906-ban párizsi tapasztalatok birtokában Magyar Ede építész tervezte a kor stílusának megfelelő, patinás épületet. A megrendelő Reök Iván mérnök, Munkácsy Mihály unokatestvére volt, a szegedi köztudatba ezért Reök-palota néven kerül be az 1907-re elkészült bérház. A két világháború között pezsgő társasági élet jellemezte a szecessziós palotát, amely a tanácsi időszakban is megmaradt a kulturális elit lakhelyeként, bár a kádári világban olyasmi is előfordult, hogy az ország egyik legszebb épületének pincéjében disznót hizlaltak.
Az ezredforduló táján fogalmazódott meg a gondolat, hogy a több mint száz éve működő tradicionális közgyűjtemény, a múzeum mellett szükség lenne Szegeden egy képtár-funkciókkal rendelkező, közkézben lévő, modern, galéria jellegű kiállítóhelyre is. Pár év múlva, 2004-re az utolsó lakó is elhagyta az egykori bérházat, s ekkor indult meg a közös töprengés arról, miként is lenne kialakítható egy kulturális központ a Reök-palotából. A helyi közélet különböző informális és formális fórumain többéves vita folyt, ki működtesse a majdani művészeti centrumot; végül a szegedi városvezetés úgy határozott, a Szegedi Szabadtéri Játékokat is menedzselő gazdasági társaság, az önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Fesztiválszervező Kht. irányítsa a Reök-palotában létrejövő kulturális központot is, s az épületben egy komplex művészeti szolgáltatást kínáló intézmény kezdje meg a munkáját.
A városvezetés – Szeged egyébként is markáns idegenforgalmi pozícióját erősítendő – a több mint hetven éves „Szabadtéri” mellett további kulturális csemegével akarta vonzóbbá tenni a csongrádi megyeszékhelyet: a koncepció szerint a nyári előadásokra érkező turisták újabb élményforráshoz juthatnak azáltal, hogy a gyönyörű Reök-palotában a Szabadtéri Játékokra megváltott jeggyel képzőművészeti kiállításokat is megtekinthetnek. A másik szempont az volt, hogy a gazdaságilag biztos lábakon álló „Szabadtéri” lehetőségeire, tapasztalataira építkezhet a kiállításokat, kulturális programokat szervező csapat is.
Amikor létrejött a kulturális centrum, az intézmény gazdái úgy határoztak, a jól csengő Reök-palota nevet megőrzik, hiszen a házat szerte az országban így ismerik. Jelezni akarták az épület új funkcióit is, ezért áll a hivatalos iratokban Regionális Összművészeti Központként (REÖK) a palota. Így az eredeti név is megmaradt, a betűszó mögötti tartalom pedig utal a centrum vezetőinek filozófiájára. A REÖK ugyanis nem pusztán galéria, vagy kiállítóhely, hanem valóban összművészeti központ, ahol egyszerre nézhetnek tárlatokat az érdeklődők, de részt vehetnek az Operaszalon, vagy a Szobaszínház rendezvényein, művészeti és kulturális közéleti előadásokon, festészeti-szobrászati foglalkozásokon.
Az Operaszalon célja a társadalmi-kulturális párbeszéd elindítása; mintájának a párizsi művészeti szalonok számítanak, ahol szóba elegyedik egymással zenész, költő és tudós. A fiatalok, az egyetemisták sokaságát a házba csábító Szobaszínház pedig olyan újszerű próbálkozás a vidéki Magyarországon, amelynek keretében a néző lényegében részese magának a cselekménynek.
Mind az Operaszalon, mind a Szobaszínház Herczeg Tamásnak, a REÖK igazgatójának régóta dédelgetett elképzelése, aki már 2005-ben meglátta az akkor még lepusztult állapotban lévő Reök-palotában a későbbi művészeti központot. A ház mai gazdája gyermekként itt élt, ahogy említi, „Reök Iván szalonjában nőttem fel, a palota egyik közel kétszáz négyzetméteres bérlakásában laktam a szüleimmel”. Így aztán a direktort a felújítás során senki sem tudta „megvezetni”, hogy hol van, vagy éppen nincs cső, vezeték, pince a házban, mert pontosan ismerte az épület legrejtettebb zugait is.
A tanári és marketingmenedzseri diplomával rendelkező Herczeg Tamás korábban volt a Magyar Állami Operaház kommunikációs igazgatója, 2005 óta pedig a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettese, s 2007-től a REÖK vezetője. „Az épület, a szecessziós Reök-palota kívülről megindítóan érzelemdús, szinte már-már érzéki, belülről viszont egyediségével és páratlan patinájával együtt is inkább távolságtartó. Ez így együtt nagyon vonzó elegy, de a ház lelke más és más képet mutat, ha mondjuk egy idősebb házaspár, vagy egy egyetemista baráti társaság tér be megtekinteni a kiállításokat” – vallja a palota lelkületéről az egykori lakó, a mostani intézményvezető. A REÖK 2007 augusztusában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Először Francisco Goya grafikáiból láthattak tárlatot itt a művészetbarátok, majd a következő hónapokban újabb és újabb kiállítások sora várta az érdeklődőket a megújult palotába. Az intézmény vezetői minél több tárlatot kívánnak a jövőben is rendezni, így is hangsúlyossá téve a kulturális központ kiállítóhely-jellegét. Nemrég zárt be a REÖK Picasso-tárlata, ahol a halhatatlan mester grafikái és kerámiái mellett a 20. század legjelentősebb művészeinek Picasso tiszteletére alkotott műveit is bemutatták.
„Idény nyáron lesz először »dupla üzemmód«, vagyis hogy a Szabadtéri Játékok mellett már létezik a REÖK is. Hiszem, hogy ez a szegedi modellértékű kísérlet működni fog, hogy lehet egyszerre szabadtéri színházat és kiállítóhelyet, összművészeti központot is üzemeltetni” – mondja az idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapedagógia szakán újabb diplomát szerző REÖK-igazgató.
REÖK – Regionális Összművészeti Központ 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 56.
A képtár nyitva tartása: kedd – vasárnap: 10.00 – 18.00 óráig
szabadtéri előadásnapokon: 10.00 – 20.00 óráig
06-62-471-411, 06-62-471-169
www.reok.hu