Értékeink nyomában IV. – imho
Országos Katolikus Gyűjteményi Központ
MúzeumCafé 5.
Nemzeti kulturális örökségünk számottevő mennyisége van a katolikus egyház tulajdonában (a műemlékek és a műtárgyállomány közel egyharmada). A katolikus egyház története során azok közé tartozott, akik elsőként szabályozták saját törvényekkel „a művészeti örökség létrehozását, megőrzését és a valódi értékének megfelelő kezelését”. [1] A katolikus egyházon belül a tulajdonosi jogokat az egyházmegyék gyakorolják. A püspökségek a fenntartói a tizennégy egyházmegyei, a hat szerzetesrendi és a kilenc úgynevezett „egyéb” muzeális intézménynek is. Az egyházmegyei muzeális gyűjtemények közül kiemelkedik az esztergomi Keresztény Múzeum és a Főszékesegyházi Kincstár, a kalocsai Érseki Kincstár, az egri Érseki Gyűjteményi Központ, mint közgyűjtemények, továbbá a Mátyás templom Egyházművészeti Gyűjteménye. A szerzetesrendiek közül a pannonhalmi Főapátsági Gyűjtemény és a tihanyi Bencés Apátsági Templom és Múzeum a legismertebbek.
A műemléki belső terek (például a soproni Középkori Káptalanterem), a területi jellegű védett (Rőthy Mihály Egyházi Gyűjtemény, Kislőd), illetve nem védett gyűjtemények, valamint a templomtörténeti kiállítások (egri Nagyboldogasszony Templom) az „egyéb” kategóriába tartoznak. [2]
A kulturális intézmények munkájáért a Magyar Katolikus Püspökkari Titkárság (MKPK) felelős, és a rendelkezésre álló központi támogatások elosztását is ez a szervezet koordinálja. A MKPK korábban a magyar műemléki állomány közel egyharmadát kitevő épületek megőrzését, fenntartását tartotta fontosnak, ezért hozták létre 1967-ben a háromtagú püspökkari bizottságot (Egyházművészeti és Műemléki Tanács), amelynek elsődleges feladata az Országos Műemléki Felügyelőséggel való együttműködés szakmai koordinálása volt. A Tanács ma is az egyházmegyék főpásztorai által kinevezett egyházi és világi szakemberekből áll. Napjainkban a műemléki templomok szakszerű felújításának és az újonnan épülő templomok igényes és korszerű kialakításának biztosítása a feladata.
1990-ben sor került két intézmény – az OKGyK és a MKPK – szervezeti összevonására.
Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGyK) budapesti székhelyű (Városligeti fasor 42.), de önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény. A szakmai munkát szakreferensekkel látja el, a közvetlen kapcsolatot ők tartják a gyűjteményekkel, de igény szerint segítik az egyházközségek műtárgyakkal kapcsolatos problémáinak megoldását is (egyházi leltárak, nyilvántartások készítése, restaurálási, tárolási tanácsadás). A Gyűjteményi Központ feladata a szakmai továbbképzések támogatása is. Ennek érdekében együttműködést alakítottak ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és – a feladat jellegétől függően – több országos „állami” közgyűjteménnyel is.
Jelenleg is folyik az egyházi gyűjteményeket és az egyházközségeket érintő felmérő munka, amelynek során számba veszik a gyűjteményt és a liturgikus tárgyakat, rögzítik azok adatait, állapotukat. Ebben a munkában külső muzeológus-szakemberek működnek közre (ehhez korábban a kulturális tárca biztosított anyagi támogatást). Az országos leltár adatai az egységes központi elektronikus nyilvántartásba kerülnek be. Ez a nyilvántartás az állami intézmények számára is fontos, mivel „a területi leltárak összeállítása révén könnyebbé válhat az Egyház történelmi és művészeti örökségére vonatkozó adatok teljes körű hozzáférhetősége”. Ezek „egy olyan adatbankot alkotnak majd, amely a legkülönfélébb célokat is hathatósan szolgálja” – fogalmaz a Pápai Bizottság. [3] A felmérések során az egyházak és a közgyűjtemények közvetlen szakmai segítséget is kapnak a tárgyak, berendezések állagvédelméhez, őrzéséhez, a múzeumi és a pápai előírásoknak megfelelő kezeléséhez.
Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ gyűjti össze és véleményezi az éves munkaterveket, beszámolókat, amit aztán megküld a Magyar Katolikus Püspökkari Titkárságnak, ezzel segítve a támogatások megfelelő elosztását. Programjaik közül kiemelésre érdemesek az évente két alkalommal megrendezett ankétok, amelyek a műemlék- és a műtárgyvédelem aktuális kérdéseivel, megoldandó feladataival foglalkoznak. Honlapjukon ezekről a programokról tájékoztatnak, valamint művészeti, építészeti és egyháztörténeti tanulmányokat tesznek közzé. Emellett értékes információk is olvashatók a tárgyak, épületek állagmegóvására, kezelésére vonatkozóan.
[1.] Az egyházi kulturális javak leltározásának és katalogizálásának szükségessége és sürgőssége. Római Dokumentumok XXXIII. Az Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottsága, Szent István Társulat, Budapest, 2006. 14. [2.] Ezek mellett 70 egyházi-felekezeti könyvtárat (egyházmegyei, érseki; szerzetesi; egyetemi és főiskolai; középiskolai; egyéb könyvtárak), és 23 levéltárat tart fenn és működtet a Magyarországi Katolikus Egyház. [3.] Idézett dokumentum: 25-26. o.