Mindennapi csaták az egri várban
Veress Gábor, a Dobó István Vármúzeum igazgatója
MúzeumCafé 7.
Számos teendője akad az egri Dobó István Vármúzeum nyáron kinevezett igazgatójának. Veress Gábor munkája már-már hasonlatos ahhoz, amit egykoron Dobó Istvánnak, az egri vár kapitányának kellett elvégeznie. Veress Gábornak viszont most éppen úgy és azért kell megrősítenie a várat, hogy látogatók ezrei ostromolhasák.
– Muzeológusként mi a szakterülete?
A néprajzi gyűjteményből hozzám tartoztak a kismesterségek, a háztartási- és gazdálkodási eszközök, a bútorok. Emellett a népi jog szerepével, a közösségek önszabályozásával foglalkoztam behatóbban néprajzosként.
– Hogyan került éppen az egri várba?
Mindig is érdekeltek a várak. Az is izgatott, hogyan lehetne ezt az intézményt a közönséghez közelebb vinni, a kiállításokon kívül egyéb programokkal is várni az idelátogatókat. 1997-től, osztályvezetői kinevezésem óta nagyon sok olyan programot indítottunk el, ami addig nem létezett. Ilyenek a Végvári Vigasságok, a gyerekeknek nyári táborokat szerveztünk, színesítettük a korosztálynak a múzeumpedagógiai választékunkat, esti és kosztümös programokat vezettünk be.
– Miért voltak szükségesek ezek a változások?
A rendszerváltás után a múzeumok látogatottsága jelentősen csökkent. Az egész múzeumi szakmának át kellett gondolnia, hogy a megváltozott helyzetben hogyan kell és lehet megközelíteni egy témát ideológiamentesen. A 90-es évek első fele ilyen átmeneti, formálódó, szerepkereső időszak volt. A 70-es, 80-as években felépült állandó kiállítások szakmailag is „túlkorosak” voltak. Például az egri vár történetét bemutató leglátogatottabb állandó kiállításunk előző tárlata, ami 1982-től 1999-ig állt, egy statikus építészettörténeti megközelítésből indult ki. Ezt 2001-ben felcseréltük egy mozgalmasabb, dinamikusabb, hadtörténeti megközelítésűvel. A multimédia eszközeivel lehet hallatni, láttatni a fegyvercsörgést, a csatazajt, a lőporfüstöt – de a múzeumpedagógia is több, élményszerűbb akcióba tudja bevonni a gyerekeket egy ostromjátékkal, mint egy építészettörténeti előadással. A reneszánsz év kapcsán ősszel beindulnak új foglalkozások is. De minden kiállításhoz is kidolgozunk egy külön múzeumpedagógiai csomagot. Az egri vármúzeum története során először rendelkezik olyan helyiségekkel, amelyek alkalmasak rangos külföldi kiállítások fogadására. Ebben az évben érkezett az első igazán rangos nemzetközi tárlat, a franciaországi Nantes-ból egy görög és etruszk vázákat bemutató gyűjteményt. Ehhez a kiállításhoz is készültek felölthető etruszk viseletek a gyerekeknek. Egy fazekas elkészítette három vázának az élethű másolatát, festés nélkül, és ezeket a kiégetett vázákat a gyerekek maguk festhetik ki a kiállításon látottak alapján. De ókori játékokat is lehet játszani.
– Miket játszottak az ókorban?
Diótornyoztak. Diókból kell tornyocskákat építeni, majd dobással minél több tornyot minél jobban lerombolni.
– Minden magyar ember tudatában a vár Gárdonyihoz, az Egri csillagokhoz, az ostromhoz kötődik. Ön hogy látja ennek tükrében a múzeum szerepét?
Egy népművészeti kutatási programnak egyszer az volt a címe, hogy Tradíciók és továbbélés. Ez az a gondolkodásmód, ami közel áll hozzám. A tradíciót is újszerűen kell átadni. A kiállítások során figyelembe kell venni az informatika, a multimédia lehetőségeit. A vártörténeti állandó kiállításon például a már említett csatazajokon kívül egy szoftver lehetővé tesz egy 1572-es sétát is a várban, egy akkor itt járt olasz építész leírása alapján. A magyar katonai hagyományőrzésnek is központjává vált a múzeumunk. Ma már 150-200 ilyen csoport működik az országban. Az ismereteik viszont nagyon eltérőek, nem mindig minden ruha, harci mozdulat korhű. Ezért az ilyen csoportok találkozóira meghívunk szakértőket, akik zsűrizik, tanácsokkal látják el őket. Ugyanakkor fel kell kelteni az iránt is az érdeklődést, hogy ennek a múzeumnak nem csak középkori gyűjteménye, az ostromhoz kapcsolódó tárgyi kollekciója van. Az M3-as autópálya melletti ásatások során több mint negyven helyszínen az őskortól a honfoglalás koráig nagyon sokféle régészeti lelet került elő. A néprajzi anyagunkhoz az egész megye területéről gyűjtöttünk be tárgyakat, ez a leggazdagabb gyűjteményünk. A képtárunk alapját az érseki gyűjtemény adja. De a kortárs anyagunk is gazdag, és Gárdonyi hagyatéka is nálunk van, az Egri csillagok kézirata, személyes tárgyai, ezeknek is csak egy kisebb része van az emlékházban kiállítva. Az elmúlt években rengeteg kiállításunk járt külföldön, például az említett néprajzi anyagot bemutattuk Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban. Volt közös régészeti projektünk spanyol, ír, holland partnerekkel Korai földművesek Európában címmel. A teljes kiállítások mellett sok műtárgyat is kölcsönzünk külföldre. A kortárs akvarellek sok darabja eljutott Ferrarától Madridon keresztül New Yorkig és Los Angelesig.
– Folytatódik-e a vár rekonstrukciója?
Folytatódnia kell. Most három terv finanszírozására van esély egy pályázatból. Az egyik a gótikus palota elpusztult keleti szárnyának felújítása. Innen lehetne majd megközelíteni a palota kiállításait, és itt lehetne ruhatár, múzeumshop, kávézó – végre kielégíthetnénk a modern múzeumlátogatói igényeket is. A másik terv a múzeum alatti, tizennyolc méter mélyen lévő, hatalmas középkori püspöki dézsma-pincerendszer feltárása. A harmadik objektum a Szép Bástya és környéke, ahol most a három kereszt áll. Ez a vár területének húsz százaléka, ami régóta el van zárva a látogatók elől. Fontos a felújítása. A tervek készen vannak, hatalmas beruházás lenne, 4,6 milliárdos. Sajnos minden pénzkérdés. A költségvetési támogatások éppen hogy, de nem is mindig fedezik a múzeum működési költségeit. A szakmai kutatásokat, továbbképzéseket, konferenciákat, de sokszor a kiállításokat is csak külső pénzből tudjuk fedezni. Tavaly tizenhat közalkalmazottat kellett elbocsátanunk. Egy olyan időszakban kell keresnünk a jelentős anyagi hátteret igénylő új lehetőségeket, amikor a fenntartói támogatások csökkennek. Ráadásul én megyei igazgató is vagyok, arra is gondolnom kell, mi lesz Hatvanban, Gyöngyösön, Hevesen… Röviden: ez egy végtelen hosszú folyamat, én ebben csak egy láncszem leszek. Harminchárom objektum vár felújításra egy középtávú terv szerint, de ezen felül is vannak feltárandó részek, amelyekhez még építészeti terv sem készült. Ami biztos: jövő évben Csehországból érkezik egy páncélokat, középkori viseleteket bemutató tárlat, ősszel Erdélyből, Sepsiszentgyörgyről egy Mattis-Teutsch kiállítás, 2010-ben pedig Svédországból tervezünk hozni egy viking gyűjteményt.