Segíti-e a múzeumok látogatottságát a műkincsek virtuális megjelenítése?
MúzeumCafé 9.
Buzás Gergely régész-művészettörténész, Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás Király Múzeum, Visegrád
A múzeum virtuális világ: négy fal közé zárva kell a valóságos világ számtalan vetületét bemutatnia. Mindaz, amit ennek érdekében a muzeológia valaha is felhasznált: képek, rajzok, feliratok, kiállítási tárgyak, eredendően ennek a virtuális világnak a szolgálatában állnak. A digitális eszközök tehát nem lényegi, csak technika változást hoztak a muzeológia virtuális eszköztárába. Ennek jelentőségét azonban hiba lenne alábecsülni. Korunk a digitális virtuális világok tobzódásában él: egy-két évtized alatt a tudomány, a művészet, a gazdaság és a szórakozás alapvető környezetévé és eszközeivé váltak ezek a világok. Mindez megváltoztatta az emberek érdeklődését, sőt érzékelési képességeit is. Igaz ez a múzeumot látogató közönségre és a múzeumot csináló muzeológusra is. Korunk muzeológiájában a digitális virtuális bemutatási technikák megkerülhetetlenek.
A régészetre talán még fokozottabban igaz ez. Míg a nagy műalkotásokat a művészettörténet sokszor hajlamos történeti környezetükből kiszakítva, inkább esztétikai értékként kezelni – virtuálisan bemutatható történeti környezetük a galériákban általában háttérbe szorul –, az elmúlt korok mindennapi anyagi kultúráját vizsgáló régészet kizárólag virtuálisan tudja megragadni és rekonstruálni kutatásainak tárgyát. A régészet már régen túljutott azon a korszakán, amikor még nem volt több kincskeresésnél: célja már nem pusztán a lelet feltárása és meghatározása, ez csak eszköz az elmúlt korok életének megismerésére. Egy régészeti lelet tudományos értéke független anyagi, vagy esztétikai értékétől; azokról az egykor élt emberekről beszél, akik alkották és használták. A régész-muzeológus alapvető célja ezért a régészeti tárgyak információs értékének közvetítése. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy egy törött cserép, vagy egy félig szétmállott kőfaragvány legfeljebb a szakembert hozza lázba. Ám ha a muzeológus virtuálisan mellé tudja tenni mindazt, amit ő lát benne: azt a környezetet, ahol készült, ahol használták, akkor rejtett értékei mindenki előtt nyilvánvalóvá válnak.
A digitális virtuális megjelenítés a múlt rekonstruálásában és a múzeumok kiállításain már napjainkban is szinte korlátlan lehetőségekkel rendelkezik. A tárgyak, épületek rekonstruálása, készítési, építési technikájuk bemutatása minden korábbi módszernél pontosabban és szemléletesebben végezhető el a számítógép segítségével. Ráadásul ez a technika helyet adhat a látogatók aktivitásának is, még inkább felkeltve az érdeklődésüket, valamint lehetővé teszi a kiállítások korlátlan kiterjesztését az internet virtuális terére is, korábban elképzelhetetlen méretűre növelve a bemutatható műtárgyak és ismeretek mennyiségét és a kiállítások látogatóinak a létszámát is. Persze mindezeket a nagyszerű lehetőségeket nem adják ingyen: rengeteg munkát és különleges szakértelmet igényelnek, nem csak, sőt nem is elsősorban a kiállítás-rendezőktől, a számítógépes szakemberektől, hanem mindenekelőtt a kutató muzeológusoktól, hiszen a digitális virtuális világ csak technika, a tartalmat, amit bemutat, nekik kell megteremteniük.
Katona Júlia muzeológus, a Magyar Nemzeti Galéria honlapjának szerkesztője (2005–2008)
A válasz természetesen igen. Számos külföldi mintát áttekintve rajzolódott ki az a kép, amely azt mutatta számomra, hogy az igazán izgalmas múzeumi site-ok jóval túlmutatnak azon, hogy csupán a kiállítási intézmények alkalmazott kommunikációs formái legyenek. A kommunikációs és marketing célok alá rendelt kiszolgáló-funkció a múzeumok internetes megjelenésének kezdeti fokát reprezentálja. A webes alkalmazásban rejlő lehetőségek kreatív fejlesztői koncepcióval párosított kiaknázása azonban a múzeumi honlapokat a kiállítótérben látottakkal egyenrangú, autonóm, a valóságos múzeumot kiegészítő kulturális tartalomszolgáltató-felületté teheti. Az internetes megjelenés technikai és virtuális szellemi lehetőségei ugyanis olyan többletinformációkkal gazdagíthatják a múzeumot és kiállításait, amelyek a kiállítótérben megjelenítetteket nem pusztán digitális formában tükrözik, hanem tartalmilag is interaktív módon gazdagítják és kiegészítik. A múzeumi honlapfejlesztés hosszú távú célja véleményem szerint ez lenne. Egy ilyen szemléletű múzeumi weboldal nemcsak az időszaki kiállítások látogatószámának növekedésével járna, hanem szélesebb rétegek folyamatos érdeklődését is felkelthetné mind virtuális, mind valóságos értelemben. Kedvenc példám a Louvre weboldala (www.louvre.fr), amely minden szempontból mintaértékűen példázza a kreatív, autonóm múzeumi site-okat. És ez nem szimplán költségvetési kérdés. Kétségtelen, hogy anyagi szempontból nem egyenlő esélyekkel indulunk, azonban kellő szellemi befektetéssel, kreatív fejlesztői és szerkesztői szemlélettel egy önálló belső szerkesztőség keretei között valóságos csodákat lehet művelni.
A hazai múzeumok szervezettségi és finanszírozási körülményei között azonban még az alapszintet is nehéz megugrani. Az alapinformációk (látogatói információk, múzeumtörténet, állandó és időszaki kiállítások, sajtótájékoztatás, gyereksite) közvetítése olyan problémák elé állítja a fejlesztőket-szerkesztőket, amelyek jóval túlmutatnak saját hatáskörükön. Csak a három legfajsúlyosabbat kiemelve: [1] a műtárgyak nagytömegű digitalizálása finanszírozási és szakmai, feldolgozottsági kérdéseket vet fel; [2] a kommunikációs feladatok ellátása egy jól működő belső kommunikációs infrastruktúrát feltételez; [3] az időszaki tárlatok minisite-jai pedig egy önállóan erre a célra kialakított stáb csoportmunkáját igénylik. Ez csak a minimum, de ennek megvalósítása is rengeteg időt, pénzt és energiát igényel. Az alapok azonban egyszerűen megkerülhetetlenek. A kreatív és szélesebb spektrumú múzeumi webfejlesztés pedig már egy következő szintet jelent.
Minden intézmény ugyanezekkel a problémákkal küzd, és a múzeum egészéről alkotott koncepcióját tükrözve válaszol a kérdésekre. A Magyar Nemzeti Galéria honlapjának fejlesztése során például az alapszint kritériumai közül számosat sikerült megvalósítani, ami tartalmilag és arculatilag is egy jól működő weboldalt eredményezett.