Szentendrei reneszánszok
Új épületbe költözik a Ferenczy Múzeum
MúzeumCafé 11.
A szentendrei Ferenczy Múzeum valójában egy múzeumi „zászlóshajó”. Az intézmény adminisztrációja több Pest megyei kiállító-helyiség és múzeum felett diszponál. Bár költségvetésük látszólag jelentős, évek óta stagnál. Miközben a zászlóshajó komoly manőverre kényszerül. Mondhatni: árral szemben. Vagy szárazföldi hasonlattal élve: meredeken felfelé. Ennek egyik oka az, hogy kicsit bővülnek, kicsit átalakulnak, a másik ok pedig kényszerű: jövőre költözniük is kellene.
A Ferenczy Múzeumban augusztus végéig láthatók a bergamói Academia Carrara reneszánsz festményei. Szakértő szem számára kiváló alkalom arra, hogy felfedezze: miként hatott a magyarországi reneszánsz fejlődésére az észak-itáliai mesterek szabadabb stílusa – a királyi udvarban hivatalos toszkán iskola mellett.
De érdemes azt is megemlíteni, amit Valerio Bettoni, Bergamo tartományi elnöke fogalmazott meg a kiállítás kapcsán: tartományuk és Pest megye egyre szorosabb kapcsolta arra is jó alap, hogy a hasonló, közös projektek az európai kontinens valamennyi lakójának figyelmét felkeltsék. Az intézmények – mondta az elnök – közelebb kerülhetnek az emberekhez, az emberek pedig közelebb minden nép művészetéhez és kultúrájához.
Következésképpen a nagyszabású kiállítás azt is jelzi: a legnagyobb múzeumainkhoz képest kicsiny szentendrei intézmény is képes nemzetközi színvonalú „produkcióra”.
Mindebben komoly szerepe van, hogy Szentendrén is saját reneszánszát éli a múzeum ezekben az időkben. Amiben a személyes szándék, az újító kedv éppen úgy felfedezhető, mint a paragrafusok, hivatali döntések kényszerítő ereje. Persze kérdés lehet: miként inspirálhat reneszánsz szellemet a kényszer, amely inkább kioltani szokta azt. Némi helytörténet segít választ találni. A szentendrei Ferenczy Múzeum eredeti, copf stílusú főépülete ortodox szerb iskolának épült 1794-ben. Ebben a funkciójában azonban csak 1816-ig működött. Aztán történt még egy s más – erősen kurtítva a történelmet – az épülettel, míg végül 1951-ben megalapították benne a Ferenczy Múzeumot. Nevét Ferenczy Károlyról kapta, aki 1889 és 1892 között Szentendrén élt és alkotott. Itt születtek ikergyermekei: Noémi, a későbbi gobelinművész, és Béni, a későbbi szobrász- és éremművész. Nem véletlen, hogy a múzeum gyűjteményei közül máig a képzőművészeti a legjelentősebb: a Ferenczy-család művész tagjainak alkotásai mellett más jeles szentendrei alkotók munkáit is magába foglalja.
A múzeumot 1972-ben új szárnnyal bővítették. Akkor költözött az épületbe a fővárosból a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága. A Ferenczy Múzeum ma lényegében egy kisebb múzeumi armada vezérhajója, ahonnan több településre kiterjedő múzeumi, kiállítótermi hálózatot irányítanak. Csak Szentendrén tíznél több kiállító-helyiségük van. A legismertebb a Kovács Margit Múzeum. De a képzőművészeti gyűjtemények mellett a Ferenczy Múzeum „fennhatósága” alá tartozik Szentendre és környékének régészeti, néprajzi anyaga. A Római Kőtárban őrzik a városban és környékén végzett feltárások leleteit. A néprajzi anyagban Szentendre tágabb környezetének – a Pilis-hegységnek és a Dunakanyar falvainak – hagyományos paraszti életmódját tükröző tárgyi emlékek kaptak helyet.
A Ferenczy Múzeum képzőművészeti gyűjteményéhez kilencezer alkotás, a történeti és helytörténeti gyűjteményhez négyezerháromszáz tárgy tartozik. Fotótára több mint ötvenezer felvételt tartalmaz, a múzeumi könyvtár köteteinek száma meghaladja a huszonötezret. E tekintélyes kulturális konglomerátum sorsát sokféleképpen befolyásolhatná a tény: a Ferenczy Múzeum épületét – vagyis az eredetit, illetve az 1970-es években felhúzott szárnyat – 2010-ig vissza kell adni a szerb egyháznak. Honi viszonyaink között nem tartozna a legpesszimistább jóslatok közé, ha azt gondolnánk: ez a hivatali döntés óhatatlanul együtt jár majd a múzeumi feladatok átmeneti szüneteltetésével. Ám úgy tűnik, ebben az esetben nincs helye efféle jóslatoknak. Elég, ha abból indulunk ki: a Ferenczy Múzeum elmúlt két évét is a fellendülés jellemzi. Miközben az intézmény éves állami támogatása – hozzávetőleg 550 millió forint – évek óta stagnál, olykor apad kicsit. De a múzeum – muszáj ismételni – mégis reneszánszát éli.
Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton két és fél éve került a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának élére – és lett egyben a Ferenczy Múzeum igazgatója. Az ELTE adjunktusa eredetileg régész, szakterülete a kora- és későközépkori pénztörténet. A harminchét éves direktor azt mondja: kívülről érkezett a múzeumi világba, így könnyebb az előremutató, ám olykor fájdalmas döntéseket meghoznia. Ezen nincs mit ragozni: a vezetése alá tartozó intézményrendszer közalkalmazottjainak létszáma háromszázról százhatvanra csökkent. Úgy fogalmaz: újradefiniálta az érintett múzeumok „szerepkörét”. Nemcsak szakmai fel-, de leminősítésekre is sor került. Célja a szervezeti, szerkezeti, technikai modernizáció. Mindemellett persze a múzeumi kínálat is elsőrendű szempont. A reneszánsz kiállítást már megelőzte egy nagy francia tárlat, és lesznek még hasonlók.
Ami pedig a gyűjtemény költözését illeti: a hosszú tárgyalások és egyeztetések után született döntés szerint a Ferenczy Múzeum új helye a szentendrei földhivatal egykori épületében lesz. Amely építészeti szempontból jól alakítható, a jelenleginél tágasabb. Ráadásul műemléképület, felújítva a legszebb lehet a Kossuth Lajos utcában. Másfelől: jelen állapotában a város egyik leglepusztultabb háza. Csakhogy Kálnoki-Gyöngyössy Márton úgy véli: az ilyen kihívás kifejezetten inspiráló. Bízik benne, hogy a szerb egyháztól kapott „lelépési díjból”, illetve az európai uniós pályázati pénzekből futja majd olyan átalakításra, amely során a volt földhivatal épülete igazi, 21. századi múzeummá változik. Nemcsak kínálatával, de építészeti megoldásaival is világszínvonalat képviselhet a Duna partján. Az egykori földhivatal U-alakú udvarát például tetővel fednék le – hasonló megoldást láthatunk más külföldi, illetve fővárosi kiállítóterekben is –, és így közösségi célokra használhatnák.
Az új épületbe két állandó kiállítási részleget terveznek: az egyik a 20. századi szentendrei képzőművészetnek adna helyet, amelyet persze folyamatosan frissítenének. A másik nagy egységet a Ferenczy-gyűjtemény jelentené, amelyhez alkalmanként időszakos kiállítások társulnának. Az új épületbe költözne a múzeum szakkönyvtára is, amelyet a jövőben a látogathatók előtt is megnyitnának. A pincerendszerbe kerülne a lapidárium, vagyis a múzeum régészeti kőanyaga. De a Ferenczy Múzeum vezetője nem éri be ennyivel: más intézményekben is változást tervez. Az adminisztráció ugyan továbbra is a Fő téri Kereskedőházban működik majd, ám a ház újonnan megnyíló passzázsába múzeumi üzletet és kávézót is szánnak. Az épület tér felőli részén lesz a központi jegypénztár, ahol komplex, több múzeumra érvényes belépőjegyet fognak árulni.
A további fejlesztések között szerepel a leglátogatottabb intézmény, a Kovács Margit Múzeum bővítése is: itt nemcsak múzeumi kávézót szeretnének létrehozni, hanem multimédiás vetítőhelyet is. Az új múzeumshopokban pedig az intézményekhez és a tárlatokhoz kapcsolódó kiadványokat, valamint műtárgymásolatokat árusítanának.
Az új közösségi terek és a múzeumi kávézók is a megváltozott látogatói igényeknek akarnak megfelelni. Kálnoki-Gyöngyössy Márton azt mondja: mindez elengedhetetlen a múzeumok mai komplex, közművelődési feladatokat is jelentő ellátásához. Mindehhez – egyebek mellett – a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében beadott százhúsz milliós európai uniós pályázatuk nyújthat anyagi fedezetet.
Tény persze az is: a legnagyobb lépés a Ferenczy Múzeum költözése lenne. Ennek az eredeti tervek szerint 2010-ben kellene megtörténnie. Van azonban némi csúszás. Mivel a képviselőtestület csak nemrég bólintott rá a döntésre, most kezdődik majd a kivitelezési tervek elkészítése. Kálnoky-Gyöngyössy Márton főigazgató szerint azonban ebből sem lehet baj. Bízik a szerb ortodox egyház türelmében, megértésében.
Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Ferenczy Múzeum
2000 Szentendre, Fő tér 6.
www.artendre.hu
Telefon: +36-26-310-244
E-mail: ferenczy.szentendre@museum.hu
Nyitva tartás: kedd-vasárnap 10-18 óráig hétfő:szünnap