A kortársak kortársa

Horváth Magyary Nóra

MúzeumCafé 12.

A K&H Csoport egységes képzőművészeti gyűjtemény építésébe kezdett: eladják a tulajdonukban lévő száznyolcvan képet, s a befolyt összegből kortárs magyar művészektől vásárolnak alkotásokat. Új, markáns arculatot tükröző gyűjteményt szeretnének, s ezzel mecénási szerepet is vállalnak: a vásárlásokkal kortárs művészeket támogatnak. A tehetséges pályakezdőknek még ösztöndíjprogramot is indítottak. Erről beszélgettünk Horváth Magyary Nórával, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatójával.

 

Volt néhány jelentős mű, köztük tucatnyi védett festmény is, de hiába a mesterművek, ha az egész mégsem egységes. Ezért azt mondtuk: most már tudjuk, hogy ez a 180 kép körülbelül százmillió forintos értéket képvisel, adjuk el őket, és a befolyó pénzből építsünk egy mai, igazi gyűjteményt! Erre szakmai tanácsadó testületet kértünk fel, ennek tagja Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója, Szurcsik József képzőművész, valamint Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője.

 

 

– A klasszikus műtárgyakból álló gyűjtemény stabil értékrendet közvetít, jól illik egy pénzintézethez. Miért döntöttek mégis úgy, hogy újraépítik a gyűjteményüket, amelyben komoly műtárgyak is akadtak?

Amikor 2005-ben újragondoltuk, majd meghatároztuk a K&H alapvető értékeit, igyekeztünk mindent a mai, modern, kreatív megoldásokat nyújtó működéshez illeszteni. Amikor átalakítunk egy házat, akkor először a nagy, látványos beruházásokat végezzük el. Később azonban nem maradhatnak el a finomítások sem, a bútorokat és az összes berendezési tárgyat érdemes az átalakításhoz hangolni. Csak így nyújthat az egész egységes képet.

 

– Tehát amikor „a falak már álltak”, akkor felmerült önökben: vajon illenek-e az új arculathoz a korábban megvásárolt műtárgyak?

Pontosan ezt éreztük: egyre furcsább volt az utóbbi években, hogy a falakon a klasszikus világ jelent meg, amely ugyan valóban a biztonságot, a stabil értékrendet közvetíti, ahogyan említette, de az utóbbi években úgy éreztük, a mai életünkhöz sokkal inkább illenének a kortárs művek, amelyek rólunk és hozzánk szólnak. Azt vettük észre, hogy egyre több alkotás sorakozik a raktárban. Felvetődött a kérdés: mi legyen ezekkel a művekkel? Vajon mennyit érnek? Kiad-e ezen műtárgyak összessége egy gyűjteményt, vagy csak művek halmazát adja? Felkértük szakértőként Einspach Gábort, aki felmérte a száznyolcvan műtárgyból álló anyagot, s kiderült, hogy ezek az alkotások így együtt sem tekinthetők valódi gyűjteménynek.

 

– Pedig olyan alkotóktól is volt a tulajdonukban kép, mint például Aba-Novák Vilmos, Czóbel Béla, Mednyánszky László, Márffy Ödön, Kmetty János, Kernstok Károly, Korniss Dezső, Schéner Mihály, Szőnyi István. Az ő képeikből sem állt össze egy gyűjtemény magja?

Hiányzott hozzá az egységes szakmai koncepció. Ez a száznyolcvan kép ugyanis úgy jött össze, hogy a bankegyesülésekkor összeadódtak az itt-ott felhalmozott műtárgyak. Az utolsó vásárlás az ezredforduló környékére esett. Volt néhány jelentős mű, köztük tucatnyi védett festmény is, de hiába a mesterművek, ha az egész mégsem egységes. Ezért azt mondtuk: most már tudjuk, hogy ez a száznyolcvan kép körülbelül százmillió forintos értéket képvisel, adjuk el őket, és a befolyó pénzből építsünk egy mai, igazi gyűjteményt! Erre szakmai tanácsadó testületet kértünk fel, ennek tagja Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója, Szurcsik József képzőművész, valamint Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője. Velük indult a munka.

 

– 2008 őszén már láthattuk a VAM Design Centerben a jelentősebb műveket, és csak utána kezdődött az értékesítés. Elégedettek az érdeklődéssel, az eddigi eladással?

Sok képet a saját dolgozóink körében árvereztünk, olyan műveket, amelyekről azt gondoltuk, hogy a piacon nem kelnének el egyhamar, viszont a munkatársainkat érzelmi szálak kötik hozzájuk. A nyilvános értékesítéshez pedig tenderen választottuk ki a Kieselbach Galériát. Az elején leszögeztük: csakis a régi művekből befolyó összegből vásárolunk, de azt teljes egészében az épülő gyűjteményre fordítjuk. A Kieselbach Galéria két, 2008 őszén és telén tartott árverése szép eredménnyel zárult, az őszi aukción például harminc alkotásból huszonkilenc kelt el. Dolgozói körben is volt két árverés, több képhez pedig még keressük, miként lehetne a legnagyobb bevételt elérni velük, hogy annál többet tudjunk „visszaforgatni” a majdani kortárs gyűjteménybe. Körülbelül ötvenmillió forint folyt már be, de egyelőre még nem vásároltunk semmit. Nem akarjuk elkapkodni. Nézelődünk, keresgélünk.

 

– Mennyire értelmezhető tágan a Művészet egy jobb, teljesebb világért elnevezésű koncepció?

A tanácsadó testület javasolt koncepciója ez, amelyet elfogadtunk, s ennek megfelelően keresünk a segítségükkel képeket, amelyeket megvásárolunk majd. Ez a gondolati füzér valóban tágan értelmezhető – szerencsére. Mert ha többféle művészi megoldás, ötlet felbukkan egy témához, az sokkal inspirálóbb lehet, mint az egysíkúság. Kevés azt kimondani, hogy az új gyűjtemény kortárs anyag legyen, az attól még szerteágazó lenne. Azt szeretnénk, hogy energia, pozitív gondolkodás, dinamizmus és lendületesség mutatkozzon meg a gyűjteményünkben.

 

– Elindult az alkotói ösztöndíjprogramjuk is, amelynek keretében pályakezdő, öt éven belül végzett művészek kaphatnak féléves ösztöndíjat. Az ösztöndíjasok új műveit is megvásárolják majd?

Félévente egy fiatal művészt támogatunk, akinek a pályakezdését szeretnénk a havi 125 ezer forinttal segíteni. Már a legelső alkalommal óriási volt az érdeklődés, a szakmai testület közel száz pályázó közül választotta ki az ösztöndíjast, Sándor Krisztiánt. Reményeink szerint egy-egy alkotást be tudunk majd emelni az ösztöndíjas fiataloktól is a majdani gyűjteményünkbe.

 

Horváth Magyary Nóra közgazdász, PR szakember, a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett, Hollandiában és Angliában nemzetközi marketingre és kommunikációra szakosodott, majd PR másoddiplomát szerzett. PR munkatárs, illetve főmunkatárs volt jelentős magyar és nemzetközi kommunikációs ügynökségeknél, majd egy multinacionális cégnél volt vállalati kommunikációs igazgató hat éven át. Hét esztendeje a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. Több, a médiát érintő díj zsűrijében vesz részt, szerepel az ötven legbefolyásosabb hazai médiaszemélyiség listáján.