Fóbiák nélkül, tudományosan szembenézni a tegnapokkal
Sasvári Edit, az új igazgató tervei az óbudai Kassák Múzeumban
MúzeumCafé 20.
Barokk épület ad otthont a Petőfi Irodalmi Múzeum felügyelete alá tartozó Kassák Múzeumnak, amit bizonyára különösnek találna a modernizmus nemzetközileg elismert alkotója, Kassák Lajos. Persze az intézmény múltja sem mindennapos. Sőt akadnak abban kifejezetten homályos kérdések is. Ha viszont minden az új vezetés tervei szerint alakul, akkor a barokk környezet megmarad ugyan, ám az intézmény a tisztánlátásban is segíti majd közönségét.
2010 kora őszén az óbudai Kassák Múzeum három látogatható helyiségéből kettőben Márton A. András festőművész alkotásai láthatók. A harmadik, szobányi térben van csupán néhány Kassák-festmény. Tehát aki a jelzett időszakban a Kassák Múzeumban az intézmény névadójának munkásságát szeretné megismerni, az némileg csalódik. Ám a helyzet hamarosan változhat: ősz derekán érkezik az új vezető, Sasvári Edit művészettörténész. Azt mondja, mindenképpen épít elődei, Csaplár Ferenc és a 2007-től a múzeum megbízott igazgatójaként működő Andrási Gábor elképzeléseire. Andrási szakmai szempontok alapján rendszerezte és raktározta a korábban kiállított nagyszámú Kassák-anyagot, és ő írta meg a mai múzeumi gondolkodásnak megfelelő állandó kiállítás forgatókönyvét is.
A Kassák Múzeum 1976-ban nyílt meg. Első vezetője, Csaplár Ferenc több mint három évtizedig volt a pozíciójában. Egy interjúban így nyilatkozott a kezdetekről: „Az intézmény létrehozása fontos állomása volt a modern magyar művészet rehabilitációjának. Mindenekelőtt az egyik legtöbbet vitatott – és támadott – avantgárd irányzat, a konstruktivizmus tűrtből elfogadottá, vagy legalábbis polgárjogúvá válásának.” Mindezt azért némileg megkérdőjelezi, hogy a korszak első számú kultúrideológusa, Aczél György – állítólag – a politikai bizottság határozott tiltása ellenére jelent meg az 1976-os megnyitón. Igaz, a hátsó ajtón át érkezett. És az is igaz: a korabeli meghívó eredetileg az Óbudai Kultúrház megnyitójára invitálta a közönséget. Csak Kassák Lajos özvegyének erélyes fellépése nyomán kerülhetett a meghívóba egy betétlap, amelyből kiderült: valójában a Kassák Múzeum nyílik meg.
Az elkötelezetten baloldali, ám „önjáró” Kassák Lajos személyisége a hivatalos pártszervek és korifeusok számára inkább volt kényelmetlen, mint támogatásra érdemes. Alighanem nemzetközi elismertsége okán engedélyezték, hogy halála után kilenc esztendővel mégiscsak kapjon itthon egy múzeumot. Kérdés persze, s egyben megválaszolatlan: a modernizmus világhírű képviselőjének munkásságát bemutató anyagot vajon miért helyezték éppen a barokk stílű óbudai Zichy-kastély egyik lépcsőfordulójából nyíló lakásszerűségbe? Mindenesetre az őszintén Kassák-hívő Csaplár Ferenc itt legalább háborítatlanul munkálkodhatott az életmű feldolgozásán. Segítségére volt Kassák özvegye is, aki idővel a hagyaték teljes gondozását is a kutatóra bízta.
Csaplár Ferenc a kétezres évek közepén maga adott számot múzeumi ismertetőben a „kincsekről”. Az induló anyag 484 képzőművészeti alkotást, 311 fotót, 6650 levelet és kéziratot, 2263 könyvet, folyóiratot, nyomtatványt és 212 relikviát foglalt magába. Csaplár azt is leírta: az anyag a folyamatos gyűjtés, adományok és leginkább Kassák Lajosné nagylelkű végrendelkezésének köszönhetően idővel a kétszeresére növekedett. Csaplár Ferenc 2007-ben hunyt el. Akkoriban már 1693 képzőművészeti alkotás, 17 110 levél, kézirat, 3121 fotó, 3595 könyv, folyóirat, nyomtatvány és 215 relikvia volt az intézmény birtokában.
A képzőművészeti gyűjtemény „törzsét” Kassák Lajos művei alkotják, valamint a róla készített portrék kollekciója. Továbbá azok a művek, amelyeket magyar és külföldi pályatársai ajándékoztak neki. A fotógyűjteménybe nemcsak Kassákról, hanem több külföldi avantgárd alkotóról is kerültek képek. A gazdag levél- és kéziratanyag alapján az író és mozgalomszervező Kassák „rekonstruálható”. Ugyanakkor számos elfeledett, máig nem publikált dokumentum is található itt Kassák szakmai és magánéleti kapcsolatairól. A Csaplár-időszakhoz köthető könyvgyűjtemény különlegességei közé tartoznak azok a muzeális értékű kötetek és folyóiratok, amelyeknek egyes darabjait Kassák az 1920-as években a Ma című lap alapító-szerkesztőjeként kapta az európai és amerikai avantgárd mozgalmak vezetőitől, képviselőitől.
Lehetne még hosszan sorolni az akkori fejlődés eredményeit. De inkább jegyezzük meg, hogy a Csaplár-korszak tanúi a Kassák Múzeummal kapcsolatban gyakran használták a „bagolyvár” és a „legénylakás” kifejezést – utalva az igazgató bezárkózására – Kassákba. Ám azért mégis szép számban érkeztek látogatók is, akiket Csaplár Ferenc maga kalauzolt a hagyaték buckái, halmai között. Idézik azt is: Csaplár mindig színesen és lebilincselően mesélt Kassákról.
A sajátos körülmények között is erős kíváncsiságot ébresztett vendégeiben az alkotó és az életmű iránt. Nem mellékes az sem: Kassák Lajost képzőművészként Csaplár Ferenc vezette vissza a kanonizált alkotók közé. Közbevetőleg: Kassák erősen sérelmezte, hogy az 1965-ben elnyert Kossuth-díjának átadásakor – persze az is csoda, hogy megkapta – kizárólag írói munkásságát méltatták. Csaplár amúgy 1987-től a saját „bagolyvárából” ki-kirebbenve külföldi kiállításokon is bemutatta intézménye névadójának munkásságát. A sorozat főbb állomásai között volt Berlin, Moszkva, Varsó, Prága, Lisszabon, Bukarest és Tokió.
Vitathatatlanul különc tudós, „tárgyába” szerelmesedett kutató volt Csaplár Ferenc. Ifjabb követői szerint persze akkoriban csakis a magafajta habitussal lehetett előrejutni a Kassákkal szembeni, olykor orkánná erősödő ellenszélben. Nyilván az sem véletlen, hogy bár Csaplár Ferencről halála után számtalan méltatás jelent meg, ám van forrás, amelyik csak annyit rögzít szűkszavúan: „Csaplár Ferenc 2007 májusában öngyilkos lett.”
Ugyancsak röviden: ezt követően minden szempontból új korszak kezdődött az óbudai Kassák Múzeum történetében és általában a Kassák-életmű értelmezésében. Andrási Gábor megbízott igazgató – megbízatása idején is, ma is a Műértő című folyóirat főszerkesztője – egykor Csaplár Ferenc mellett dolgozott. A szakma szerint a korszerű múzeumi kultúra elkötelezettje. Hároméves vezetése alatt a „bagolyvár” egyre inkább ismét bemutatótér jelleget öltött. Nem csupán a jelentős Kassák-hagyatékot rendszerezte és raktározta, hanem fel is újította az intézményt. Ő rendezte azt a két konferenciát is, amelyek kétségkívül új irányokat mutattak a Kassák-kutatásban. Profánul szólva: tevékenysége nyomán Kassák lekerült arról a piedesztálról, ahová múzeumának korábbi vezetője állította. Ami természetesen nem valamiféle süllyesztőt jelentett – mint ahová Kassákot kívánták némelyek a Kádár-érában –, sokkal inkább azt: megkezdődött Kassák életművének minden irányú elfogultságoktól mentes kritikai értelmezése.
És hogy mit jelent mindez a múzeumi gyakorlatban?
Az Andrási Gábort váltó – megbízatását pályázaton elnyerő – Sasvári Edit azt mondja: bővíteni szeretné az intézmény profilját, szélesebb közönségrétegeket akar megszólítani. Ez együtt jár a közönségkapcsolatok fejlesztésével, az óbudai múzeumokkal való szorosabb együttműködéssel, valamint korszerű, interaktív „múzeumi technikák” bevezetésével. Ami a profilbővítés három fő elméleti szempontját illeti: az első továbbra is Kassák képzőművészeti és irodalmi életművének ápolása és bemutatása. Ehhez társul a hazai és a nemzetközi Kassák-recepció folyamatos alakulásának számontartása és segítése. Mindemellett az intézmény meghatározó műhelye kíván lenni a modernizmus kutatásának is.
Utóbbi elképzelésből következik: Sasvári a történelmi modernizmus kérdéseinek feldolgozásával bővítené a Kassákkal kapcsolatos kutatási és kiállítási programot. Ez pedig a tárlatok gyakorlatában azzal is jár, hogy a modernizmus kutatására alapozott művészettörténeti, kultúrtörténeti kiállítások egyben szociológiai, antropológiai, politikatörténeti összefüggésekre is rávilágítanak. Márpedig a modernizmus – benne Kassák Lajos sajátos szerepének különböző megítéléseivel – lényegében közelmúltunk története. Szüleinké, nagyszü-lein-ké mindenképpen. Vagyis a Kassák Múzeum látogatóiként arra is lehetőségünk lesz, hogy szembenézzünk a tegnappal. A tudomány segítségével, fóbiáktól mentesen.