„Angyali albumba” gyűjtött írások a szegedi múzeum Vasari-képéről
MúzeumCafé 21.
A 130 oldalas, magyar és angol nyelvű kiadvány – amely a szegedi Móra Ferenc Múzeum gondozásában jelenik meg, Heumann Elisabeth szponzori támogatásának köszönhetően – számos korábbi és új tanulmányt fog egybe, amelyek a múzeum gyűjteményének három éve világhírűvé vált reneszánsz remekművének, a Giorgio Vasari (1511–1574) festette Angyali üdvözletnek a kutatása és a mesterének azonosítása során felvetődött kérdések kapcsán születtek. A múzeum – Magyarországon egyetlen intézményként – ezzel az albummal kapcsolódik a kiváló manierista festő, építész és művészeti író születésének ötszázadik évfordulójához.
Gondos provenienciakutatást követően 2007-ben indult meg a múzeum képzőművészeti osztályának javaslatára a gyűjtemény egyik legszebb cinquecento táblaképének művészettörténeti feldolgozása. Louis Alexander Waldman (1965, USA) igazolta meggyőzően, és bizonyította hiteles dokumentumokkal Vasari szerzőségét. Ezzel megvalósult a szegedi intézmény attribúciós terve, amelyet hazai és nemzetközi szakemberekkel Szabó Tamás, a képzőművészeti osztály akkori vezetője vitt végig. (A kép azonosításáról és restaurálásáról a MúzeumCafé 6., 2008. augusztus–szeptemberi számában mi is több írást közöltünk – A szerk.)
A kutatás befejeztével a múzeum egybegyűjtötte az Angyali üdvözletről eddig megjelent művészettörténeti és restaurátori írásokat, valamint a témához kapcsolódó történeti esszéket. A kötetben az első tanulmány az egykori híres Enyedi–Zsótér-gyűjteményről szól, amelyből a kép a szegedi múzeumba került. Ezt követően Tátrai Vilmos a táblakép művészettörténeti vizsgálatának előzményeit és polémiáit tárja az olvasó elé. A mű közvetlen előzménytörténetét Radványi Orsolya művészettörténész írása taglalja. A kötet egyik kuriózuma Monica Biettinek a Michele Tosini: Angyali üdvözlet című, mindeddig kiadatlan kézirata. Az ismert olasz kutató a firenzei Museo delle Cappelle Medicee és a Museo di Casa Martelli vezetőjeként kisebb meglepetést keltett azzal, hogy a Budapesten a tondóról kijelentett Vasari-teóriáját hazatérését követően megváltoztatta. A Móra Ferenc Múzeum felkérésére 2008 nyarán írásban megküldött meglepő szakértői véleménye most először jelenik meg nyomtatásban.
A könyv Vasari lovagsága címmel tartalmazza Christopher L. C. E. Witcombe virginiai művészettörténész 1991-es publikációját is a nagy reneszánsz mester pápai kitüntetéseinek körülményeiről; ezt az írást az amerikai professzor a szegedi intézmény részére kifejezetten erre a közlési alkalomra aktualizálta. Pandula Attila történész most elkészült tanulmányában a kora középkori kezdetektől nyújt áttekintést a pápaság kitüntetéseinek rendszeréről. A kiadvány egyik szerkesztője, Szabó Tamás a Rejtőző angyal az Enyedi–Zsótér család birtokában és a szegedi múzeum gyűjteményében című áttekintő írásában részletesen bemutatja a tondó magángyűjteményi, majd az ezt követő múzeumi sorsát az 1896-ban történt felbukkanásától a méltatlan mellőztetés évtizedein át egészen a legutóbbi időkig. Mindeközben bepillantást nyerünk a műalkotás egykori birtokosainak életébe, abba a páratlan és lenyűgöző magánképtári enteriőrbe, amelyben az Angyali üdvözlet negyed évszázadon keresztül rejtőzködött.
A kötetbe foglalt értekezéseket a képhez kapcsolódó, mindeddig publikálatlan archív családi fotográfiák és különleges dokumentumfelvételek sora illusztrálja.
Hommage à Giorgio Vasari
500 éve született az Angyali üdvözlet mestere
Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2011