Magyar részvétel Paestum régészeti és turisztikai találkozóján
MúzeumCafé 21.
Dél-Olaszország Campania tartományában 13. alkalommal rendezték meg a Borsa Mediterranea del Turismo Archeologico régészeti-turisztikai találkozót (www.borsaturismo.com). Az eseményt minden évben november harmadik hétvégéjén tartják. Ez Itália második legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye a milánói Borsa Internazionale del Turismo után, ám ennek különlegessége, hogy elsősorban régészeti kulturális útvonalak kialakítását, a kultúrák összekapcsolódását szorgalmazza. A találkozó helyszínéül Paestum városa szolgál, amelyet Kr. e. 600 körül görögök alapítottak. Az antik világ kincseiből három dór templom áll még ma is a városfalon belül, amelyeket tágabb környezetükkel (a Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Parkkal, Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostorral) az UNESCO világörökségi listája is jegyez. A területen az ásatások közben előkerült leletanyagot a szomszédos Museo Archeologico Nazionale di Paestum őrzi, és itt látható a híres Tomba del Tuffatore, vagyis A búvár sírja is a Kr. e. 5. századból.
A romterület közelében, a Via Laureán álló Ariston szálló kiállítási területére a Borsa idején utazásszervezők, idegenvezetők, régészek, régészeti újságírók és iskolai/egyetemi csoportok érkeznek. Nekik 16 ezer négyzetméteren körülbelül kétszáz kiállító mutatkozik be évente; akik a sokszínűség növelése érdekében már régen nemcsak a Mediterráneum területéről, hanem a világ számos távoli pontjáról is érkeznek. Idén a házigazdákon kívül harminc ország képviselői vettek részt a négynapos konferencián és kiállításon, amelynek hivatalos fővendége Kambodzsa volt. Az események egyszerre több helyszínen zajlanak, a legnépesebb terület maga a vásár, amelyen a kiállító országok és intézmények a saját standjaikon várják a látogatókat. A külföldről érkezőket egy kisméretű (kilenc négyzetméteres) stand térítésmentes biztosításával csábítják.
Hazánk a BTM Aquincumi Múzeum révén idén immár nyolcadik éve képviseltette magát Paestumban. Minden évben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bemutatkozásunkban mind a szakmai, mind az idegenforgalmi vonal érvényesülhessen, hiszen Magyarország egyetlen képviselőjeként a vásáron tucatnyi megkeresés érkezik mindkét területről. Többen beszélünk olaszul, és igyekszünk legfőképpen olasz nyelvű kiadványokat magunkkal vinni, illetve minimális számban angol nyelvűt is. Az olaszul nem beszélő külföldiek (akik egyre nagyobb számban vesznek részt a vásáron) örülnek, hogy angolul is beszélünk.
Poszterrel évente készülünk, mindig új tematika jegyében. Volt már témánk az illegális műtárgycsempészet: térképen ábrázoltuk, hogy melyik ország irányába-irányából milyen műkincsek távoznak-érkeznek, különös tekintettel a jelentős mennyiségű régészeti anyagra. Ebben az évben a neves angol régészprofesszor, Colin Renfrew is tartott előadást a Borsán, így alkalmunk nyílt vele is beszélgetni erről. Olaszországban is működik műkincsrendészet (Comando Carabinieri Tutela Patrimonio Culturale) és a művészeti és régészeti örökség védelmével foglalkozó vámkommandó (Guardia di Finanza) is tevékenykedik a kulturális örökség területén működő szakemberekkel karöltve; ők is minden évben résztvevői a vásárnak. Egy másik évben a Mi is a Római Birodalom része voltunk! szlogennel hívtuk fel magunkra a látogatók figyelmét, s ez kiváló beszélgetésindítónak bizonyult: a Pannónia név legtöbbjüknek ismerősen csengett, a limes jó hívószó számukra.
Idén két, az Európai Unió által támogatott kezdeményezést „vittünk” magunkkal. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal koordinációjában zajlik a Danube Limes UNESCO World Heritage projekt, amely a Közép-Európa program keretében valósul meg, és a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának Pannonia provincia programját. Előbbi a magyarországi limesszakasz, a Ripa Pannonica világörökségi nevezését készíti elő 2012-ig, utóbbi egy régészeti örökségturisztikai látogatóközpont megvalósítására vállalkozott.
Hazánkban a régészeti turizmus, mint olyan, még nem létezik, a kulturális turizmus is gyerekcipőben jár. Mindkét program fontos kezdeményezés, és végső soron mindkettő hozzájárul a régészeti bemutatóhelyek számának és színvonalának növeléséhez. Nagy szükség van erre, hiszen kulturált (megfelelő infrastruktúrával ellátott) látogatóközpontok és bemutatóhelyek hiányában nem fog tudni kifejlődni a kulturális turizmus ezen ága (sem). A paestumi vásáron a standoknál körbejárva szinte mindenhol elérhető egy úgynevezett régészeti itinerárium, amely az adott terület régészeti lelőhelyeit fűzi fel egy útvonalra. Ezzel a kis térképpel bátran el lehet indulni a lelőhelyek felfedezésére, minden szükséges információt tartalmaznak. Ilyen útvonalakra és hozzájuk kapcsolódó kiadványokra lenne szükség nálunk is, ebből én eddig csak egyetlenegy példát találtam, a Vaskori utak a Dunántúlon címmel, ez azonban egyszerre bejárhatatlan, ugyanis a helyszínei Százhalombatta, Szombathely–Sopron és Pécs.
Hogy ne csak állóképeket lássanak az érdeklődők, magunkkal vittünk egy filmet is, amely a Ripa Pannonica helyszíneit veszi sorra, amelyek közül ma még alig néhány látogatható, a többi további kutatásra és bemutatásra vár. A vásáron az ArcheoFilm szekcióban is tartanak filmvetítéseket: természetesen kizárólag régészeti témájúakat, amelyek bemutatására Amerikában például már külön tévécsatorna is létrejött.
Ám nemcsak filmek, hanem számítógépes játékok, háromdimenziós animációk is megtekinthetők és ki is próbálhatók az Archeovirtual szekcióban. A rekonstrukciós 3D bemutatók egy része tervezőprogram, másik része számítógépes játék – így próbálják a fiatalokat is bevonni a régészetbe.
Hogy a kezükkel is „láthassanak” az érdeklődők, néhány műtárgymásolat is várta őket, amelyek aquincumi ásatásokon előkerült leletekről készültek. Ez főleg a régészeket vonzza a standra, akik így összehasonlíthatják ezeket a saját leleteikkel; a nem szakmabeliek viszont főleg dekorációként szeretnék ezeket a tárgyainkat megvásárolni. A vásár egyik termében ugyanis van lehetőség beszerzésre is a kísérleti régészettel (archeologia sperimentale) foglalkozók standjainál: ott a helyszínen készülnek mécsesek, szobrok, de mozai-kok, freskók, textilek, sőt gyönyörű ékszerek is.
A vásár ideje alatt több teremben zajlott konferencia a régészet és a turizmus témakörében. Idén egy minikonferencia megtartására is lehetőségünk volt, amelyet november 19-én tartottunk a Régészet és a nagyközönség: a beruházásokhoz kötődő régészeti feltárások és társadalmi hasznuk címmel. Négy előadás hangzott el: elsőként Elda Omari (régész, Universitá di Padova) tartott beszámolót Albánia régészeti örökségének hasznosítása mint a terület társadalmi és kulturális fejlődésének forrása tematikával. Őt követte Irena Lazar professzor asszony (University of Primors-ka, Science and Research Centre, Institute for Me-di-ter-ranean Heritage, Koper), akinek intézete a szlovéniai San Simon település egy tengerparti római villájának területén kíván régészeti parkot létrehozni EU-támogatásból. Magyar részről Láng Orsolya (régész, BTM Aquincumi Múzeum) és jómagam beszéltünk a nagyberuházások kapcsán végzett feltárások eredményeinek kommunikációjáról, illetve a régészeti örökség megőrzése érdekében a törvényben előírtakon túl teljesítő beruházók, kivitelezők, támogatók elismerésének fontosságáról a múzeum, illetve a régészeti hatóság szemszögéből.
A paestumi találkozón a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával vettünk részt, amit ezúton is köszönünk!