Liget Budapest
Az első nemzetközi múzeumépítészeti Tervpályázat
MúzeumCafé 46.
Száz év óta először írtak ki hazánkban jelentős nemzetközi és hazai érdeklődéssel kísért építészeti tervpályázatot. A nyílt pályázat célja volt lehetőséget adni bármilyen nemzetiségű építésznek vagy építészirodának, hogy megmutassa, milyenek legyenek a jövő múzeumépületei a Városligetben. A 870 ezer euró összdíjazású versenyt 2014. február 27-én, az interneten keresztül hirdette meg a Szépművészeti Múzeum és a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. A beadási határidőig négyszázhetven pályamű érkezett, amelyet két fordulóban bírált el a hazai és nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri, és amelynek a végeredményét 2014 decemberében hirdették ki. A két időpont között izgalmas, hazánkban példa nélküli folyamatok zajlottak a háttérben, amelyek kulcsfontosságúak voltak a pályázatok sikerében.
A tervpályázat mint eszköz
A tervpályázat mint a tervező kiválasztásának eszköze nagyon régi eljárás. Olyan jelentős épületek, mint az Akropolisz, a firenzei dóm, a brit vagy a magyar Parlament tervezőit és terveit mind pályázatok útján választották ki. A tervpályázatok több ezer évesek, szabályozásukra mégis csak az 1800-as évek közepén került sor, Nagy Britanniában, illetve Németországban. A szabályozások nemzeti alapját ma már általában az egyes országok építészeti szervezetei által felügyelt kormányrendeletek adják. Ugyanakkor ezek sok esetben épülnek a nemzetközi gyakorlatban elfogadottnak tekintett, a Union Internationale des Architectes – Nemzetközi Építészek Szövetsége (UIA) által összeállított szabályozásra, amely a tervpályázatok alapvető működési rendjét, a titkosságot, a pályázók érdekeinek védelmét, a zsűri függetlenségét, illetve a verseny tisztaságát részletezi egy átfogó szabályrendszerbe foglalva, amelyet a hazai kiírók a tervpályázatok során szigorúan betartottak.
A Liget Budapest program tervpályázatai
A 2013-ban lezárult elhelyezési ötletpályázat díjazott pályaművei alapján határozta meg a projekt vezetése, hogy hova kerüljenek az új épületek a Városligetben. Így a hazai pályázó építészek és az ötletpályázat zsűrijében részt vevő szakmai szervezetek közös munkájának eredményeképpen határolták le a kiírandó nemzetközi tervpályázatok helyszíneit. Az elhelyezési ötletpályázattal párhuzamosan folyó programalkotási munkák során, amikor az egyes épületek funkcióit, helyiségeit, méretét és vízióját szövegesen megfogalmazták az adott intézmény és szakterület képviselőiből összeállított munkacsoportok, egyértelművé vált, hogy az épületekre több tervpályázatot kell kiírni. Az épületek összetettsége és az intézmények önálló identitása alapvetően indokolttá tette, hogy azokat az elhelyezési ötletpályázat keretén belül meghatározott helyszínekre, de más tervezőirodák tervezzék. Minél nehezebb és összetettebb a feladat, annál kevesebb irodának van lehetősége, hogy részt vegyen a pályázatokon, így a projekt vezetősége a jobb eredmény és a szélesebb körű részvétel biztosításának érdekében négy tervpályázatra osztotta a megvalósítandó létesítmények listáját. A négy tervpályázat öt épületet és hat intézményt (az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum közös épülete, Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza, FotóMúzeum Budapest, Magyar Építészeti Múzeum) fedett le.
A Liget Budapest program fontos eleme az új épületek megvalósítása mellett a park átfogó fejlesztése is. Erre vonatkozóan várhatóan 2015 közepén írnak majd ki egy tájépítészeti tervpályázatot, ezen a győztes pályázó feladata lesz, hogy működjön együtt az épületek tervezőivel, és tervezze meg átfogó módon a park tájépítészeti megoldásait. Az elhelyezési ötletpályázat, a nemzetközi építészeti tervpályázatok és a tájépítészeti tervpályázat együtt biztosítják a Liget Budapest program keretén belül létrejövő fejlesztés egységessége és az egyes elemek önállósága közötti optimális egyensúlyt. Ez a rendszer feladatot és lehetőséget teremt több építész-, tájépítész- és mérnökcsapatnak egyszerre, ugyanakkor megvalósításával a Liget Budapest program komplex, jól azonosítható élménnyé, branddé tud válni.
A Liget Budapest Nemzetközi Építészeti Terv-pályázata
Az elhelyezési ötletpályázat eredményeképpen meghatározott öt helyszínre négy tervpályázatot írtak ki. Az Ötvenhatos emlékműtől jobbra és balra álló épületek esetében, azok elhelyezkedése, kapu jellege miatt fontos volt, hogy egy kéz egy koncepció mentén tervezze őket, míg a Galéria és a Ludwig kiállításszervezési és gyűjteményi okokból egy épületbe kerül. A négy terv-pályázatnak a zsűrije, az elbírálási szempontrendszere és a szabályrendszere is azonos volt, így kapták együtt a Liget Budapest Nemzetközi Építészeti Tervpályázat elnevezést.
A fenti azonosságok mellett a négy pályázat folyamatirányítása is egyként történt, így az összképet a zsűri mindig szem előtt tudta tartani. A négy tervpályázatot, a Liget Budapest Nemzetközi Építészeti Tervpályázatot az UIA szabályrendszerével összhangban, a szervezet folyamatos felügyeletével bonyolították le.
A tervpályázat valódi nemzetközi jellegéből fakadóan (nagy létszámú résztvevő, nemzetközi zsűritagok, angol nyelv, UIA-felügyelet) szükség volt a vonatkozó szabályozások összehangolására. A pályázatért felelős projektcsapat és a Magyar Építész Kamara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tervpályázatokért felelős főosztályával közösen dolgozott ki több módosítást a magyar tervpályázati kormányrendelethez, amelyek a kissé elavult jogszabályt hozzáigazították a mai nemzetközi tervpályázati gyakorlathoz, az elektronikai és IT-lehetőségekhez, és összehangolták az UIA előírásaival.
A Városliget Zrt. projektcsapata a rendelethez kapcsolódó módosítási javaslatokat nemrégiben kiírt vagy befejezett nagy, nemzetközi tervpályázatok szabályrendszerének elemzését követően alakította ki. Ilyen volt például a helsinki városi könyvtárra kiírt pályázat, amelynek finn projektmenedzsere részletesen beszámolt nemcsak az általuk kialakított szabályrendszer kulcselemeiről, de az értékelés nehézségeiről is: a zsűrizés csaknem fél évet igénylő folyamatáról és a durván ötszáz pályamű kezelhetetlen terjedelméről is, ami megkövetelte egy több száz négyzetméteres raktár folyamatos, több hónapon keresztül tartó bérlését, ahol a beérkező pályaműveket tárolták és értékelték.
A hazai projektcsapat, tekintettel a várhatóan hasonlóan nagyszámú pályaműre, több új megoldást is kifejlesztett a pályázat kiírását megelőzően, amelyeknek használatával elkerülhetők a Finnországban tapasztalt problémák. Ezeket a megoldásokat és ötleteket egyetlen tervpályázati kezelőrendszerbe sűrítették össze, amely a teljes tervpályázat lebonyolításának legfontosabb eleme volt. Ez a számítógépes rendszer tette lehetővé a pályaművek többlépcsős kódolását az anonimitás biztosítása érdekében, a pályázókkal történő névtelen kapcsolattartást, a kérdés-válasz egyszerű, internetes felületen történő lebonyolítását, továbbá ezen a rendszeren keresztül értékelték a zsűritagok és a szakértők a beérkező pályaműveket, illetve ez a rendszer tette lehetségessé az egységes formátumú és tartalmú dokumentáció előállítását. A fentieken kívül a rendszer megkönnyítette a zsűriülések helyszínén a pályázatok bemutatását is, miközben megfelelt a hazai jogszabályoknak és a Union Internationale des Architectes – Nemzetközi Építészek Szövetsége előírásainak.
Sajnos a közbeszerzéssel kapcsolatos elektronikus beadásra vonatkozó hazai jogszabályi rendelkezések miatt nem volt lehetőség a pályázóktól kizárólag elektronikus úton, a tervpályázati honlapon történő feltöltéssel kérni a pályaműveket, így mind a négyszázhetven pályamű hagyományos postai úton jutott el a kiírókhoz. A kiírásban a nemzetközi tervpályázati gyakorlatnak megfelelően a pályaművekre beérkezési határidőt állapítottak meg feladási határidő helyett, ami feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a pályaművek beérkezése ne húzódjon el akár egy teljes hónapot.
A pályaművek beérkezését követően a tervpályázati rendszerben több mint harminc szakértő értékelte a pályaműveket, ezt követően pedig a zsűrinek több mint egy héten keresztül volt lehetősége az interneten keresztül, egyedi hozzáférési kódjukkal megtekinteni és véleményezni a beérkezett pályaműveket. Ez az előértékelés nagyban elősegítette, hogy a 470 pályamű első fordulós értékelése a beadástól számítva alig több mint egy hónapig tartson, ugyanakkor minden pályaművet részletesen áttekinthettek mind a szakértők, mind a zsűritagok.
Az első forduló zsűrizésének eredményeképpen a második fordulóra a zsűri általánosan megfogalmazott pontosításokat kért a tizenhét továbbjutó pályázótól az értékelési szempontokkal összhangban, azért, hogy a pályaművek a megfelelő irányba fejlődjenek tovább.
A két forduló értékelési szempontok tekintetében nem különbözött egymástól, mindkét fordulóban ugyanazt a szempontrendszert alkalmazta a zsűri. Az épületek építészeti megjelenése csupán egy volt az öt szempontcsoport közül. Ugyanilyen súllyal vették figyelembe a városképi illeszkedést, a fenntartható megoldások alkalmazását, a költségeket (megvalósítás és üzemeltetés), illetve a múzeumi működést. Ez utóbbit a tervpályázaton részt vevő intézmények vezetői mellett a projektcsapattal dolgozó nemzetközi múzeumfejlesztési tanácsadó, a Lordculture szakemberei is értékelték.
A második fordulóra beérkezett tizenhét pályaművet az első fordulóhoz hasonló metódussal értékelte a zsűri. A tizenhét pályamű közül a győzteseket a két napig tartó zsűriülésen választotta ki a bizottság, miután meghallgatta a szakértők prezentációit. A zsűri döntése alapján elmondható, hogy amellett, hogy magyar siker is született (a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum épületeire kiírt pályázatot a Közti Zrt. nyerte), a győztes pályaművek nemzetközi elismerésnek is örvendenek, különösen a Sou Fujimoto által a Magyar Zene Házára benyújtott terv.
Az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum pályázata
A Liget Budapest Nemzetközi Építészeti Tervpályázaton kiírt négy pályázat közül egy, az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum pályázata esetében az elsőfordulós értékelés során a zsűri egyöntetűen úgy találta, hogy a benyújtott pályaművek között nincs megvalósításra alkalmas terv. Ezért a bizottság a zárójelentésben új pályázat kiírását javasolta a kiírók számára.
Az összetett funkció és a különleges helyszín együtt eredményezhette azt, hogy nyílt eljárásban nem sikerült megtalálni a megfelelő javaslatot az új épületre vonatkozóan, amely kétséget kizáróan a Liget Budapest program legjelentősebb épülete lesz. A nyílt pályázatoknak, rengeteg előnyük mellett, megvan az a hátrányuk, hogy a legnagyobb építészirodák ritkán indulnak rajtuk. A világ leghíresebb építészirodái, ahol a legjobb megbízások közül válogathatnak az építészek, általában csak kis kockázatvállalással, meghívásos pályázatokon vesznek részt, amelyeken a győzelem esélye jóval nagyobb. Az eredménytelen nyílt pályázat, ami lehetővé tette mindenki számára, hogy jó megoldást adjon a feltett kérdésre, a helyes első lépés volt, amelyből egyenesen következik a meghívásos eljárás. Az új eljárás kiírója, a Városliget Zrt. – a zsűri támogatásával – nyolc világhírű építészirodát és két jelentős hazai tervezőcsapatot keresett meg, hogy meghívja őket a tervpályázati eljárásba. A megkeresett tíz iroda közül nyolc elvállalta a felkérést a nemzetközi szinten alacsony díjazás ellenére, ami egyértelműen jelzi, hogy a feladat felkeltette a világ vezető építészeinek figyelmét. Így hosszú ideje először elmondhatjuk, hogy a világ és Magyarország legjobb építészei versengenek egy hazai, ikonikus épület tervezéséért. A meghívásos pályázaton tizenegy irodának van lehetősége részt venni. A meghívott nyolc építészcsapaton túl három további helyre egy objektív rangsorolás alapján kerültek pályázók, olyan szempontok alapján, mint a vonatkozó referenciák mérete vagy a pályázó szakembergárdája. A pályaműveket márciusban adták be, és a zsűri értékelését követően április 14-én hirdettek eredményt.
További lépések
A tervpályázatokat és a tervezők szerződtetését követően 2015-ben a Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes tervezése zajlik majd. A negyedik negyedévben benyújtják az építési engedélyeket, és 2016 első félévében lezajlik a kiviteli tervezés és a kivitelező kiválasztása. Ezt követően az épületek kivitelezése a jelenlegi tervek szerint 2016-tól 2018 tavaszáig tart majd.
A tájépítészeti pályázatot az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum pályázatának lezárultát követően írja ki a Városliget Zrt., így még idén végleges lesz a folyamatos civil egyeztetések eredményeképpen a közparki funkciók, a zöldfelületek fejlesztésének terve, valamint a teljes Városliget mint közpark programja is. A program, majd a pályázat és a zöldfelületi rekonstrukció épületekkel összehangolt megvalósítása biztosítja, hogy 2018-ban egy a budapesti, hazai és európai igényeket is több szinten, magas minőségben kielégítő, összetett beruházás végére tudjunk pontot tenni.