A múzeumok „arcai”
Ma már nem csak kiállításokat őriz a teremőr
MúzeumCafé 44.
A kiállítótér egyik sarkába állított széken szundikáló, kötögető vagy rejtvényt fejtő teremőrök ideje lejárt! – mondja a MúzeumCafé megkeresésére Bognár Anikó, a kecskeméti Cifrapalota Kiállítóhely vezetője. A teremőr ma már sokkal inkább a múzeum „arca”, akinek az a feladata, hogy a látogató számára a „múzeumélmény” pozitív tartalmat kapjon – teszi hozzá a szakember. Emiatt Kecskeméten ma zömmel negyven év alattiak dolgoznak teremőrként, de már más múzeumokban sem elsősorban a korábban pedig annyira jellemző nyugdíjas hölgyek fogadnak bennünket. A fiatalítást a legtöbb helyen a nyugdíjasokat a munkabér vagy a nyugdíj közötti választás elé állító, 2013. július 1-jén hatályba lépett kormányrendelet kényszerítette ki. Így volt ez a szekszárdi Wosinsky Mór megyei hatókörű múzeumban is, amikor a rendelet után meghirdették tizenkét teremőri státusukat. A legtöbb helyen minimálbért fizetnek a teremőröknek, ám ezért egyre többet követelnek. Kecskeméten például alapkövetelmény, hogy fogadni tudják a vendéget idegen nyelven is. De egy-két angol mondatot – legalábbis elvben – mindenhol megkövetelnek a mai teremőröktől.
A legtöbb helyen arról számolnak be, hogy alapkövetelmény a középfokú végzettség. De alig találunk nagyobb múzeumot, ahol ne közölnék, hogy diplomás teremőrük is van. A Szépművészeti Múzeumban teremőri feladatot ellátók huszonöt százalékának felsőfokú állami iskolai végzettsége van, ötven százalékuk valamilyen idegennyelv-vizsgával rendelkezik. A teljes állomány ismeri a munkájukhoz szükséges kifejezéseket angolul – közölte az intézmény. Felvételük során a munkáltató vizsgálja az általános műveltséget, az iskolai végzettséget, a nyelvtudást. A Szegedi Móra Ferenc Múzeum illetékese elmondja: náluk az érettségi a belépő. Alapkövetelmény a jó kapcsolatteremtő képesség, a vendégekkel szemben tanúsított udvarias magatartás, az új kiállításokhoz, programokhoz való állandó alkalmazkodás és a nyitottság. A múzeum vezetése arra is törekszik, hogy a legtehetségesebb, legambiciózusabb, diplomával is rendelkező teremőrök előtt biztosítsa a jövőben a szakalkalmazottak közé való feljutást is.
A teremőröknek a legtöbb helyen nem csupán teremőrzés a munkájuk: „Minden teremőrünk több feladatot teljesít – mondja Bognár Anikó –, például pénztáros vagy tárlatvezető is, vagy éppen a kiállítás kivitelezésében működik közre.” Más múzeumok is hasonlókról számolnak be. Medgyesi Konstantintól, a Móra Ferenc Múzeum kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, hogy a felvételnél figyelnek arra, hogy olyanokat alkalmazzanak, akik tárlatvezetésre vagy a pénztári feladatok betöltésére is alkalmasak lehetnek. De a látogatószámtól függően apróbb operatív feladatokat is rájuk bíznak: jelen vannak rendezvényeken, terembérletek alkalmával. Figyelik a kiállítások életét, építő kritikával segítik a múzeum közművelődési munkáját.
Mindehhez természetesen képzésekre is szükség van. A szegedi múzeumban például havonta tartanak megbeszéléseket a teremőrök számára, ahol a rendszeresen felmerülő problémákra közösen keresnek megoldásokat. Negyedéves tervükben szerepel szakmai kirándulás megszervezése, ahol más kiállításokat is megtekinthetnek. De tervezik kommunikációs tréning bevezetését is a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben. A Szépművészetiben a munka- és balesetvédelmi oktatás mellett a múzeum szakemberei megismertetik a teremőrökkel a nekik szóló utasításokban rögzített feladatokat, kommunikációs és nyelvi oktatást, valamint tréninget tartanak a számukra. Az oktatás része a múzeum állandó és időszaki kiállításainak, azok helyszíneinek a bemutatása speciális tárlatvezetéssel. Az oktatást és a tréninget követően a már hosszú ideje szolgálatot ellátó, úgynevezett mentorok mellé beosztva a gyakorlatban ismerik meg feladataikat a fiatalabbak.
A legtöbb helyen a teremőrök közalkalmazotti státusban vannak. Ennek legfőbb okát Ódor János Gábor, a Wosinsky Mór megyei hatókörű múzeum vezetője azzal indokolja, hogy az alacsony bért valamennyire kompenzálja a biztosnak tűnő munkahely. Emellett közalkalmazotti munkaviszony a bizalmat, a megbízhatóságot is kiemeli. Más a helyzet azonban a budapesti Szépművészeti Múzeum esetében: itt csupán három „veterán” teremőr van közalkalmazotti állásban, a többiek mind egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazásában állnak. A múzeum ezt a rugalmasabb struktúrát az időszaki kiállítások változó teremőrzési igényeivel magyarázza. Az egri Vármúzeumban az Agria Humán Közhasznú Nonprofit Kft. alkalmazottai dolgoznak teremőrként, pénztárosként, jegyellenőrként, takarítóként és parkőrként. Forgó Emese közönségforgalom-irányító érdeklődésünkre elmondta: van arra lehetőség, hogy állandó munkavállalót küldjenek az adott területekre, aki az általa megismert kiállítást, pénztárgépet stb. már jól ismeri, és kezelni is tudja. Az orosházi Szántó Kovács János Múzeumban teremőrre nem jut a bérkeretből, így ezt a munkát a muzeológusok, illetve a múzeumpedagógus látja el – mondja Rózsa Zoltán igazgató. Igaz, nálunk nincs állandó teremőrzés, ha látogató jön, akkor vezetéssel mutatják meg a múzeumot. Az egyetlen segítséget a közcélú foglalkoztatottak jelentik az ilyen helyzetben lévő múzeumok számára. Őket igyekeznek kiképezni tárlatvezetésre is – mondja az igazgató. „Ha az idejük kitelik, akkor addig várunk, hogy a jogszabályok szerint újra felvehessük őket, addig mi vezetünk, mi takarítunk, mi nyírjuk a füvet…” Gondolkodnak abban is, hogy a nyugdíjas pedagógusok egyesületével szorosabbra fogják az együttműködést, és önkéntes alapon bevonják őket a múzeumi munkába.
Más múzeumok is beszámoltak arról, hogy inkább a kiszolgálószemélyzettől, így a terem-őröktől válnak meg, ha anyagi helyzetük miatt radikális leépítésre kényszerülnek. Legutóbb éppen lapunk online blogja adott hírt arról, hogy ezúttal a szentendrei múzeumok kerültek válsághelyzetbe. Az év utolsó negyedévére mintegy ötvenmillió forint hiányzott a Ferenczy Múzeum költségvetéséből, és miután az Emberi Erőforrások Minisztériumától nem érkezett meg a várt támogatás, Kálnoki-Gyöngyössy Márton múzeumigazgató szükségállapotot vezetett be: a szeptember 30-ával lejáró huszonnégy teremőri munkaszerződést nem hosszabbította meg, a hiányzó munkaerőt pedig a múzeum többi munkatársával pótolta, akik – vele együtt – októbertől az év végéig havonta hét napon át látják el ezt a feladatot. Emellett több kismúzeumot a késő őszi és téli hónapokra bezártak. A múzeumigazgató elmondta, hogy a dologi és személyi kiadások csökkentésével gyakorlatilag egy komolyabb, mintegy tizenöt főt érintő létszámcsökkentést próbál elkerülni.
A megszorítások miatt 2011-ben a Magyar Nemzeti Múzeum is arra kényszerült, hogy szakalkalmazottai helyett inkább a teremőröket építse le, így átmenetileg a muzeológusok látták el ezt a munkát is. A sajtóosztály tájékoztatása szerint ez ma már nem gyakorlat. A múzeum ugyanakkor nem árulta el, kik dolgoznak és milyen státusban ebben a munkakörben. Azt közölte, hogy a szó eredeti értelmében már nem alkalmaznak teremőröket, helyettük teremfelügyelet működik, vagyis a felügyelő munkatárs egy egész teremsoron szabadon mozog. Feladata elsősorban a látogatók segítése, irányítása, ellenőrzése, valamint szükség esetén, az őrség jelzése alapján az azonnali intézkedés. Általános feladatuk ellenőrizni a belépőjegy és a fotójegy meglétét, vakuval történő fotózás esetén figyelmeztetni a látogatót, megakadályozni a műtárgykörnyezetben nem engedélyezett magatartást. Ezalatt magát a teremőrzést, azaz a szabadon elérhető tárgyak védelmét a legkorszerűbbnek nevezhető, kamerás biztonságtechnikai eszközök biztosítják. A kiépített új technikai rendszer kameráinak képeit a fegyveres biztonsági őrség központjában található képernyőkön folyamatosan figyelik. Az ügyeletesek a rendszer jelzései alapján azonnal el tudják dönteni, hogy milyen probléma merült fel, vagy milyen cselekmény történt az adott helyszínen, és annak megfelelő súllyal tudnak intézkedni.