Farmer és Gazdálkodj okosan!
MúzeumCafé 38.
Hammer Ferenc kötete szórakoztató. Nemcsak azért, mert a könyv tartalmának erős hátteret ad a MaDok-füzetek játékos képi világa. És még csak azért sem, mert nosztalgikus érzések hajtják az olvasót, hogy elmerüljön a Kádár-kor mindennapi kultúrájában a farmerviseleten, a táblás játékon, a kamionosok transzferszerepén és az éjszakai élet különböző dimenzióin keresztül. A kötetben olvasható négy tanulmányt leginkább azért érezzük könnyednek, mert a szerző képes három lépés távolságot tartani a korral, amelyben felnőtt. Hammer látszólag hideg elemző, miközben az elemzés tárgya a legtöbb, különösen a negyven feletti olvasóban különböző hőfokú érzelmeket vált ki. A szöveg nem száraz, akadémikus analízis, hanem élő konstrukció: a szerző az elmúlt harminc év társadalomtudományos diskurzusainak módszertani eredményeivel felvértezve dolgoz fel nagyon is szubjektív történeteket. A tét: sikerül-e mindebből következetes, alapos, átfogó következtetéseket levonni, a mindennapi élet szerkezeteit, rutinjait, normáit vizsgálva a hatalomgyakorlás logikáját bemutatni. Hogy a sokszor elfogult elbeszélők nehogy kelepcébe csalják az olvasót, a vendégszövegek, idézetek, lábjegyzetek a szövegtörzstől vizuálisan jól elkülönülnek, azaz az olvasó minden segítséget megkap, hogy egy több szólamban elmondott történetet egységében és alkotó-elemenként is értelmezhesse.
Az első, A farmerviselet alakváltozásai a szocialista Magyarországon című tanulmány empirikus kutatáson alapul: Hammer száznegyven egyéni történet alapján rajzolja fel a Kádár-rendszer fogyasztáspolitikájának változásait. Bármennyire egyediek is az első farmernadrágról szóló történetek, mégis nagyon hasonlók: a családdal, a társadalmi normákkal, az államhatalommal szembeni individuális törekvés szimbólumai. A Táblás játékok és más elképzelt valóságok az 1950–70-es években Magyarországon című tanulmányban a Gazdálkodj okosan! vagy a hasonló játékokon keresztül a kultúrpolitika, a propaganda működési mechanizmusát, az elvárt fogyasztási normák alakzatait érthetjük meg jobban. A fiatalabbak számára minden bizonnyal a kötet harmadik fejezete a legmeglepőbb, amely Benzinszagú Szindbád – a kamionos mint népi hős a szocializmusban címen egy mára teljesen más megítélésű foglalkozási csoport akkori történetét vizsgálja. A kamionos mint liminális figura jelenik meg, aki országhatárok és eltérő fogyasztói szokásokkal rendelkező kultúrák között szállít javakat, közvetít értékeket, vállal fel konfliktusokat. Az utolsó, Az éjszakai élet mint populáris nyilvánosság a szocializmusban című fejezet ugyancsak a határzónákba vezeti az olvasót: a Rákosi- és a Kádár-rendszer privát, félprivát és nyilvános szórakozóhelyein keresztül sajátos montázst kapunk az egyén és a társadalom kapcsolatáról.
Hammer Ferenc: …nem kellett élt vasalni a farmerbe.
Mindennapi élet a szocializmusban
Tanulmányok (MaDok-füzetek 8.)
Budapest, Néprajzi Múzeum, 2013