AZ ELŐRENYILAZÁS MŰVÉSZETE

MúzeumCafé 62.

szerző: Horváth Judit

designmúzeum, iparművészeti múzeum

Az Iparművészeti Múzeum Kortárs dizájn főosztálya 2015 májusában alakult azzal a céllal, hogy az intézmény újra betöltse az alapításakor vállalt szerepét, hogy korának craft- és dizájncentruma legyen. Célunk volt továbbá, hogy felépüljön egy kortárs dizájn gyűjtemény, amely visszamenőlegesen is megpróbál egy sok évtizedes hiányt pótolni, hisz a múzeum nyitásakor jól működő koncepciózus kortárs gyűjtés az 1920-as évektől leállt (Horváth, 90.). 1972-től 1995-ig létezett egy Modern osztály egy nehezen körvonalazható, vegyes gyűjteménnyel (Lovag, 2001, 29–30.), amelynek sorsa meglehetősen hányatottan alakult, majd 1992 után megszűnt. A múzeum akkori régész-történész vezetője bizonyára fontosabbnak érezte a régebbi korok tárgyainak méltóbb körülményrendszert teremteni, mintsem egy gyűjteményezési koncepció nélkül bekerült kortárs tárgyegyüttest a gyűjteményben tartani, noha a múzeum alapfeladata, hogy az iparművészet és dizájn élő szereplőivel intenzív kapcsolata legyen.

¶ A Kortárs dizájn osztály megalakulása egy olyan szemlélet visszatérését jelenti, ami csaknem száz évvel ezelőtt elveszett: hogy a múzeum ne csak archiváló szerepet töltsön be, de intenzív kapcsolatban legyen a kortárs dizájn társintézményeivel, tervezőivel, alkotóival, gyűjtőivel. Elindítója, generátora legyen folyamatoknak, ne csak passzív megfigyelője. Minden hiányosság ellenére a magyar dizájn múzeum magja már most is megtalálható a múzeum gyűjteményében, és jelenleg folyik a teljes gyűjteményi anyag ilyen szempontú felmérése.

 

 

Élmény- és érdekalapú együttműködések

 

¶ Az innovatív társadalmakban a kortárs művészetek az iskolai oktatás szerves részét képezik. Természetes tehát, hogy
a gyerekeket élő alkotók művein keresztül ismertetjük meg
a művészetekkel. A múzeumok termeiben a progresszív művészek munkái előtt hasaló gyerekcsapatok e helyeken élénken vitatkoznak egy-egy mű előtt. A kortárs a nyelvükön beszél az őket körülvevő világról.

¶ A posztkommunista országokban a művészeti oktatás legföljebb az avantgárdig jut el. A különféle művészetekről olyan történeti műveken keresztül szereznek csak benyomást a diá-
kok, amiknek kevés közük van az általuk használt nyelvhez. A kortárs össztársadalmi szinten a legtöbb ember számára olyan művészeti alkotások halmazát jelenti, amivel nem tud mit kezdeni, mert nem tudja hová kötni. Noha a kortárs művészeteknél nem reflektál semmi erősebben arra a korszakra, amelyben élünk, nem generál semmi jobban releváns kérdésfeltevéseket. A kreatív, innovatív gondolkodást a kortárs művészet segíti a leghatékonyabban. „A tömegkultúra tárgydömpingje (…) a kortárs kultúrával foglalkozó intézmények és kutatók számára más viszonyrendszer kialakítását, új jelentés és jelentéstulajdonítási mechanizmus kidolgozását tette szükségessé” (Frazon, 2011, 218.). A posztszovjet országokra jellemző poroszos, egyoldalú tudásközvetítő iskolarendszer nem a kreatív problémamegoldást támogatja, hanem a bevált sémák elsajátításának használatát, noha lehet, hogy ezeknek a paneleknek egy része már rég érvényét veszítette. Az oktatási rendszer megváltoztatása helyett gyorsabb megoldásnak tűnhet, ha a múzeumok biztosítják a kreatív gondolkodásra nevelés terepét. Egy-egy művön, kiállításon keresztül számos eszköz áll rendelkezésre, hogy játékba hívjuk a látogatót. A sikeres európai és amerikai múzeumokban a kortárs művészet hozza helyzetbe, aktualizálja a történeti gyűjtemény darabjait is. Olyan relációkat teremt, melyek kérdéseket, majd különféle diskurzusokat generálnak: „kortárs művészettel foglalkozó intézmények és kurátorok nem csak regisztrálják a művészeti tendenciákat, de a kultúra aktív létrehozói” (Szoboszlai, 2013).

 

 

Merre tart a múzeum?

 

Múlt Jelen
szentély interaktív tér
autoritás partnerség
tudást közvetít a kollaboratív tanulást támogatja
statikus kiállítások flexibilis környezet
információt közvetít, visszacsatolást nem vár kérdez, kérdéseket generál,
a felhasználó véleménye befolyásolja a múzeum működését
programokat mutat be bővíti a tanulási eszköztárat, fórumokat szervez
korlátozott számú üzenetet és jelentést feltételez megsokszorozza az üzeneteket
és a jelentéseket

 

       (Black, 2012, 86.)

 

 

A kortárs dizájn mint generátor

 

¶ A dizájn hidat képezhet a kortárs művészet iránti nyitottság kialakításához, hisz jelen van a mindennapjainkban, hétköznapi élettereinkben, megoldást nyújt különféle problémáinkra. A dizájnon keresztül lehet leginkább a kortárssal szembeni fenntartásokat felszámolni, hisz míg a szépművészetek esetében kortárs alkotásokkal az emberek többsége pusztán múzeumokban, galériákban találkozhat (ha éppen felkeresi azokat), addig a dizájn mindannak összessége, ami körülvesz minket (Marcus, 2002), szűkebb és tágabb környezetünk. Magába foglalja a kultúrát, a tudást és az értékeket (Maroevic, 1998). A gyűjtemény gyűjtőköre kiterjed az egyedi, kézműves terméktől a manufaktúrában előállított terméken és a sorozatgyártott darabokon át a múzeumi gyűjtemény bemutatásának különféle módjaiig. Egy gondolkodási folyamat, ezért tartjuk fontosnak, hogy a múzeum is generátora legyen dizájnfolyamatoknak, hogy aztán a tervezéstől a megszületésig végigkövethessük, archiválhassuk és közzétehessük egy-egy új forma megszületésének útját.

 

 

Időzítés

 

¶ A Kortárs dizájn osztály megalapítása az Iparművészeti Mú­-
zeum nagyrekonstrukciójának megkezdése előtt egyértelmű elköteleződés a kortárs kultúra mellett, és utalás arra, hogy a múzeum megújulási folyamatának része a budapesti dizájnmúzeum felépítése, mely a rekonstrukció éveit követően nyitja meg kapuit a látogatók előtt a Lechner-épületet befejező új szárnyban. A következő évek ennek tartalmi előkészítésével telnek.

 

 

Program

 

¶ Elsődleges feladatunk, hogy jól működő rendszereket állítsunk fel, amik hosszú távon is működtethetők és fenntarthatók lesznek. Az osztály programját sorozatokon keresztül szándékozunk megvalósítani, ennek előnye a tervezhetőség és a kiszámíthatóság. Egy sorozat mindig jó referencia ahhoz, hogy támogatókat találjunk az intézmény programjához. A rendszerszerű működéshez külső szereplők is könnyebben tudnak csatlakozni. Tervezünk közösségimédia-felületeinken gyűjtési kampányokat (a MaDok-program sikere is bizonyítja, hogy ez egy járható útja a gyűjteményezésnek), mozgóképes sorozatokat, amelyek a gyűjteményezési és kiállítási programunkhoz szorosan illeszkednek és természetesen kiállítássorozatokat is.

Gyűjteményezési koncepció

 

¶ Célunk egy a 20–21. századi dizájn, art és craft ágazatait reprezentáló gyűjtemény felépítése. Az egyes darabok kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy:

∙ miként illeszkednek a meglévő kortárs gyűjteménybe, valamint milyen kontextusok képzelhetők el a múzeum egyéb gyűjteményi anyagaival

∙ a kiválasztott darab kiállításra alkalmas-e vagy a tanulmányi gyűjtemény részét képezheti majd

∙ milyen állapotban van a tárgy, igényel-e felújítást, restau-
rálást

∙ mekkora a raktárigénye

∙ mennyire dokumentált, készíthető-e belőle másolat, illetve a szerzői jogai mennyire korlátozottak.

∙ mennyire követhető a tárgy provenienciája (Lee, 2009, 131.)

∙ mennyire képezhet cserealapot más hasonló múzeumok gyűjteményeivel

 

A tárgyak többféle módon kerülhetnek a gyűjteménybe:

∙ vásárlással

∙ ajándékozás útján

∙ a tervezővel való teljes munkafolyamatot végigkövető és menedzselő együttműködés során

∙ csere útján

∙ öröklés útján

∙ más muzeális jellegű intézménytől átadás útján

∙ saját előállítás vagy saját célú előállíttatás útján (lásd 2001. évi LXIV. törvény 37/B. §)

 

¶ A gyűjtési stratégia kialakításánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a MaDok-program1 eddigi tapasztalatait sem. Feladatunknak tekintjük, hogy a rendszerváltás előtti „keleti blokk” jellegzetes tárgyait begyűjtsük, hiszen ezen időszakból szinte alig található tárgy a gyűjteményünkben. Ezzel kapcsolatban tárgyalásban vagyunk a posztkommunista országok dizájnmúzeumaival is, amelyekkel cserék útján tudjuk gazdagítani a gyűjteményt.

¶ Fontosnak tartjuk a kritikai dizájn megjelenítését is a gyűjteményben, ami az aktuális gyakorlatot folyamatosan felülírja, de legalábbis újraértelmezi (Russel, 2016). Nem maradhat ki a gyűjteményből a fogyatékossággal élő emberek társadalmi inklúzióját segítő formatervezés sem, ez az utóbbi években felívelő szakaszát éli, amellett hogy a társadalmi érzékenyítés szempontjából is fontos, hogy bemutassuk.

¶ Következő kiállítássorozatunkkal olyan tervezői folyamatokat kívánunk elindítani, amiket a teljes múzeumi gyűjtemény egyes darabjai ihletnek, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy bemutassunk kortárs tervezőket, miközben pozicio-
náljuk meglévő értékeinket is, ennek folyományaként a digitális tartalmak mellett kiállítási anyagok készülnek, egyben gyarapszik a gyűjtemény.

¶ Egy kortárs gyűjtemény munkatársainak sokkal rövidebb reakcióidővel kell dolgozniuk, mint a történeti gyűjteményekben dolgozóknak. A gyors reagálású gyűjtés (rapid response collecting), különösen a dizájnmúzeumokat illetően, mára önálló fogalom a muzeológiában (Millard, 2017).

 

 

Networking

 

¶ A kortárs design gyűjteménybe már három olyan tárgy is bekerült, melynek tervezői és kivitelezői középiskolás diákok.
Ennek üzenetértéke sokrétű, de elsődlegesen az, hogy az innováció és a dizájn nem ismer életkori határokat. Művészeti és tudományegyetemekkel tárgyalunk egy gyakornoki rendszer kialakításáról, ami a kölcsönösség elvén alapul.

¶ A nemzetközi társintézmények működésének ismerete elengedhetetlen akkor, amikor egy világszínvonalú intézmény újraalapításán dolgozunk. Adaptálnunk kell a jó példákat. Ehhez valódi kíváncsiságon alapuló elhivatottságra van szükség. A korábbi években Európa és az Egyesült Államok több tucatnyi társintézményét kerestem fel és tanulmányoztam szakmai szempontok szerint, ezekben volt alkalmam gyűjtési stratégiáról, múzeumtechnológiai megoldásokról, interaktív kiállítási eszközökről közvetlenül is tapasztalatot szerezni.2 A következő években a közép-európai kapcsolatrendszer megerősítése az elsődleges feladatunk, ennek első lépésein már túl vagyunk.

 

 

Az idei év fő tevékenységei:

 

¶ 2017-ben a Kortárs dizájn főosztály gyakornokok segítségével megmentette a pusztulástól az 1989-től 2015-ig működő VAM Design Center több ezer darabot számláló irat- és katalógusgyűjteményét. Az anyag szakmai feldolgozása gyakornokok bevonásával hamarosan befejeződik, és kutathatóvá válik.

¶ A bezárás előtt, júniusban a múzeum coworking programja keretében a kortárs osztály egy pop-up kiállítással fogalmazott meg néhány alaptézist a megújuló múzeum kapcsán, ahol egy szimbolikus aktussal, Vessük el a kortárs design magjait! szlogennel egy csíráztató akció keretében jelenítettük meg a majdani múzeumi LAB-et (a résztvevők elvetették a magokat, majd néhány nap elteltével visszatértek elfogyasztani a kikelt csírákat).

¶ Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépülete rekonstrukció miatt 2017 szeptemberétől évekre bezárt, de a Ráth György Múzeumban és a Nagytétényi Kastélyban továbbra is rendezünk kiállításokat. A múzeumi osztályok munkatársai számára óriási esély, hogy egy legföljebb százévente előforduló megújulási folyamatnak lehetnek részesei. A felelősség is ehhez fogható: rajtunk múlik, hogy az újranyitásra a megújult épületbe méltó tartalom kerüljön.

Jegyzetek

[1] 2003-ban a Néprajzi Múzeum kezdeményezésére a kortárs tárgyi világ megőrzésérére és a jelenkor múzeumi dokumentációjára irányuló program, amelynek célja különböző intézmények, kutatások közötti kapcsolat megteremtése és egy információs rendszeren keresztül hozzáférhetővé tétele.

[2] Amszterdam: Van Gogh Museum, Rijksmuseum, Stedelijk Museum, NEMO Sience Museum, Barcelona: Museu del Disseny de Barcelona, MACBA, Gaudí-emlékhelyek, Basel: Kunsthalle Basel, Bécs: MAK, Designforum, Kunsthalle, Kunstforum, Museum of Modern Art, Leopold Museum, Museum für Zeitgenössisches Kunst, Belvedere, Kunsthistorisches Museum, Haus der Secession, Brno: Moravska Galerie, Edinburgh: School of Design, The Scottish National Gallery
of Modern Art, Eindhoven: DAF Museum, Van Abbe Museum, Firenze: Palazzo Strozzi, Palazzo Pitti, Glasgow: Kelvingrove Art Gallery & Museum, Riverside Museum, The Lighthouse, The Willow Tea House by Mackintosh, The Glasgow School of Art, Glasgow Sience Center, Jeruzsálem: The Israel Museum, Yad Vashem: World Holocaust Center, Liverpool: TATE Liverpool, The Museum of Liverpool, Street Lighting Museum, London: Design Museum, Victoria & Albert Museum, Tate Modern, British Museum, The Summerset House, Saatchi Gallery, Madrid: Museo Nacional de Artes Decorativas, Museo del Prado, Museo Reina Sofía, Thyssen-Bornemisza Museum, Real Academia de Bellas Artes de San Fernando, Museo ABC de Dibujo e Ilustración, Tabacalera, Azotea Circulo Bellas Artes, Manchester: Manchester Craft and Design Centre, Manchester Museum, Manchester Art Gallery, Centre for Chinese Contemporary Art, The Whitworth, The Lowry, Milánó: La Triennale, Museo Del ’900, Museo Del Design 1880–1980, MUDEC – Museo delle Culture, New York: Cooper Hewitt Museum, MAD, Brooklyn Museum, Guggenheim Museum, Metropolitan Museum of Art, The Met Breuer, Museum of Natural History, The Morgan Library & Museum, The New School, The Jewish Museum, Neue Galerie, Bard Graduate Center, MOMA, MoMA PS1, National September 11 Memorial & Museum, New Museum, Museum of the Moving Image, Whitney Museum of American Art, Museum of American Finance, Elizabeth Dee Gallery, Pavel Zoubok Gallery, Nizza: MAMAC, Chagall Museum, Matisse Museum, Párizs: Musée des Arts Décoratifs, Louvre, Musée du quai Branly, Centre Pompidou, Grand Palais, Musée du Montparnasse, Musée d’Orsay, Porto: Museu Nacional de Soares dos Reis, Museu de Arte Contemporânea de Serralves, Casa de Serralves, Centro Português de Fotografia, Pozsony: Danubiana Meulensteen Art Museum, Prága: Museum of Decorative Arts in Prague, Róma: MAXXI, Musei Capitolini, Palazzo Barberini, Musei Vaticani, Szarajevó: Galerija 11/07/95, Szófia: National Archaeological Museum, Tel-Aviv: Design Museum Holon, Tel–Aviv Museum of Art, Toledo: Museo del Greco, Sinagoga del Tránsito, Weil am Rhein: Vitra Design Museum, Fondation Beyeler.