Szent Erzsébet Jubileumi Év
MúzeumCafé 2.
Idén ünnepeltük Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját. A magyar Katolikus Püspöki Kar a 2006. november 19-től 2007. november 19-ig terjedő időszakot ebből az alkalomból Szent Erzsébet Évvé nyilvánította. A Jubileumi Év nyitó eseménye a Szent István Bazilikában Erdő Péter bíboros-érsek vezetésével a Kárpát-medence magyar püspökei által celebrált szentmise volt, valamint a Szent Erzsébet Rózsája-díj átadása és Liszt Ferenc Szent Erzsébet oratóriumának bemutatója a Művészetek Palotájában. Az év zárására Sárospatakon került sor november 18-án, ünnepi szentmise keretében.
2007 pünkösdjén a Magyar Posta jubileumi bélyegpárt, november 15-én a Magyar Nemzeti Bank 5000 forintos, ezüst Szent Erzsébet emlékérmet bocsátott ki. Számos kiadvánnyal gazdagodott a jubileumi évben a Szent Erzsébet bibliográfia. Multimédiás, Szent Erzsébet életét ismertető dokumentumfilm, ötnyelvű CD-ROM és DVD is forgalomba került.
Sárospatak, – ahogyan Laskai Osvát ferences tartományfőnök 1497-ben kiadott beszédében írja – Szent Erzsébet szülőhelye, megkülönböztetett módon emlékezett a magyar királylányra. Az immár másfél évtizede megtartott Szent Erzsébet Ünnep pünkösd mindkét napján színes programokkal, a szent életét megelevenítő kosztümös, történelmi felvonulással, a középkori élet mindennapjait bemutató vásári forgataggal várta az érdeklődőket. Egész évben kiemelt figyelmet kaptak a város életében az Erzsébethez kapcsolódó megemlékezések, amelyek szinte minden generációt érintettek: rajzpályázatokat hirdettek meg óvodásoknak, általános- és középiskolásoknak, s a kárpát-medencei magyar középiskolások kétfordulós tanulmányi versenye, hasonlóan az országos amatőr színjátszó csoportok versenyéhez és találkozójához – mindkettőnek Szent Erzsébet élete volt a témája – szintén Sárospatakon zajlott.
Az egyházi rendezvények mellett több kiállítás mutatta be Patakon Erzsébet életét, személyiségét, tiszteletét. Szent Erzsébet alakja zászlókon is megjelent, a kiállított darabok patchwork-technikával készültek. A Kis Áron Magyar Játékkészítő Társaság és a Szent Erzsébet Iroda közösen kiírt babapályázatának anyaga kamara-kiállításon látható. Korona, kenyér és rózsák címmel a Hesseni Evangélikus Egyházmegye és a sárospataki Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság közös vándorkiállítása Sárospatakon kívül az ország számos pontjára is eljutott. Két kiállítás nyitotta meg kapuit májusban, az egyik a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeumában Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete, a másik az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság rendezésében Hódolat Szent Erzsébet előtt címmel. A két tárlat időrendileg illeszkedett egymáshoz, hiszen az utóbbi kortárs anyaga kapcsolódott az Erzsébet 800 éves folyamatos tiszteletét bemutató előző tárlathoz.
A Rákóczi Múzeumban két helyszínen, az egykori Trinitárius templomtérben (jelenleg a Múzsák Temploma nagytermében) és a palotaszárny termeiben kiállított anyag Erzsébet kultuszát a 14. századtól a 20. század elejéig mutatta be, hazai egyházi gyűjteményekből, kincstárakból, könyvtárakból, múzeumokból és magángyűjtőtől, valamint a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumból válogatott közel nyolcvan műtárgyon keresztül. A kiállítás legkorábbi darabja az a 14. század végén készült itáliai festett faszobor, amelyet Pulszky Károly vásárolt egy műkereskedőtől Firenzében 1895-ben. Erzsébetet egyik leggyakoribb attribútumával, köpenyében rózsával jeleníti meg, utalva irgalmasságára. A tárlat tematikai egységei, a festmények, grafikák, szobrok, Szent Erzsébet életrajzok, érmek, liturgikus tárgyak, apácamunkák, néprajzi tárgyak, ereklyék, bélyegtervek Szent Erzsébet tiszteletének és ikonográfiájának széles körű bemutatását célozzák, olyan kevésbé ismert és publikálatlan alkotáson keresztül is, mint például egy 18. századi osztrák mester által készített, aranyozott rokokó faszobor. Az ikonográfia alakulása, fejlődése, főbb csomópontjai is nyomon követhetők a műtárgy-együttesen. Erzsébet királynői viseletben, vagy ferences ruhában ábrázolt alakja legtöbbször alamizsnaosztás közben, koldussal együtt jelenik meg. A másik legjelentősebb ábrázolási típusban a rózsacsoda bemutatása mellett a szent különféle attribútumaival, a három koronával, könyvvel, a marburgi Szent Erzsébet templom modelljével, kenyérrel, korsóval, pénzdarabokkal jelenik meg az egyes művészeti alkotásokon. A kiállítást Aba-Novák Vilmos – a 20. század első felének kiemelkedő festőművésze, az egyházművészet megújítója – 1931-ben festett szárnyasoltára zárja, ami egy évvel később a padovai egyházművészeti kiállításon aranyérmet nyert. A kiállításhoz színes katalógus is készült.
Szent Erzsébet egyénisége több mint negyven kortárs képzőművész különböző technikával készített alkotásán tanulmányozható a Szent Erzsébet Ház kiállítótermeiben. Szellemi élményt jelentő, újszerű megközelítésével a tárlat kimagasló darabja Csete Ildikó textilművész és Kun Éva keramikusművész közös alkotása. A köpenyébe burkolt Erzsébet imádkozó, földre boruló alakja a szerzetesi fogadalomtételt idézi, a transzcendens irányultságot hirdeti. A szürkés köpenyen bibliai idézetek, középkori himnusz és Dietrich von Apolda Szent Erzsébet életének részletei, valamint Szent Erzsébet és Aquinói Szent Tamás szavai olvashatók. A kerámia-töredékek nemcsak keresztény jelképeket hordoznak, hanem ősi, archaikus szimbólumokat is. Bakos Ildikó tizenöt kis képen jeleníti meg Szent Erzsébet attribútumait. Játékosan és könnyedén sorakoztatja egymás mellé a legjellemzőbb jelképeket, kiegészítve a kevésbé ismert, magát Krisztust is jelképező Erzsébet attribútummal, a halakkal. Kelecsényi Csilla Szegénység és rózsák című alkotása két darabból áll. Az első kép tiszta merített papírját applikált rózsák borítják A tükörkép kontrasztját a koszos papíron hemzsegő csikkek, cigarettásdobozok, bélyegek elegye alkotja tépett, hervadt rózsaszirmokkal. A mű Szent Erzsébet személyétől elvonatkoztatva általánosítva korrajzként is megállja a helyét. Az ikonográfiai sémáktól eltérő munkák sorát gazdagítják Máder Indira és Háger Ritta textilmunkái, illetve a festmények és grafikák közül Ganczaugh Miklós, Aknay János, Kárpáti Tamás, Somos Gyula, Olescher Tamás alkotásai.
A kiállítások teljes képanyaga – többnyelvű ismertető-szövegekkel együtt – CD-ROM-on is megjelenik.