Amitől szép lehet egy múzeum
MúzeumCafé 3.
Ízlésekről vitatkozni persze lehet, a szépség fogalmát is magyarázthatja bárki, meghallgathatjuk, mitől tetszik neki egy-egy épület, ám ettől csak a másik ízlés- és szépségvilágát ismerjük meg, míg a magunké erősebb lesz, vagy árnyalataiban tisztul. A meggyőzéshez ennél többre van szükség: tapasztalni, látni kell. Így vagyok a 100 legszebb múzeum a világon című albummal is, mert kénytelen vagyok elfogadni e rangsorolás tényét. A holland bázison szerkesztett album nyitómúzeuma nem is lehet más, mint az Antwerpeni Szépművészeti Múzeum (Hódolat Rubensnek), de szerencsére megtévesztő a kiadvány címe. Mert nem is rangsorol, mint inkább bemutatja jelenkorunk fontosabb szépművészeti múzeumainak gyűjteményét, jóllehet nem a teljességre törekszik: Magyarországot például a Nemzeti Galéria képviseli, s bár tavaly, 2007-ben jelent meg a kiadvány, a szerkesztést évekkel ezelőtt lezárhatták, mert a Ludwig-gyűjtemény elköltözését a várból (a Művészetek Palotájába) a könyv meg sem említi. Az album páros oldalt szán a világ nagy múzeumainak, éppen ezért ne számítsunk mély történelmi, kultúr- és művészettörténeti áttekintésekre, arra azonban kiválóan alkalmas a kiadvány, hogy bepillantást nyerjünk a a figyelem központjába került, világhírű múzeumok termeibe, s hogy impulzust kapjunk az ott kiállított értékekről, festményekről, szobrokról, különféle műtárgyakról – és gyors benyomást szerezhetünk leghíresebb alkotóikról. Az album külön érdeme, hogy bár méreténél fogva aligha használható városnézéskor, mégis információkkal (pontos hely, cím, megközelíthetőség, honlap) látja el az olvasót, így ha valaki kedvet kapna arra, hogy elugorjon például Tokiói Szépművészeti Múzeumba, azt is tudja már, hogy metrón érdemes megközelíteni az épületet, a Tozai-vonalon a Takebasi megállónál kell leszállnia.
100 legszebb múzeum a világon
Kossuth Kiadó, 2007