Egy múzeum, amelyik naponta neveli ki a saját közönségét
Egyedülálló kezdeményezés a Győri Gyermekmúzeum
MúzeumCafé 21.
Múzeumi játszótér vagy igazi kiállítás „kicsiben”? Gyermekjátékok vagy műalkotások? Oktató- vagy kiállítótér? Mit rejt a cím: Gyermekmúzeum? Egyszerűen mondva: mindezeket egyszerre! A Gyermekmúzeum olyan időszaki kiállítótér, amelyben képző- és iparművészeti alkotásokat gyermekeknek szánt tematika szerint válogatva és installálva, művészek és múzeumpedagógusok által készített kreatív játékokkal kiegészítve mutatunk be, s a program a kapcsolódó foglalkozásokon művészeti neveléssel, alkotótevékenységgel teljesedik ki.
A győri Városi Művészeti Múzeum kezdeményezése ebben a formában az első Magyarországon, de hasonló törekvésekre több példa van. Ilyen a Magyar Nemzeti Galéria keretein belül megvalósuló Paletta Gyermekmúzeum, amely azonban inkább múzeumpedagógiai program, mint múzeum, hiszen nem kapcsolódnak hozzá önálló kiállítások. Szintén művészeti neveléssel foglalkozik, de nem kötődik saját kiállítótérhez a Magyar Nemzeti Galériában működő Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti (GYIK) Műhely, a székesfehérvári Terembura Kulturális és Múzeumkommunikációs Egyesület, a Miskolci Múzeumpedagógiai Műhely és a Szemafor Képzőművészeti foglalkozások a Műcsarnokban. Rokon kezdeményezésnek tűnik a gyermekek kultúráját, tárgyait bemutató állandó és időszaki kiállítások sora (Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Fehérvári Babaház – Moskovszky Gyűjtemény vagy a Ki játszik ilyet? – Játékhagyomány és játékdivat című tárlat a Dobó István Vármúzeumban), ezek azonban a gyermeklét kellékeit mutatják be különböző korokban, nem a környező világ és a vizuális művészetek palettájáról válogatnak, mint a győri múzeum.
A külföldi példák közül – már csak közelségük miatt is – talán a szomszédos Ausztria hasonló múzeumai a legismertebbek. A Frida und Fred elnevezésű grazi gyermekmúzeum a budapesti Csodák Palotájához hasonlít leginkább: tudományos játszóház, amelyben a gyerekek miértjeikre és hogyanjaikra kapnak közvetlen, játékos megtapasztalás útján válaszokat. Gyermekbútorokat, játékokat mutat be a gyermekmúzeum Schönbrunnban, s játékosan ösztönöz tanulásra, a világ felfedezésére a Zoom Kindermuseum Bécs múzeumi negyedében. Tudományos, művészeti, interaktív játszóházak az amerikai nagyvárosokban található Children’s Museumok (Boston, Indianapolis, Houston, Los Angeles, Denver stb.): ide hat hónapostól tízéves korig várják a látogatókat (szülői kísérettel vagy egyedül), s a hagyományos szolgáltatásokon túl mindenhol vállalják születésnapi partik megrendezését is. A kiállítások leginkább fantasztikus játszóterek, ahol a csillogó, mozgó csodákon kúszva, mászva, ugrálva még némi információhoz is jut a gyerkőc a tűzoltók munkájáról vagy az autók működéséről. Közelebbi példa Törökországból az Antalyai Régészeti Múzeum kezdeményezése, ahol a hatalmas (hétezer négyzetméteres!) régészeti kiállításhoz kapcsolódik az ország első gyermekmúzeuma. Ebben a kiállítótérben a régi korok játékainak bemutatása mellett egy interaktív restaurátor- és kerámia-gyermekműhely is működik, ezekben a kis látogatók maguk is „kiállítási tárgyakat” alkothatnak, amelyeket aztán valóban ki is állítanak a műterem részlegben. A cél itt is – a játékos ismeretközlésen túl – a múzeum és az ott bemutatott antik korok elfogadtatása, megszerettetése a gyerekekkel. Egyedülálló kezdeményezés a Children’s Art Museum a norvégiai Oslóban. Ez az egyetlen olyan mú-zeum, amelyikben gyerekek alkotásait (rajz, festmény, kreatív tárgyak) gyűjtik a világ minden részéről, kiállítják, és kreatív művészeti foglalkozások keretében a rajzolás, az alkotótevékenységek megszerettetését is célul fogalmazták meg a múzeumok népszerűsítése mellett.
A külföldi példák után lássuk a győri kezdeményezés lényegét. A Városi Művészeti Múzeum országos gyűjtőkörű, tematikus múzeum. Hat épületünkben reneszánsz és barokk, valamint modern és kortárs képző- és iparművészeti alkotások s velük párhuzamosan négy-hat időszaki tárlat látható (évente mintegy harminc). Grafikai műhelyt és alkotóházat is működtetünk. Fiatal intézményként – 16 éves a múzeum – büszkék vagyunk az évi hatvanezer fő feletti látogatószámra. Legfontosabb szakmai tevékenységeink: kiállítások rendezése, tudományos, múzeumpedagógiai, közművelődési és publikációs tevékenység. Helyspecifikus feladataink: nemzetközi művésztelep rendezése, nemzetközi rajz- és grafikai biennále, városi rendezvényeken való részvétel, Győr művészettörténetének feldolgozása, kortárs művészetének bemutatása.
Intézményünk hagyományosan nagy hangsúlyt fektet az állandó és időszaki kiállítások kulturális élménnyé alakítására. A tárlatok értő közvetítésénél fontosak a változatos, kreatív múzeumpedagógiai foglalkozások, amelyek száma az utóbbi három évben csaknem az ötszörösére emelkedett (2007: 70, 2008: 140, 2009: 328 foglalkozás). Ez a dinamikusan fejlődő múzeumpedagógiai és közművelődési tevékenység teremtette meg a gyermekmúzeum lehetőségét. Adott volt a múzeumba rendszeresen visszatérő gyermeklátogatók és gyermekes családok köre és egy korábban időszaki kiállításokhoz használt, de kevésbé látogatott kiállítóhely. Az intézmény élére 2009 novemberében új, fiatal igazgató került, Grászli Bernadett művészettörténész, és a programjában a nyitott múzeum gondolatát fogalmazta meg. Kezdeményezésére és segítségével minden anyagi többlettámogatás nélkül, csupán a múzeumi szakemberek kreativitásának köszönhetően született meg 2010 januárjában a gyermekmúzeum.
Az új kezdeményezés a győri belváros legrégibb műemléki negyedében, a győri vár szívében, a Káptalandombon, az egykori püspöki udvarbíróházban – amely ma a Borsos Miklós életművét bemutató kiállításnak ad otthont – kapott helyet. Együtt, de mégis külön a Borsos Miklós állandó kiállítástól. A főépülettől különálló kiállítótérhez a műemléképület pincéjében kialakított hangulatos gyermekfoglalkoztató helyiség kapcsolódik, s jó időben a múzeum részben fedett udvara is a bemutatott témákhoz kötődő játékok helyszíne lehet.
Ami a sok különböző itteni tárlatot egyedivé teszi, az a múzeumi szakemberek újszerű gondolkodása, a hagyományos „munkarend” megfordítása. Nem egy kurátor, művészettörténész, történész által különböző szakmai szempontok szerint már elkészített anyaghoz találunk ki utólag múzeumpedagógiai célokat, feladatokat, programokat, hanem a múzeumpedagógus és a művészettörténész által közösen megfogalmazott múzeumpedagógiai célhoz építünk kiállítást, úgy, ahogy az a gyermekek szempontjából a legjobb. Vagyis nem egy már kész kiállításhoz találunk ki gyermekprogramokat, hanem eleve a kicsik számára „találjuk ki” a kiállítást. Előbb fogalmazódik meg a pedagógiai cél és tartalom, azután ehhez választja ki a művészettörténész a gyűjtemény megfelelő darabjait, vagy kéri fel a megfelelő kortárs művészt.
A mai gyerekek gyakran állnak értetlenül a kortárs művészet nyelve, az igényes vizuális kifejezés előtt, mert a rajzfilmcsatornák kommersz képi nyelvén nevelődnek. A gyermekmúzeum erre a problémára is megoldást kínál, igényes alternatívát nyújtva a bemutatott műtárgyakkal a tucatrajzfilmek képi világával szemben. Legfontosabb pedagógiai elveink között az élményszerűséget, az érzelem dominanciájának elvét, a motiváció elvét (központban a bemutatott műtárgy áll), a gyermek szociális kapcsolatrendszere figyelembevételének és a differenciált bánásmódnak az elvét, valamint a játékosság és tevékenység elvét sorolnám. A gyermekmú-zeum látogatói játéknak, szórakozásnak és a valódi műtárgyak miatt hitelesnek élik meg az itteni programokat, s közben, szinte észrevétlenül, rengeteg információval gazdagodnak.
A gyermekmúzeum kiállításainak létrehívója egy-egy múzeumpedagógiai, vizuális probléma, gondolatkör, amely köré felépül a tárlat. Ilyen volt a nyitó kiállításnál (2010. január) a középkor művészete és kultúrája, a másodiknál a színek problémaköre, a harmadiknál pedig a konkrét és az elvont fogalma a valósághű és az elvonatkoztatott, redukált kortárs állatábrázolásokon keresztül. A művészeti gyűjtőkörű anyaintézményhez igazodva a bemutatott kiállítások elsődlegesen a művészeti nevelés tematikájához igazodnak (például a Szín-Játék című kiállítás a színek törvényszerűségeiről, jelentéseiről). A műalkotásokon keresztül azonban egy-egy történeti kor a maga kultúrájával (Lovagregény), vagy egy elképzelt jövő (Én, a robot) vagy akár a virágok botanikája (Herbárium) is bemutatható.
A kiállítások közös jellemzői a megérinthető, tapintható tárgyak szerepeltetése a védett, üveg mögé helyezett műtárgyak mellett. A kiállításhoz szorosan kapcsolódó, művész által kivitelezett kreatív játékok elhelyezése a kiállítótérben (például lovagi sakk és lovagi társasjáték a Lovagregény című kiállításban, színmemória és színdominó a Szín-Játékban). A kiállítás rendezésekor a gyerekek igényei döntenek (alacsonyan függő képek, kisebb posztamensek, párnák elhelyezése a képek elé, rajzolósarok a térbe helyezve). A két-három havonta cserélődő kiállításokhoz szervesen kapcsolódnak a játékos, élményszerű, ismeretközlő foglalkozások, alkotótevékenységek, amelyek a gyerekek életkorához, képességeihez, tudásszintjéhez igazodnak. Minden kiállításhoz múzeumpedagógiai ajánlat készül, amelyet postán juttatunk el a győri és Győr környéki óvodáknak és iskoláknak, és a sajtón, valamint hírlevélen keresztül az érdeklődő családoknak. A foglalkozások egész héten kérhetők csoportok számára, és mindenki által látogathatók szombat délelőttönként. E programokon a készségek és képességek egész sorát fejlesztjük (a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponálóképesség, térbeli tájékozódó és rendezőképességek, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodása és annak képi kifejezése, a gyermekek tér-forma és színképzeteinek gazdagodása, a képi gondolkodás fejlődése, az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, igényesség alakítása). Módszereink között a vizuális nevelés eszköztárán túl a verbális és mozgásos játékok, a drámajáték is megtalálható.
A fentebb leírt általánosságokat igazolandó szeretném röviden konkrétan bemutatni az eddig megvalósult kiállításainkat és a hozzájuk kapcsolódó programokat.
A gyermekmúzeum egy fiatal győri képzőművész, Farkas Zsuzsa önálló tárlatával, a Lovagregény cíművel nyílt meg (2010. január 29.–április 25.). A kiállításban a lovagkor hősei és hősnői, jellemző színterei, a várak és a lovagi tornaterek jelentek meg kortárs grafikákon, festményeken, játéktárgyakon. A középkor kelt életre a műveltségi és ügyességi feladatokat tartalmazó lovagi tornán, amelynek végén a hagyományoknak megfelelően lovaggá ütöttük a legkiválóbbakat. Komplex foglalkozáson (képzőművészet, drámajáték, anyanyelvi nevelés), játékos formában elevenedtek meg a lovagi erények és a trubadúrok költészete. Mindegyik foglalkozás fontos eleme volt a művelődéstörténeti korszak megismertetésén túl a kortárs képzőművészet vizuális nyelvének közvetítése.
Ízelítőként néhány példa a választható foglalkozásokból: Lovagi torna dobozban – A középkori lovagi tornák elevenedtek meg a résztvevők dobozszínházaiban. Tanultak a lovagok fegyverzetéről, életéről, megismerkedtek a lovagi erényekkel. Játékos középkor – A lovagkor vélt és valós társasjátékait készítettük el a gyerekekkel. Játszottunk kártyával, dominóval, memóriajátékkal, közben sok érdekességet tanultunk a középkorról. A foglalkozás közös társasjáték elkészítésével zárult. Várépítő – Egy igazi középkori várat építettünk fel papírból. Közben sok ismeretet szereztünk építészetről, harcmodorról, életmódról.
Írjunk, szóljunk, rajzoljunk „középkoriul”! – Milyenek voltak a híres középkori kódexek? Kik voltak a könyvek készítői? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre is választ kaptunk! Iniciálét terveztünk, oklevelet „nyomtattunk”, középkori füzetet fűztünk saját kezűleg. Harcos hadfiak, csábító várúrnők – A gyermekmúzeum Csikóca gyermekműhelyének foglalkozásán középkori lovaggá és várkisasszonnyá váltak a részt vevő gyerekek. Színesben a világ – A gyermekműhely foglalkozásán a gótikus üvegablakok mintájára alkottuk meg saját színes ablakunkat. Legyél lovag! – Szent György napja alkalmából lovagi tornát rendeztünk.
A gyermekmúzeum második kiállítása a Szín-Játék – Válogatás a Városi Művészeti Múzeum gyűjteményéből címet kapta (2010. április 30.–június 30.). A tárlat műalkotások és művészeti játékok segítségével mesélt el mindent, amit a színekről tudni kell. Kortárs és klasszikus festményeken találkoztunk a színek törvényszerűségeivel. A foglalkozásokon vizuális, mozgásos és verbális játékokkal jártuk körbe a színeket. Rendeztünk a Piros-, Kék- és Sárga-napot. Ízelítőül néhány a foglalkozásokból: Szín-Játékok I. – Minden, amit a pirosról és a sárgáról tudni kell. Színpárok, jelentések, harmóniák. Játékok meleg színekben. Szín-Játékok II. – Minden, amit a kékről tudni kell. Színpárok, jelentések, harmóniák. Játékok hideg színekben.
Harmadik témaként a múzeumi állatábrázolásokat választottuk. Nálatok laknak-e állatok? – Rékai Lilla és Stinner Sándor kortárs képzőművészek kiállítása (2010. július 3.–augusztus 31.). A kortárs képzőművészeti alkotásokon megjelenő állatfigurák kapcsán nemcsak a valós állatok karakteréről, tulajdonságairól, a kortárs vizuális nyelvről, elvont és konkrét viszonyáról kapott képet az idelátogató gyermek, de a múzeum állandó gyűjteményeiben található híres állatábrázolásokat is megtekinthette. A kapcsolódó alkotótevékenységek közben síkban és térben egyaránt megmintázták kedvenc állatukat, sőt drámajáték keretében a bőrébe is bújhattak. A kiállításhoz egyhetes gyermektábor is kapcsolódott.
Negyedik témánk a titokzatos jövő volt, Én, a robot – mesterséges intelligencia, gépesített jövőkép, robotvilág játékosan, kortárs művészek szemével címmel (2010. szeptember 11.–október 31.). Milyen lenne egy gépesített mesevilág, ahol a kisegér távirányítóval fékezi meg a robotmacskát, Mosó Masa egy robot, aki tulajdonképpen mosógép? Milyen lenne a jövő, ha a hétköznapok minden gondját robotok vennék le a vállunkról? Milyen lehet a leckeíró-, a takarító-, a háziállatrobot? Ha felnyitom egy robot fejét, mit találok benne? Milyen lesz a jövőben a robotdivat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a kiállító fiatal művészek: Budai Zsolt János, Farkas Zsuzsa, Frang Erika, Gintner Csilla, Rékai Lilla és Szabadvári Attila. A kapcsolódó foglalkozásokból idézek néhány példát: Játsszunk robotot! – Te magad leszel gép a drámajáték során, majd elkészítjük kedvenc robot háziállatodat! Köszöntelek Robotvárosban! – Hol laknak a robotok? Milyen tárgyaik vannak? Megtudod, ha velünk tartasz! Találjuk fel a robotokat! – Elkészítjük a leckeíró, a takarító, a tortasütő háztartási robotot!
Az ötödik kiállítás az ünnephez kapcsolódott Egy ünnep fényei – Advent a Múzeumban címmel (2010. november 6.–december 31.). A tárlat Borsos Miklós olyan adventtel és fénnyel kapcsolatos rajzaiból állt, amelyeket ritkán láthat a közönség, hiszen nem szerepelnek az állandó kiállításon. A tárlat karácsonyfájára győri művészek készítettek díszeket. A kiállítótérben adventi témájú játékok várták a gyerekeket. A kísérőprogramok közül népszerű volt a Fény-Játék, itt a résztvevők fénnyel rajzoltak, fotogramot készítettek, és az Ünnepeljünk együtt!, amikor a karácsony kellékeit készítették, játszották el.
Hasonlóan színes programokkal készülünk 2011-ben is. Január 14.–február 28.: Az égig érő paszuly árnyékában – Magyar népmesék illusztrációi fiatal magyar képzőművészek műhelyéből. A komplex múzeumpedagógiai foglalkozások témája a bemutatott mesék dramatikus feldolgozása, a kiválasztott mesehős plasztikus megjelenítése és egyedi mesekönyvek rajzolása. Március 4.–április 30.: Herbárium – Virágok képekben. Klasszikus mesterek és kortárs művészek virágábrázolásai. A foglalkozásokon kísérletet teszünk a tavasz mint évszak képzőművészeti és játékos megfogalmazására. Megismerjük az egyes virágok botanikai tulajdonságai mellett irodalmi, művészettörténeti jelentésüket is. Május 6.–június 30.: Harci díszben – gondolatok az észak-amerikai indiánok kultúrájáról. A programokon részt vevő gyerekek maguk is indiánná válnak tárgyalkotó tevékenységük és a szituációs játékok közben. A kortárs festmények és a néprajzi ismeretek tükrében a színek és totemisztikus állatábrázolások is jelentést kapnak. Július 8.–augusztus 31.: A vaskakas fiókái – játékosan a török korról. Minden, amit a török–magyar harcokról, a korszak kultúrájáról tudni illik. A török kori Győr megidézése korhű tárgyak és modern illusztrációk segítségével. Szeptember 9.– október 31.: Bestiárium – Fantáziaállatok és legendás lények. Különleges, híres fantázialények a félelmetes Minotaurusztól a bölcs kentaurig. A megidézett bestiák történetét is megismerhetik a kísérő programokon részt vevő gyerekek, sőt megalkothatják saját fantázialényüket! November 4.–december 31.: Advent a múzeumban. A művészeti kiállítás témája és a kapcsolódó művészeti foglalkozások tárgya az ünnep várása, a karácsony misztériuma.
Magunk sem hittük volna, de a győri és Győr környéki óvodásoknak és iskolásoknak több mint a fele megfordult a gyermekmúzeumban az első évben, sőt érkeztek messzebbről, például Szombathelyről is csoportok. A szombat délelőtti programok telt házzal mennek, voltak családok, akik Ajkáról, mások Budapestről jöttek. A látogatók zöme kisgyermekes család vagy óvodás, alsó tagozatos kisiskolás csoport. Eredetileg a 3–12 éves korú gyermekeknek szántuk a kiállításokat, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az egészen pici, még alig totyogó babáktól az alsó tagozat végéig érkeznek a gyerekek. Ezért a kiállítótérben elhelyezett játékok, feladatok tervezésekor egyre inkább a kisebb gyerekekre gondolunk. Az igényes műalkotások befogadása a legkisebbeknek sem okoz gondot, ha azokat érdekesen, játékosan mutatjuk be. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy a gyerekek fogékonyak a kortárs művészetre is, végtelenül kreatívan gondolják tovább, értelmezik az alkotásokat.
Legfontosabb célunk azonban a múzeum mint intézmény elfogadtatása, megszerettetése a gyerekekkel, a „látogatóvá nevelés”. A nálunk megforduló óvodások és iskolások számára a múzeum „jó hely”, ahová újra és újra el kell menni. Így valóban múzeumbaráttá válnak, akik felnőttként, szülőként is látogatni fogják majd az ország múzeumait.