Egy rejtőzködő múzeum a városliget szélén
Magyar Mezőgazdasági Múzeum: recesszió és szarvasmarha-koponya
MúzeumCafé 13.
Dr. Fehér György, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója kutató helyett most inkább gondnok, mert az ország egyik legszebb épülete csak verbálisan támogatott. Így is boldogan nyújtja át az őszi-téli programfüzetet, mondván, eddig erre sem volt pénzük. A légkondicionált teremben súlyos, fából faragott állóórák és bútorok sugallják a természetközeli minimált, a falon festett lovak poroszkálnak. „Most nyertünk harmincmilliót a fűtés korszerűsítésére, így a téli számlacsökkenés után talán marad végre a költségigényes épületegyüttesre is – meséli. – Igaz, ötvenmillió kellene évente a 15 ezer négyzetméter alapterületű Vajdahunyadvár általános kondíciójára, hiszen az esztétikai oldalán túl üzleti okokból is fontos a külsőség. A bevételnöveléshez pedig nem elegendő csupán a hagyományos funkció: a háború után, főleg a 60-as évektől lehetőség van az agráriumnak a múlt bemutatásán túl a fogyasztó megszólítására is. Fontos kérdésekkel ütköztethetjük őket, mint például a nemzeti termékek fogyasztásának témaköre. A mezőgazdaság különböző szereplőinek fel kellene ismernük a múzeum értékeit, és együtt kellene működniük – törekvésem szerint politikailag semlegesen – a közös célok érdekében. Ám nemlétező polgári értékekre és erényekre nehéz építkezni.”
A Millenniumnak és Darányi ötletének köszönhető épületet eleinte csak fél évre húzták fel gipszből és fából, majd a siker nyomán véglegesnek újjáépült múzeumot 1907-ben nyitották meg. A mára többszázezres muzeális tárgyállománnyal rendelkező épületet 1991-ben nyilvánították védett műemlékké. Volt idő, amikor a fenntartó Földművelésügyi Minisztérium gyakorlati bemutató- és oktatóközpontnak használta az Alpár Ignác tervezte romantikus várkastélyt. Mivel egyre kevesebb a termelő, a hazai mezőgazdasági gépgyártás pedig megszűnt, a Mezőgazdasági Múzeum azzal bővíti reprezentatív funkcióját, hogy helyt ad a szférához kapcsolódó termékbemutatóknak, fórumoknak, közgyűléseknek, szakmai tanácskozásoknak. Bár a látogatókat kevéssé érdekli, miből finanszírozzák a tárlatokat és a rendezvényeket, azért lesújtónak tűnik a rengeteg befogadott program (Díszmadár-kiállítás, Újbor- és Sajtfesztivál, képzőművészeti kiállítások stb.) mellett az idei egyetlen saját kiállítás. „Az önálló Kincsemtől Imperiálig című projektünk a lóversenyzés történetét mutatja be decembertől, a látogatók kérésére. A lovas-szakmát minősíti azonban, hogy a lelkendezésen túl eddig még semmivel sem járultak hozzá a törekvéshez” – törik meg a mosoly Fehér György bajsza alatt. A 90-100 millió forintos éves bevételt ezért kényszerülnek számos forrásból összegyűjteni – étteremből, ajándékboltból, jogdíjakból, fotózásokból, forgatásokból, kölcsönzésből, belépőjegyekből. A saját bevétel 32 százaléka az állami támogatásnak – ez utóbbi 2003-ban 400 millió körül mozgott, idén már csak 330 millióra rúg.
Három éve több múzeumot érintő gesztorszervezetet akartak létrehozni egy kormányhatározat nyomán, amit az állítólagos pazarló gazdálkodással indokoltak. „Nem hajtották végre. Erre következett az újabb recesszió, úgyhogy most már szűk esztendőkből a bibliai hét évet tapossuk. 2011-ben pedig jönnek az agrárfinanszírozási változások az Európai Unióban. 2004-ben volt utoljára felhalmozás, 15 millió forint, azóta semmi. Havonta kétmilliót kapunk, amiből béreket, számlákat, szakmai tevékenységeket kell finanszírozni, az épületre szinte nem marad semmi. Nem tudunk bővíteni, vagy átépíteni, holott rengeteg terv lapul a tarsolyban. Több forrásból leginkább az eddigi állandó kiállításainkat újítanánk meg, például a legújabb eszközök bemutatásával, új eredményekkel, illetve több energiát fordítanánk a környezetvédelemre. 2003 óta tervezünk egy újabb állandó tárlatot is, amely a kezdetektől az EU-csatlakozásig ölelné fel a Kárpát-medence agrármúltját, de csak 1945-ig tudtuk megcsinálni. Ugyanis interaktív kiállítást álmodtunk meg, videókkal és a külföldi múzeumokból már jól ismert kütyükkel, terveztünk egy kombájnfülkét, amiben az aratás élményét lehetne átélni. Szükségünk lenne továbbá Budapesten, vagy a környékén egy több tízezer négyzetméteres raktárépületre is, amiben akár további kiállítások is megvalósulhatnának.”
A látogatók száma és összetétele megtévesztő: 2008-ig ingyenes volt a belépés, és az igazgató szerint frekventált fekvésüknek köszönhetően leginkább a vécéturizmus volt jellemző. A turistáknak szervezett városnéző utak nem tartalmaznak múzeumlátogatást. Pedig évente 220 ezer ember fordul meg a román, gótikus, reneszánsz és barokk építészeti elemek között – igaz, ez a szám a lézengés és a harmincezres látogatottságú kiállítások közt hullámzik. Az udvaron nyaranként két-hárommillióan kattogtatják vakuikat a bélletes kapu árnyékában, felerészt külföldiek, akik szívesen látogatják a múzeumot is. A fő célcsoport azonban a diáksereglet, hiszen felerészt iskolás csoportlátogatásokból áll a közönség. Ezért fut kiemelkedő sikerrel a National Geographic Kids sorozatuk is, a szórólapot minden iskolába eljuttatják a szervezők.
„Ami a munkámat illeti, gazdasági és gondnoki feladatokat látok el. A napi működés kézi irányítását végzem, és mivel csak egy helyettesem van, nehéz szélesebb spektrumot is átfogni. Ebben is éles váltás figyelhető meg a rendszerváltás előtt és után: annakidején volt idő elmélyült kutatásokra, manapság azonban a napi feladatok elvégzése vált fontossá a pénztermelésben. Kinek van ideje évekig adatokat gyűjteni, könyveket írni… Én sem kutattam 2006 óta, csak a régi kutatásaimat veszem elő. Nem ártana egy felelős kuratóriummal rendelkező intézet, ahol elkülönített pénz lenne kutatási témák pályázataira, valamint szakkönyvek, tanulmányok szponzorálására.” Az igazgató éppen ott-jártamkor szervezett egy tárlatot Marokkóba, ahol bemutatják a magyar lovas-kultúrát. „A világban nem nagyon vannak mezőgazdasági múzeumok, úgyhogy olyan unikum vagyunk, amivel élni kellene.”
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Budapest, XIV. Városliget, Vajdahunyadvár
www.mezogazdasagimuzeum.hu
Telefon: +36-1-422-0765
E-mail: info@mmgm.hu
Nyitva tartás: hétfő kivételével 10-17 óráig.
Belépődíj: felnőtt 600 forint, gyerek, nyugdíjas: 300 forint