Egyházi kincsek
Mária Terézia is hímzett miseruhát 1779-ben
MúzeumCafé 8.
„Hajnal atya szülei kezdték gyűjteni a történeti múlt, a népi hagyományok dokumentumait, tárgyi emlékeit. A gyűjtőmunkát az 1960-as évek óta az atya folytatja, kiterjesztve az egyházművészeti emlékekre, a bélyeggel készült téglákra is.”
Tizenegynéhány évvel ezelőtt még a főváros elhagyott, kieső területe volt az a hely, ahol ma a regnumosok közösségének épületkomplexuma áll. Az épületegyüttes, amely a templomot, az altemplomot, a plébániát, továbbá a közösségi célokat szolgáló épületrészt (könyvtár, kiállítótér, foglalkozató-termek, játszótér) foglalja magában, azzal a céllal épült, hogy folytassa az elődök munkáját. A templom plébánosa Hajnal György atya, aki maga is regnumos volt, 1990 óta irányítja, szervezi a zuglói közösség életét. Ahogyan az elődök, ő is az ifjúság nevelését tartja legfontosabb céljának. Ennek érdekében, a közelmúltig iskola is működött az új közösségi házban. Mióta az iskolát megszüntették, az atya tervei szerint megépített kiállítás, a könyvtár és a rendszeres programok szolgálják ezt a célt, elsősorban a zuglói iskolások nevelésében, oktatásában vállalva szerepet.
Hajnal atya szülei az egyik közeli utcában laktak, ők kezdték el gyűjteni a történeti múlt, a népi hagyományok dokumentumait és tárgyi emlékeit. A gyűjtőmunkát az 1960-as évek óta az atya folytatja, kiterjesztve azt az egyházművészeti emlékekre, sőt a bélyeggel készült téglákra is. De figyeli a környezet minden változását, hogy ott lehessen időben, ha meg kell menteni valamit a jövő számára. Így sikerült megszereznie a Zsolnay gyár közelben működött, a rendszerváltás után felszámolt budapesti üzemének készítményeit, dokumentumait, vagy Bárdos Lajos zenepedagógus és zeneszerző munkásságának igen jelentős emlékanyagát is. A gyűjtemény tehát igen változatos összetételű, bár darabjai négy nagyobb egységbe sorolhatók: helytörténeti-, néprajzi-, egyházművészeti- és téglagyűjtemény.
A csaknem teljes gyűjtemény bemutatását két nagy egységre tagolta az atya. A helytörténeti kiállítás dokumentum- és tárgyiemlék-anyaga – ami elsősorban a nevelési célokat is szolgálja – a mozgássérültek számára is jól megközelíthető alagsorban kapott helyet. A kiállítás a Rákosmező mezőgazdasági múltját bemutató munkaeszközök, használati tárgyak bemutatásával indul, amelyeket a 19. század végéig használtak. A terület mai lakossága számára már ismeretlen ez a múlt, az itt élt emberek életmódjáról, használati tárgyairól, szokásairól, vagy arról, hogyan alakult át a 20. században a település, jószerivel csak ezen a kiállításon szerezhetnek információt. A 20. századi lakosság életmódját mutatja be a következő egység. A Rákos-Szilas-Galga patakok által határolt terület jellegzetes parasztházának berendezett szobája ismeretet meg a paraszti életvitel jellemzőivel, a polgári lakás szépen kialakított ebédlője a területen élő polgárság életmódjába enged betekintést.
Rákosmező története azonban nem szigetelhető el a népünk történelmétől, ezért, és a didaktikai célnak is eleget téve a tárlat kiegészül a magyarságra vonatkozó események, személyek megidézésével. A tablók Zsámbék, Esztergom, Ják, Pécs, Tihany építészeti emlékeit, a magyar szentek életét és kultuszát, a magyarországi szerzetesrendek tevékenységét idézik meg és utalnak a hozzájuk kapcsolódó irodalmi és zenei emlékekre. A vitrinekben tárgyak, dokumentumok mutatják be a kiemelkedő személyiségek munkásságát (Mindszenty József, Bárdos Lajos), a regnumos cserkészet történetének fontos eseményeit, de rózsafüzér- és keresztgyűjteményt is láthatunk. Ide tartozik a külön kiállítási egységet képező és külön termet elfoglaló téglagyűjtemény, amely közel ezer darab, bélyeggel ellátott téglát számlál az Anjou kortól napjainkig.
Az egyházművészeti gyűjteményt bemutató kiállítás a közösségi épület földszintjén és az emeleti termekben kapott helyet. A régi miseruhák közül kettőt mindenképpen érdemes kiemelni. Az egyiket Mária Terézia hímezte 1779-ben, amit a monogram, az évszám és a királyalma bizonyít. A másik az 1800-as évek elején került Spanyolországból Magyarországra. Ez a 18. század első éveiben készült, arannyal hímzett miseruha Xavéri Szent Ferencet és Gonzága Szent Alajost ábrázolja. Kiemelkedő értéket képvisel a 21 karátos aranyból úgynevezett aranypikkelyes hímzéssel készített palást is, amelynek egyik oldalán Szent Pál, másik oldalán Szent Péter látható. A liturgikus tárgyak sorából egy 1893-as kiadású magyar nyelvű, bőrpergamen-kötésű imádságoskönyvre, egy, a kötése különlegessége miatt értékes, Pesten nyomtatott német nyelvű imádságoskönyvre és a különleges technikával készített gyertyatartóra érdemes felfigyelni.
Az egyházművészeti bemutatót a templom oltárát készítő Humel Gizella ötvösművész és a Humel Műhely liturgikus ötvöstárgyainak kiállítása zárja. Ezzel, és a fogadócsarnokban rendszeresen bemutatott kortárs egyházművészeti kiállításokkal válik folyamatossá az ismeretátadás és a nevelés a Regnum Marianumban.
A kiállítás megtekinthető a Zoborhegy téren, a plébánia hivatalos ideje alatt: hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között. Megközelíthető: a Népstadion metrómegállótól a 77-es trolibusszal a Rákosmezei térig. A bemutatott gyűjteményt a plébános úr kérésének eleget téve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) védési eljárás alá vonta.