Értékeink nyomában II. – imho
Egyházi javak felügyelete. Evangélikus Országos Múzeum
MúzeumCafé 2.
A pesti Deák téren álló, otthonosan kedves Evangélikus Országos Múzeum épülete a 18. században az Insula Lutheranának nevezett épületegyütteshez tartozott, a templommal és a tót laktanyának nevezett további épülettel együtt [1]. 1791-ben kezdett ezen a területen építkezni a Pesti Evangélikus Egyház, a tehetős pesti polgárok adományaiból. A paplak és az egyemeletes imaterem készült el először. 1793-97 között építette Krausz János építőmester, aki a templom terveit is készítette, utóbbit azután Pollack Mihály fejezte be. Pollack bővítette meg a paplak épületét is kétemeletesre (1811-ben), majd 1822-ben egy földszinti, háromtengelyes szárnnyal a templomhoz csatolta. 1978 nyarán, az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárulásával kapta meg az épületet az evangélikus egyház múzeum céljára [2]. )
Az evangélikus egyházi gyűjtemények az állami és egyházi jogszabályok rendelkezései szerint működnek – mondja ki az evangélikus egyház 2005. évi V. törvénye [3]. Az evangélikus gyűjtemények működhetnek önálló intézményként, külön egységként egy-egy önálló szervezeten, vagy saját egyházi szervezetük keretein belül. A gyűjtemények feladata az evangélikus egyház történeti, egyházművészeti és közművelődési tárgyi, írásos, nyomtatott, illetve audiovizuális emlékeinek gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, feldolgozása, publikálása, és bemutatása [4]. Az országos gyűjtemény megalapításának éve 1973. Ezt követően a múzeum megnyitásáig a működtetéshez szükséges feltételek megteremtése jelentette a legfontosabb feladatot. A múzeum első, ma is álló állandó kiállítása a társintézmények segítségével valósult meg.
Az ezer emléket tartalmazó gyűjtemény két nagy egységből áll: a múzeum tulajdonában lévő tárgyakból – amelyek többnyire ajándékozás útján kerültek ide – és az egyházközségek letéti anyagából. Utóbbiak is két nagyobb csoportra oszthatók: egy részüket az állandó kiállításhoz kölcsönözték, többségük viszont azért került itt letétbe, mert megőrzésük így biztonságosabb. A letétként idekerült tárgyak természetesen az egyházközségek tulajdonát képezik, így nem is szerepelnek a múzeum leltárában.
Az Evangélikus Országos Gyűjteményben számos olyan emléket őriznek és gondoznak, amelyek a magyar történelem és művelődéstörténet szempontjából pótolhatatlanok. Így például Thurzó György és Nádasdy Ferenc nádor autográf levelét, a sopronbánfalvi kéziratos agendát, a hazánkban elsőként megjelent, Rákóczihoz kapcsolódó időszakos újság, a latin nyelvű Mercurius Veredicus 1710-es számát, Petőfi Sándor keresztelőmedencéjét és különböző korok egyedi iparművészeti remekeit.
Az állandó kiállítás az ellenreformáció korától a 20. századig mutatja be a neves reformátorok tevékenységét, a hazai evangélikusság történetét. Anyagát időnkét kiegészíti egy-egy neves eseményre, reformátorra, egyházi személyiségre emlékező bemutató. A gyűjtemény és a múzeum létrehozásában jelentős érdemeket szerzett dr. Fabiny Tibor egyháztörténész, aki nyugalmazásáig az intézmény vezetője volt.
Az Evangélikus Országos Gyűjtemény központi intézményként ellátja az evangélikus muzeális gyűjtemények és az egyéb muzeális értékek szakmai felügyeletét is. Utóbbi munka keretében csaknem teljesen felmérték az ország evangélikus templomépületeinek állagát, berendezési és liturgikus tárgyaikat, a harangokat. Ügyes szervezőmunkával, összefogással, építész- és művészettörténész egyetemi hallgatók bevonásával a kapott adatokról számítógépes nyilvántartás készül. A múzeum igazgatója – szakági felelősként – javaslatot tehet a gyűjtemények anyagi támogatására, de fegyelmit is kezdeményezhet az értékeket nem megfelelő módon kezelők ellen [5].
Az Evangélikus Országos Gyűjtemény is anyagi nehézségekkel küszködik. Műtárgyvásárlásra alig van lehetősége, a restaurálásokhoz főként pályázatokból biztosítják a szükséges anyagiakat. Az épületet a közelmúltban riasztóberendezéssel szerelték fel, miután egy betöréskor néhány értékes tárgyat elloptak a kiállításból. A muzeológusi feladatokat két művészettörténész és egy egyháztörténész végzi. A múzeum idegenforgalmi szempontból központi helyen van, ám, mint értesültem, mostanában kevés látogatója van, főként külföldiek.
Ezúton mondok köszönetet Harmati Béla László úrnak, a múzeum igazgatójának a cikk megírásához nyújtott önzetlen segítségért.
[1.] Invalidusok háza (1737), hivatalos elnevezése szerint Károly kaszárnya. Ma a Főpolgármesteri Hivatalnak ad otthont. A templom és a hozzá csatlakozó épületek akkor még a városfalon kívül, a kaszárnya pedig azon belül állt.
[2.] A műemléki helyreállítást Havassy Pál (Országos Műemléki Felügyelőség) végezte, és ő készítette a múzeum berendezésének terveit is. A megvalósításhoz jelentős anyagi támogatást nyújtott a Budapesti Szlovák Egyházközség és a Kulturális Minisztérium.
[3.] Törvény az egyházi szolgálat külön területeiről, XII. fejezet 62. § (1)
[4.] Uo.
[5.] 2005. évi V. törvény az egyházi szolgálat külön területeiről. 61. § (2), (4) bekezdés.