Fellapozható családi örökség
A Ráday Gyűjtemény két múzeuma
MúzeumCafé 12.
A Dunamelléki Református Egyházkerület a névadással tiszteleg a Ráday család előtt, nekik köszönhető ugyanis a mai gyűjtemény megalapozása. Az irodalmár és egyházpolitikus apának, Ráday Pálnak (1677–1733), a később híressé váló könyvgyűjtemény alapítójának (1703 és 1711 között), és fiának, Ráday Gedeonnak (1713–1792), aki Közép-Európa legjelentősebb könyvtárává bővítette a családi könyvgyűjteményt. Mintegy ötven évvel megelőzve a többi könyvtáralapítót, már gyűjtötte a hungarika anyagot, és a könyvtár az ő idejében nyilvános intézményként is működött. Ráday Gedeon a könyveken túl érmekkel, grafikákkal, festményekkel is gazdagította a családi gyűjteményt. A budapesti Református Teológiai Akadémia 1861-ben, Török Pál püspök javaslatára vásárolta meg a könyvtárt. A 6500 műből álló gyűjteményben számos könyvészeti ritkaság található. Páratlan a hajdani kastélykönyvtár polcain és könyvszekrényeiben elhelyezett sok szépséges könyv, közöttük számos ritkasággal – melyhez néhány rendkívüli értéket képviselő festmény is tartozik.
Az egyházművészeti gyűjteményt 1967-ben alapították, hogy a gyűjtemény segítségével megismertessék az embereket a református egyházkerület életével. A gyűjtemény elsősorban a nagylelkű adományozók ajándékai révén gyarapszik. Az egyházkerület területéről az egyházközségek életével kapcsolatos tárgyi emlékek (történeti források, képző- és iparművészeti emlékek, néprajzi tárgyak) kerülnek letétként a gyűjteménybe. Az egyházközségek életét, a református vallásosságot bemutató múzeum Kecskeméten (Kálvin tér 1.) működik 1983 óta. A Biblia Világa Múzeumot 1988-ban nyitották meg Budapesten (Ráday utca 23.). A „hírös város” kálvinista múzeuma a kecskeméti reformátusok régi iskolaépületében, az Ókollégiumban található. Az épület az 1830-as években épült, Hofrichter József (1779–1835; a pesti Kálvin téri református templom tervezője) építőmester tervei alapján, klasszicista stílusjegyekkel. 1865-ben az udvari homlokzat elé függőfolyosót építettek, hogy könnyebb legyen megközelíteni. Belső tere meghitt, otthonias hangulatú. A bejárattól jobbra nyílik az állandó kiállítás, amely a hazai reformáció kezdetétől mutatja be a Dunamellék gyülekezeteinek vallásos életét. Az úrasztala, a szószék, a padelők, a festett mennyezetek, perselyek templombelsőt idéznek. Közöttük úrasztali kellékek (bortartó kannák, kelyhek, úrasztali terítők, poharak, tányérok, tálak) sorakoznak, hogy a gyülekezetek erős hitéről, a szertatások gyakorlatáról, a közösség puritán, de magas szintű ízléskultúrájáról győzzék meg a látogatókat. A vallás tárgyait festmények, reprodukciók, viseletek kísérik, felidézve a gyülekezetek mindennapi életét is. Az állandó tárlat mellett rendszeresen mutat be válogatást a gyűjtemények anyagából is a múzeum, hogy hozzáférhetővé tegye a raktárakban lévő tárgyakat is (Könyvészeti ritkaságok, A térkép a történelem szemüvege stb.). Számon tartják az egyházi személyekkel, eseményekkel kapcsolatos évfordulókat is. Jelenleg a legendás egyházvezetőre, Ravasz László püspökre emlékező interaktív kiállítás (berendezési tárgyak, könyvek, fotók, dokumentumok, videoprogram), valamint június 19-től Kálvin János, az Isten igéjének szolgája címmel interaktív kiállítás látható.
A kecskeméti Ráday Múzeum is anyagi nehézségekkel küzd, amin részben pályázatokkal próbálnak meg segíteni. De olyan, hosszabb ideig tartó időszaki kiállításokat is felvállalnak, amelyektől a látogatók számának növekedését remélik. 2006 óta két ilyen kiállítás látható, helyi magángyűjtőkkel kötött megállapodás alapján (Ásványok a Bibliában, órakiállítás). A múzeum a kiállításokhoz katalógust, foglalkoztató-füzeteket ad közre, amelyek tudományos igénnyel készülnek, egységes arculattal. Az egyházközségek tulajdonában levő tárgyak állagmegóvását, gondozását módszertani füzetek közreadásával segítik. Iskolai és bejelentett felnőtt csoportoknak rendszeresen tartanak rendhagyó múzeumi órákat, tárlatvezetéseket.
A budapesti Biblia Világa Múzeum állandó kiállításán a látogatók megismerkedhetnek a Biblia keletkezésének történetével és azokkal az eseményekkel is, amelyek meghatározták a Szent Könyv sorsát. Négy fő részre tagolható a kiállított múzeumi anyag, voltaképpen négy önálló kiállításnak is tekinthető. A Biblia és a régészet kapcsolatát bemutató rész régészeti leletek segítségével teszi érzékelhetővé a bibliai történetek eseményhátterét. József életének eseményeitől elindulva az Egyiptomi kivonulás körülményei után a pusztai vándorlás viszontagságai követhetők itt nyomon. Megidéződik Júda és Izreal szétválásának időszaka, a babiloni fogság szenvedései és a szabadulás. Nagy Sándor idejének eseményei vezetnek át a Római Birodalom, ezen belül a kereszténység történetének legfontosabb eseményeihez. A Biblia írás- és szövegtörténeti bemutatója a Qumráni tekercsek jelentőségét hangsúlyozó résszel indul, majd áttekinti azt az utat, amelyen az emberiség az írás feltalálásától a könyvnyomtatásig eljutott. A magyar nyelvű Biblia története címet viselő kiállításrész azért izgalmas és érdekes, mert együtt mutatja be a magyar nyelv történetét a magyar nyelvű Biblia történetével. A 15. század első feléből származó részfordítások (Bécsi-, Müncheni-, Apor-kódexek) még őrzik az ősi magyar nyelvhasználatot. A humanizmus, a reformáció és a könyvnyomtatás azután változásokat hoz mind a nyelvhasználatban, mind a bibliafordítási gyakorlatban. Ez utóbbit olyan fordítók munkáján keresztül ismerheti meg a látogató, mint Komjáthy Benedek, Pesty Mizsér Gábor, Sylvester János, Heltai Gáspár. A kiállítás az első magyar teljes fordítás, Károlyi Gáspár vizsolyi Bibliája (1590) köré rendeződik. Igen értékes, szép darabja a kiállításnak a hannaui Biblia (1608) is, amelyben I. Rákóczi György sajátkezű feljegyzései olvashatók. A kiállítás utolsó egysége a világ más tájain megjelent Bibliákból mutat be válogatást.