KELENFÖLD INDÓHÁZ, A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM LEENDŐ TAGINTÉZMÉNYE
MúzeumCafé 85.
A kormány 2011/2017. (XII. 22.) határozata alapján a Közlekedési Múzeum új központi kiállítóhelye Budapesten, a kőbányai Északi Járműjavító területén épül fel. A nemzetközi tervpályázaton kiválasztott, világhírű New York-i Diller Scofidio + Renfro építésziroda és az Ybl-díjas Noll Tamás vezette M-Teampannon tervezésében a másfél évszázados ipari örökségi terület megőrzésével és kortárs bővítésével nemzetközileg is jól látható, Budapest turisztikai vonzerejét is tovább növelő, családbarát múzeum valósulhat meg, ami zászlóshajója lesz a kőbányai rozsdaövezet megújulásának. A tervezési munka közben egy másik fontos ipari, közlekedéstörténeti műemlék is a Közlekedési Múzeum látóterébe került: az 1884-ben emelt kelenföldi indóház. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum jelenleg is hat tagintézményt működtet, járműgyűjteményének kiemelt darabjai több mint tucatnyi kiállítóhelyen láthatók állandó jelleggel – ez az országos hálózat most tovább bővül. Még az egykori Északi Járműjavító területén újjászülető új Közlekedési Múzeum 2026-ra tervezett átadása előtt elkészülhet ugyanis a Kelenföld Indóház, amely a helyszín örökségét megőrizve és bemutatva az ország egyik legnagyobb vasúti terepasztalával, új kiállítással és egyéb közösségi funkciókkal nyit majd meg.
Látványtervek a Kelenföld Indóház rekonstrukciójához
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Kelenföld és a vasút
¶ A kelenföldi az ország egyik legidősebb indóháza, Budapest egyik legrégebbi épített vasúti emléke, ráadásul ma is Magyarország negyedik legnagyobb forgalmú pályaudvara, ezek alapján pedig a helyszín a magyar vasút iránt érdeklődők igazi zarándokhelyévé válhat.
¶ A terület története a magyar vasút aranykorába vezet vissza bennünket. Az egykori Déli Vasút tulajdonában lévő Buda–Kanizsa vonal 1861-ben épült meg, és áthaladt az akkor Újbudának nevezett Kelenföldön. 1877-ben, a Déli összekötő vasúti híd építésével jött létre Kelenföld mint elágazó állomás. Itt kapcsolódott a Déli Vasút a bal parti körvasút segítségével a többi vasút pályájához, valamint létrejött a kapcsolat az egyre jelentősebb teherforgalmat lebonyolító Ferencváros pályaudvarral. A Pécsi Vasút (1882) és az Újszőny–Bruck vasútvonal (1884) révén Kelenföld szerepe tovább erősödött.
Az ország ekkoriban sorra építette ki vonalait, ez az időszak vált a magyar vasút aranykorává. A Keleti pályaudvarral egyidős, 1884-ben emelt kelenföldi indóház kezdetektől a MÁV, akkor Magyar királyi Államvasutak tulajdonában volt.
¶ A gyorsan fejlődő állomást az első világháború után is bővíteni kellett. A trianoni békeszerződés után, a Budapest–Pozsony–Marchegg vonal elvesztése miatt ugyanis a szerepe még inkább felértékelődött, hiszen a bécsi útirány most már
Kelenföldön át haladt. Az indóházat a húszas években kisebb, jellegtelen raktárépületekkel toldották meg mindkét irányban, környezetében pedig újabb rakodók, felvételi épületek és további vágányok épültek. Ekkoriban szinte korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvart álmodtak ide hatalmas raktárak végeláthatatlan sorával. A vasúti terület folyamatos bővítésének semmilyen komoly akadálya nem volt, hiszen Kelenföld ekkoriban még mindig a város szélén feküdt, hely bőven rendelkezésre állt volna. Újbuda a két háború között ugyan egyre népesebb lett – ebben jelentős szerepe volt az elcsatolt területekről érkezőknek is –, de az indóház környékére csak jóval később kerültek lakótömbök, jórészt már a szocializmus lakótelep-építései idején. Első lépésként még 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár épült, majd a következő lépésben újabb épületek felhúzását és a teherforgalmú vágányok számának növelését kezdték meg.
Vámos Ferenc a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében 1930-ban bemutatott tanulmányában azonban már nemcsak nagy kapacitású teherpályaudvarként tekintett Kelenföldre, hanem Rákosrendező mellett ide tervezte Budapest fő személypályaudvarát „Budapest-Fürdőváros Főpályaudvar” néven. A korábbi nagy fejpályaudvarokat, a Keletit, a Délit
és a Nyugatit eszerint bezárták volna, a két fő személypályaudvart pedig a Duna alatt alagúttal kötötték volna össze.
Az elgondolás később visszaköszönt több vasútfejlesztési koncepcióban, sőt még a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztériumban egészen a második világháború végig foltozgatott tervekben is. Csakhogy a nagyszabású tervek megvalósítását a második világháború elsodorta.
¶ A háború végén, Budapest ostroma idején a heves budai harcokban a Déli pályaudvar teljesen elpusztult, és a befutó vasútvonalak is használhatatlanná váltak. Paradox módon éppen ezek az óriási károk adtak lökést ahhoz, hogy a két világháború között született vasútterveket újra elővegyék.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1945 decemberében
a háború alatt véglegesített minisztériumi vasútfejlesztési tervek megvalósítását szorgalmazta, vagyis a megszűnő nagy fejpályaudvarok helyett Kelenföldnek is jóval nagyobb szerep jutott volna. Az egész tervezetből legtovább az az elgondolás tartotta magát, miszerint a szétlőtt Déli pályaudvar funkcióit lényegében teljes egészében áttelepítették volna Kelenföldre. Pénz azonban nem volt erre, idővel pedig változott a koncepció is. A hatvanas évek elejére Kőváry György építész tervei szerint végül megépítették az új Déli pályaudvart. (Ugyanez a Kőváry ezzel a munkával párhuzamosan vett részt az új Közlekedési Múzeumnak a jövőben otthont adó egykori Északi Járműjavító területén található, monumentális méretű dízel-
csarnok tervezésében.) Ezzel együtt pedig Kelenföld több
évtizednyi tervezgetés után végül mégsem lett Budapest fő személypályaudvara.
Műemlékből múzeum
¶ A megváltozott vasútfejlesztési tervek szerint a hetvenes években Kelenföldön is nagyszabású fejlesztésekbe fogtak. A fő cél a kapacitásbővítés és a jellemző két irány forgalmának elkülönítése volt. Mindennek első jelentősebb állomására akkor került sor, amikor 1983-ban a Déli pályaudvartól Kelenföldig felsővezeték került a pálya fölé. Ezzel egyidejűleg
a pusztaszabolcsi vonalat is villamosították. Ekkor épült meg a három perontető, majd 1986-ban elkészült a pályaudvar
– régóta várt – aluljárója, amely az Etele teret köti össze Őrmezővel. A következő évben a vasúti pályát már Székesfehérvárig villamosították. Az indóházhoz 1984-ben, építésének centenáriumán nyúltak hozzá, ez azonban mindmáig a legutóbbi felújítási munka volt az épületben. A 125. évforduló idején az épület csendesen enyészett tovább. Némi vigaszt, de fontos lépést jelentett, amikor az indóház az 53/2011 (VIII. 25.) NEFMI-rendelet értelmében műemléki védettséget kapott.
¶ Időközben nem a MÁV, hanem a főváros egyik fontos vasútépítése alakította tovább a helyszínt. Az M4 metróvonal végállomásához kapcsolódóan Budapest egyik legjelentősebb intermodális csomópontja épült itt ki 2014-re. A leromlott állapotú felvételi épület azonban ettől fogva már kiesik az utasáramlásból, az indóház a vasúti funkcióit elveszítette, 2019-ben a jegypénztár is elköltözött innen. Noha a közlekedési csomópont kiépítése beindította a térség fejlődését, a súlypontnak tekinthető állomásépület funkciója bizonytalanná vált. Az épület veszélyeztetett műemlékké kezdett válni, félő volt, hogy a dinamikusan fejlődő, átalakuló Etele tér közelségében idővel lebontják. Ekkor a Közlekedési Múzeum jelentkezett Budapest és az ország egyik legrégebbi indóházának megmentésére.
¶ A környék közlekedési kapcsolatai kiválóak, a térség fejlesztése évek óta folyamatos, így az indóház valójában kitűnő helyszíne lehet kulturális és közösségi funkcióknak. A legutóbb csaknem negyven éve felújított épület azonban mára már több helyen beázik, alá van dúcolva, állaga régóta romlik. Ugyanakkor az ország és a főváros történelmében is meghatározó épület Kelenföld megszokott városképi eleme,
a magyar vasútállomás-építészet egyik legnagyobb múltú
és legszebb példája, sokaknak pedig a Balatonra vagy a Bécsbe utazás nosztalgikus emlékéhez is hozzátartozik. Az indóház közel 140 éves múltja pedig egyenesen predesztinálja arra, hogy valamilyen közösségi funkciót kapva megújulhasson, és újra mindennapjaink részévé váljon.
¶ Magyar és nemzetközi példák bizonyítják, hogy használaton kívüli állomásépületek felújításával közkedvelt kulturális attrakciók hozhatók létre. Ilyen Brüsszelben a Schaerbeek állomás, ahol ma a belga vasúti múzeum, a Train World működik, de idehaza is sikerült megmenteni és kulturális-közösségi térré alakítani az egykori zugligeti lóvasúti épületet vagy a gödöllői királyi várót. A kelenföldi indóház megújulását követően a Közlekedési Múzeum egyedi tematikát felvonultató kiállítóhelyként és rendezvényközpontként tervezi működtetni az épületet, amely a kelenföldi csomópont színvonalát növelő kereskedelmi és vendéglátási funkciókat is befogadhat. Egészen biztos, hogy sokakat fog majd idevonzani az emeletre megálmodott óriási vasúti terepasztal, amely az ország egyik legnagyobb ilyen típusú attrakciója lesz.
Mi is az az indóház?
¶ A Czuczor Gergely és Fogarasi János-féle A magyar nyelv szótára (1865) Pesten az MTA által kiadott kötet szerint: „(indó-ház v. induló-ház) ösz. fn. Pályaudvar vagy pályafő a vasutaknál, honnan a gőzkocsik, illetőleg mozdonyok kiindulnak.
Szorosb ért. e végre készitett épület a pályaudvaron.” Vagyis
ez az az épület, ahonnan a vasút születése óta a vonatokat
elindítják.
¶ Az épület múltjának és a nevének megőrzése mellett megmenekül egy sajátos építészeti gondolkodás is a MÁV típusépületek világából. Hasonlókkal szinte mindenütt lehet találkozni az országban, Budapest legnagyobb állomásai viszont ettől eltértek. A kétszintes indóház kétszeres alapterületű az I. o. MÁV-típusállomások méretéhez képest. Az épület mellett
a várótermek, az étterem, sőt még a bútorzat is szabványok
és típusminták alapján nyerte el végleges formáját. Eredetileg a várótermek külön osztály szerint különültek el (ez nem volt sokáig így), a vasúti étterem pedig az utcafront és a vasút felől is megközelíthető volt. A vasútnál híres fegyelemről és rendről tanúskodik, hogy még a verandák kinézetét is előírták,
sőt a szolgálati lakásokra is szigorú szabályok vonatkoztak.
¶ Az épület tartószerkezeteit az építési kor szokásos szerkezeteinek felhasználásával alakították ki: téglafalazatok készültek, fa- és acélgerendás födémek adják a vízszintes tartószerkezeteket, és készültek boltozatok is. A fedélszék az ilyen épületekre jellemző, gyönyörű ácsolt szerkezet, a tető pedig szintén a korra jellemző ácsszerkezettel készült. A homlokzati felületek különböző mértékben károsodtak az idők folyamán, így ma már a homlokzat teljes rekonstrukciója szükséges, de a vakolt, kváderes homlokzat az eredeti, 1880-as évekbeli vasúti architektúrának megfelelően látványosan és korhűen helyreállítható.
Az indóház megmentése
¶ 2019 őszén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter jelentette be, hogy a Közlekedési Múzeum vállalkozott arra, hogy megmenti a régi kelenföldi indóházat, amelyet a MÁV korábban bezárt. A múzeum koncepciója szerint vasúti terepasztalokat és modelleket bemutató, kifejezetten családbarát kiállítóhely és új közösségi tér születhet a csaknem száznegyven éves, mára elhagyott kelenföldi állomásépületből. A közlekedéstörténeti szempontból kiemelt emléknek számító épületben a volt Északi Járműjavító területén újjászülető Közlekedési Múzeum felépítésének ideje alatt is kiállításokat és programokat terveznek.
¶ A kormány által akkor biztosított százmillió forintból, valamint Újbuda önkormányzatának húszmillió forintos támogatásával megkezdődött az épület átfogó műszaki állapotfelmérése és rekonstrukciójának tervezési folyamata. Az épület újratervezését a Közlekedési Múzeum megbízásából az Építész Stúdió végezte el. A tervek az eredeti épület megmentését célozzák, valamint az indóház műemléki jellegének, karakterének tiszteletben tartása mellett az új funkcióknak megfelelő kortárs építészettel egészítik ki. Az Építész Stúdió egyébként korábban a Helsinki Nemzeti Múzeum megépítésére vagy éppen a volt Északi Járműjavító területén felépülő Új Közlekedési Múzeumra kiírt nemzetközi tervpályázatokon is eredményesen megmérette magát. Nevükhöz fűződik a Széll Kálmán tér rekonstrukciója, az FMH Fővárosi Művelődési Ház
és lakóház tervezése, de a győri Mobilis interaktív kiállítási központ terveinek elkészítése is.
¶ A Közlekedési Múzeum által előkészített tervek nyomán 2021 februárjában a kormány kiemelt beruházássá minősítette az indóház megmentését, és rendelkezett az építési engedélyezés menetéről, valamint a kivitelezési közbeszerzés kiírásáról.
Kiállítások, terepasztal, múzeumkert
¶ A múzeum terve az, hogy a bezárt épületbe új életet lehel, kulturális és közösségi funkciókat hoz létre, illetve egy olyan vasúti fókuszú kiállítóhelyet alakít ki, amely tematikus programokkal, kiállításokkal, valamint a múzeum világhírű vasútmodelljeivel méltó funkciót ad a régi állomásépületnek. A Közlekedési Múzeum gyűjteményének világhírű 1:5 méretarányú vasúti modelljeinek egy részét is itt mutatják majd be. A páratlan és nemzetközi ritkaságnak számító modellek között száz, sőt százötven évvel ezelőtt készült alkotások is vannak. Az állomásépület teljes felújításával, bővítésével létrejövő új múzeumi kiállítóhely fő attrakciója pedig az ország egyik legnagyobb vasúti terepasztala lesz, így a vasútbarátok és a kisgyermekes családok számára különlegesen izgalmas helyszín jön létre az autentikus helyszínen.
¶ A több száz négyzetméter alapterületű terepasztal a vasúttörténeti kiállításhoz szervesen kapcsolódva mutatja majd be a városon belüli vasúthálózat jelentőségét, funkcióját. Kelenföld az ország egyik legforgalmasabb vasútállomásaként kitűnő helyszín arra, hogy a terepasztal mellett az itt létesülő kiállítás bemutassa Budapest és a vasút szerves kapcsolatát. A kiállításban a Kelenföldi pályaudvar mint városi és vasúti tér biztosan meghatározó szerepet kap majd, ahol nemcsak a vasút történeti szerepét, múltját, jelenét, jövőjét kívánja a múzeum bemutatni, hanem a helyszínhez kapcsolódó emlékeket, történeteket is.
¶ Az emlékek gyűjtésére a múzeum egy felhívást is közzétett, aminek keretében azokat szólították meg, akiknek van régi képeslapja, fényképe, egyéb tárgyi emléke, története, ami Kelenföldhöz kapcsolódik. (Ilyen emlékekkel bármikor meg lehet keresni a múzeumot a kelenfold@kozlekedesimuzeum.hu e-mail címen.)
¶ Emellett a múzeum a pandémia idején létrehozott egy kelenfold.kozlekedesimuzeum.hu honlapot, ahol egy kérdőív kitöltésére kérték az érdeklődőket. Itt nemcsak kérdésekre lehetett válaszolni, hanem további javaslatok megfogalmazására is lehetőséget kínáltak, például a tervezett rendezvényekkel, a kisgyerekeseknek szóló programokkal, a várható látogatási szokásokkal vagy épp a bisztró kínálatával kapcsolatban. A kérdőívet csaknem kétezren töltötték ki, az eredményeket pedig a múzeum beépítette a tervezési folyamatba.
¶ A tartalomfejlesztési munka keretében megkezdték a leendő tagintézmény arculatának kidolgozását is, ami illeszkedni fog a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ernyőbrandjéhez, de a többi logóhoz hasonlóan itt is erős utalást tartalmaz majd a konkrét helyszínre.
¶ Az új tagintézményben a kulturális kínálatot időszaki kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások színesítik majd. Az épület környezetében pedig vasúti tematikájú múzeumi játszókert létesül, teraszán szabadtéri mozivetítéseket tarthatnak, az épület pedig kiegészül egy kilátópontként, trainspotterhelyként is szolgáló új, kortárs terasszal a vasút felé. A múzeum tervei szerint egy bisztró is helyet kap
az épületben, az épület előtt, szabadtéren pedig az indóházzal szinte egyidős gőzmozdony fog állni.
Hogyan tovább?
¶ A következő fontos mérföldkő az volt, amikor Budapest Főváros Kormányhivatala 2021. július 8-i határozatában megadta az építési engedélyt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak Kelenföld vasútállomás egykori indóházának felújítására. Ezzel a gyors tervezési folyamat után megkezdődhetett tehát a kivitelezési közbeszerzés kiírása.
¶ Mindezek alapján a megújuló műemléki épület előtti, város felőli tér az új tagintézmény fogadóterévé válik. Az indóház eredeti karakterét visszaállító műemléki helyreállítás mellett az épület új közösségi-kulturális funkcióját gazdagító kortárs bővítménnyel egészül ki a vasút felőli oldalon. Megvalósulhat a régi utasfogadó csarnok és a jegypénztárának korhű bemutatása, létrejön egy vasúti múltat, illetve a vasúti vendéglátás jellemzőit idéző étterem, valamint az említett – szintén vasúti tematikájú – múzeumkert is. A földszinten kezdődő és az emeleti térben is helyet kapó kiállítás az indóház történetéről, valamint a vasút és város együvé tartozásáról szól majd, bemutatva, hogyan és miért alakult ki napjaink vasúti hálózata, hogyan alakította a környéket a vasút és a vasútállomás, és milyen utazások kiindulópontja vagy állomása Kelenföld. Mindennek koronájaként az emeleti kiállítótérben az ország egyik legnagyobb vasúti terepasztala élményszerűen mutatja majd be a vasút szerepét mindennapjainkban és városaink fejlődésében. Ez a program joggal számíthat nagyszámú látogatóra.
¶ Amíg tehát felépül majd az egykori Északi Járműjavító területén az új Közlekedési Múzeum, addig a város budai oldalán egy ugyancsak meghatározó vasúti műemlékben a múzeum egy újabb tagintézményt hoz létre, hogy a közlekedés iránt érdeklődő látogatóinak minőségi tereket és programokat kínáljon. Vagyis néhány év múlva Kelenföld, nem sokkal később pedig Kőbánya lesz majd a közlekedés szerelmeseinek – két – új zarándokhelye.