Than Mór és Károly emléke Óbecsén és egy restaurált Sisi-portré
MúzeumCafé 50.
Than Mór (1828–1899), a magyar historikus festészet monumentális műveinek kiemelkedő alkotója, valamint öccse, Than Károly (1834–1908) gyógyszerész és vegyészprofesszor, akadémikus a délvidéki Óbecsén látták meg a napvilágot. Az 1995-ben alapított óbecsei Than Fivérek Értelmiségi Köre a két kiváló férfiú emlékének ápolását tűzte ki céljául, és ennek megvalósítása érdekében elsősorban a város központjában álló, községi tulajdonban lévő földszintes egykori Than-ház erre a célra történő hasznosításáért küzdött. Ez irányú törekvését végül egyértelmű siker koronázta: a Magyar Köztársaság hathatós támogatásával megújult a 19. századi, eklektikus stílusban emelt épület, és 2013 óta áll a tehetséggondozás, a tudományok és művészetek népszerűsítésének szolgálatában.
A több mint négyszáz négyzetméter alapterületű Than Emlékházban harminc tudományos-interaktív játék kapott helyet. Ezek beszerzését – valamint a későbbiekben említendő reprodukciók készítését – a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma és egy személyes felajánlás támogatta. Ezek az eszközök látványosan és játékosan mutatják be a különböző fizikai jelenségeket és természeti törvényeket. A térségben egyedülálló kísérletként működik a ház, amely helyet ad a nemzeti tehetségprogramot bemutató tehetségnapoknak és a Than-emléktáboroknak is, valamint több más kezdeményezésnek, amelyek különböző tematika köré csoportosulnak, és magyarországi, valamint határon túli gyermekek részvételével valósulnak meg.
Már az emlékház működésének kezdetén felvetődött az az igény is, hogy az épületben Than Mór életművét is mutassuk be. Mivel az eredeti műtárgyak tartós kölcsönzése – elsősorban a biztosítási összegek miatt – nem volt lehetséges, ezért jó minőségű, nagy méretű reprodukciók készítése mellett döntöttünk. A művek kiválasztása során elsősorban az oktatási lehetőségekre összpontosítottunk: az volt a célunk, hogy a gyermekek, azon felül, hogy láthatják ezeket a kompozíciókat, valamilyen plusz ismerettel is gazdagodhassanak. A Magyar Nemzeti Galéria és Szűcs György művészettörténész-főigazgatóhelyettes jóvoltából a galériától megkaptuk Than Mór történelmi pannóinak jó minőségű felvételeit, amelyekből egy sorozatot készítettünk, amely akár egy a magyar történelmet ismertető óra alapja is lehet a honfoglalástól a török időkön át a kiegyezésig. Az egyik fontos kompozíció, a Mohácsi csata monumentális képe viszont az idők folyamán Kassára került, de – szintén a Galéria közreműködésének köszönhetően – sikerült felvenni a Kelet-szlovákiai Múzeum szakembereivel is a kapcsolatot, és megszervezni a mű lefotóztatását. A budapesti Országházban lévő Ónodi országgyűlés című kompozíciót pedig én fényképezhettem le. A belgrádi Nemzeti Múzeum is első kérésre küldte a tulajdonában lévő, Karađorđe meggyilkolását ábrázoló Than-művének reprodukcióját. A tizenkét történelmi pannót nagyjából 100 × 150 centiméteres méretben, vászonra nyomtatva, klasszikus díszkeretekben helyeztük el az emlékház helyiségeinek falain. A képekből az idei évre naptárfüzet is készült, amelyet a programokban részt vevő diákoknak ajándékoznak a szervezők, így is népszerűsítve az emlékházat.
A reprodukciók másik csoportját Than Mór portréinak és oltárképeinek – a fentiekkel megegyező méretben kinagyított – nyomatai képezik, amelyek legtöbb esetben a Délvidékhez kapcsolódnak. A Szabadkai Városi Múzeum tulajdonában lévő Mária Terézia-portré eredetije az uralkodónő halálának századik évfordulójára készült, és eredetiben az intézmény állandó kiállításán tekinthető meg, ugyanúgy, mint a Zombori Városi Múzeum Erzsébet királynét ábrázoló műve, amelynek párját a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményében lévő, Ferenc József császárról készült kis vázlat képezi. Az újvidéki Szerb Matica Képtárának kincse az alapító Thököly Szávát díszmagyarban megjelenítő portré. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem is lehetőséget adott a névadóját ábrázoló Than-mű lefényképezésére. Az oltárképek eredetijei az óbecsei, törökkanizsai, kishegyesi, felsőhegyi, szenttamási és madarasi egyházakban tekinthetők meg. Az újvidéki székhelyű Agapé Kiadó 2015-ös falinaptárát Than Mór oltárképeivel illusztráltuk. Mindezekből is kitűnik, hogy számos gyümölcsöző együttműködés született és születik ebből a művészetnépszerűsítő munkából.
Az emlékház kiállításán helyet kapott természetesen a két fivér portréja is. Than Mór Önarcképének eredetijét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, Than Károly fiatalkori portréját pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum. A reprodukciókat háromnyelvű (magyar–szerb–angol) feliratozás kíséri, rövid tartalmi ismertetőkkel. Az emlékház tervei közt szerepel egy Than Mór műveit bemutató album elkészítése is, amely nagy hiányt pótolna.
A zombori Városi Múzeum Erzsébet királyné portréját személyes felajánlásként restauráltam 2013-ban, hogy a műről készülő reprodukció ne üssön el a többi arcképtől. A jó állapotban lévő képet megsárgult, besötétedett lakkréteg fedte, amely sokban megnehezítette a valós festészeti értékek felismerését, valamint két nem túl szakszerű foltozás, amelyeket az eredeti részeket is elfedő retus borított. A gyári szövésű és alapozású vászonra festett mű hordozójának élberagasztását követően gyenge oldószerrel leoldottam a lakkréteget és az átfestéseket, majd az alapozás hiányainak pótlását követően dammár lakkréteggel vontam be a képet. A sajtolt krétamasszával díszített keret folytonossági hiányait negatívból kiöntött kiegészítésekkel pótoltam, végül bronzporral fémszíneztem.
Az 1875-ben Triesztben jelzett mű eredetileg párdarabjaival – Ferenc József császár és id. Rudics József főispán portréjával – együtt a zombori Vármegyeháza dísztermében függött. A Monarchia széthullását követően egyedül a királynét ábrázoló mű menekült meg közgyűjteménybe kerülve. Az uralkodó arcképét a budapesti Egyetemi Könyvtárban lévő példány és a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő vázlat alapján képzelhetjük el. A főispánt megjelenítő festményről mellkép méretben a 19. század végén készült egy másolat – feltételezésem szerint Szegedy-Maszák Hugóné Barabás Ilona (1844–1929), Barabás Miklós leányának ecsetje által –, amelyet szintén a helyi múzeum művészeti gyűjteménye őriz. A Than-portrén az idős nemes sötétkék aranyzsinóros dolmányban és vörös mentében állhatott, vörös harisnyanadrágban és sárga csizmában. Kezében tarthatta forgós, prémszegélyes süvegét. Than Mór háromezer forintért festette le a bácsmegyei gyűlésterem számára a király, királyné és a főispán életnagyságú arcképeit, ezen kívül a három keret ötszáz forintba került – tudósított a Fővárosi Lapok rövidhíreiben 1875. január 19-én. A portrékat minden bizonnyal a főispán rendelte 1874-ben, amidőn bárói rangra emeltetett. Báró Almási Rudics József aranysarkantyús vitéz (1792–1879) bunyevác származású nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt.
Erzsébet királynét Than Mór a festményen a koronázáskor viselt ruhájában ábrázolta, amelynek azonban csupán a ruhadereka hiteles – állapíthatjuk meg a korabeli fényképeket megvizsgálva. A krinolinos, csipkés, terebélyes aljat Than egy ráncolt, uszályos szaténra emlékeztető aljjal helyettesítette, valószínűleg a hosszúkás képkivágathoz igazodva. A zombori portré másban is eltér a történelmi hűségtől. Erzsébet királynénak a bécsi Ludwig Angerer (1827–1879) által készített korábbi fotójával mutat leginkább rokonságot, valamint Georg Raab (1821–1885) bécsi udvari festő 1873-ban több példányban is megfestett, Bécsben és Lembergben (Lwowska Galeria) őrzött portréjára vezethető vissza. Ezeken a festményeken is megjelenik az az eredetileg smaragdokkal ékesített nyakék és a bársony szalagra és hajpántra erősített, liliomokat formázó, virág alakú ékszer, amelyet Than Mór is megörökített, csak ő rubintos változatban.
Az osztrák művész által megfestett frufrus frizura is megegyezik a Than képén láthatóval, viszont a bácskai születésű festő vásznán a királyné az élő virággal díszített fehér ruha helyett a magyar szívnek nyilván sokkal kedvesebb koronázási ruhában áll az életnagyságban elkészített, egész alakos portrén. A mélyvörös színű selyemtapéták előtt megjelenő uralkodóné gyöngyházfényű kelméiben monumentálisan hat, halvány bőre, királynői-szoborszerű tartása a hivatalos portrék minden kellékét felvonultató művön mégis magával ragadó. Arca titokzatosságot sugall, kidolgozása puha, összemosott, csak mélykék szemeiben csillan meg a fény. Viszont a csipkék, ékszerek pasztózusan szikráznak. Thannak a fekete ruhaderék megfestése nem okozott egy csöppnyi gondot sem, rutinos ecsetkezelésével egyensúlyban tartja a kép teljes felületét. És ami egyik előképen sem szerepel, az a királyné bal válla alatt feltűzött kitüntetés, a Csillagkereszt-rend.
Felhasznált irodalom
Bicskei Éva: A nemzeti panteon formálódása. Közgyűlési termek arcképcsarnokaia 19. században. In: Balogh Margit (szerk.): Diszciplinák határain innen és túl. MTA Társadalomkutató Központ, Bp. 2007; http://www.mtatk.hu/kiadvany/fiatal/10_bicskei_eva.pdf
Cennerné Wilhelmb Gizella: Than Mór. Corvina, Budapest, 1982
- Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok 1986–1945. Gondolat Kiadó, Budapest. 1989
Kalapis Zoltán: Festők nyomában. Forum, Újvidék, 1990
Korhecz Papp Zsuzsanna: A szabadkai régi városháza történelmi arcképcsarnokának restaurálása. Ex Pannonia 12, Szabadka, 2010
Korhecz Papp Zsuzsanna: Erzsébet királyné zombori portréja. Bácsország 70. Szabadka, 2014, 33–38.
Korhecz Papp Zsuzsanna–Szeles Gizella–Pivnički Kúti Kornélia: Than Emlékház. Bácsország 74. Szabadka, 2015, 140–142.
Ninkov K. Olga: A szabadkai Városi Múzeum Művészeti osztályának arcképei. Szabadka, Szabadkai Városi Múzeum, 2013
Than Mór: Életemről. In: Igmándy Mihály (szerk.): Magyar Szellemi Élet, 1893