Múzeumpedagógia a Paksi Képtárban
Kortárs művészet gyerekeknek
MúzeumCafé 33.
A Paksi Képtár 2007 óta szervez múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Kezdetben Szabics Ágnes és Keserue Zsolt képzőművészek, majd Zirczi Judit rajztanár várta a város óvodásait és általános iskolásait, akik közül havonta hat-nyolc csoport vett rész a foglalkozásokon. 2009-ben Prosek Zoltán és Sinkó István felkérésére kapcsolódtam be a Képtár múzeumpedagógiai munkájába. Legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy Paks minden óvodájának, általános és középiskolájának elérhetővé tegyük a rendszeres és ingyenes foglalkozásokat. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy megismertessük a pedagógusokkal múzeumpedagógiai programunkat, felkeltsük az érdeklődésüket a kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó foglalkozások iránt, és felismerjék, milyen lehetőségeket nyújthat egy közgyűjtemény a közoktatás tartalmainak kiegészítésére, valamint a szabadidő hasznos eltöltésére. A 2009/2010-es tanévben már havonta mindegy kilencszáz gyermek (átlagosan 40-42 csoport) látogatott el a Képtárba, és ez a szám azóta sem változott. Az intézményekkel együttműködési megállapodásokat kötöttünk, amelyeket évről évre megújítunk, bővítve múzeumpedagógiai kínálatunkat, alkalmazkodva a csoportok igényeihez. Az óvodai és kistérségi csoportok egész évre, az általános iskolai osztályok fél évre előre egyeztetett időpontok alapján vesznek részt a foglalkozásokon. A legfontosabb szempontunk, hogy minden gyermek havonta legalább egy alkalommal részt tudjon venni a foglalkozásainkon, amelyek az időszaki kiállításokhoz – ezek általában hat-nyolc hetente változnak – és az állandó gyűjtemény anyagához egyaránt kapcsolódnak.
Egy-egy foglalkozás 90 percig tart, szem előtt tartva, hogy a figyelem megtartása eltérő jellegű a különböző korosztályokban, így az óra menete akár két-három egymásra épülő feladatsorból is állhat. A foglalkozás első része kommunikációfejlesztés és a korosztályi sajátosságoknak megfelelő ismeret átadása az alkotásokról, a művészekről, a művészettörténetről. A foglalkozásvezető irányított kérdéseket tesz fel, így a tárlatvezetés folyamatos interaktív kommunikációban zajlik. A foglalkozások gyakorlati része a kiállítást technikai és szellemi oldalról is megközelíti, például konkrét alkotói módszereket tár fel, kiválasztva a kiállítás egyik alkotását, vagy több mű előtt állomásról állomásra haladva a gyerekek rövidebb ideig tartó feladatokat készítenek, amelyek technikailag és gondolati tartalomban is kapcsolódnak a látottakhoz. A gyakorlati rész a korosztályuknak megfelelő készségfejlesztésre különös hangsúlyt fektet.
A foglalkozások megtervezésekor nagy figyelmet kell szentelni arra, hogy a gyermekek akár két alkalommal is találkozhatnak ugyanazzal a tárlattal, így a feladatoknak, játékoknak különböző oldalról kell megközelíteniük ugyanazt a kiállítást, illetve akár ezek a tevékenységek egymásra is épülhetnek, hiszen a visszatérő gyerekcsoportoknak már számos tapasztalatuk, élményük, emlékük, és nem utolsósorban tudásuk van a Paksi Képtárban bemutatott alkotásokról. A másik kihívás – amely ugyanakkor a szépségét és az izgalmát is adja az itt folyó múzeumpedagógiai munkának –, hogy a csaknem kéthavonta változó kiállítások rendkívül rugalmas, innovatív és kreatív tervezői munkát várnak el a múzeumpedagógustól, és tág teret nyújtanak a kortárs művészet különféle irányzatainak megismertetésére és feldolgozására. Így lehetséges, hogy a képtárba ellátogató csoportok Kokesh Ádám alkotásai nyomán egyszerű, hétköznapi tárgyakból készítettek installációkat, Robert Capa fényképeinek megtekintése után fotókat retusáltak, vagy éppen a geometrikus formarendezéssel ismerkedtek meg Halász Károly munkáin keresztül. Haász István Mintamondatok című kiállításán az óvodás és általános iskolás csoportokkal a tárlatvezetéseken fedeztük fel az alkotások jellegzetességeit, a színhasználatot, majd a művészi technikák megismerésével a gyerekek maguk is készítettek egy-egy parafrázist a kiemelt művekhez kapcsolódóan. Mintákat, faktúrákat gyűjtöttünk a Képtárban, majd ezeket felhasználva a minták egymásra rétegezéséből alkottunk frottázsokat. Kokesh Ádám tárlatán a gyerekek feladata az volt, hogy a rendelkezésre álló tárgyak, eszközök (CD-tok, telefonkártya, szívószál stb.) segítségével az előre kijelölt kiállítási teret beépítsék, újragondolva azokat a tárgyakat, eszközöket, amelyeket a hétköznapokból jól ismernek. A gyerekek négy-hat fős csoportokban dolgoztak, és borítékokból húzták ki az adott feladat témakörét: űrutazás, környezetvédelem, iskola, hajózás stb. Ezek a fogalmak lettek a kiállítás építésének alapkövei, és hívták életre a műtárgyakat. A feladat végeztével megtekintettük a mini kiállításokat, a csoportok bemutatták saját installációikat, szobraikat.
A képtár foglalkozásai teret biztosítanak sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására is, együttműködve a városban működő diákotthonnal, amelynek pedagógusai jelentős hangsúlyt fektetnek a vizuális intelligencia fokozott fejlesztésére. A Képtár az ő számukra specializált programot dolgoz ki minden kiállítás értelmezésére. A fogyatékkal élők, speciális zavarokkal küzdő gyerekek számára külön módszertani foglalkozásokon igyekszünk élményszerűvé tenni a kiállítások anyagát, hiszen ez lehetőséget nyújt számukra, hogy élményekhez, tapasztalatokhoz jussanak, és ne kudarcok érjék őket hátrányos helyzetük miatt. Emellett félévente egy alkalommal nyílt napot tartunk a megyében működő sajátos nevelési igényű diákokkal foglalkozó intézmények számára.
A 2011-ben újonnan útjára indított, havi rendszerességgel megrendezett Baba-mama-tár programunk célközönsége a kismamák, kispapák és a négyéves kor alatti gyermekek, akik a Képtárban nemcsak az aktuális kiállítással ismerkedhetnek meg, hanem tapasztalatokat szerezhetnek különféle anyagokkal (szivacs, ecset, gyurma stb.). Emellett az együtt alkotás élménye is meghatározó mind a babák, mind a szülők számára.
Az iskolai élethez kapcsolódva havonta szabadegyetemi előadásokra várjuk a felső tagozatos és középiskolás diákokat, ahol a kortárs művészetről és annak határterületeihez kapcsolódóan szerezhetnek elméleti és gyakorlati ismereteket. A nyári szünidő immár visszatérő és igényelt eseményei a nyári táborok, amelyeket a 6–12 éves diákok számára a gyűjtemény anyagát feldolgozó képzőművészeti, a 10–16 éves korosztály számára pedig média témakörben hirdetünk meg.
A rendszeres múzeumi órák, szakkörök, tematikus foglalkozások mellett uniós és hazai pályázatoknak köszönhetően az elmúlt két évben nemcsak a foglalkozások infrastrukturális feltételeit tudtuk fejleszteni (jól felszerelt oktatótér, könyvtár, IKT-eszközök), de tovább bővíthettük programkínálatunkat is. Útjára indítottuk a Kortársalgót, amelynek célja, hogy egy rendhagyó tárlatvezetés és foglalkozás keretében maga a kiállító művész mutassa be aktuális kiállítását és alkotómódszerét a résztvevőknek, lehetőséget biztosítva az alkotó és a látogatók találkozására. A Bemutatkozunk! programunkon a régióban működő vagy országos múzeumot, rajztanári munkaközösségeket kérünk fel arra, hogy megismerkedhessenek a gyerekek és a pedagógusok is az intézmény gyűjteményével és múzeumpedagógiai kínálatával.
Nemcsak gyerekeknek kínálunk programokat, hanem a pedagógusok, művészeti nevelők és a múzeumi területen dolgozók közötti párbeszédet és együttműködést elősegítő rendezvényeket is szervezünk. Rendszeresen tartunk módszertani bemutatókat, kerekasztal-beszélgetéseket, továbbképzéseket a kistérség és a régió pedagógusai, múzeumpedagógusai, közgyűjteményi dolgozói számára, amelyeken nem csupán a kortárs művészeti oktatás lehetőségeit, gyakorlatait és tapasztalatait oszthatják meg a résztvevők egymással, hanem arra is szeretnénk ösztönözni a kollégákat, hogy interdiszciplinális szempontból (művészet, fizika, matematika, természettudományok) közelítsenek egy-egy kiállítás anyagához, így hasznosítva azt a mindennapok tanítási gyakorlatában. Évente egy alkalommal egynapos konferencián meghívott előadók segítségével a kortárs művészet múzeumpedagógiai módszertani eszköztárának bemutatására nyújtunk lehetőséget, valamint arra, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a múzeumpedagógusokat és a tanárokat, felhívjuk a figyelmet azokra az előnyökre, amelyek az oktatási intézmények és a közgyűjtemények közötti kapcsolat szorosabbá tételével érhetők el. Emellett a szimpóziumokon az új kutatási eredmények és a módszertani lehetőségek elérhetővé tétele is hangsúlyosan megjelenik, valamint annak feldolgozása, miként hasznosíthatók ezek az ismeretek az oktatási intézmények, illetve a múzeumpedagógusok, a közgyűjtemények gyakorlatában.
Programjaink elsősorban a városi és a megyei igényekre épülnek, de országos szintű eseményekkel is gazdagítjuk a hazai múzeumpedagógiai életet. Célunk, hogy a Képtár helyet és lehetőséget biztosítson a pedagógusok számára, hogy módszertani továbbképzéseken fejlesszék és gazdagítsák ismereteiket. Egy-egy múzeumi óra vagy tárlatvezetés megvalósításához rendkívül sok munka és módszertani előkészület szükséges, amihez számtalan szakirodalom és korábbi jó gyakorlat nyújt ugyan segítséget, de a sajátosságok figyelembevételével az intézmény múzeumpedagógusának kell „megalkotni”, hogy melyik tartalom a legjobb, legeredményesebb az adott kiállításhoz kapcsolódó foglalkozásra.