Nyelvében él a nemzet!
A széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma tizennégy plusz két év alatt vált szerethető intézménnyé
MúzeumCafé 21.
A Magyar Nyelv Múzeuma két éve nyílt meg Széphalmon. A helységben volt egykor Kazinczy Ferenc otthona, szellemi műhelye, ahol nyelvújító gondolatait fogalmazta. A múzeum munkatársai sem érik be a nyelvtörténet veretesebb korszakainak bemutatásával: kiállításuk „tárgya” nagyon is élő, saját feladatuk pedig komoly felelősség.
A Magyar Nyelv Múzeumának ötletét Pásztor Emil, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára vetette fel a Kazinczy Társaság 1994. március 19-i közgyűlésén. Úgy vélte: ahogy legnagyobb íróinknak, költőinknek is kijár az önálló emlékhely, úgy az általuk használt háromezer éves, Európában egyedülálló nyelv szintén érdemel egyet. A jeles nyelvész elsősorban nyelvtörténeti bemutatóban gondolkodott, ám azt is megfogalmazta: a majdani intézményben a bemutatott anyag – vagyis édes anyanyelvünk – mutatkozzék meg a maga virulens valójában is. Amihez nem kellenek különleges kunsztok: csak megfelelő programok. Persze voltak egyéb megfontolások is: rendre a széphalmi Kazinczy Mauzóleum mellett tartották az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny eredményhirdetését, s más alkalmakkor is sokan zarándokoltak a nyelvújító emlékhelyéhez – eső esetén azonban nem volt hová behúzódni. A praktikus, a tudományos és a kreatív ötletekből hamar elkészült a hivatalos tématerv. Az építészeti elgondolás is formát kapott. Az anyagot a Kazinczy Társaság évkönyvében publikálták 2002-ben.
Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatóhelyettese azt mondja: a 2004-ben elhunyt Pásztor Emilt életében rendre álmodozónak aposztrofálták a múzeum kapcsán. Mert bár az intézmény alapkövét 2001-ben lerakták ugyan, de az építkezés csak 2007-ben kezdődött. A múzeum 2008. április 23-án nyílt meg, több mint tizennégy évvel az ötlet megszületése után. Közben sok eső leesett. Nem titok az sem: a megvalósítás lelassulását, majd felgyorsulását az illetékes önkormányzat színeváltozása magyarázza. Mintha nem egy nyelvet beszélnének egyazon nemzet tagjai. De ez nem biztos, hogy hungarikum.
Közbevetőleg: hasonló intézményből csak kettő van a világon. Dél-Afrikában a búr nyelv kapott apró emlékhelyet, São Paulóban pedig a portugál brazil változata. A hírek szerint Olaszországban terveznek még nagyobb intézményt létrehozni anyanyelvük tiszteletére.
A Magyar Nyelv Múzeuma végül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat háromszáz- és az Európai Unió négyszázmillió forintos támogatásából épült meg. Az 1566 négyzetméteres intézményt Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. Az épület főoldalai a Zemplén-hegységre, illetve a Kazinczy Mauzóleumnak otthont adó parkra néznek. A két részből álló épület egyik eleme modern, széles ablaktáblákkal tagolt, összetett, mégis könnyed és elegáns. A főbejárattól balra eső vége csatlakozik a másik épületrészhez, amelyet Kazinczynak a Magyar Tudós Társaság „kerekasztaláról” készített hajdani rajza ihletett. Lényegében masszív bástyatorony. Az építészeti formákban is találni az anyanyelvhez kapcsolódó szimbólumokat.
A múzeum bejárati szintjén található a mobil elemekkel alakítható előadóterem, az információs pult, a kávézó. Innen nyílik a bástyatoronyban 2009-ben átadott Akadémiai Terem, amely a magyar tudománynak, művészetnek és irodalomnak állít emléket. Ugyancsak a földszinten lehet megtekinteni A magyar szó világa című állandó kiállítást. Nyelvünk múltjáról mesél, alakulásának fő irányait mutatja meg – nem mellőzve a könnyed szellemességet. A földszintről megközelíthető galéria Pásztor Emil nevét viseli, és a nyelvújítás korának emlékeit őrzi.
2010 szeptemberében nyílt meg a múzeum emeleti szintjén az új állandó kiállítás: Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője. A bemutató első része az Európa tér. Itt látható, miként kapcsolódik a magyar nyelv más nyelvekhez. Gondolatébresztő Brueghel Bábel tornya című festményének óriásmásolata vagy Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, mellette történelmi balfogások videóival. A második rész a Hungária tér, amely sok egyéb mellett bemutatja nyelvkultúránk nagyjait és a nyelv alakulását befolyásoló eszközöket. A múzeum kreativitásában, interaktivitásában nagy szerepe van a csaknem harminc monitornak, amelyeket minden látogató maga irányíthat. A tucatnyi számítógépen nyelvi játékokat lehet futtatni. Óriás scrabble-t is applikáltak a padlóra, mellette a szükséges betűtábla. A sok hangzóanyag is izgalmas.
A Magyar Nyelv Múzeuma egész egyszerűen szerethető intézmény: kétéves működése alatt már több mint százezer látogatója volt. Harminchat önálló rendezvényt, konferenciát tartottak itt, és nem csupán a 2009-es Kazinczy-év kapcsán. A Tokaji Írótábor résztvevői is náluk rendezték szekcióülésüket. Kétszer volt otthona a múzeum az Országos Szónokverseny döntőjének. Falai közt zajlott az I. Kárpát-medencei Országos Tájnyelvi Konferencia és Verseny, valamint az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny. Anyaországi és határon túli diákok nyelvi vetélkedőjének is a színtere volt. Folyt már szakmai disputa a múzeumban a szavak és a lélektan kapcsán, nem is szólva a zenetörténeti konferenciáról. Tartott előadóestet a múzeumban Mácsai Pál, Bálint András, Huzella Péter. Kazinczy Ferencet Dunai Tamás idézte meg. Voltak már itt könyv- és folyóirat-bemutatók is.
A szakmai és művészeti események mellett teret adnak a családi programoknak is. Ilyen volt például a tavaszi játszónaphoz kapcsolódó Gyermek vagyok, gyermek lettem újra című játékkiállítás. Százéves babákat, régi társasjátékokat, meséskönyveket mutattak be, valamint Mese, mese, mátka mottóval a régi és újabb rajzfilmek világát.
Nyiri Péter igazgatóhelyettes szerint a nyelvhasználat cselekvés, amely felelősséggel jár. A múzeum egyik fő célja, hogy ezt a felelősséget minél többen felismerjék. Persze az is fontos, hogy a cselekvés minél igényesebb legyen. Mondjuk úgy: sok a tennivaló. És nagy a lelkesedés. A Magyar Nyelv Múzeumának tizennégy munkatársa van. Fehér József igazgató és helyettese alkotják a muzeológusi csapatot. Öt tárlatvezető dolgozik mellettük. Egy informatikus, egy rendezvényszervező, egy könyvtáros. A többiek az adminisztrációban, a karbantartásban vesznek részt. A Magyar Nyelv Múzeuma a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság tagintézménye. Önálló költségvetése nincs. A béreket, közműköltségeket vagy akár a toalettpapír beszerzését az ellátmányból oldják meg. Programokra, múzeumi beszerzésekre pályázniuk kell. Így is sikerült több mint harminc múzeumpedagógiai foglalkozást tartaniuk a volt Oktatási és Kulturális Minisztérium – mára kifutott – programjai keretében.
A jövő most körvonalazódik. Gond talán nem lesz. Hiszen már gróf Széchenyi István megfogalmazta: „Nyelvében él a nemzet!” Az életnél pedig mi lenne fontosabb?
A Magyar Nyelv Múzeuma
3980 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
www.nyelvmuz.hu
Telefon: +36.47.521.236; +36.47.521.237
E-mail: info@nyelvmuz.hu
Nyitva tartás: hétfő kivételével 8–16 óráig. Minden hónap harmadik szombatja kedvezményes nap. Kedvezményes napon a látogatás ingyenes: 26 év alatti személyeknek, illetve a 18 év alatti személyeket kísérő, legfeljebb két közeli hozzátartozónak
Belépődíjak: teljes árú jegy: 600 forint; kedvezményes jegy: 300 forint; múzeumpedagógiai foglalkozás (csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján): 600 forint/fő; a Kazinczy Emlékcsarnokba teljes árú jegy: 400 forint/fő; kedvezményes jegy: 200 forint/fő; tárlatvezetés: 20 főig: 1500 forint; 21-30 főig: 2500 forint; idegen nyelven (német, angol): 2500 forint; pénztárzárás: 15.30-kor