Nyert ügyek Szegeden
Dalí bajsza mint érdekesség, fontosság és konfliktus
MúzeumCafé 1.
Bátorság és kreativitás a jó múzeumi kommunikáció alapja – állítja Medgyesi Konstantin, a szegedi Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense. A magyar múzeumi élet tehetséges fiataljait bemutató Staféta című rovatunkban megszólaló kommunikátor szerint egy kiállítás sikeressége – annak szakmai anyagán túl – azon múlik, hogy a múzeumnak sikerül-e a közönség nyelvén megszólalnia.
– Ha azt mondom, hogy múzeum és kommunikácó, akkor sokan azt gondolják, hogy ez a két fogalom nem feltétlenül tartozik össze, sőt, talán azt is, hogy egy múzeumnak nem is feladata, hogy működése során kommunikációs szempontokat is figyelembe vegyen. Lehet-e sikeres egy múzeum jó kommunikáció nélkül?
Nem. Az a múzeum, amelyik nem figyel a kommunikációra, és nem fordul tudatosan a közönség felé, nem fogja bírni azt a versenyt, amely az utóbbi években látszik kibontakozni a gyűjtemények között. Amikor egy-egy döntés megszületik akár egy kiállítással, akár a gyűjteménygyarapítással kapcsolatban, akkor a tudományos szempontok mellett a kommunikációs megfontolásoknak is érvényesülniük kell. A jó kommunikációnak pedig az az egyik alapfeltétele, hogy a közönséget a saját nyelvén tudjuk megszólítani. A szakmai, tudományos nyelvvel nem sok esélyünk van becsábítani az embereket egy közgyűjtemény falai közé.
– Még ha a múzeumok fel is ismerik a kommunikáció fontosságát, akkor sincsenek könnyű helyzetben, hiszen ha el akarják érni a potenciális látogatókat, akkor egy teljesen telített piacon, más profilú versenytársak mellett, mondjuk úgy, „kaotikus hangzavarban” kell megküzdeniük a közönség figyelméért…
Valóban, egyetlen múzeum sincs könnyű helyzetben, ha például egy új kiállítás hírét be akarja dobni a köztudatba. Egy ilyen esemény – kivéve, ha valamelyik igazi sztárként kezelt festő kiállításáról van szó – a mai világban nem bír túl nagy hírértékkel. Ahhoz, hogy egy téma huzamosabb ideig be tudjon kerülni a médiába, a következő három elem valamelyikével kell rendelkeznie: érdekesség, fontosság, konfliktus. Egy múzeumhoz kapcsolódó hír a közönség szempontjából nézve manapság sajnos a kevésbé fontos dolgok kategóriájába tartozik. A konfliktus, vagy annak tudatos gerjesztése viszont kétélű kommunikációs eszköz: el is riaszthat embereket. Úgyhogy ha a nagyközönség számára érdekessé akarunk tenni egy-egy múzeumi eseményt, akkor főként a kreativitást és a bátorságot kell elővegyük.
– Ilyen bátorság volt a Szegeden nemrégiben bezárt, a Szépművészeti Múzeum anyagából válogatott, a századforduló szépségideálját bemutató Rejtett szépségek című vándorkiállítás kommunikációjában a „szexszimbólum” kifejezést használni. Volt-e ennek negatív visszhangja?
Nem, pedig tartottunk tőle, hogy ezt a fajta tálalást, a múlt század szépségei kapcsán a szexszimbólum fogalmának a sulykolását talán nem mindenki fogadja majd el. Azt is tudtuk azonban, hogy bizonyos „ingerküszöböt” csak így érhet el a tárlat. Akadt olyan országos rádió, amely csak ennek a kifejezésnek köszönhetően foglalkozott a kiállítással. A tárlat – talán e bátorságnak is köszönhetően – sikerrel zárt, kétszer annyian nézték meg nálunk, mint más városokban.
– Azt hiszem, hogy a Móra Ferenc Múzeumban a legnagyobbat a Dalí-kiállítás szólt. Amikor egy országos napilap azt írja, hogy Szegeden Dalí láz van, és hogy kulturális esemény körül ekkora felhajtás még nem volt a városban, akkor az komoly eredmény…
Ebben az esetben Dalí bohém személyiségét állítottuk a középpontba. A kiállítás hangulatát meghatározó fő üzenet is ez lett: egy bohém katalán Szegeden. A többi jött magától: egy szegedi étteremben Dalí menüt szolgáltak fel, a Somogyi utcát, ha csak jelképesen is, de Dalí utcává kereszteltük át, de a festő jellegzetes bajuszát is felhasználtuk a kampányban. Emellett az intenzív sajtómunka – csaknem húsz sajtóesemény kísérte a kiállítást – és a hagyományos marketingeszközök is közrejátszottak abban, hogy több mint húszezer látogató csodálta meg a katalán festő műveit.
– A látogatók száma sok mindent elárul egy kiállításról, de csupán ennek alapján el lehet-e dönteni, hogy egy tárlat sikeres volt-e?
Egyértelmű, hogy egy kiállítás sikeressége nem csupán a látogatószámtól függ, hanem a sajtóvisszhangtól és attól is, milyen a múzeumi szakma, illetve a közönség megelégedettsége. A kulturális kommunikáció esetében is az a legfontosabb, hogy fel kell kelteni az emberek érdeklődését. Ha kíváncsivá tettük az embereket, és ráadásul jó a kiállítás, akkor nyert ügyünk van.
Medgyesi Konstantin 1975-ben született. Történelem, kommunikáció és szociológia szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen, majd ugyanott jogi diplomát szerzett. 1999 óta dolgozik a Móra Ferenc Múzeumban, előbb történész-muzeológusként, majd 2004-től sajtóreferensként. Idén júliustól az újonnan létrehozott Kommunikációs és Közönségkapcsolati Osztály vezetője. Emellett az Emlékpontot, illetve az Alföldi Galériát is magába foglaló hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ kommunikációs tanácsadója.
Két kisfiú édesapja.