Tételhegy 2
Castrum Tetel ante portas – a múlt falai
MúzeumCafé 10.
E folyóirat beköszönő számának Műhely rovatában jelent meg a Solt–Tételhegy területén indított interdiszciplináris Jedlik Ányos Program rövid ismertetése (Castrum Tetel. Egy őskori földvár Anonymus Gestájában? MúzeumCafé 2007/1. 18–20. oldal). 2005-ben azzal a feltételezéssel kezdtünk a Dunától 7 kilométerre levő százhektáros tanúhegy régészeti, geológiai és történeti forrásainak vizsgálatához, hogy talán a Kárpát-medence egyik népvándorlás-, magyar honfoglalás- és államalapítás-kori hatalmi központjának nyomaira bukkanhatunk. A kecskeméti Katona József Múzeum (a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete) munkatársaival végzett ásatások során 2006-2007-ben középső bronzkori település (vatyai kultúra), késő bronzkori erődítés (urnamezős kultúra), 11-12. századi soros temető, Árpád-kori telep, valamint egy gótikus templom maradványai kerültek elő. A cikk megjelenése óta eltelt bő esztendő eredményeit foglaljuk össze az alábbiakban.
2008-ban két hónapon keresztül végeztünk régészeti feltárásokat a lelőhelyen. Az ásatásokkal párhuzamosan természettudományos vizsgálatok is folytak: az ELTE TTK Természetföldrajz Tanszékének oktatói és hallgatói geológiai fúrásokat készítettek, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földtani és Őslénytani Tanszéke PhD-hallgatója az ősnövényzet-rekonstrukcióhoz fitolitok (megkövesült növénymaradványok) feltárását, valamint a Fractal Bt. munkatársai a korábbi méréseket kiegészítő geofizikai kutatásokat végeztek. A térinformatikai dokumentációt légi régészeti felvételek segítették (MTA Régészeti Intézete és Civertan Bt.): három alkalommal hagyományos (repülőgépes), valamint kétszer robothelikopteres módszerrel. Az ásatás megkezdése előtt került birtokunkba egy több mint tíz éve rigolírozáskor talált, a domb délnyugati pereméről származó, rozettás díszű bronz lószerszámveret, amely a magyar honfoglalás korához kapcsolható: készítési ideje és társadalmi rangja megfelel a Tételhegyen 1907-ben talált női sír gazdag leleteinek.
A nyári öthetes szezon idején két munkahelyet jelöltünk ki. Az elsőnél a már korábban fölfedezett 11-12. századi köznépi temető feltárását folytattuk (itt főként egy késő Árpád-kori épület alatt meghúzódó tucatnyi sír feltárására koncentráltunk). A másik helyszín kiválasztását az indokolta, hogy a lapos dombtető peremén olyan árkok húzódnak, amelyek nagyméretű, téglalap alakú térségeket foglalnak magukban. Ezek a hosszú kerítőárkok – többek között egy díszkerámia töredéke alapján – középső bronzkorinak bizonyultak.
Az őskori erődítmény sáncának és árkának átvágásával feltárult a több ízben megújított védmű szerkezete. A nagy eróziónak kitett domb peremén a sánc anyagába többszörös mészkőréteget terítettek, ami a szilárdságát biztosította. A sáncba később ásott gödrök és árkok leletanyaga alapján elkülöníthettük a korszakokat a bronzkortól a török hódoltság kezdetéig. Ezek jelentik a tételhegyi településtörténet jelenleg ismert két végpontját: a középső bronzkortól (kb. Kr. e. 1700-tól) kezdve az időszámításunk szerinti 16. század első feléig figyelhetők meg emberi tevékenység nyomai.
Bár még a munka kezdetén vagyunk, egyre több ismerettel rendelkezünk az Árpád-kori telep házairól és temetkezéseiről. A felszín alatt mintegy 30 centiméteres mélységben 12-13. századi épületek kemencéi bukkantak napvilágra; dokumentálhattuk a földbe ásott, többször megújított padlójú veremházak alaprajzát, s így felmenő faluk és tetőszerkezetük is rekonstruálható lesz. A település 16. századi pusztulására számos hulladékkal feltöltött élelemtároló gödör utal, amelyekbe a domb közepén elhelyezkedő templom tetőcserepei és padlóburkoló lapjai is belekeveredtek. Az épület korai történetére egy vörös márványból faragott sírkő peremtöredéke emlékeztet, amely az egyik Árpád-kori ház padlószintje alatti gödörből került elő állatállkapoccsal, emberi koponyacson-tokkal és tégladarabokkal együtt. A felirat nélküli sírkő keltezése az anyaga és megmunkálásának technikája alapján a 13. század első harmadára tehető. A rangos világi, vagy egyházi személyiség temetkezési helyét valószínűleg a tatárjárás idején tehették tönkre. A templomhoz kapcsolható egy másik szórvány lelet is: a nagy esőzések után a domb nyugati lejtőjén került elő egy kőfaragvány, amelyet szenteltvíztartó peremének tarthatunk.
2008 őszén két helyen folytatódott a munka: a Tételhegy északnyugati nyúlványán a középkori templom, a hegy délnyugati peremén pedig őskori telepjelenségek feltárása folyt. A jelenlegi ismereteink alapján a 14-15. századra keltezhető templom hajóját tártuk föl, ahol a boltozat beomlott maradványai között gótikus bordaíveket, nyílászárók töredékeit találtuk, emellett számos kisebb-nagyobb freskótöredék tanúskodott az egykor festéssel díszített falakról. Az egész hegyet sánc ölelte körbe, amelynek átvágására két újabb helyen kerítettünk sort. A középső bronzkorban létesült településnek sok jól keltezhető élelemtároló és hulladéktartó gödrét, valamint árkát tártuk föl, köztük egy hosszú vízelvezető árok részletét. A műszeres leletfelderítés során talált tárgyak szerencsésen kiegészítik, illetve kibővítik az ásatással dokumentált leletek időbeli határait: ezek közé tartozott többek között egy kisméretű szkíta bronz nyílcsúcs, egy honfoglalás-kori ezüst veret, középkori köves- és pecsétgyűrűk, Árpád- és Anjou-kori pénzek, valamint a török hódoltság végét jelző és az azt követő időszakról tanúskodó érmék.
Az elmúlt három év alatt 16 héten keresztül folyt régészeti tevékenység a helyszínen. A tervásatás során eddig feltárt mintegy kétezer négyzetméter alapján (ez a halom csupán 0,2 százaléka) ma még vázlatosan sem rajzolható meg a Tételhegy településtörténete. Az ásatási szelvényekben tapasztalt objektumsűrűség és a légi felvételeken megfigyelhető jelenségek nyomán bizton állítható, hogy egy kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező, hosszú időn át használt lelőhelyre bukkantunk. Az érdeklődő nagyközönség részére internetes honlapot készítettünk, ahol figyelemmel követhetők a feltárás legfontosabb mozzanatai, a vele kapcsolatos előadások szövegei, fotókiállítások képei (www.castrumtetel.hu).