Sokféle szakmai Iránytű a nyitott múzeumok ösvényeihez
MúzeumCafé 20.
Ma már nem kérdés, hogy a múzeumokban módszertanilag megalapozott modernizációra van szükség, és erre az egyik legjobb bizonyíték a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) gondozásában megjelent Múzeumi iránytű sorozat öt kötete. A tanulmányok szerzőinek már nem vita tárgya, hogy milyen mértékben kell a múzeumoknak nyitottá válniuk, hanem egyértelműen arra keresik a választ, hányféle eszközzel, módszerrel tehetik gyümölcsözőbbé ezt a folyamatot. Azt is mondhatjuk, a Múzeumi iránytű útjelzőként szolgálhat mindazoknak, akik most indulnak a múzeumi modernizáció kanyargós, buktatókkal teli útjára.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum két éve, 2008 novemberében indította el az Európai Unió támogatásával azt a 2013-ig tartó módszertani fejlesztést, amelynek legfontosabb célja a hazai múzeumok oktatási és képzési szerepének erősítése; az újszerű múzeumpedagógiai megoldások elterjesztése, a múzeumok és a közoktatási intézmények közötti együttműködés kialakítása. Hogy a központ eredményei minél szélesebb körben hasznosíthatóvá váljanak, a projekt tíz könyv megjelenését is előirányozza. A kutatási jelentéseket és a módszertani anyagokat tartalmazó írások mindegyike kapcsolódik a pedagógusoknak, múzeumi szakembereknek, vezetőknek, koordinátoroknak szóló képzésekhez.
A sorozat első kötete találóan a Nyitott kapukkal – Kapun belül és kívül címet kapta, hiszen a program sok helyen valóban már régen kitárt ajtókat dönget: a már működő marketing- és múzeumpedagógiai példák nem az országos múzeumok lehetőségeiről vallanak, hanem a vidéki intézmények eddig megvalósított gyakorlatáról. A sorozat második kiadványa egészen más elv alapján épül fel. Egyetlen szerző, Vásárhelyi Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum főtanácsosa, korábbi főigazgató-helyettese saját hazai és nemzetközi tapasztalatait osztja meg az olvasóval A nyitott múzeum című kötetben, amelyben a kiállítóterek és a látogatóknak szóló programok mellett a múzeumi munka zártsága, illetve nyitottsága is szóba kerül. A harmadik iránytű kutatási jelentés: a Múzeum és iskola 2009. Múzeumok a közoktatás szolgálatában a gyűjteményi és az oktatási intézmények kapcsolatának továbbfejlesztéséhez nyújt segítséget. Az iskolák múzeumhasználatáról szóló országos felmérés, a múzeumi témák tantervi megjelenése, a fogyatékkal élők lehetőségei mellett szóba kerül a múzeumlátogatás jogi szabályozottsága és az élethosszig tartó tanulás is. Míg az előző kutatási jelentés a pedagógusok múzeumokról kialakított véleményét elemezte, addig a negyedik, az Élmény és tudás. Múzeumi szakemberek a közoktatás szolgálatában című könyv azt mutatja be, hogyan látják magukat, intézményüket és annak az oktatásban betöltött szerepét a magyar múzeumokban dolgozó szakemberek. A Múzeumi iránytű 5. Tudás és gyakorlat. Múzeumpedagógiai módszerek – európai példák és hazai alkalmazások tovább tágítja a múzeumi kultúraközvetítésről alkotott képet: hazai és külföldi módszertani példákkal segíti a szakemberek munkáját. A már bevált eszközöket, elérhető lehetőségeket felvázoló módszertani kötet után a Helyzetkép és perspektívák. Múzeumpedagógia Magyarországon 2008–2009 című kötet a magyar múzeumpedagógia helyzetére világít rá.
A Múzeumi iránytű sorozat kötetei az internetről ingyenesen letölthetők a www.mokk.muzeumokmindenkinek.hu/tudastar/ujkonyveink.php oldalról.
Múzeumi iránytű sorozat
Múzeumi Oktatási és Képzési Központ