LEVÉLTÁRBAN ELHELYEZETT FESTMÉNYEK, MUZEÁLIS TÁRGYAK FELMÉRÉSE 1950-BEN

Kezembe kerülvén a MúzeumCafé 2018. évi 3. száma, azon belül is a vármegyei portrégalériákról írt tanulmány,1 jutott eszembe, hogy levéltárosként hasonló jellegű anyaggal én magam is találkoztam. Nosza, megnéztem az emlékeimbe jól berögzített iratcsomagot (amely ráadásul egy régi levéltáros anyagai között maradt fenn), és jobban elmélyedtem az 1950 őszén összeállt jelentések halmazában.

¶ A Levéltárak Országos Központja2 (továbbiakban: LOK) 1950. szeptember 16-án utasítást bocsátott ki valamennyi közlevéltárhoz.3 A levéltárvezetőnek meg kellett állapítani és külön-külön jegyzékbe foglalnia, hogy milyen muzeális jellegű anyag van a levéltárban elhelyezve. Tételenként kellett felsorolni, hogy a kép, szobor, érme vagy „egyéb, a múzeumok gyűjtőkörébe tartozó, az 1949. [évi] 13. számú törvényerejű rendeletben, illetve az 1620-34/1949. VKM rendeletben ilyenekül megjelölt tárgyakat”. Nem kellett jegyzékelni az iratok tárolására szolgáló muzeális értékű levelesládákat, céhládákat, illetve a levéltári anyaghoz tartozó „ilynemű” mellékleteket, sem pedig a térképeket. Ezen túlmenően, a könyvanyag esetében, fel kellett még tárni és beküldeni a könyvgyűjteményeket is (pontos vagy hozzávetőleges mennyiséggel, tájékoztatással a tematikát illetőleg). A felmérés célját röviden indokolták csak meg: a levéltári anyagnak a nem levéltári anyagtól való elkülönítése iránti tájékozódás.4

¶ Az első válaszok két héten belül befutottak, de még decemberi hónapból is származik felmérésre adott reakció. A válaszoló intézményekről a LOK-nál listát készítettek, azonban további intézkedésre nem utal semmi, ilyet az ügyiratra nem jegyeztek fel, sőt a két példányban bekért jegyzékek is hiánytalanul megvannak. Nem maradt tehát közvetlen írásbeli nyoma, hogy foganatosítottak-e bármiféle intézkedést, vagy tájékoztatták-e a társhatóságokat.

¶ Természetesen a levéltárak nagy része esetében nem volt
„titok”, hogy ott ilyen jellegű tárgyi anyag van elhelyezve. (Vas megye levéltára például már 1950. február 10-én jelezte,5 hogy az 1620-34/1949. VKM rendelet értelmében bejelentést tett a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja felé.) Emellett az ugyanazon városban lévő múzeum és levéltár között általában jó kapcsolat létezett, egymást – mint a lentebbi jelentések némelyikéből is kiderül – kölcsönösen tájékoztatták vagy éppen leletmentéseket is végeztek (mint a közölt
Tolna megyei levéltár jelentésében).

¶ A felmérésre adott válaszok igen változatos tartalmúak, némelyik csak lakonikus, de a többség szakszerű kimutatást közöl, szabályos jegyzéket tartalmaz. Nemleges választ adott Bács-Kiskun megye levéltára, Csongrád megye levéltára, Debrecen
város levéltára,6 a Fővárosi Levéltár, Győr város levéltára,
Komárom város levéltára, Miskolc város levéltára7, Sopron város levéltára, Szabolcs-Szatmár megye levéltára.8

¶ Az itt közölt levéltárak esetében az általuk felsorolt tárgyak és festmények további sorsát nem vizsgáltam,9 azonban egy esetben ismert az ügy folytatása. A Vas megyei levéltárban lévő anyag további sorsáról a szóban forgó ügyirati csomóban található másik akta tudósít: a tárgyakat, mind a festményeket, mind az egyéb tárgyakat az MMOK képviselői hamarosan ismételten megvizsgálták, és kérték azok átadását a városi múzeumnak. A levéltár erre engedélyt kért, melyet a LOK 1951. augusztus 29-én (vagyis csaknem egy évvel a felmérést követően) meg is adott. A Savaria Múzeum az anyagot 1951. szeptemberben el is szállította.10

¶ Megjegyzésre érdemes, hogy a következő évben a közös kezelésbe került egyházi levéltárak esetében is felmérték, kerültek-e oda muzeális jellegű tárgyak, azonban a beérkezett jelentések tanúsága szerint az egyházi levéltárakban ilyeneket nem találtak.11

¶ A könyvanyagra vonatkozó jelentéseket és jegyzékeket nem közlöm. A muzeális jellegű anyagoknál a szükséges hibákat javítva betűhíven adom közre a releváns adatokat tartalmazó kísérőlevelet, illetve megléte esetén a jegyzéket.

¶ Ezzel az „ötvenes évek” nagy múzeumi-könyvári-levéltári (fel)forgatagában készült felmérés adataival talán kisebb-nagyobb ismerethiányokat, fehér foltokat is el lehet tüntetni s választ adni bizonyos tárgyak múzeumba kerülése előtti elhelyezésére.

1. Baranya megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. szeptember 28-án kelt kísérőlevélhez mellékelt jegyzékben a következőket sorolták fel:

Képek (olajfestmények)

Deák Ferenc

Batthyány Kázmér volt főispán

Kardos Kálmán volt főispán

Fehérváry Imre volt főispán

Szily Tamás volt főispán

Szapáry Lajos volt főispán

Szent István és Szent Imre képe, mindkettő értesülésem szerint a régi pécsi székesegyház oltárképe volt, onnét az egykori megyei rabkápolnába került.

Színes metszet

Baranya megye banderiális emléke II. Lipót koronázása alkalmából, 1790

Szobrok

Szengyörgyi: Dél (kicsinyített festett szobor)

Somló Sári: Patrona Hungariae (sérült gipszszobrocska)

Orbán A.: Patrona Hungariae (fém dombormű)

Érmék

Ezüst obulus:

1. Mátyás 2 db
2. Ulászló 1 db
3. Lajos 2 db
4. Ferdinánd 1 db

Ezüst dénár:

1. Mátyás 27 db
2. Ulászló 21 db
3. Lajos 8 db

1. Ferdinánd 282 db (1527–1553)

Vegyes jobb darabok: 5

2. Békés megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. október 27-én kelt kísérőlevél szerint a „tájékoztató jegyzékeket12 idezárva felterjesztem. Jegyzékben fel nem vett és a levéltárban őrzött képek az alábbiak: Kossuth Lajos, Batthányi [sic!] Lajos, dr. Daimel Sándor, és előttem ismeretlen 4 arckép. Itt van továbbá Horthy Miklós és István arcképei (3 drb). Kérem szíves rendelkezését arra vonatkozóan, hogy
az utóbbi 3 képpel mi történjék”.

3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye levéltárában tárolt muzeális

 jellegű anyag

Az 1950. november 2-án kelt kísérőlevél szerint a jegyzékben szereplő anyag Miskolcra vonatkozik, az esetlegesen a Sátoraljaújhelyen lévő anyag csak külön kiszállás keretében lenne felmérhető.

1 drb Reviczky-buzogány fa tokban

1 drb Kazinczy-serleg bélelt dobozban

1 drb. Kazinczy-ereklyét képező szék

Ezek mind Miskolcon vannak, de némi jelentéktelen muzeális anyag van Sátoraljaújhelyen is a levéltárban.

Ha muzeális jellegű anyagnak számítanak a zászlók:

1 drb zászló, mely alatt a Rákóczi hamvait kísérő Borsod megyei bandérium vonult

1 drb Borsod megyei selyemzászló

4. Fejér megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

A mellékelt jegyzékben a következőket sorolták fel:

1. Színes metszet Pápa váráról. XVII. század
2. Metszet Nógrád váráról, olasz munka. XVII. század13
3. Egy banderiális zászló 1741-ből, erősen megrongálódott

állapotban

5. Győr-Sopron megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. október 4-én kelt kísérőlevél szerint a győri levéltári épületből a muzeális jellegű anyagot már átadták a városi múzeumnak, vagy legalábbis átadás alatt áll.

„Sopron: A megyei levéltárban két rend hajdú ruha van, azonkívül Felsőbüki14 mellszobra, néhány darab régi (XVII–XVIII. századi) mérnöki eszköz és 1 drb céhkorsó. […]15 Moson megye levéltárában mintegy 10 öltöny hajdú ruha, 3 mellszobor (Ferenc József és két, számomra ismeretlen nagyság) van.”

6. Heves megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. október 6-án kelt kísérőlevélhez mellékelt jegyzékben a következőket sorolták fel:

Jegyzék a Heves megye levéltárában őrzött képekről

1. Deák Ferenc (Sajósi Alajostól), 1874
2. Kossuth Lajos (Stetka Gyulától), 1898
3. Buttler János (Barabás Miklóstól), 1836
4. Keglevich Miklós (Barabás Miklóstól), 1848
5. Teleky László (Barabás Miklóstól), 1861
6. Almássy Pál (Kovách Mihálytól), 1885

E képek korábban a közgyűlési teremben voltak kifüggesztve. Ma szétszedett díszes kereteiket is a levéltár őrzi.

7. Hódmezővásárhely város levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. október 9-én kelt kísérőlevélhez mellékelt jegyzékben a következőket sorolták fel:

Emlékérmek, plakettek jegyzéke

1. Budapesti Országos Kiállítás, 1885 évi, bronz, 1 drb
2. Tisza Kálmán tíz évi miniszterelnöksége emlékére, 1885 évi,

ötvözet, 1 drb

3. Világháború emlékérme, 1914 évi, ólom, 1 drb
4. Milleneumi Orsz[ágos] Kiállítás, 1896 évi, bronz, 1 drb
5. Tisza Kálmán 10 évi minisztereln[öksége] eml[ékére], 1885

évi, bronz, 1 drb

6. Bécsi lókiállításról emlékérem, 1890 évi, bronz, 1 drb
7. Thaly Kálmán, 1906 évi, ezüst, 1 drb
8. Szeged újjáépítése, 1883 évi, ezüst, 1 drb
9. Orsz[ágos] Ipa[r]i – Terménykiállítás, 1876 évi, bronz, 1 drb
10. Arany János, 1917 évi, ólom, 1 drb
11. Tisza István, 1914 évi, ötvözet, 1 drb
12. Hadisegélyző Hivatal kiadása, Ferencz [sic!] József

arcképe, 1914 évi, ötvözet, 8 drb

13. Zászlószeg, réz, 4 drb
14. Ferencz [sic!] József 25 éves uralkodása, 1892 évi, ezüst, 1 drb
15. Ferencz [sic!] József arcképe, 1870, bronz, 1 drb
16. „Siess, Adj, Segíts” akció16 emlékére, 1948, bronz, 1 drb

8. Kecskemét város levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

A város anyagáról szóló első, 1950. október 24-i jelentés szerint a levéltáros elhunyta, valamint a leltár hiánya miatt a kívánt adatokat csak hozzávetőlegesen tudták megállapítani. A kísérőlevél jelezte a jegyzék meglétét, azonban ez itt nem volt megtalálható. A muzeális tárgyak a levéltár páncélszekrényében vannak elhelyezve. Ehhez a levélhez azonban mu­zeális tárgyi jegyzék nem volt megtalálható.

A december 9-én kelt helyesbítő levél szerint az elkészített jegyzék „35. sorszáma alatt tévesen azon körülmény van feltüntetve, hogy »T. Justinianus aranypénze« a városi levéltár őrizetében van. Ezen jegyzék helyesbítésre szorul, amennyiben a levéltár őrizetében nem Justinianus aranypénze van, hanem »Euainetos syrakusai dekadrachmája«, nem aranyból, hanem rézből.

Ezzel kapcsolatban jelentem, hogy Dr. Garzó József volt városi főlevéltáros – a városi levéltárban elfekvő iratok szerint – 1935. jan[uár] 20-án r. Szilády Károly volt városi könyvtáros íróasztalában pénzgyűjteményt talált. Ebből a pénzgyűjteményből a fentebb említett dekadrachmát, valamint Vespásiá­nus aranypénzét, Justinianus aranypénzét és I. Lipót aranypénzét levéltári őrizetbe vette, mindegyiket külön-külön egy kis papír tasakban helyezte el, és a tasakokra felírta azok tartalmát. Nevezett ezen értékeket a levéltár Wertheim szekrényében őrizte 1944. november 14-ig, amikor is ismeretlen tettesek a levéltár vasajtaját feltörték s a Wertheim szekrényt is felfeszítették ezen időpontban az aranypénzek elvesztek,
a dekadrachma és a papírtasakok megmaradtak. […] Időközben a dekadrachma a Justinianus aranypénzének tasakjába került s a városi könyvtáros a fentebb említett jegyzék elkészítése során a tasak tartalmát nem ellenőrizte, hanem csak a feliratát olvasta el, ebből kifolyólag tehát téves adatot írt
a jegyzék 35. száma alá.

Kérem ennek szíves tudomásul vételét.”

9.) Pécs város levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. szeptember 26-i jelentés szerint a levéltárban a következő muzeális tárgyak találhatók:

„Képek:

A levéltárban nyolc darab kép van. Ebből az Ebergényi (Rákóczi szabadságharcosának) családját 3 kép képviseli. Egy portaitről nem lehet megállapítani, hogy kicsoda, csak annyit, hogy egy ősz hajú asszony egykoron Pécs szegényeinek áldozta életét. E négy kép levéltári letét s nem muzeális értékű.
Az ötödik kép egy nagyobb méretű tengerparti tájt ábrázol, mely Gorkij otthonában tett látogatásom sorrentoi emlékét idézi fel s ezért a város azzal hagyta hivatali helyiségemben, hogy a kép munkáimban tovább kísérjen. A 6. kép Pécs 1848/49-es szabadságharc pécsi polgármesterét ábrázolja, tehát a levéltárban jó helyen van. A hetedik kép Aidinger egykor[i] polgármester képe, aki annak idején éveken át délutáni idejét a levéltárban töltötte történelmi kutatásokkal. Arcképét a város a levéltár részére festtette meg. Végül a nyolcadik kép egy városházi festő kartárs alkotása, Jókai arcképe, amelyet alkotója a levéltárnak hagyatékozott.

A fentiek szerint tehát a 8 darab kép hagyományozói és alkotói akarata szerint van a levéltárban. Előzőleg azonban a levéltárra érdektelen képeket a helyi múzeum vezetőségének átadtam. Szobor, érme nem volt a levéltár birtokában. […]17

Fentiek alapján tehát úgy a kevés képanyag, mint a könyvanyag maradéktalan megtartását engedélyezni kérem.”

10. Pest megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. október 3-án kelt kísérőlevélhez mellékelt jegyzékben a következőket sorolták fel:

1. jegyzék a Pest megyei közlevéltárban tárolt muzeális jellegű tárgyakról
2. A) Képek
3. Közgyűlési terem, Deák Ferenc
4. Közgyűlési terem, Báró Prónay Dezső
5. Közgyűlési terem, József fhg, nádor és főispán, 1986–1847
6. Közgyűlési terem, gr. Wesselényi Ferenc
7. Közgyűlési terem, gr. Teleki László
8. Közgyűlési terem, gr. Károlyi István főispán, 1848,
   1861, 1867
9. Közgyűlési terem, Ismeretlen férfi arcképe
10. Közgyűlési terem, Gullner Gyula főispán
11. Közgyűlési terem, Hg. Eszterházy Pál nádor és főispán,
    1681–1713
12. Közgyűlési terem, II. Rákóczi Ferenc
13. Közgyűlési terem, gr. Battyány [sic!] Lajos nádor
    és főispán, 1751–1765

13.18 Közgyűlési terem, gr. Széchenyi István

14. Közgyűlési terem, Horthy Miklós
15. Közgyűlési terem, Ismeretlen kép

1–6-os sorszámmal jelzett Közgy[űlési] terem melletti dohányzó főispánokat ábrázoló olajfestmények

1. Alispáni dolgozószoba, I. Ferenc király, 1792–1835
2. Alispáni dolgozószoba, Földváry Gábor alispán, 1836
3. Alispáni dolgozószoba, Nyáry Pál alispán, 1848, 1861
4. Alispáni dolgozószoba, Mária Terézia, 1741–1780
5. Alispáni titkári szoba, Ismeretlen arckép
6. Alispáni titkári szoba, III. Károly, 1711–1740
7. Alispáni titkári szoba, Ismeretlen arckép
8. Alispáni titkári szoba, Fazekas Ágoston
9. Alispáni titkári szoba, Földváry Mihály
10. Alispáni titkári szoba, Erzsébet királyné, I. Ferenc József

felesége

1. Alispáni fogadószoba, Erzsébet királyné, III. Károly felesége

2. Alispáni fogadószoba, III. Károly ifjúkori képe
3. Alispáni fogadószoba, Széchenyi Pál kalocsai érsek, 1707
4. Alispáni fogadószoba, Kolonich Lipót bíbornok,

esztergomi érsek, 1707

5. Alispáni fogadószoba, I. Lipót, 1657–1704
6. Főjegyzői szoba, Pálffy Miklós nádor és főispán, 1714–1732
7. Főjegyzői szoba, I. József, 1704–1711
8. Főjegyzői szoba, Erzsébet királyné, III. Károly felesége
9. Főispáni dolgozószoba és fogadószoba, Albert fhg. királyi

helytartó és főispán

2. Főispáni dolgozószoba és fogadószoba, Lotharingiai Ferenc

hg., kir. helytartó és főispán, 1732–1735

3. Főispáni dolgozószoba és fogadószoba, gr. Pálffy János

nádor és főispán, 1741–1751

4. Főispáni dolgozószoba és fogadószoba, Sándor Lipót fhg.,

nádor főispán, 1792–1795

5. Főispáni dolgozószoba és fogadószoba, I. Ferenc József
6. Főispáni dolgozószoba és fogadószoba, Barkóczy Ferenc

főispáni helytartó, 1802

7. Főispáni dolgozószoba és fogadószoba, Albert szász-tesche-

ni herceg, kir. helytartó és főispán, 1766–1781

1. B) Szobrok
2. I. Ferenc gipsz mellszobor 1 drb
3. IV. Károly gipsz mellszobor 2 drb
4. Horthy Miklós bronz mellszobor 1 drb
5. Ismeretlen férfi gipsz mellszobor 1 drb
6. C) Érmek
7. József nádor-emlékérem, 1846 1 drb arany, 1 drb ezüst, 1 drb,

bronz

2. Tisza Kálmán-emlékérem, 1885 1 drb, bronz
3. Buda visszafoglalásának emlékére készült érem, 1 drb,

bronz

4. Andrássy Gyula-emlékérem, 1 drb, bronz
5. Bem József-emlékérem, 1928, 1 drb, bronz
6. Általános kiállítási érem, 1873–74, 1 drb
7. Kéve emlékérem, 1 drb
8. Ezüst vándorserleg, 1939

1. D) Zászlók
2. Selyem banderiális zászló, az ország és Pest megye

címerével, 1797, 7 drb

2. Kiskun kerületi zászló, a kerület címerével, és a kun-
   kapitány címerével, 1 drb
3. Pest megye arany-kék színű, a megye címerével, újabb kori,

2 drb

4. Ismeretlen eredetű, az 1944–45 évet megelőző, a megye-
   házán elhelyezett címeres zászló, 1 drb

11. Somogy megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. október 2-án kelt kísérőlevélhez mellékelt jegyzékben a következőket sorolták fel:

1. Muzeális jellegű anyagok:
2. a) Képek:

Ismeretlen szerző: Inkey Károly (arckép)

Rippl-Rónai: Makfalvay Géza (arckép)

1. b) Zászlók:

5 drb megyei zászló feliratokkal és zászlótartó rudakkal

12. Szeged város levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. november 8-án kelt levélben foglaltak szerint a megszűnt Csanád megye makói levéltárában muzeális anyag nincs, míg a szegedi városi levéltárban Huszba József egykorú festménye található: Szeged látképe 1877-ben.

13. Székesfehérvár város levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. november 2-án kelt kísérőlevélhez mellékelt jegyzékben a következőket sorolták fel:

14 db Aba-Novák-festmény. A párizsi világkiállításra készült, a magyar–francia kulturális kapcsolatokat ábrázolja. A fa­lemezre festett képek nagysága egyenként cca. 1,5×7,5 méter

1 db városi zászló. Nehézselyem anyag, kék-fehér színű, a város címerével.

14. Szolnok megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. október 11-én kelt kísérőlevélhez mellékelt jegyzékben a következőket sorolták fel:

1 db bandériumi zászló 1896-ból a megye címerével

1 db zászlószalag 1856-ból, melyet Erzsébet királynő [sic!]

adományozott a kunoknak

7 db kép, melyek a közgyűlési teremben voltak. 1946-ban

adattak levéltárba.

Bachmayer (Michael Alexander): Mária Terézia, egykorú

festmény

1. Ferdinánd képe ismeretlen festőtől, olajnyomatszerű

Szüle Péter: Almási főispán arcképe

Pongrác: Szapáry Gyula miniszterelnök arcképe

Vágó Pál: Horthy István (a volt kormányzó apja) arcképe

Széchenyi István arcképe, másolat az Akadémia képe után

Tisza István arcképe, az ismert Benczúr-kép után készült

másolat

1 db kisebb méretű ismeretlen festőtől származó arckép

15. Szombathely város levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. szeptember 26-án kelt levélben foglaltak szerint a muzeális jellegű tárgyakról nem készítettek kimutatást „tekintettel arra, hogy a levéltárban mindössze egy ilyennek nevezendő tárgy van, az első világháború előtt felépíteni tervezett szombathelyi kőszínház 1 m szer 1 m nagyságú gipszminta-terve.”

16. Tolna megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. szeptember 25-én kelt levélben foglaltak szerint
a „felszabadulás után a vidéki kastélyokban szétszórt, vagy ott veszendőbe került családi iratoknak gyűjtési munkálatai alkalmával működésemet kiterjesztettem muzeális és könyvtári anyagnak az összeszedésére is, mert rajtam kívül ilyes ténykedéssel itt senki sem foglalkozott. Később bekapcsolódott e munkásságba a múzeum vezetője is. Működésemet

megismerve, több család helyezte okiratilag letétbe (örök letétképpen) a levéltárban könyvtárát és muzeális tárgyait. Mindezek a muzeális tárgyak és családi könyvtárak azonban ténylegesen a megyei múzeumba kerültek, hová letétként továbbítottam, már csak helyszűke miatt is. Így tehát a levéltárban könyvtár és muzeális anyagok ténylegesen nem tárol
[tat]nak. Az általam szerzett és a múzeumnak átadott könyvek száma mintegy 2500 kötet és azonkívül felbecsülhetetlen értékű muzeális anyag, képek, szobrok stb. Mindezekről készül a leltár, azonban annak végleges elkészüléséhez még sok idő szükséges, mert a múzeum vezetője is egyedül van s ezért
e munkája is lassan halad előre. A már elkészült leltárakat pótlólag be fogom küldeni.”

17. Vas megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. szeptember 27-én kelt kísérőlevélhez mellékelt jegyzékben a következőket sorolták fel:

Festmények jegyzéke

(A felsorolt képek Vas vármegye közgyűlési termét díszítették, 1949-ben a várm. alispán rendeletére ideiglenes levéltári őrizetbe kerültek)

1. Rákóczi Ferencet ábrázoló olajfestmény, 227×135 cm méret. Sig. Roskovics 1905. Fafaragványos aranyozott keretben.
2. A magyar koronát és társországok címereit ábrázoló olajfestmény, 125×81 cm méret. XVII. század. „In profectionem
   S. Coronae Posonio Veterosolium etc.” kezdetű felirati szö­veggel.
3. Ferenc Józsefet ábrázoló olajfestmény. 137×237 cm méret. Sign. Vastagh Gy. 1879.
4. Erzsébet királynét ábrázoló olajfestmény. 137×237 cm méret. Sign. Vastagh Gy., 1879.
5. Deák Ferencet ábrázoló olajfestmény, 163×237 cm méret. Sign. Than Mór, 1867.
6. Batthyány Lajost (1848-as miniszterelnök) ábrázoló olajfestmény. Sign. Than Mór, 1868. – 163 ×237 cm méret.
7. Kossuth Lajost ábrázoló olajfestmény. 160×232 cm méret. Sign. Vastagh Gy., 1895.
8. Batthyány Fülöp vm. főispánt ábrázoló olajfestmény. 112×210 cm méret. Sign. Miklóssi József, Bécsben, 1829. A kép kisebb sérüléseket szenvedett, díszes aranyozott keretben, restaurálta Radnai Rezső festőművész, 1938.
9. József nádort ábrázoló olajfestmény, 112×205 cm méret. Sign. Miklóssi József Bécsben, 1830. A kép 5 helyén ¼ méteres repedés van.
10. Batthyány Lajos várm. főispánt ábrázoló olajfestmény. Festette Miklóssi József 1828-ban, restaurálta Radnai Rezső 1938-ban. 112×205 cm méret, aranyozott díszes fakeretben kisebb sérülésekkel.
11. Vas vármegye címere 80×150 cm méretű felül ovális olajfestmény, aranyozott keretben. A képnek jelzete nincs, feltehetőleg XIX. századi.

Muzeális tárgyak jegyzéke

1. XIX. század eleji díszes vasláda, zárszerkezettel, 75×53×48 cm méret. A Korchmáros-család levéltárát őrző vasláda volt.
2. T-alakú főkapu-sarokvas, díszes lakatosmunka, kb. 300 éves. 70×40 cm méret.
3. Vas vármegye 1820-as években készült térképe egyik szelvényének réznyomó lemeze, 34×92 cm méret.
4. 85 cm hosszú egy csövű, XIX. század eleji puska. Feltehetőleg törvényszéki bűnjel volt.
5. Ajtózávárzat kulccsal, kb. XVIII. sz. díszes lakatosmunka. 40×25 cm méret.
6. 20 cm átmérőjű óntányér díszes dombormű alakzatokkal. Kb. 200-300 éves.
7. 100×80 cm méretű lobogó, egyik oldalán István király, másik oldalán Patrona Hungariae selyemmel kivarrt képmásával. A lobogó mindkét oldalán a Batthyány-család és a vármegye címere. Felirata az egyik oldalon „conserva”, másik oldalon „protege”. 1743. A lobogó két szárnya erősen roncsolt. A lobogó nyele kétrészes, összecsavarható, viaszosvászon
   és külső védő burkolattal.
8. 65×55 cm méretű selyemre festett képekkel díszített lobogó. Egyik oldalán a magyar címer, valamint a Batthyány-család címerének rajza és PLB monogram (Palatinus Lud. Batthyány). Felirata: Pro hac vitam et sanguinem Maria Theresia Regina Hungariae Regina Hungariae 1800 victoriam et honorem aquiret. Másik oldalon S. Maria Patrona Hungariae etc. felirat, 1741., a vármegye és [a] Batthyány-család címerrajzával. A lobogó kb. 250 cm hosszú rúdra van felerősítve.

18. Veszprém megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. október 5-én kelt levélben foglaltak szerint a levéltárban „muzeális értékű- volna az az 1782. évből származó levéltári szekrény, melyben a közgyűlési iratokat és egy régi vasláda, melyben a nemesi címeres leveleket tartjuk, mivel ezek levéltári anyag tárolására szolgálnak, nem esnek bejelentési kötelezettség alá.

19. Zala megye levéltárában tárolt muzeális jellegű anyag

Az 1950. november 21-én kelt levélben foglaltak szerint a jegyzékben szereplő képekről a MMOK-nak van tudomása, jegyzékbe is foglalták.

1. A levéltár őrzi a megyeháza köz- és kisgyűlési terméből leszedett képeket. Ezek közül 6 drb (Deák Ferenc, Zrínyi Miklós, gr. Szapáry Károly, Csány László, hg. Festetich György, Horthy Miklós egész alakját ábrázoló) 3 méternél magasabb vászon, 10 drb pedig a főispánoknak mellképe. Ezeken kívül egy 18-ik századi Krisztus-kép s ugyancsak 18-ik századi festmény, amelyen Szent István felajánlja a Koronát Szűz Máriának.

Egyéb muzeális tárgy a levéltárban nincs.

Jegyzetek

[1]    Basics Beatrix: Pusztulásra ítélt képcsarnokok. Kutatások
a vármegyei portrégalériákról. MúzeumCafé, 66. 2018/3. 187–203.

[2]    A levéltárak irányítását centralizáltan irányító szerv 1950 és 1956 között működött, egy időszakban párhuzamosan a Múzeumok
és Műemlékek Országos Központjával, ám ez utóbbit már 1953 elején megszüntették.

[3]    A „közlevéltárak” fogalom alatt a fővárosi, a megyei és néhány
városi levéltárakat kell érteni. Az Országos Levéltár nem kapott
a felhívásból.

[4]    MNL-OL-XIX-I-18-a-1610-M12-1950.

[5]    Az MMOK kiküldötte a festményeket megszemlélte és azok elhelyezését ígérte, azonban ez 1950 szeptember végéig
nem történt meg.

[6]    Muzeális jellegű anyag a levéltárban nincs, „miután Debrecen város külön múzeumot tartott fenn, és abban helyezte el az ilyen vonatkozású értékeket”.

[7]    A muzeális jellegű tárgyakat („fejező pallos stb.”) még az 1920-as években átadták a városi múzeumnak.

[8]    „Jelentem, hogy levéltárunkban muzeális jellegű tárgyak nincsenek. Szabolcs megyének ugyanis már régóta van működő múzeuma, s így azok egyenesen odakerültek, vagy már régebben oda átadattak. Szatmár megye múzeumából pedig Kölcsey Ferenc két tintatartóján, borotváján és borotva-fenőszíján kívül más nem jött ki Szatmárnémetiből, ezeket pedig az egyesülés után azonnal át is adtam az itteni megyei múzeumnak” (Nyíregyháza, 1950. október 24.).

[9]    Néhány esetben azonban utánanéztem, hogy a szakirodalom
ismeri-e a most közölt felmérés adatait, azonban bár a múzeumba kerülés adatai viszonylag jól datálhatók, ez nóvumnak számít.
(Pl. Kostyál László: „Árpád hős magzatjai”. A zalai vármegyeháza egykori portrégalériájáról. Zalai Múzeum 10. Szerk.: Frankovics Tibor, Zalaegerszeg. 2001. 257–276.)

[10]  MNL OL XIX-I-18-a-1610-M12-15/1951.

[11]  MNL OL XIX-I-18-a-1610-M12-17/1951.

[12]  A mellékelt jegyzékben csak a könyvanyagot sorolták fel, tematikai csoportonként.

[13]  Az eredetileg a jegyzék e helyén szereplő „XVIII.” szám utolsó számjegyét gépileg áthúzták.

[14]  Felsőbüki Nagy Pál.

[15]  A kihagyott részben a könyvanyagról írnak.

[16]  A nevezett akció a második világháború utáni társadalmi szolidáris-szociális segítségnyújtási mozgalom volt.

[17]  A kihagyott részben a könyvanyagról írnak.

[18]  A 12. sorszám hiányzik a jegyzékből.

A szekszárdi Béla király tér, jobbra a régi Megyeháza (ma Tolna Megyei Levéltár)
Forrás: Egy dunai hajóút/Fortepan