GYŰJTEMÉNYEKBE ZÁRT PETŐFI
REFORMKORI LELTÁR A MAGYAR MÚZEUMOKBAN
MúzeumCafé 93-94.
Petőfi Sándor rövid életútja különleges időszaka a magyar történelemnek és a magyar kultúrának. Még egy hónapos sincs a kis Petrovics Sándor, amikor Kölcsey Ferenc letisztázza a Hymnus kéziratát. Születésének évében megrendült a Habsburg-abszolutizmus rendszere, 1823-ra a rendi ellenállás ismét megerősödött, ebben az évben a kormányzat arra kényszerült, hogy több megyében fegyveres erőt vessen latba rendeletei végrehajtása érdekében. A leendő költő kétesztendős, amikor I. Ferenc újra összehívja azt a rendi országgyűlést, amely a magyar nyelvi norma megteremtéséért is dolgozó Tudományos Akadémia kezdetét is jelenti. Petőfi iskolás évei alatt jelenik meg Széchenyi István Hitel című munkája, zajlanak a reformországgyűlések, majd megfogalmazódnak a gazdaság, a politika, a társadalom, a kultúra és a tudomány világában a különböző reformigények, lázasan dolgoznak Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc vagy az országgyűlési ifjak. Épül a Lánchíd és a későbbi forradalom emblematikus helyszínévé váló Nemzeti Múzeum. Még csak 21 éves, amikor államnyelv lesz a magyar, és ez az az esztendő, amikor megjelenik első kötete, valamint elkészül a János vitézzel. A felbomló rendi társadalomnak, a polgári átalakulás alapvető küzdelmeinek, a folyamatosan változó világnak tanúja, a fellendülő kulturális élet és hazafiasság aktív részese. Nemcsak egy korabeli vállalkozó fiaként, vándorszínészként, katonaként szemléli több perspektívából az eseményeket, hanem vándorútjai során rétegeiben megtapasztalja azokat, és költeményeiben dokumentálja élményeit. Nemzeti dal című verse az 1848-as márciusi forradalom egyik szimbóluma, halála egyben a forradalom és szabadságharc, a független Magyarország reményének szertefoszlása is. Petőfi Sándor sorsa, költői pályájának kibontakozása összeforrt a magyar nemzetté válással, a polgári átalakulással, a magyar nemzeti kultúra és művelődési háttérintézmények alapjai megteremtésének időszakával.

A Bajza utcai Jókai-villa Petőfi-kiállítása
Forrás: Fortepan
Múzeumi missziók: távolról, közelről, belülről,
kívülről?
¶ A korszak fontossága kiemelten érzékelhető a Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország történetét ábrázoló állandó kiállításában, amelynek húsz terméből négy érinti a reformkor, valamint a forradalom és szabadságharc történetét és annak következményeit.
¶ Petőfi Sándor kultusza is kiemelkedő Magyarországon, behálózva a kultúra és a művelődés minden ágát.1 Nevét olyan országos múzeum (Petőfi Irodalmi Múzeum – PIM) viseli, amely időről időre, egy-egy korszak kérdésfelvetéseinek megfelelően újraépített állandó irodalmi kiállítással reflektál az adott korszak igényeire, de relikviái számos más intézményben megtalálhatók.2 Jelen pillanatban a működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények közül 17 elnevezése kapcsolódik Petőfihez, ebből nyolc a PIM intézményi hálózataként, három a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum szervezetének tagjaként, de ott van a kiskunfélegyházi,
a szalkszentmártoni, a sárszentlőrinci emlékház, a hajdúsámsoni könyvtár, művelődési ház és kiállítóhely, a dömsödi emlékház és kiállítóhely vagy a csengeri közművelődési és intézményfenntartó központ.
¶ Míg a Nemzeti Múzeum kiállításai inkább a korszak eseményeit rekonstruálják, valamint kulcsszereplőit mutatják be a fennmaradt tárgyi örökségen keresztül, addig a Petőfi Sándorral foglalkozó kiállítások egy részének nagy előnye, hogy a korszak társadalmi viszonyairól, életmódjairól, kapcsolati hálóiról is színes képet képesek festeni. Ahogyan a PIM korábbi „Ki vagyok én? Nem mondom meg.” Petőfi választásai című állandó tárlatában, a 2023 januárjában nyílt Költő lenni vagy nem lenni kiállításának esetében is kifejezetten hangsúlyos ez a szempont. Petőfi relikviái, költeményei, emlékezetének reprezentatív darabjai mellett külön teret kap az országban cirkáló, értelmiségi pályára lépő fiatal poéta lüktető kapcso-
lati rendszere vagy biedermeier városi és egyszerű vidéki otthona, de a korszak gondolkodását formáló képzetek, fogalmak is. Ez elmondható a korszak más szereplőinek életét bemutató emlékhelyekről, kiállításokról, múzeumokról is, gondoljunk csak a szlovák határ innenső vagy túloldalán lévő, Petőfivel egy évben született Madách Imre emlékezetét szolgáló csesztvei, alsósztregovai, emlékházakra, múzeumokra, Széchenyi István nagycenki kastélyára, Deák Ferenc kehidakustányi kúriájára. Ebben a felsorolásban a Petőfi-kultusz múzeumi jellegű emlékhelyei azért is kiemelkedők, mert nem az arisztokrata, nemesi életmód rekonstrukciójára, hanem a parasztpolgári lét ábrázolására, a 19. század első harmadának jellegzetes berendezési tárgyainak, szokásainak – azaz az akkori Magyarország lakói általánosabb életformájának – prezentációjára is törekednek. Egészen más a helyzet az 1848-as forradalom és szabadságharchoz fűződő tárgyi emlékek bemutatásakor.3 Számos magyar múzeum4 őriz, mutat be állandó kiállításában az eseményhez vagy az abban részt vevő személyekhez kapcsolódó tárgyat, tárgyegyütteseket, dokumentumot, kéziratot, újságot, relikviát, ezzel is alátámasztva, hogy akár a nemzeti identitásban, akár a történetben korszakhatárként, fordulópontként, az egyes lokális történetek elbeszélésében útjelzőként szolgál ez a kiemelt pillanat. Ezek az – esetenként hétköznapi – tárgyak kilépnek saját egykori kontextusukból, hogy megmerevedett pillanatként, a dicsőséges idők időkapszulájaként a társadalmi emlékezet ünnepélyes légkörének megidézéséhez egyfajta kapcsológombként szolgáljanak.

Petőfi rajza Arany Jánosról, Arany kommentárjával
Forrás: Wikipedia
¶ Magától értetődő, hogy az olyan kiemelt pillanatokban, mint
a 2023-as bicentenáriumi év, országosan kiemelt figyelmet fordítunk arra az időszakra, amely Petőfi Sándor életterét, gondolkodását, sorsát, vágyait és küzdelmeit befolyásolta.
Az emlékezetpolitikában a Petőfi200 évhez hasonló, időről időre kijelölt határkövek nemcsak arra alkalmasak, hogy újragondoljuk, felfrissítsük tudásunkat az adott témán belül, hanem leltárt is készítsünk. Cikkünk is ilyen lajstrom kíván lenni, megkísérli felkutatni, áttekinteni, hogy a magyar muzeális intézményekben hányféle gyűjtemény, műtárgy, dokumentum, kutatás őrzi a korszak emlékét. Ennek érdekében áttekintettem a különböző múzeumi aggregációs oldalak találati listáját, és a Kulturális és Innovációs Minisztérium Múzeumi Főosztályának segítségével országos kérdőíves felmérést indítottam 2023 januárjában. A felmérésben külön választottam a reformkor, illetve a forradalom és szabadságharc időszakára vonatkozó kérdéseket, hiszen általános tapasztalat, hogy a különböző kiállításokban, közönség- és múzeumpedagógiai programokon a reformkor időszaka sokszor felvezetése a csúcspontként megjelenő forradalmi időszak prezentációjának.

A János vitéz első kiadása, 1845
Forrás: PIM
Petőfi kora metaadatokban
¶ A Petőfi Irodalmi Múzeum a 2023-as emlékévhez kapcsolódóan elindította a 200 Petőfi szabadon című adatbázist. A projekt célja, hogy a költő válogatott tárgyainak adatbázisát bárki, bárhonnan elérhesse, és mélységében megismerkedhessen az itt sorakozó fotók, képzőművészeti alkotások, kéziratok, nyomtatványok, tárgyak gyűjteményével. A frissen létrehozott adatbázis mellett a különböző intézmények digitalizált gyűjteményi adatait összegyűjtő, online kereshető aggregációs platformok is igazi kincsesbányának bizonyulnak, ha valaki a 21. század módszereivel a 19. század második negyedének tárgyi örökségéről kíván képet kapni.
¶ A 2023 februárjában 71 múzeum csaknem háromszázezer képét, több mint hatszázezer rekordját összekötő MuseuMap oldalon a reformkorra vonatkozóan 64 találatot kapunk húsz gyűjteményből, több mint negyven földrajzi egységet érintve. A képzőművészeti és iparművészeti örökség, a neves személyek hagyatéka mellett olyan érdekes leletekre is bukkanhatunk, mint a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Dokumentumgyűjteményéből Vildhoffer György sütőlegény vándorkönyve. A tárgyak egy része nem a korszakban született, hanem későbbi időszak reformkorra való emlékezetének lenyomatai.

Perlaszka Domokos: Széchenyi István és Seilern Crescence
Honderű, 1843. Színezett acélmetszet
Forrás: Wikipedia
¶ A MANDA Magyar Nemzeti Digitális Archívumban 328 találatot kapunk 29 közgyűjteményből, intézményből: a találatok bővelkednek olyan kiadványokban, amelyek szövegei a korszakkal foglalkoznak 1828-tól 2015-ig. Ebből a listából az 1847-ig keletkezett anyagok száma 22. A MúzeumDigitár adatbázisában a reformkor szóra három képmellékletet találhatunk a Tapolcai Városi Gyűjteményben fellelhető Honderű lapból.
Az Arcanum Digitális Tudománytár 57 779 találatot ad ki az érdeklődőnek. A nemzetközi Europeana ötvenmilliós állományában is kereshetünk, igaz, itt a reformkor mellett érdemes a 19. századra is szűrnünk. Az 58 találat hét magyar könyvtár és múzeum gyűjteményébe irányít bennünket.
¶ Még több közgyűjteményekben őrzött tárgyra, dokumentum digitális rekordjára bukkanhatunk, ha a forradalom és szabadságharc kifejezésre keresünk rá ezekben az adatbázisokban. A MuseuMap 97 találata harminc gyűjteménybe kalauzolja el a kutatót, itt is inkább a későbbi korok emlékezeti kultúrájának világát felelevenítve. Hasonló irányba mutat a ManDa 490, az Arcanum 62 617, a MúzeumDigitár 31, az Europeana 576 darabos találati listája. Emellett érdemes az egyes közgyűjtemények adatbázisát is kipróbálni, többek között az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria is gazdag anyagot tett elérhetővé a korszakból.
¶ Az adatbázisokon túl a relikviákat, tárgyakat, dokumentumokat online elérhető virtuális kiállításokon, digitális tematikus válogatásokon keresztül is megismerhetjük. A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján a korábbi Petőfi tematikájú kiállítások mellett online foglalkozások is kipróbálhatók,5 a Néprajzi Múzeum elektronikus felületén a kapcsolódó műtárgyak mellett akár zenét is hallgathatunk, tanulmányokat is olvashatunk az „Éljen a Haza” 1848–49 emlékezete. A Néprajzi Múzeum emlékkiállítása a világhálón az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150 éves jubileumára című válogatásban.6 A reformkor szellemiségének megértéséhez érdekes adalékot nyújthat a BTM Kiscelli Múzeum korabeli szórakoztatóipart bemutató – ma már csak virtuálisan megtekinthető Show és business Pest-Budán: kötéljárók, önmozgányok és más világszámok című virtuális sétája7 vagy a Semmelweis Ignác életét vázoló, a nevét viselő múzeum gyűjteményéből táplálkozó anyag éppen úgy,8 mint a Néprajzi Múzeum Cifraszűr – nemzeti szimbólum digitális tartalma, ahol többek között az is kiderül, miért kellett báró Podmaniczky Frigyesnek az 1847-es országgyűlési választások alkalmából Kossuth pártjának tagjaként cifraszűrt viselnie,
és miért öltött ilyen darabot Kossuth és Batthyány is.9 A vonatkozó levéltári anyagokat is megtalálhatjuk a világhálón virtuális kiállítás formájában, többek között a Pest Megyei Levéltárban őrzött emlékekről készült összefoglaló,10 a Szabolcs és Szatmár vármegyék 1825 és 1849 közötti, reformkori élet, Nyíregyháza korabeli viszonyait11 érzékeltető válogatás érhető el ezen a módon. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár a debreceni emlékeket,12 a pécsi Klimo Könyvtár a korszakban született, a városhoz kapcsolódó aprónyomtatványokat13 tette elérhetővé online platformon, de érdemes kalandoznunk az Országos Széchényi Könyvtár reformkor-könyvtár válogatásában, amelyben Erkel Ferenc életműve, id. Lendvay Márton színész vagy a Széchényi család kerül fókuszba.14 A gyöngyösi Mátra Múzeum idén nyit virtuális kiállítást az 1848–49-es forradalom és szabadságharc főorvosáról, a polihisztor Bugát Pálról.15 A korszak bemutatásához kapcsolódik az egyik legizgalmasabb online közgyűjteményi kezdeményezés, a Kapocs – összközgyűjteményi legó című digitális kiadvány és platform, amely a koronavírus világjárvány idején negyven közgyűjteményi dolgozó kooperációjában született meg azzal a céllal, hogy 1848. március 15-e emlékezetén keresztül összekapcsolják a különböző vidéki és fővárosi közgyűjteményeket, kibontsák az így megjelenő emlékezeti és tudáshálózatot egy múzeumpedagógiai alkalmazáson keresztül.16
A reformkor és a forradalom a muzeális
intézményekben
¶ A digitális adatbázisok anyagai eltörpülnek a magyar közgyűjteményekben őrzött tételek, a hozzájuk kapcsolódó kiállítások, rendezvények, publikációk, programok sűrűsége mellett. Szinte a lehetetlenre vállalkoztam, amikor megkíséreltem felmérni, összegezni azt a nemzeti vagyont és tudást, amely a különböző muzeális intézményekben látszódik vagy épp rejtőzik. A 2023-ban e célból elvégzett online kérdőíves felmérésre 146 válasz érkezett. Az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK) folyamatosan frissülő MuzeumStat szolgáltatása szerint jelen pillanatban 934 muzeális intézmény működik, azaz hetedük töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók köre a legkisebb gyűjteményektől a legnagyobb országos intézmények köréből került ki, a nagyobb intézményeknél előfordult, hogy az egyes intézményi egységek külön válaszoltak a kérdésekre. Így 13 országos múzeum, kilenc országos szakmúzeum, 19 vármegyei hatókörű városi múzeum, harminc területi múzeum, 28 közérdekű muzeális gyűjtemény, 22 közérdekű muzeális kiállítóhely, 11 tematikus múzeum és 11 egyéb besorolású intézmény adataira derült fény. Megállapítható, hogy összességében a nagyobb és a témában érintett muzeális intézmények válaszoltak a kérdésekre. A válaszadók földrajzi elhelyezkedése is kiegyensúlyozott volt. Legtöbben Budapestről (32), Pest (16), Borsod-Abaúj-Zemplén (12) és Bács-Kiskun (10) vármegyéből küldtek információt, de egyetlenegy terület sem maradt ki a válaszadásból. A felmérésben részt vevő intézmények gyűjteményei is szerteágazók. Többségük (66 százalék) történeti gyűjteménnyel és néprajzival (62 százalék) rendelkezik, de jól állnak képzőművészeti (50 százalék), régészeti (37 százalék), iparművészeti (29 százalék), numizmatikai (28 százalék) anyaggal is.

Petőfi írószekrénye
Forrás: PIM
¶ Mint korábban már említettem, számos magyar muzeális intézmény története, gyűjteménye kapcsolódik a reformkor időszakához, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékezetéhez. A kérdőív kitöltői körében ez többségében nem így volt. Mindössze 11 intézmény rendelkezik olyan gyűjteménnyel, amely a reformkorban keletkezett, 16 létrejöttéhez hozzájárult a reformkor emlékezetének ápolása, 33 gyűjtemény kötődik a témához, 18-ban kapcsolódik a korszakhoz kutatás, miközben 84-ben (57,9 százalék) őriznek a reformkorból származó tárgyat. A forradalom és szabadságharc esetében hasonló adatokat kaptunk. Egyedül a kutatások száma magasabb (19), öten mondhatják el magukról, hogy egyes gyűjteményeik ekkor keletkeztek, tízen, hogy egyes gyűjteményeik a korszakhoz kapcsolódnak, valamint 77-en (52,7 százalék), hogy van a birtokukban olyan tárgy, amely a forradalom és a szabadságharc idejéből származik. A tárgyak ráadásul nemcsak a múzeumban kutathatók, 24 intézményben nyilvános, online elérhető adatbázisban is megtekinthetők, 36-ban pedig az intézmény belső digitális adatbázisában.

Öltöző- és varróasztal, 1845
Forrás: Iparművészeti Múzeum
A gyűjtemények eredete
¶ Senki számára nem meglepő, hogy a korszakhoz kapcsolódó tárgyak fele történeti, 33 százalékuk képzőművészeti gyűjteményhez tartozik a kérdőívet kitöltő intézményekben. Annál inkább, hogy harmadik helyen – a néprajzot megelőzve – a könyvtári gyűjtemények találhatók (24,6 százalék). Érdemes kutatni ebből a szempontból az iparművészeti, a numizmatikai (17,4 százalék), az irodalmi (12 százalék) gyűjtemények mellett az adattárakat (13 százalék), a fényképgyűjteményeket (12,3 százalék), de érdekességekre bukkanhatunk a hadtörténeti, színháztörténeti, zenetörténeti, pedagógiatörténeti, természettudományi, agrártörténeti, múzeumtörténeti, műszaki, kereskedelmi és vendéglátó-történeti, orvostörténeti anyagok mellett még a sporttörténeti kollekciókban is. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum például őriz 1842-es Széchenyi István-kéziratot a Hajós Egylet alapításáról, valamint 1835-ből Széchenyi István autográf aláírásával ellátott nyilatkozatot négyszáz forint adományozásáról.
¶ A Magyar Természettudományi Múzeum, amelynek alapítása, gyarapítása a Nemzeti Múzeum részeként a reformkor egyik fontos eredménye, a forradalomhoz szokatlan módon kapcsolódik. Szabó József, a szabadságharc geológusa 1848-ban alapította a Magyarhoni Földtani Társulatot, hogy a szabadságharchoz szükséges ásványi nyersanyagokat feltárhassák. A „magyar geológia atyjaként” aposztrofált tudós később az intézmény számára több kiemelkedő ősmaradványt is ajándékozott. De itt őrzik Jókai Mór óriáskagylóját, Frivaldszky Imre kiadatlan kéziratait, Kossuth Lajos herbáriumát,
és a reformkor idején gyűjtött növénypéldányok is ismertek a gyűjteményben (Sadler József, Haynald Lajos egyes herbáriumi példányai), sőt a Treitschke-lepkegyűjteményt 1843-ban vásárolta meg a Nemzeti Múzeum.
¶ A Hansági Múzeum és a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum gyűjteményei közül is akad olyan, amelynek az eredete a reformkorig nyúlik vissza. Az apátság 1833-ban vásárolta meg a Mitterpacher-ásványgyűjteményt, de fellelhetők itt Jedlik Ányos technikatörténeti eszközei, Arany János gipszpipája, Deák Ferenc levélnehezéke, sőt aradi vértanú relikvia is akad. A 19. század első felének életmódját idézik a Cáki Pincesor Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény kőnyomatos, oldalorsós szőlőprései, kádármester eszközök, boroshordók, régi paraszti bútorok, de a szentendrei Skanzen is őriz ebből a korból származó tárgyakat. Ilyen szempontból különleges a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás is, amelynek a Petőfi-kultuszban megkerülhetetlen tárgyai (Petőfi Sándor utazóládája, gyertyatartója, porzója, Petrovics István taglója, pincelakatja, három borospohara, taposókádja, Hrúz Mária vállkendője, varrócekkere, levesestálja, mángorlója, mozsara, tésztaszűrő kanala, a Petrovics család konyhaszekrénye, kézilámpása, gyalogszéke) egyúttal arról is beszélnek, hogyan élt egy olyan család, amely vendégfogadót és mészárszéket bérelt egy grófi uradalomban.

Orlai Petrics Soma: Petőfi Mezőberényben
Forrás: PIM
¶ A forradalom és szabadságharc meghatározó személyiségei és eseményei ugyancsak számos intézmény gyűjteményeinek kialakulására, formálódására voltak hatással. A Nemzeti Múzeum és a később belőle kiváló intézmények mellett a már emlegetett Petőfi Irodalmi Múzeum, a váli Vajda János Emlékház, a nyírbátori MNM Báthori István Múzeum, a Soproni Evangélikus Múzeum, a Déri Múzeum, a Kuny Domokos Múzeum, a ceglédi Kossuth Múzeum, a Savaria Múzeum, a Deák Ferenc Kúria és Múzeum, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, legutóbb pedig a 2014-ben létrejött Országgyűlési Múzeum is ide tartozik. Ide került például a pozsonyi országgyűlés kétnyelvű folyamodványa a császárhoz, hogy „méltóztassék a Felséges Asszony koronáztatása napját elrendelni” 1825. szeptember 14-i dátummal vagy
a jurátusi zászló a pozsonyi országgyűlés 1848. márciusi időszakából – eredeti leírással, certifikációval.

Petőfi karosszéke
Forrás: PIM
Múzeumépületek
¶ A felmérésből arra is fény derült, hogy nemcsak a múzeumban őrzött tárgyak, hanem az azoknak otthont adó műemlék épület is fontos szerepet játszhat a korszak emlékezetének ápolásában. A Magyar Nemzeti Múzeum mellett például a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumnak helyet biztosító épület, a Hajdúkerület Székháza a reformkori „Hajdúság”, a Hajdúkerület központja volt, majd a szabadságharc alatt a császári önkény ellen fellépő katonai ellenállás helyi megszervezésének központjaként működött. Az épület mellett olyan tárgyak tartják életben a korszak helyi emlékezetét, mint a városláda, Pély Gábor hajdúkerületi főkapitány lúdtolla, Sillye Gábor relikviái. Az Óbudai Múzeum épülete is fontos szerepet töltött be a korszakban, igaz, egészen másként. 2008-ban az Egy kaptafára. A Zichy-kastély és Óbuda története az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban című kiállításán többek között az is kiderült, hogy a szabadságharc kitörésekor a kastély és melléképületei a Császári és Királyi Hadsereg Óbudai Katonai Ruházati Bizottmányának adtak otthont. 1848 októberében a forradalmi kormány utasítására ebből alakult meg az Országos Ruházati Bizottmány, amelynek feladata az alakuló honvédsereg ruházatának és felszerelésének központi biztosítása volt. A főváros 1849. január elején történő feladásáig több tízezer katonai egyenruha, valamint felszerelési cikk készült itt, többek között az egy kaptafára készülő bakancsok.17
De nemcsak az intézményi működés, az egyes eseményekben betöltött szerep lehet hangsúlyos kötelék, hanem a pusztulás is:
a Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye számára azért is emlékezetes ez az időszak, mert a forradalom idején megsérült a gyűjteményhez szorosan kapcsolódó templom, az egyik plébános pedig a forradalommal való szimpatizálása miatt később távozni kényszerült.
¶ Ezzel párhuzamosan a forradalom és szabadságharc emlékezete materiális örökségelemek nélkül is fontos lehet egy település lakóinak identitásában. Ha a helyi muzeális intézmény sem gyűjteményével, sem kiállításával nem kapcsolódik a korszakhoz, sokszor ez az a tér, ahol újra és újra elmondják az itt felnövekvőknek az ide kapcsolódó történetet. A Nagytarcsai Múzeumi Kiállítóhely a kérdőív kitöltése során is kiemelte, hogy 1817-től 1825-ig Hrúz György (Petőfi anyjának nagybátyja) itt volt segédtanító, és fontosnak tartotta leírni, hány nemzetőrt írtak össze a településen, és melyik házban bújtattak magyar huszárokat.
Tárgyak sokfélesége
¶ A kérdőív kitöltésére vállalkozó intézményekben őrzött tárgyi örökség rendkívül szerteágazó. A többség (43,7 százalék) országos jelentőségű események emlékezetének záloga, 32 és fél százalék pedig inkább a lokális történelem szempontjából fontos. A 21. század múzeumelméleti vitáiban gyakran vetődik fel, hogy a múzeumok elsősorban a politikatörténet,
a hadtörténet, valamint az ebben kulcsszerepet játszó személyiségek életét rögzítik és prezentálják, és egy-egy korszak mindennapi életmódjáról alig beszélnek. A felmérésben azt is vizsgáltuk, mennyire térnek el ettől a magyarországi múzeumok. Igaz, a válaszadók 45 százaléka nem képes gyűjteményei segítségével a korszak életmódját bemutatni, de közülük
48-an helyi, 43-an országosan, sőt 12-en egyetemes szempontból is tudnak mesélni a 19. század első felének életmódjáról. Számos helyen őriznek – a békéscsabai Munkácsy Múzeum örökváltsági, valamint legelő-elkülönítési szerződéséhez hasonló – kordokumentumokat, húsz gyűjtemény a korszak ökológiai viszonyairól, természettudományos eredményeiről, 31 a műszaki örökség szempontjából is hordoz fontos információkat. Csak két példa: a Magyar Környezetvédelmi
és Vízügyi Múzeumban kutatható gróf Széchenyi István több száz levele, dokumentuma, de az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár iratanyagai, katonaorvosi zsebműszertára is érdekes reliktum.

Szendrey Júlia menyasszonyi csokra
Forrás: PIM
¶ A látogatók számára egy-egy múzeumi program kiválasztása során döntő szempont, hogy olyan tárgyakat tekinthessenek meg eredeti mivoltukban, amelyek a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedők, a tananyagokból jól ismertek. A Nemzeti Múzeumban Petőfi Sándor kokárdája, Batthyány Lajos kivégzéskor viselt mellénye, Kossuth Lajos kormányzóelnöki díszruhája, Deák Ferenc szivar- és levéltárcája, Liszt Ferenc zongorája éppúgy lehet ilyen, mint a PIM Petőfi-tárgyai vagy a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont kéziratai.
Egy-egy intézmény számára kiemelkedők lehetnek azok a tárgyak is, amelyek névadójukhoz kapcsolódnak. A bajai Türr István Múzeumban a szabadságharcos hagyatékából származó anyagokat, egyenruhákat, személyes tárgyakat, dokumentumokat őriznek, a Kossuth Múzeumban többek között a névadó személyes tárgyait és pénzügyminiszteri asztalát,
a Damjanich Múzeumban a tábornok feleségének úti tisztálkodó készletét, a „haza bölcse” lakhelyeként is szolgáló Deák Múzeumban bútorokat, pipákat, használati eszközöket.
És persze a szabadságharc hadtörténeti relikviáiról sem szabad elfeledkezni, legyen szó a Hadtörténeti Múzeum vagy épp a Jósa András Múzeum fegyvereiről, zászlóiról, katonai felszereléseiről, a kalocsai Viski Károly Múzeum Világosról származó zászlójáról, esetleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum győri nemzetőrcsákójáról.

Szendrey Júlia legyezője
Forrás: PIM
Autentikus emlékek és az emlékezet tárgyai
¶ Az intézmények 56, valamint 58 százaléka számolt be arról, hogy olyan tárgyak, műalkotások, dokumentumok találhatók a raktáraiban, amelyek nem az eseményekkel egy időben, hanem később születtek, a reformkort, illetve a forradalmat és szabadságharcot megidézve, szereplőinek kultuszát ápolva. Ide tartozhatnak rangos művészek kimagasló
alkotásai, de az olyan feliratos, Kossuth- és Deák-alakos butellák is, amelyeket a Túri Fazekas Múzeum őriz vagy a Laczkó Dezső Múzeum Petőfi képmásával ellátott csutorához hasonló néprajzi tárgyak is. Nagyon tanulságos, hogy ezek a műtárgyak mikor kerültek a különböző típusú muzeális intézmények birtokába. A válaszadók többsége az 1980-as és az 1970-es éveket (45,5 és 44,6 százalék) jelölte meg, ezután következett a rendszerváltást követő időszak, majd a 2000-es évek, és csak ezután az 1957-től 1968-ig tartó időszak (35,7 százalék). A Horthy-korszakban a válaszadó intézmények 26, a Rákosi-érában 27 százaléka gyarapodott ilyen tárgyakkal. Érdekes, hogy 1867 előtt már 12 intézmény rendelkezett az emlékezethez, kultuszhoz kapcsolódó tárgyakkal, a kiegyezés után tíz, az 1880-as években 12, a következő évtizedben 18, az első világháborúig terjedő időszakban 18, a világégés idején 18 tett szert reformkori és 1848–49-es emlékekre.
Az emlékezeti kultúrából fakadó tárgyak, dokumentumok, műalkotások a múzeumok gyűjteményeiben teljesen eltérők lehetnek, mindössze 77 válaszadó számolt be arról, hogy konkrét személy kultuszához kapcsolódnak. Ebből összesen 37 darab kifejezetten Petőfi Sándorhoz kötődik, 49 Kossuth Lajoshoz, 29 Széchenyi Istvánhoz, 18 Jókai Mórhoz, 16 Arany
Jánoshoz, de az időszak olyan meghatározó alakjai is felbukkannak, mint Görgei Artúr, Batthyány Lajos, Szendrey
Júlia, Teleki Blanka, Deák Ferenc, és hosszasan sorolhatnánk.
Az egyes intézményekben a másolatok, tárgyrekonstrukciók is fontos szerepet játszhatnak. A válaszadók közül a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum Bem tábornok szablyájának hiteles másolatát, a Lengyel Légió egyenruhájának rekonstrukcióját őrzi.
Revízió: hiedelem vagy valóság?
¶ A különböző muzeális intézményekben a különböző kutatások során ugyanakkor az is kiderülhet, hogy a hagyomány által egy-egy történeti személynek tulajdonított relikvia, egy-egy eseményhez rendelt tárgy nem bizonyul eredetinek.
Bár a válaszadók harminc százaléka sosem végzett ilyen jellegű vizsgálatot, mi sem bizonyítja jobban az ilyen fajta revíziók fontosságát, mint hogy 11 intézmény feltárta ismeretei hiányosságait. A Petőfi Irodalmi Múzeumban több tárgy- és művészeti katalógus készült az elmúlt évtizedben, amelyekben kifejezett hangsúlyt helyeznek arra a kutatók és a kurátorok, hogy számos gyűjteményi tárgyakhoz fűződő információ módosult. A Magyar Nemzeti Múzeumban egy vélhetően Kossuth Lajos feleségéről készült fényképről (ami ilyen azonosítással került be a Fényképtár nyilvántartásába több évtizeddel ezelőtt) derült ki, hogy nem Kossuthnét ábrázolja. A nagykanizsai Thúry György Múzeumban bebizonyították, hogy az 1945 előtti időszakból származó, ismeretlen történetű, 1848-asnak tartott honvédzászlójukat valóban a szabadságharc alatt használták. A Néprajzi Múzeumban egy Szendrey Júliának tulajdonított cipőről kutatás mutatta ki, hogy nem hozzá kötődik. A Gödöllői Városi Múzeum úgynevezett Petőfi-ládája esetében a restaurálás cáfolta a hagyományt, miszerint a költő gödöllői tartózkodása idején (1843) ebben tartotta volna ruháit, mivel a bútor későbbi keltezésére derült fény. De olyan, a felmérésben részt vevő intézményről is tudunk, amely a gyűjteményben végzett munkája során bukkant új tárgyakra. A Savaria Múzeumban
a digitalizálás során kerültek elő írott tárgyi emlékek.

Föld és virág az egyik segesvári tömegsírból
Forrás: PIM
Kiállítás, múzeumpedagógia, publikációk
¶ Az olyan, egy-egy téma szempontjából kiemelt évfordulók, mint Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója, valamint az emlékezetpolitika által támogatott évfordulókhoz kapcsolódó pályázati rendszerek, források arra ösztönzik a muzeális intézményeket, hogy újítsák meg, frissítsék fel meglévő kiállításaikat, készítsenek új tárlatokat. A kérdőíves kutatás résztvevőinek 37–37 százaléka mutatja meg jelen pillanatban állandó, valamint időszaki kiállításában a reformkorhoz és az 1848–49-es eseményekhez kapcsolódó anyagát, de 57 százalékuk tárt már a látogatók elé ilyen összeállítást. Ezek fele egyáltalán nem kapcsolódott évfordulókhoz, tematikus évekhez. A 19. században hét válaszadó intézmény nyitott ezért erre a korszakra fókuszáló kiállítást, a második világháború előtt kettő, 1945 és 56 között 11, a Kádár-korszakban tíz, a rendszerváltás óta pedig 45. A 2023-as tematikus évhez 19 intézmény kíván kiállítással kapcsolódni. Hasonló a helyzet a múzeumi programokkal. Idén a válaszadók húsz százalékában készülnek reformkori, 19 százalékában forradalomhoz és szabadságharchoz fűződő programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal. Érdekes, hogy a mindennapi gyakorlatban pont fordítva van: 22 intézményben 1848–49, 14-ben
a reformkor jelenik meg rendszeresen az ismeretközvetítési kínálatban.
¶ A tematikus évek pályázatai gyakran kutatásokra is ösztönzik
a múzeumi szakembereket. A mostani Petőfi-emlékév kapcsán 16-an számoltak be ilyesmiről, és több mint a felük állította, hogy született tudományos vizsgálat a korszakkal kapcsolatban. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a válaszadók 59 százalékában már jelent meg a reformkorral és a szabadságharccal kapcsolatos kiadvány, és kilenc intézmény 2023-ban is szándékozik ilyet kiadni.
¶ Bár a most elkészített leltár nem lehet teljes, az előttünk álló Petőfi200 emlékév még akkor is számos meglepetést tartogathat, ha úgy érezzük, jól ismertek a költő és korának emlékei. A számos ránk váró tárlat, program közül már megtekinthető az Evangélikus Országos Múzeum A mi Sándorunk – Petőfi az evangélikus oktatás útvesztőiben című, május végéig látogatható kiállítása, ahol az intézmény gyűjteményének kevésbé ismert relikviái kerülnek fókuszba. A költő tanulóéveit és az evangélikus egyházzal való kapcsolatát bemutató kiállítást felállító múzeum pedig pont abban az épületben található, amely Petőfi idején a pesti evangélikus gimnáziumnak adott otthont…
Jegyzetek
[1] Kalla Zsuzsa: Irodalmi relikviák, világi ereklyék: A Petőfi-relikviák története. In: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék. A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei (1). Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), Budapest 1994,
67–91, 72.
[2] Kalla Zsuzsa idézett tanulmánya és Praznovszky Mihály (1994) Az irodalmi emlékhely mint a kultusz egyik intézménye vagy szentélye. In: Tények
és legendák, tárgyak és ereklyék. A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei (1). Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), Budapest 1994, 11–21.
[3] Hudi József–Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem. Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Veszprém 1999.
[4] Kiemelt helyként nyílt meg 1893-ban az Aradi Múzeum, amelynek célja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ereklyéinek összegyűjtése, bemutatása, valamint az itt kivégzett tizenhárom tábornok emlékezetének ápolása volt. Bővebben: Basics Beatrix: Huszonöt év, hetven év, huszonöt év és a jelen. Az Aradi Múzeum és az ott őrzött 1848–49-es ereklyegyűjtemény története. MúzeumCafé 47., 2015. 68–83.
[5] https://pim.hu/hu/thinglink-tanaroknak-es-iskolaknak, https://bolyongo.pim.hu/?_ga=1.72726672.249691717.1676796579.
[6] https://www.neprajz.hu/48/index.shtml.
[7] http://www.kiscellimuzeum.hu/virtualis_tura.
[8] https://semmelweisignac.blog.hu/.
[9] https://www.neprajz.hu/cifraszur/html/hires.html.
[10] https://mnl.gov.hu/virtualis_kiallitas/1848_1849_evi_forradalom_es_szabadsagharc.
[11] https://mnl.gov.hu/mnl/szszbml/hirek/mozaikok_a_reformkor_tortenetebol_kamara_es_virtualis_kiallitas.
[12] http://www.dbvk.hu/egyebek/forradalom/.
[13] https://tgyoblog.lib.pte.hu/1848-49-fooldal/.
[14] https://www.oszk.hu/category/virtualis-kiallitasok/reformkor-romantika.
[15] https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2023/01/virtualis-tarlat-nyilik-gyongyoson.
[16] https://issuu.com/petofiirodalmimuzeum/docs/kapocs, https://magyarmuzeumok.hu/cikk/kapocs-az-osszkozgyujtemenyi-lego.