A SZEGEDI ZSIDÓ HITKÖZSÉG ARCHÍVUMÁNAK KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL
MúzeumCafé 92.
Tanulmányomban a Szegedi Zsidó Hitközség Archívumának bemutatása a szándékom. Az archívum, mely egyben textil- és tárgygyűjtemény is, a múlt emlékei megőrzésének és feltárásának sokrétű feladatát látja el, és mint ilyen, fontos része a hitközség szellemi, mi több, tárgyi értékeinek.
Fémhímzéses parochet a régi zsinagógából, 1854-ből
¶ A gyűjtemény története magában foglalja az iratanyag keletkezését és veszteségeit, illetve azt a kortárs folyamatot, melynek során a hitközség a múlt emlékeit tudatosan gyűjti.1 Ez a tudatos fejlesztés és hozzáférhetővé tétel nem magától értetődő folyamat, hanem a felmerülő igény teljesítése. Vagyis az archívum létrehozásának oka az a szükséglet, hogy az iratok egyszerű megőrző raktározása helyett kutatásra lehetőséget biztosítva feltáró és szolgáltató tevékenységet is folytasson.2 E feladatok mellett állománya különböző rendezvények alapjául szolgál.
¶ A létrehozási célokat illetően a lokalitás figyelembevétele nagyon fontos volt, hiszen a helyi közösség önismeretéhez, identitásához az archívum léte, illetve az arra épülő, azt feldolgozó kutatási projektek sokat tesznek hozzá. Továbbá a feldolgozás során lett nyilvánvaló, hogy az iratanyag felhasználhatósága túlmutat a régió és az ország határain is.3
¶ Az archívum fizikai megvalósításának és használhatóságának elengedhetetlen feltétele volt a kutatószoba és az állományvédelmi szempontoknak megfelelő raktárhelyiség kialakítása. Ezeket a Szegedi Zsidó Hitközség a Gutenberg utca 20. szám alatti székházában biztosította. A létrehozás anyagi feltételeit
pályázati támogatásokból finanszíroztuk, ez tette lehetővé a kollekció szisztematikus rendezését, fenntartását, fejlesztését és a kutatások szorgalmazása révén bekapcsolását a tudományos vérkeringésbe. Az archívum gondozása, folyamatos feltárása, gyarapítása, széles körű hozzáférhetőségének biztosítása az elkötelezetten értékmegóvó, részben önkéntesen dolgozó szakembereknek, részben pedig képzett levéltáros, illetve feldolgozó kollégák többéves munkájának köszönhető.
¶ A gyűjtemény tartalmi bemutatása az alábbiakban következik. Megjegyzem, az állomány részletes összetételéről fondjegyzékünk felvilágosítást ad a honlapunkon: www.szegedjewisharchive.org.
¶ A szegedi zsidó közösség iratainak és tárgyainak történetét vizsgálva 1735-ig kellene visszamennünk,4 amikor már éltek zsidók Szegeden. 1785-re létszámuk és jelentőségük folyamatosan növekedett, megalapították a hitközséget, a Chevra Kadisát,5 imahelyet béreltek, majd később zsinagógát építettek, iskolát hoztak létre,6 intézményeket, alapítványokat működtettek. Társadalmi szerepük és felekezeti életük intenzitása dokumentumokban és vallási tárgyak gyarapodásában is megmutatkozott. Az idők során ezek megléte vagy éppen megsemmisülése hűen tükrözi a közösség sorsának mozzanatait a mai gyűjtemény tartalmában, terjedelmében és állapotában is.
¶ A gyűjtemény hiányairól néhány mondatban: a Szegedi Zsidó Hitközség megalakulása körüli és az azt követő több évtizednyi időszakból sem irat, sem tárgy nem maradt meg a hitközségben. Hogy ezek mikor vesztek el, arról nincs információ.7 Az első csapás viszont 1848-ban érte a hitközség irattárát, amikor a szabadságharccal kapcsolatos „veszedelmes” dokumentumokat az elöljárók elégették.8
¶ A következő veszteség az első világháború körüli időszakban sújtotta az állományt. Konkrétan az 1914 és 1918 közötti évekből egyetlen iratunk sincs.
¶ A következő sokk a második világháború és a deportálás idején következett be. Eltűnt a Chevra Kadisa teljes anyaga, továbbá ekkor még esetlegesen korábbról meglévő ismeretlen mennyiségű hitközségi dokumentum. Egy 1978-ban keletkezett hivatalos irat a tényt így rögzítette:9 „Rendezett levéltárunk csak 1945 évtől kezdődően van és abban néhány megmaradt dosszié az előző évekből. Régi komoly irattárunkat az 1944. évi deportálás előtt ismeretlen tettesek mondhatni 100%-ban feldúlták, csak az üres polcok maradtak meg. Elpusztult az értékes chevra irattár is, mely az épület földszintjén volt.” Hozzáteszem, jócskán hiányoznak a Löw Lipót és Löw Immánuel főrabbi szolgálati ideje alatt keletkezett és kézjegyükkel ellátott iratok.10 Szintén eltűnt ismeretlen mennyiségű rituális eszköz és textil, például Tóra függönyök, Tóra köpenyek, terítők, füstölők, hitközségi bélyegzők, kézmosó szettek, Tóra mutatók, imakönyvek, sőt a zsinagóga Tóra olvasó asztalának lábazatába rejtett időkapszula is.
¶ Az tudvalevő, hogy az iratokból került izraeli,11 egyesült államokbeli közgyűjteményekbe, vagyis csak Szeged számára vesztek el. Sajnos judaika árveréseken folyamatosan bukkannak fel a hitközségből származó iratok és vallási tárgyak, amik viszont mindenki számára örök veszteségként könyvelhetők el.
¶ Rövid áttekintő leírás a megmaradt iratokról, tárgyakról: a legkorábbi egy 1823. évben keletkezett héber szövegű irat, majd a következő, 1839-ből származó német nyelvű protocollum, amelyben a hitközség félévnyi eseményeinek jegyzőkönyvi kivonatai olvashatók.12 1850-től számítva szórványosan már léteznek dokumentumok magyar, német és ritkán héber nyelven. Az 1860-as évekből megmaradt „Protocollum” feliratozású, három kötetbe rendezett feljegyzések egyrészt kivonatok, másrészt a zsidó közösség fontos történéseit, családi eseményeit, olykor az anyakönyvi adatokat rögzítették. Több alkalommal találkozhat bennük az érdeklődő Löw Lipót levélvázlataival, bejegyzéseivel és aláírásával. A szövegezés többnyire magyar nyelven, kis részben németül és héberül zajlott. Továbbá őrizzük a Chevra Kadisa harmadik törzskönyvét,13 mely az 1872–1940-es időszakban funkcionált.14
¶ A szegedi és néhány vidéki hitközség megmaradt anyakönyvei kutathatók. Nagyon fontos forrás továbbá a régi zsinagóga ülésrendje, térképe,15 az iskolai anyakönyvek, névmagyarosítási iratok, Chevra pénztári belégek, közgyűlési jegyzőkönyvek, deportálásból érkezettek visszaigénylései. Jelentős a kottagyűjteményünk, amely egykori kántorok kézírásos kottáival is gazdagodott. A fotótárunk többdoboznyi, részben azonosított fényképei kordokumentumok, ugyanúgy a zsidó családoktól származó iratok, fotók és tárgyak. A kultuszadó befizetések kötetei információt adnak többek között az adott évek adózóinak foglalkozásairól is. Továbbá vannak hitközségi tagnévjegyzékek, többé-kevésbé a honlapunkon is elérhetően. Részben megmaradtak az új zsinagóga építésére beadott pályázatok, a munkákról szóló levelezés Róth Manó, Löw Immánuel, Baumhorn Lipót és a munkát végző iparosok részéről. Valamint különleges kivitelezési tervek, rajzok, ezek nemrég kerültek elő egy több évtizede zárt szekrényből. Továbbá őrizzük a kutatóink és hallgatóink dolgozatait, konferencia-előadások jegyzeteit. Tároljuk a végrendeleteket, gyászjelentéseket, hagyatéki leltárakat. Az 1950-es évekbeli községkerületi iratokat is rendeztük. Az összes iratmennyiség mintegy 20 ifm, melyből a kezdetektől 1970-ig tartó időszak 12,5 ifm-nyi dokumentumának feldolgozása lezajlott.
¶ Az archívum kézikönyvtárában nélkülözhetetlen, kutatásokat segítő kézikönyveket és a hitközség valamint a zsidó iskola,
a nőegylet, a Chevra Kadisa éves jelentéseinek megmaradt füzeteit tároljuk.
¶ Az iratokon kívül nagy kincseink a zsinagógai élet megmaradt tárgyai, főként textilek. Ezeket tisztíttattuk, néhányat közülük restauráltatni is sikerült. A legkorábbi egy 1854-beli fémhímzéses parochet, mely a régi zsinagógában függött.16
Rituális textiljeink közül a legimpozánsabb az új zsinagóga avatására varrt készlet.1]
¶ Gyűjteményünkben őrzünk munkaszolgálatból hazahozott holmikat és egykor használatban lévő, személyes bejegyzésekkel ellátott mintegy 300 imakönyvet.
¶ Az archívumhoz különböző fontos projektek kapcsolódnak, ezek közül néhány: az állomány minél teljesebb feltárása érdekében létrehozott füzetsorozat,18 melynek köteteit kutatóink írták, jelenleg a 12. számnál tartunk. Értékeinek tematikus válogatásából összeállított kiállításaink egyre ismertebbek
és keresettebbek.19 Gyűjteményünkre alapozva és adakozókra számítva jövőbeli terveink között van egy lakásmúzeum létrehozása a hitközség székházában. Emellett igyekszünk minél több fórumon propagálni létezésünket és tevékenységünket. Együttműködési szerződésünk alapján egyetemi gyakorlati, valamint oktatási helyként is működünk.
Imakönyvlapok
¶ Munkatársaink rendszeresen publikálnak, előadásokat tartanak. Gyakran szervezünk gyűjtemény- és temetőbemutató foglalkozásokat, túrákat. E programok résztvevői a Szegedi Családkutató Egyesület, a Csongrád megyei Honismereti Egyesület, nyugdíjascsoportok, könyvtárosok, levéltárosok, érdeklődő magánszemélyek.
¶ Új kezdeményezésünk a temetőben nyugvó egykori kiváló szegedi zsidók sírkövén QR-kód elhelyezése, mint például a Pick családén.20 A projekt révén a látogató megismerheti az alant nyugvó életét és munkásságát. Eddig ötven személy „kódja” készült el, és folyamatban van a következő ötven jel feldolgozása is.
¶ Honlapunkra a széles körű tájékoztatás érdekében feltöltjük gyűjteményünk teljes iratanyagát, megjelent publikációinkat, a kiállításainkról felvett filmeket, füzetsorozatunk köteteit, vallási tárgyaink fotóit, folyamatosan aktualizálva az információkat.
¶ Gyűjteményünk darabjai mindannyiunk közös szellemi kincsét jelentik, őrzésük, megismertetésük, gyarapításuk továbbra is legfőbb célunk.
Jegyzetek
[1] Rituális textilek, fotók, családokhoz kötődő tárgyak.
[2] Megjegyzem, az iratokhoz bizonyos ritka kivételtől eltekintve 40–50 éve nem volt lehetőség hozzáférni. Kivétel volt Molnár Judit történész kutatása, aki az 1945. év körüli időszak iratait kutatta.
[3] E tény szabta a terveinket nagyobb léptékűre.
[4] A leghitelesebb forrás Löw Immánuel–Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785–1885. Szegedi Zsidó Hitközség kiadása, Szeged 1885.
[5] Jótékonysággal foglalkozó Szent Egylet (1787-ben alakult).
[6] 1839.
[7] Már Löw–Kulinyi is említ a hiányosságokat, lásd 32., 34.
[8] Uo. 6–7.
[9] A Szegedi Zsidó Hitközség 1978. június 8-án keltezett levele
a Magyarországi Zsidó Szövetségek számára. Tárgya: Könyvtári, levéltári és muzeális rendezés. In: Szegedi Zsidó Hitközség Archívumának iratai közül az 1970–78. évi iratok doboza.
[10] Löw főrabbik irodalmi hagyatékáról lásd Zombori István: Löw Immánuel hagyatéka Jeruzsálemben In: Zsidók Szeged társadalmában. Szerk.: Tóth István, Múzeumi Tudományért Alapítvány, Szeged 2014.
[11] Izraelben a kijutott iratokat katalogizálták és őrzik. Pl. Nemzeti Könyvtár, Cfati Magyar Terültről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma, Izraeli Nemzeti Könyvtár.
[12] A régi zsinagóga építéséről is szó van benne, valamint a korabeli elöljáróság tagjainak aláírása is látható. Megemlíti továbbá az akkori rabbit (Bak Hirs Cvi), Hábel János fordította le a német szöveget. Honlapunkon olvasható!
[13] Ún. Posner Károly Lajos budapesti műintézetében készült művészeti alkotás.
[14] Ábrahám Vera–Bányai Viktória/szerk.: A Szegedi Chevra Aranykönyve, a harmadik törzskönyv. Szegedi Zsidó Hitközség dr. Birnfeld Sámuel Könyvtárának kiadása, Szeged 2014.
[15] Schäffer Mózes Joachim készíttette.
[16] A régi zsinagógában függött, a fémhímzéses parochet (Tóra szekrényfüggöny).
[17] Schlesinger József cégének alkotása, mely Tóra függönyből, Tóra köpenyből és egy terítőből állt, ez utóbbi az 1970-es években veszett el.
[18] Szegedi Judaisztikai Közlemények.
[19] Eltűnt családok nyomában sorozatcímmel. Első a Holtzer család volt,
a következő Tardoss-Tauszig Árminnak szentelt esemény, Frauhammer Krisztina rendezésében. Továbbá 2021. évi Baumhorn Lipót-évforduló kapcsán színvonalas kiállítást szerveztünk a szegedi zsinagóga építészeti emlékeiből Szegeden, Budapesten és határon túl is. Kurátor Deákné dr. Oszkó Ágnes és dr. Pataricza Dóra.
[20] A Pick Szeged Zrt. támogatásával