AZ ÉV MÚZEUMA 2022-BEN: A BAJAI TÜRR ISTVÁN MÚZEUM
MúzeumCafé 90.
A Türr István Múzeum gyűjteményi, tudományos, közművelődési és oktatási
tevékenységével, állandó és időszaki kiállításaival, rendezvényeivel 2022-re a térség mértékadó közgyűjteményévé, tudományos és kulturális központjává vált. A gyűjteményekben és közérdekű muzeális kiállítóhelyein (a Nagy István Képtárban, az Éber-emlékházban, a Bagolyvárban és Magyarország egyetlen Bunyevác Tájházában) őrzött 225 ezer különleges dokumentum, műtárgy történetein keresztül látogatói megismerhetik Baja város múltját, a nemzetiségi bázisintézmény gyűjtőterületének gazdag régészeti, történelmi, néprajzi, művészeti örökségét.
Buzeczky Győző néprajzi, halászati eszközei (csónyik), ajándékai
¶ A Türr István Múzeum területi múzeum, nemzetiségi bázisintézmény, amely
öt közérdekű muzeális kiállítóhelyen működik: Türr István Múzeum (6500 Baja, Deák F. u. 1.), Nagy István Képtár (Baja, Arany János u. 1.), Éber-emlékház (Baja, Jókai u. 19.), Bunyevác Tájház (Baja-Szentistván, Pandúr u. 51.), Bagolyvár – Miskolczy Ferenc-emlékház (Baja, Parti u. 1.). A múzeum régészeti, történeti,
néprajzi, képzőművészeti, numizmatikai, iparművészeti gyűjteménye, fotó-
és médiatára, adattára és szakkönyvtára több mint 225 ezer műtárgyat és történeti dokumentumot őriz, s a tervszerű gyűjteményezésnek köszönhetően ez a szám természetesen folyamatosan gyarapodik. Közérdekű muzeális kiállítóhelyein, valamint külső helyszíneken muzeológusai évente nyolc-tíz kiállítást
rendeznek.
Megújulás
¶ A Türr István Múzeum 2011-ben elkészítette hosszú távú fejlesztési stratégiáját, amely a főépület műemléki revitalizációját, teljes építészeti és múzeumszakmai átstrukturálását, közgyűjteményi újragondolását eredményezi. A kétezer-hatszáz négyzetméter alapterületű épület teljes átalakítását, korszerűsítését, fejlesztését célul kitűző építészeti és közgyűjteményi fejlesztési tervet szakmuzeológusok, műemlékes szakemberek, építészek és belsőépítészek együttműködésével, az örökségvédelmi és műemlékvédelmi hatóság bevonásával készítették el. A két év alatt a szakmai és civil összefogás eredményeképpen elkészült fejlesztési koncepcionális tervekre 2016-ban kaptak építési engedélyt. A terveket szakaszolták a szerint, hogy a megjelent hazai és nemzetközi pályázatok kiírásaihoz igazodva tudják részekre bontva benyújtani. Ezzel elérhetővé vált, hogy a nagyértékű fejlesztési beruházások racionálisan ugyanazt a kívánt végső célt érjék el, mintha egyetlen beruházással tudták volna megvalósítani a múzeum épülettömbjének monumentális felújítását. A fejlesztési stratégia mentén többéves pályázati projektekben gondolkodva, egymásra épülve valósítják meg infrastrukturális és szakmai fejlesztéseiket.
¶ Az elmúlt tíz évben benyújtott és elnyert százegy pályázat forrásainak és a fenntartói támogatásnak köszönhetően folyamatosan állagvédelmi, felújítási
és szakmai fejlesztési munkákat végeztek és végeznek műemlék épületeiken. 2011 és 2022 márciusa között több mint hétszázmillió forint értékű infrastrukturális és múzeumszakmai fejlesztés révén megújult és látványtárként látogathatóvá vált a múzeum néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti és régészeti raktára (2017, nyolcszáz négyzetméter, 250 millió forint), új restaurátor-műhelyt alakítottak ki (2020, kétszáz négyzetméter, 35 millió forint), 2021-ben megnyílt a térség történetét és kulturális örökségét bemutató új állandó kiállítás (hatszáz négyzetméter, 120 millió forint), új állandó kiállítást nyitottak a Miskolczy Ferenc-emlékházban (2014, hárommillió forint), Magyarország egyetlen Bunyevác Tájházának elvégezték az állagmegóvó felújítását, elektromos fűtést építettek ki, és felújították a nádtetőt (2019–2021, hatmillió forint), az Éber-emlékházban korszerűsítették a világítástechnikát (2019, négymillió forint),
a Nagy István Képtárban korszerűsítették az őrzésbiztonsági és a tűzjelző rendszert (2020, négymillió forint), a Roosevelt téri időszaki kiállítóterem felújítási munkái 2022 szeptemberében fejeződnek be (160 négyzetméter,
29 millió forint).
¶ Az elmúlt évtizedben a munkatársak értékes szakmai és civil kapcsolatainak,
az önkéntesekkel kialakított hatékony együttműködésnek, a létszámban
és képzettségben évről évre gyarapodó (2011-ben kilencfős, 2022-ben 43 fős) munkaközösségnek köszönhetően mára korszerű, a tudományos, a közművelődési, az oktatási, a társadalmi és a környezetbarát technikai elvárásoknak egyaránt megfelelő intézményi szolgáltatásokat működtetnek, amelyek egyszerre biztosítják az épület közművelődési és közösségi funkcióit, s egyben megismerhetővé teszik Baja város és Észak-Bácska sokszínű kulturális, tárgyi és szellemi örökségét. A múzeum 43 munkatársa olyan élő, folyamatosan formálódó, innovatív múzeumi alkotóműhelyt hozott létre, amely fontosnak tartja a folyamatos szakmai, tudományos, módszertani fejlődést, a társadalmi kihívásokra gyorsan reagáló megújulást, az intézményben őrzött tudást, az értékek újrahasznosítását, a tudásmegosztás lehetőségeinek gyarapítását, a társadalmi különbözőségekre érzékenyítő programok kidolgozását és megvalósítását, amely interdiszciplináris válaszokat keres és talál a muzeológiai kihívásokra.
¶ Az állandó és időszaki kiállításokra épülő múzeumandragógiai, múzeumpedagógiai, élménypedagógia foglalkozások segítségével a múzeumban felhalmozott tudást igyekszik sokszínű módszertani eszközökkel átadni a gyűjtőterületen lévő harminc település közoktatási intézményeinek diákjai, a felnőtt látogatók és a sérült vagy hátrányos helyzetű múzeumlátogatók számára. A múzeum kiemelten fontosnak tartja a bácskai, bajai közösségek identitásának erősítését, a közös értékek kulturális sokszínűségének megőrzését, a kulturális örökséghez való hozzáférés esélyeinek növelését, ezáltal a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. A 36 ezer lakosú, többnemzetiségű, sokszínű népességgel és kultúrával büszkélkedő Baja városának főterén álló, országosan védett műemléki épületben működő nemzetiségi bázisintézmény alkotóműhelyeiben különböző képzettségű, egymás munkáját és szakterületét kiegészítő és erősítő szakalkalmazott: régész, történész, művészettörténész, néprajzkutató, restaurátor, régésztechnikus, múzeumpedagógus, gyógypedagógus, konduktor, festőművész, zenész, szociológus, kulturális menedzser, közgazdász, közművelődési szakemberek, néptáncoktató, könnyűipari mérnök szakember tevékenysége által, az erős helyi szakmai, művészeti, civil társadalmi kapcsolati hálók segítségével mára érezhető a város és vonzáskörzete települései lakosságának, közösségeinek szemléletformálása, az oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal jól működő együttműködések megvalósítása. Intézményközi együttműködéseink során három városi intézménnyel,
17 közoktatási intézménnyel, öt civil szervezettel, négy nemzetiségi önkormányzattal, tíz magyarországi és két határon túli közgyűjteménnyel dolgozunk partnerségben.
Gyűjteménymenedzsment
¶ A közgyűjtemények fenntartóinak jogos elvárása a szakmai alapokon tervezett gyűjteménypolitika, a tudatos gyűjteménygyarapítás, amely általában csak jelentős források bevonásával valósítható meg. A bajai múzeum alapítása, intézményesülése is olyan nagylelkű támogatóknak volt köszönhető, mint Oltványi Imre, a Gresham-kör alapító tagja, a Magyar Jelzálog- és Hitelbank főigazgatója (1945), a Magyar Nemzeti Bank elnöke, pénzügyminiszter (1945–46), Borbíró (Vojnich) Ferenc polgármester és Miskolczy Ferenc festőművész, akik az 1930-as évek közepén jelentős szervezőmunkát folytattak a bajai közgyűjtemény megalapításáért. A magángyűjtemények közgyűjteménnyé válásában napjainkban is jelentős szerepet vállalnak a bajai múzeum munkatársai, személyes kapcsolataiknak köszönhetően ma is jelentős kollekciókat adományoznak, helyeznek el a gyűjtőterületen élő vagy onnan elszármazott bácskai polgárok. A 2017 és 2021 közötti időszak legjelentősebb ajándékai:
– Latinovits Géza adományai, csaknem száz műtárgy, történeti dokumentum;
– B. Mikli Ferenc 250 darabos képzőművészeti hagyatéka (Polgár László ajándéka);
– Jászberényi Matild textilművész 47 műalkotását ajándékozta a múzeumnak;
– 2018-ban Kántor József képzőművész százegy műalkotását ajándékozta a bajai múzeumnak;
– Buzetzky Győző néprajzi, halászati eszközei (csónyik), ajándékai;
– Vadász Imre csizmadia Honvéd utcai műhelyében használt munkaeszközeit (378 darab) felesége, Vadász Imréné Kuklis Margit ajándékozta a Türr István Múzeumnak;
– Sauerborn Edit bácsborsódi származású budapesti lakos a bajai múzeumnak ajándékozta a család 1850–1940-es évekből származó bútorait, könyveit, használati és iparművészeti tárgyakat, iratanyagot, fényképeket (189 tétel);
– a múzeum plakátgyűjteménye csaknem ezer darabbal gyarapodott 2018–2019-ben;
– Pongó Géza fényképészmester és családjának tárgyi anyaga, helytörténeti vonatkozású fényképek;
– Faddi Géza bácsalmási cipészmester iratanyaga;
– osztrák huszárszablya, kétfejű sasos osztrák címerrel, 1824 M típusú, valamint 1861 M típusú gyalogostiszti szablya
– első világháborús album, amelynek eredeti birtokosa az albumban található képeslapok címzettje, Vigyázó Józsefné lehetett, illetve néhány személyes tárgya (kétszázezer forint, pályázati forrás: NKA, pályázati azonosító: A2026/N9015);
– Buzetzky László fogászmester rendelőjéből származó bútorok, berendezések: fogászati asztal, szekrény, fogászeszközök: fémtálcák és fogók, fúrófejek és lenyomatkanalak; Buzetzky Győző seprűs Csepel csónakmotorjának
motorrésze;
A régészeti kiállítás
1956-os amerikai gabonasegély zsákja;
– Rutay István 1956-os hagyatéki anyaga: érmek, kitüntetések, díszegyenruha
és egyenruhák;
2021-ben Drozsnyik István Munkácsy-díjas képzőművész életműve keresztmetszetéből válogathatott intézményünk egy retrospektív kollekciót, amelynek köszönhetően százhúsz műalkotással gyarapodott képzőművészeti
gyűjteményünk.
¶ Nemzetiségi bázisintézményként a Türr István Múzeum gyűjteményezési, műtárgygyarapítási és tudományos tevékenységében, közművelődési programkínálatában a városban reprezentált nemzetiségi kulturális elemek, sajátosságok is
hangsúlyos szerepet kapnak. Így nemcsak a város, hanem a soknemzetiségű bácskai térség olyan kulturális intézménye és szolgáltatója, aki ügyel arra, hogy a nemzetiségi értékek releváns egyensúlyban jelenjenek meg a közgyűjtemény műtárgygyarapításában, tudományos, közművelődési, kulturális, pedagógiai szolgáltatási kínálatában.
¶ A Türr István Múzeumban őrzött műtárgyállomány rendszeres állapotfelmérése, állagmegóvási munkálatai, a munkatervben szereplő kiállításokhoz a muzeológusok által kiválasztott műtárgyak szakszerű előkészítése, a régészeti ásatások leletanyagának naprakész konzerválása és az új szerzemények állapotfelmérése,
tárolási javaslattal egybekötött állagmegóvó intézkedései mellett a múzeumban főként pályázati forrásból jelentősebb műtárgyvédelmi programok, projektek is zajlanak. Az elmúlt három évben csaknem 14 ezer műtárgy tisztítási, konzerválási, restaurálási feladatait végezték el. A 2022-ben megújult honlapukon elérhetővé tették gyűjteményi nyilvántartásuk digitális adatbázisát, amelyet heti rendszerességgel bővítenek.
Múzeumpedagógiai foglalkozás
Ismeretátadás
Kiemelkedő intézményközi tudományos kutatási eredmények
¶ A Türr István Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kutatási programja volt a 2018–2019-ben a bajai Vaskúti úton lévő egykori második világháborús hadifogolytábor területének kutatása. A hadifogolytábor feltárása, a kutatási eredmények dokumentálása igen jelentős régészeti, történeti eredmény, hiszen Magyarországon második világháborús hadifogolytábor területét korábban sehol nem kutatták régészeti módszerekkel. A feltárás eredményeként sikerült pontosan körülhatárolni a hadifogolytábor területét, az egykori barakkokat és őrtornyokat, valamint a II. számú temető tömegsírjait. A történeti, régészeti, hadisírgondozói együttműködéssel végzett kutatómunka eredményeképpen az 1944–45-ben működő bajai hadifogolytáborról, ezzel Baja város történetének egy eddig ismeretlen fejezetéről jelentős adatok, információk birtokába jutottak. Az eredményes szakmai együttműködést 2019. október 22-én, a nemzeti ünnep alkalmából a Türr István Múzeum munkatársainak emlékérem adományozásával és kitüntető oklevéllel köszönte meg a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
¶ A Türr István Múzeum régészei és műszeres kutatói 2020 decemberében a Sükösd, Árpás-dűlő V. földművelés alatt álló területen egyedülálló, különlegesen ritka bronzkori leletekre bukkantak. A 2021 tavaszán folytatott tervásatás során további nagy nemzetközi visszhangot kiváltó különleges bronzkori leletanyagot dokumentáltak, amelyek a kor hitvilágának pontosabb megismeréséhez nyújtanak fontos, újabb támpontokat. A kutatás célja és várható eredménye egy Európában egyedülálló régészeti leletanyag feldolgozása és társadalmasítása széles körű szakmai együttműködésben. Az együttműködések keretében megvalósuló természettudományos vizsgálatok értékes, új és jelentős mennyiségű információkkal gazdagítják nemcsak a Halomsíros kultúráról alkotott képünket, hanem a Kárpát-medencében Kr. e. 1500 és 1200 között élt bronzkori emberek életéről, antropológiai sajátosságairól, egészségi állapotáról, a sírkertben eltemetett emberek rokoni kapcsolatairól, valamint a korban ismert és használt bronzműves technológiáról, az ékszerkészítő műhelyekről, a kereskedelmi kapcsolatokról és a halotti kultuszokról meglévő jelenlegi adatainkat, ismereteinket is. Kutatásuk nagyban hozzájárul a bácskai régió őskorának teljesebb megismeréséhez, kapcsolatrendszerének és időrendjének pontosításához, hiszen a Türr István Múzeum gyűjtőterületéről a kelebiai bronzkori temetőt kivéve eddig csak kevés számú szórványlelet állt a kutatók rendelkezésére.
¶ Régészeti kutatási projektjeikben szoros szakmai együttműködésben dolgoznak többek között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetével (Lendület Mobilitás Kutatócsoport), a Magyar Nemzeti Múzeummal, az Energiatudományi Kutatóközponttal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Embertani Tanszékével, a Miskolci Egyetem Fémtani Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézetével, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Fizikai és Kémiai Szakértői Intézetével, a tatai Kuny Domokos Múzeummal, a lengyelországi poznani Adam Mickiewicz Egyetemmel.
Múzeumi gyermekfoglalkozás
¶ A Türr István Múzeum egyik dinamikusan fejlődő szakterülete a múzeumpedagógia és a múzeumandragógia. A történeti értékeket megőrző innovatív fejlesztéseknek, a megújuló, felújított múzeumi tereknek, az új kiállításoknak, a különböző képzettséggel rendelkező munkatársak együttműködésével megvalósuló projekteknek köszönhetően a látogatók száma folyamatosan növekszik, 2019 és 2021 júniusa között – az állandó kiállítás felújítása miatti zárvatartás, majd a pandémia okozta korlátozások ellenére – megközelítette a harmincezer főt.
¶ A Türr István Múzeum és kiállítóhelyei közművelődési tevékenysége a városban és a járásban igen jelentős és sokrétegű. A múzeumpedagógiai programokban fontos szerepet kap a kulturális összefüggések kooperatív feldolgozása és az interaktivitás. A múzeumi órákon, a kiállítások segítségével a gyerekek megismerkedhetnek Baja történelmének, nemzetiségi, vallási sokszínűségének, sajátos társadalmi, etnográfiai, művészeti, kulturális életének sajátosságaival, változásaival, fejlődésével. A naptárhoz, népszokásokhoz, egyházi ünnepkörökhöz kötődő, állandó múzeumi órák és a helyi tantervhez illeszkedő programok kínálata mellett az időszaki kiállítások tematikájához kapcsolódó múzeumi órákat is tartanak.
¶ A Türr István Múzeum gyűjteményeinek jelentős részét digitalizálta, 2022-ben megújult, korszerűsített honlapján keresztül mintegy hatvanezer műtárgy
és dokumentum adatai és reprodukciói nyilvánosan hozzáférhetők a kutatók és az érdeklődő közönség számára. Bár a dokumentáció rendszeres fejlesztésre, gyarapításra szorul, már a munka befejezése előtt hasznosíthatóvá tették a múzeumban őrzött tárgyi és szellemi kulturális örökségünk értékeit.
¶ A 2021-es év sok tekintetben hozott változásokat a muzeológia és a múzeumpedagógia területén. A pandémia miatt csoportjaik érkezését és látogatóik fogadását kormányrendelet szabályozta, így egészen a májusi újranyitásig online csatornákon keresztül kellett kapcsolatot tartaniuk a korábban rendszeresen érkező óvodás, általános és középiskolás csoportokkal. Honlapjukon és Facebook-oldalukon saját gyártású ismeretterjesztő anyagokat, kisfilmeket, archív képeket, műtárgy- és gyűjteménytörténeti filmsorozatokat, kvízjátékokat, valamint Múzeumi Esti Mesék sorozatukban esténként gyermekek élőszavas mesemondásának felvételeit tették közzé. 2021-ben a világjárvány miatt január 8. és május 4. között nem fogadhattak látogatókat a múzeumban. A kényszerű zárvatartás alatt fejeződött be az új állandó kiállítás rendezése, illetve a tárlat és a múzeum népszerűsítésére Pallós Boglárka múzeumpedagógus írt és szerzett, hangszerelt két múzeumi dalt, amelyhez Sepsi Gergő rendező-operatőrrel együttműködve két kisfilm is készült. (Az online tartalmak megtekinthetők a Türr István Múzeum honlapján.)
¶ A Türr István Múzeum új honlapján elérhetők a gyűjteményi digitális adatbázisok, naprakész beszámolók olvashatók a pályázatokról, állandó és időszaki kiállításokról, fejlesztésekről, rendezvényekről és a múzeum köré szerveződő civil támogatókról. Elkészítették és honlapjukon elérhetővé tették minden kiállítóhelyük és kiállításuk 360°-os panoráma virtuális sétáit, amelyek segítségével a zárvatartás alatt és után is virtuálisan bejárhatják a látogatók a tárlatokat. A digitális gyűjteményi adatbázis a honlapon keresztül hetente bővül (2021-ben hatezer-ötszáz volt a gyarapodás), és bármikor konvertálható egy a jövőben megszülető egységes országos nyilvántartási rendszerbe. A honlapon civil kezdeményezésre létrejött egy helyi ipartörténeti aloldal, ahol lelkes bajai lokálpatrióták a történetek szereplőit megkeresve a helytörténeti, ipartörténeti
dokumentumokat felkutatva, összegyűjtve nyilvánossá tették egy-egy üzem, vállalkozás, szolgáltató történetét, akár már megszűnt üzemről, akár a fénykorát élő cégről legyen szó. Az adatbázist önkéntes civil kutatók folyamatosan bővítik.
Társadalmi felelősségvállalás
¶ A múzeum a látogató számára az állandó és időszaki kiállítások megtekintésén kívül (óvodáskortól felnőttkorig) többféle izgalmas ismeretszerző, -alkotó és játékos programot kínál. A legkisebbeknek mesés, szerepjátékos és kézműves foglalkozásokat tartanak, az általános iskolás diákoknak élményalapú tanórákat, műhelyfoglalkozásokat, a középiskolás diákcsoportoknak kilencvenperces komplex múzeumi órákat, alkotóműhelyeket, a felnőtteknek ismeretterjesztő előadásokat szerveznek. A hátrányos helyzetű, valamint a fogyatékkal élők támogatására rendszeres programokat kínálnak, a múzeumba történő eljutásukat is segítik. Számos sajátos nevelési, foglalkoztatási, helyváltoztatáshoz szükséges és egyéb speciális igényüket figyelembe vevő és azokra épülő kulturális szolgáltatást fejlesztettek ki a célcsoport számára, együttműködésben e csoportok szakembereivel, képviselőivel. A foglalkozásokon résztvevők köre folyamatosan bővül a különböző érzékszervi és értelmi sérült gyerekekkel és fiatalokkal, valamint az autizmus spektrum zavarral élő alsó és felső tagozatos diákokkal: 2021-ben pályázati támogatással általános iskolás gyermekek táborozását tette lehetővé az intézmény, az NKA által támogatott szakmai tábor, a Meseháló EFOP 3.3.4-17-2017-00003 sz. pályázattal pedig az őszi szünetben egy Délszláv tábor megrendezését tudták megvalósítani.
Kiállítás a Nagy István Képtárban
¶ A Múzeumbarátok Köre Alapítvánnyal közösen gondozott, Színkeverő: Reménység, Oktatás, Művészet, Alkotás című projekt a roma és nem roma interkulturális párbeszédet támogató, a teremtett és a kulturális környezet megóvását célzó programsorozat, a gyűjtőterületükön működő, hátrányos helyzetű településeken lévő iskolák növendékeit (Szeremle, Dunafalva, Sükösd), a bevont intézmények tanulói között lévő roma, bevándorló vagy hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok támogatását tűzte ki célul. Táborok, színházlátogatások, múzeumi tematikus napok, különböző szakkörök (fafaragás, bőrözés, dráma, néptánc, grafika, festészet, fotó, meseterápia, archaikus fotográfiai eljárások megismerése, régészeti, néprajzi) mind szakmailag ismert és elismert szakemberek, művészek, szaktanárok vezetésével valósultak meg. A családi napok során egész óvodák, iskolák szülők-gyermekek csoportját vagy gyermekek-nevelők közösségét szólították meg a foglalkozásaik által.
¶ A Türr István Múzeum 2019-ben megalapította a Meseháló – Népmese Pontot, amely a soknemzetiségű Bácska magyar, délszláv, bunyevác, cigány népmesekincs és az élőszavas népmesemondás hagyományának népszerűsítését, közösségteremtő erejének átörökítését vállalta fel a Hagyományok Háza partnerintézményeként. A népmesepont az oktatási-nevelési intézményekkel történő együttműködés keretében hivatott népszerűsíteni a magyar népmesét, a népmesei gondolkodást és nevelést, valamint az élőszavas mesemondást a Türr István Múzeum nem formális és informális oktatási tevékenységének keretein belül. Fejleszti a népmeséhez, előadásához, a bácskai epikus hagyományokhoz kapcsolódó, neveléshez fűződő kompetenciákat és ismereteket. A projekt megvalósításával őrzi, védi és továbbadja a közös, soknemzetiségű bácskai kulturális örökséget oly módon, hogy a köznevelés esélyteremtő szerepét erősíti. Célja az előző pályázatok során talált tehetségek további támogatása is. A Türr István Múzeum (gyűjtőterületén 25 hátrányos helyzetű településsel) nemzetiségi bázisintézményként egyik fontos törekvése, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (roma és nem roma, nemzetiségi) közoktatásban részt vevő gyermekek, akik családjuk szociokulturális helyzetéből adódóan eleve esélyhátránnyal küzdve kerülnek be az oktatási rendszerbe, tanulmányi munkájukban motiváltabbak legyenek, kapják meg azt a sikerélményt, amire nagy szükségük van. Gyakorlattá vált, hogy egész családokat emelnek be preventív elemként népmeseprogramjukba, mert hiszik, hogy az a család, amelyik együtt játszik vagy olvas, vagy népmesét hallgat, vagy éppen zenét komponál, nagy reménység szerint együtt is marad.
¶ 2022-től a Türr István Múzeum gazdag múlttal rendelkező, stratégiailag fontos helyen álló, városközponti műemlék épülete teljes kulturális és közösségi hasznosítására releváns szakértő csapattal kidolgozott többlépcsős fejlesztési terve negyedik, utolsó fázisának megvalósítását tervezik. Ennek során 21. századi szakmai, társadalmi, korszerű energetikai, környezetbarát technikai elvárásoknak egyaránt megfelelő felújítás, funkcióbővítés, szolgáltatásfejlesztés valósulhat meg, amely tovább gazdagítja az épület, az intézmény, a város és a régió kulturális és közösségi funkcióit, és amely interaktív módon, akadálymentesítve teszi megismerhetővé Bácska határokon átívelő sokszínű kulturális tárgyi és szellemi örökségét. Így a fejlesztés elsődleges célja, hogy a Türr István Múzeumban őrzött szellemi és tárgyi kulturális örökség és annak hasznosítása minél szélesebb körben megvalósulhasson, a város idegenforgalmának növekedésével együtt a térség gazdasági mutatóiban is pozitív változást eredményezzen. Amennyiben folytatni és befejezni tudnák a fejlesztési tervükben elkészített hatósági (örökségvédelmi és építési) engedélyekkel rendelkező projektjüket (amelynek összköltsége jelenleg körülbelül bruttó 1800 millió forint), megvalósulhatna a Magyar Állam és Baja Város Önkormányzat közös tulajdonában lévő épület teljes felújítása és tartalomfejlesztése, teljes körű energetikai korszerűsítése és akadálymentesítése, a közvetlen szomszédságában működő kulturális intézményekkel történő átjárhatóság kialakítása, az épület É–D-i irányú megnyitása, a három járásra és a szomszédos megyékre, valamint a Szerbia területét érintő Dél-Bácskára kiterjedő kulturális utak megvalósítása, a bajai múzeum épületeinek és együttműködő partnereinek bevonásával Baja város tudományos, turisztikai, kulturális szórakoztató központjának
kialakítása.
¶ Az intézmény fejlesztési tervének végső állomása tehát egy a 21. századi szakmai, társadalmi, korszerű energetikai, környezetbarát technikai elvárásoknak egyaránt megfelelő tudományos, közművelődési, oktató-nevelő, kulturális intézmény, egyben turisztikai szórakoztató központ kialakítása, amellyel új, állandó és időszaki kiállításokon, látványraktárakon, rendezvénytereken, tudományos-ismeretterjesztő „játszóterek” segítségével interaktív módon,
a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek számára akadálymentesített módon válik megismerhetővé Baja város és a Bácska sokszínű kulturális tárgyi és szellemi
öröksége.