UKRAJNA: GLOBÁLIS KÜZDELEM A MÚZEUMI GYŰJTEMÉNYEK MEGMARADÁSÁÉRT
MúzeumCafé 91.
Az ukrán kulturális tárca (Міністерство культури та інформаційної політики України) Facebook-közleménye szerint 2022. július 22-ig az orosz csapatok 434 esetben károsították az ukrán kulturális örökséget, ami az 1954-es hágai egyezmény értelmében háborús bűncselekménynek minősül. A háború első négy hónapjának 22 országos, száz helyi jelentőségű emlékmű, 105 történelmi építmény esett áldozatul. A kulturális örökség, a műtárgyak védelme alapvető feladata a múzeumoknak, a szakemberek között sokszor késhegyre menő viták folynak a különböző típusú tárgyak ideális elhelyezéséről, raktározásáról, kiállításának módjáról, laikusok számára szinte nem is érzékelhető különbségekről. Vajon mi történik akkor, ha a műtárgyvédelem ügye véres valósággá válik, és már nem egy-egy tárgy öregedésének lassítása a cél, hanem egy-egy nép kulturális öröksége megsemmisítésének szándékával kell számolni? Milyen reakciókat szül, ha a nemzetközi muzeológia a műtárgyak és a hozzájuk kapcsolódó tudás szisztematikus pusztításával szembesül, ráadásul nem távoli
vidéken, hanem a múzeumok őshazájának számító európai területen, egy velünk szomszédos országban. Az információs társadalom és a globalizáció korszakában hogyan tudnak segítséget nyújtani a fennmaradásért küzdő intézményeknek a nemzetközi szervezetek? Miként tudják az egyes múzeumok és magánszemélyek kifejezni szolidaritásukat? Hogyan kapcsolódtak ebbe a küzdelembe Magyarország különböző háttérrel és lehetőségekkel bíró múzeumai?
Az ukrán Múzeumi Krízisközpont 2022. július 26-án közzétett adatai
¶ Amikor 2022. február 24-én Oroszország hadműveleteket kezdett Ukrajna ellen, a nemzetközi kulturális és örökségi intézmények – más szervezetekhez hasonlóan – azonnal tiltakozásukat és szolidaritásukat fejezték ki, ajánlásokat és állásfoglalásokat adtak ki, segítségnyújtó akciókat szerveztek. Az ICOM (International Council of Museums) már a támadások első napján nyilatkozott arról, hogy elítéli Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának a megsértését, aggasztónak találja a múzeumi szakemberekre, a kulturális örökségre fenyegető veszélyt, felszólította a hadviselő feleket, hogy az ezzel kapcsolatos 1954-es hágai egyezményben foglalt jogi kötelezettségeiket tartsák be. A nyilatkozatban hasznos tanácsokkal látta el a kritikus helyzetbe került szakembereket.1 A központi állásfoglalást a különböző régiók, nemzeti bizottságok felszólalásai egészítették ki, többek között Sári Zsolt, az ICOM Magyarország elnöke is együttérzését és támogatását fejezte ki az ukrán kollégák mellett.2 A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke, Bereczki Ibolya öt nappal az orosz offenzíva után ajánlást dolgozott ki, hogyan tudnak a hazai múzeumok segítséget nyújtani a társadalmi felelősségvállalás jegyében.3 Nem hagyhatjuk említés nélkül a négy nagy hazai múzeumi és közgyűjteményi szakmai szervezet (ICOM Magyarország, MVMSZ, OKSZ, Pulszky Társaság) március 4-i közös nyilatkozatát sem, amelyben a muzeális értékeket őrző intézmények vezetőit és munkatársait szólították meg, hogy saját eszközeikkel és lehetőségeikkel mindent tegyenek meg az ukrajnai múzeumok, közgyűjtemények, könyvtárak, levéltárak, kulturális örökséghelyszínek értékmentéséért, beleértve a gyűjteményeket és az azokra vonatkozó digitális tartalmakat, valamint az intézményekben dolgozó szakembereket is. A civileket pedig arra kérték, hogy ha gyűjteményi anyagok jogosulatlan kézbe kerülését tapasztalják, jelezzék azt a hatóságok felé.4
Olha Honchar, az ukrajnai Múzeumi Krízisközpont kezdeményezőjének
online bejelentkezése 2022. március 10-én
¶ A kulturális szférában gyakran előfordul, hogy ezek a nyilatkozatok, ajánlások jóindulatú közlemények maradnak, nem követi őket tényleges és rendszeres segítségnyújtás. Az ukrajnai háború első fél éve ez alól kivételnek tekinthető, a múzeumok Európa-szerte különböző támogató akciókat hajtanak végre a fenyegetett területen élő múzeumi kollégáik és a polgárok megsegítésére. A kezdeményezések ráadásul rendkívül szerteágazók: az adománygyűjtés és a segélyszállítmányok mellett segítséget jelenthetnek a vészforgatókönyvek kialakításában, a raktározásban, műtárgyszállításban és a csomagolásban, a muzeológusok saját országukban a témával kapcsolatos kiállításokat rendeznek, érzékenyítő projekteket indítanak, sőt a múzeumügyön túllépve a menekültek ellátásában, lakhatásában, oktatásában, rekreációjukban is részt vállalnak. Kimondhatjuk: a pusztító háborúval párhuzamosan egy másik küzdelem is folyik: egy egész világ szállt harcba az emberiség közös örökségének is tekintett ukrán múzeumi gyűjtemények megmentéséért.
¶ A Covid–19-világjárvány időszakának drámai következményei mellett azonban számos intézményi gyakorlatot megújító megoldás is született. A fizikailag zárva tartásra kényszerült kulturális terület online tevékenységének, kapcsolattartásának és a kultúrafogyasztók digitális érdeklődésének átalakulása mellett többek között ilyen volt a múzeumi, közgyűjteményi nemzetközi szervezetek által rendszeres időközönként elvégzett globális kérdőíves kutatások, elemzések gyakorlattá válása is.5 Hogy ezek a tapasztalatok miként válnak produktívvá akár egy krízishelyzetben, először egy természeti katasztrófa kapcsán érzékelhettük. Miután a 2022. márciusi horvátországi földrengés következtében több múzeum is kárt szenvedett,6 az UNESCO, az ICCROM, az ICOM és a horvát múzeumi szervezetek nyolcvan horvát szakember számára szerveztek online workshopot, hogy támogatást nyújtsanak a katasztrófa kezeléséhez.7
¶ A pandémia során szerzett gyakorlatára, élő online kapcsolataira épített a számos covidkutatást, a zárva tartásra kényszerülő ágazatot támogató projektet megvalósító NEMO (The Network of European Museum Organisations),8 amikor az orosz–ukrán fegyveres konfliktus következményeire reagált. A szervezet – amelynek már nemcsak a szlogenje az, hogy „összekapcsoljuk a múzeumokat” – jelen pillanatban is figyelemmel kíséri, összegyűjti és frissíti azokat a kezdeményezéseket, amelyek a bajba jutott ukrán múzeumokat támogatják. Hogy ezek a jó gyakorlatok, felajánlások, felhívások, projektek láthatóvá és áttekinthetővé váljanak, az intézmény külön aloldalt hozott létre a NE-MO.org platformon.9 Az online felületen kirajzolódik, hogy az európai múzeumok a pénzügyi és tárgyi adománygyűjtés mellett aktívan ajánlották fel segítségüket a raktározásban, a csomagolóanyagok szállításában, az állományvédelmi területen vagy a kulturális javak evakuálásának támogatásában. Lengyelországban egy ukrán múzeumokat támogató bizottság is alakult, hogy segítse a gyűjtemények digitalizálását, feldolgozását, megóvását, és dokumentálja az ukrán kulturális örökség pusztulását.10 A konfliktusban számtalan módon érintett lengyelekhez hasonlóan a német intézmények is aktívak, többek között abban is, hogy munkalehetőséget teremtettek a mene-
külteknek.11
¶ Hasonlóan aktív az UNESCO, amely a kulturális javak fegyveres konfliktusok idején történő védelméről szóló 1954-es hágai egyezmény megkülönböztető „kék pajzs” emblémájával jelöli meg Ukrajnában a kulturális helyszíneket és emlékműveket, főleg miután annak idején mindkét hadviselő fél ratifikálta
a nemzetközi megállapodást. Az ICOM pedig az ukrán nemzeti bizottsággal szoros együttműködésben elkészíti az Ukrajna vonatkozásában veszélyeztetett kulturális objektumok vészhelyzeti vörös listáját, hogy az inváziót követő illegális kereskedelem elébe menjen.12
¶ A nemzetközi támogatások között ugyanakkor számos olyan kezdeményezés vált eredményessé, amelyek mögött nem globális szervezetek állnak. Két amerikai múzeumi vezető indította el a 1to1ukrainemuseums.org weboldalt, hogy a hatékony segítségnyújtás érdekében összekösse az ukrajnai és elsősorban az észak-amerikai intézményeket. Az új, szolidaritásra, bizalomra és szakmai interakcióra épülő, informális, horizontális kezdeményezés online hirdetőfal, partnerkereső kíván lenni, ahol az egyik intézmény a problémáiról, szükségleteiről, ötleteiről vagy projektjeiről ír, míg egy másik segíthet vagy együttműködhet. A projekt gazdái – Linda Norris és Elaine Heumann Gurian13 – korábban már dolgoztak Ukrajnában, ismeretségi körük révén látták, hogy olyan megoldásra is szükség van, amely a bürokratikus rendszerek felett, gyorsan képes működni, hatékonyan reagálva a váratlan kihívásokra. Hasonló elven működik a Heritage Rescue Emergency Initiative, amely a háború sújtotta övezetekben veszélyeztetett kulturális örökség védelmének céljából jött létre. 75 ukrán múzeum válaszolt arra az online kérdőíves kutatásukra, amely
a legégetőbb problémákat mérte fel és tette közzé. Az eredményeket folyamatosan frissítik és online publikálják.14
Olha Honchar és a Lvivbe evakuált Olesya Milovanova, a Luhanszki Regionális Helytörténeti Múzeum (Sztarobilszk) igazgatója egy
orosz ejtőernyő trófeát bont ki, ami a közelgő Győzelem kiállítás egyik tárgya lesz
¶ A válságos helyzetben az ukrán kollégák sem maradtak tétlen. 2022. március 12-én startolt a Múzeumi Krízisközpont, amely a közösségi médiában folytat aktív tevékenységet annak érdekében, hogy a kis regionális múzeumoknak és dolgozóiknak is jusson pénzügyi, szervezeti és emberi támogatás. Július 26-i Facebook-posztjukban arról számoltak be, hogy a központ 147 napja alatt 148 múzeumot támogattak, ami szomorú siker, hiszen mindez inkább az ukrán múzeumok nehézségeit, veszteségeit, kiszolgáltatottságát jelzi. Az adománygyűjtés mellett múzeumi dolgozókat menekítettek, gyűjteményeket helyeztek biztonságba, nemzetközi szervezetekkel, külföldi intézményekkel léptek kapcsolatba. Az alapítók – Olha Honchar és Alyona Karavai – felismerték, hogy az állam főleg a nagy, nemzeti intézményekre fordít figyelmet, a kisebb, lokális helyek a források megosztásakor, evakuáláskor hátrébb sorolódnak. Hisznek abban, hogy a művészet vagy a múzeumok támogatása nem a pénzről szól, hanem az emberi erőforrásokról és a horizontális kapcsolatokról, a civil társadalom erejéről.15 Úgy gondolják, hogy a Múzeumi Krízisközpont egy olyan kezdeményezés, amely a háború utáni időkben is aktuális lesz: nemcsak a helyi múzeumok hálózatának újjáépítése, a gyűjtemények helyreállítása okán, hanem kölcsönös segélyeszközként más válsághelyzetekben is létjogosultsága
lehet.
¶ Az európai országokhoz hasonlóan a magyar múzeumi szervezetek segítségnyújtásra ösztönző felhívásai is eredményesnek bizonyultak: a hazai intézmények méretüktől, lehetőségeiktől és földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül hoztak áldozatot a szomszédos ország kollegáinak, az Ukrajnából érkező menekülteknek a támogatása érdekében. A segítségnyújtás mértékét és módszereit két kutatásban dokumentáltam
a Pulszky Társaság megbízásából, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériumának, majd a Kulturális és Innovációs Minisztérium Múzeumi főosztályának támogatásával.
¶ Az első online felmérést nem sokkal a háború kitörése után végeztem el a hazai múzeumi működési engedéllyel rendelkező intézmények körében 2022. március 1. és március 3. között. A kérdőívet ekkor összesen 43 intézmény töltötte ki a 923 működési engedéllyel rendelkező16 közül. A válaszaik már ekkor az ágazat érzékenységéről tanúskodtak: március
elején 55,8 százalékuk vett részt valamilyen formában segítségnyújtó kampányban. A kutatásból az is kiderült, hogy a múzeumok jelentős része nemcsak az orosz–ukrán háború áldozatainak támogatásán fáradozik, hanem 58,1 százalékuk már korábban is vett részt segítségnyújtó akcióban.
Az intézmények 62,8 százalékában több, 9,3 százalékában egy-egy munkatárs dolgozott aktívan a háború okozta szenvedések enyhítésében. Legnagyobb számban Pest (14,3 százalék), Budapest, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Zala megyéből (9,5 százalék mindenhol) töltötték ki a kérdőívet, közülük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, majd Budapest intézményei számoltak be a legtöbb segítségnyújtó akcióról. A legaktívabbnak a területi múzeumok, majd a megyei hatókörű városi múzeumok és az országos múzeumok bizonyultak. Az előbbi esetében kilenc, a megyei intézményeknél nyolc, az országos múzeumoknál három múzeum képviselője szervezett keretek között segített a háborús helyzet károsultjainak.17 A kutatásból az is kirajzolódott, hogy az intézmények mennyire hasonlóan reagáltak a krízishelyzetre: az első hetekben tartós élelmet, ruhákat, tisztálkodószereket, pénzt gyűjtöttek, szendvicseket készítettek, jótékonysági koncertet szerveztek, amelynek a bevételét felajánlották a rászorulóknak, menekülteket fogadtak be, szolgálatot láttak el a települések adománygyűjtő pontjain, részt vettek a segélyszállításban, sőt a Paksi Képtár, a Sóstói Múzeumfalu adománygyűjtő pontként is szolgált. Az adománygyűjtés mellett a Hajdúsági Múzeum programtervekkel, a Budapesti Történeti Múzeum ingyenes látogatással, ukrán nyelvű hirdetésekkel támogatta az otthonukat elhagyni kényszerülőket.
¶ A hasonlóságok mellett már ekkor kitapintható volt, hogy egy-egy intézmény hosszabb távon, átfogó tervekkel kíván részt venni a kríziskezelésben. A miskolci Herman Ottó Múzeum saját szervezésben adományt gyűjtött a múzeumi munkatársak körében már 2022. február 28-tól. Március 3-án csomagolták az összegyűlt segélyszállítmányt, amit útnak indítottak. A hatékonyság érdekében folyamatosan kapcsolatot tartottak SmartMuseum pályázatuk vezető ukrán partnereivel, a Munkácsi Történeti Múzeum munkatársaival. A budapesti Ludwig Múzeum munkatársai heti két alkalommal szendvicseket készítettek, heti egy alkalommal higiénés termékeket, valamint heti egy alkalommal tartós élelmiszert gyűjtöttek. A múzeum dolgozói napi szinten figyelemmel kísérték, hogy hol, milyen adománygyűjtésre van szükség, és próbáltak arra is reagálni. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai már a járvány okozta veszélyhelyzet teljes időtartama alatt is önkéntesként tevékenykedtek az Országos Mentőszolgálatnál, amelyet tovább folytattak.
¶ Az intézmények különböző szervezetekkel is együttműködtek. A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum a fenntartójuk (Országos Vízügyi Főigazgatóság) által szervezett adománygyűjtő akcióhoz kapcsolódtak, az olyan kis intézmények, mint az Orosháza Város Önkormányzat Nagy Gyula
Területi Múzeuma, a polgármesteri hivatalok munkájába épültek be. A nyíregyházi Jósa András Múzeum egyes munkatársai a Magyar Református Szeretetszolgálaton, mások a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül segítettek és segítenek folyamatosan. Az intézmény gyűjtőpontot alakított ki az épület aulájában, és az összegyűjtött adományokat a Labor Cafe nevű civil szervezettel együtt a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül juttatták el a rászorulóknak.
¶ A második kutatás június 7. és 16. között zajlott. Az online
kérdőívek kitöltésére amellett, hogy jóval hosszabb időt kaptak az intézmények, a minisztérium részéről Szende László múzeumi főosztályvezető országosan is kitöltésre biztatta vezetőiket. Ennek köszönhetően – adattisztítás után –
145 érvényes válaszból szerezhettünk információt. Ez azt jelenti, hogy a múzeumi működéssel rendelkező intézmények 15,7 százalékának az orosz–ukrán krízis következményeire adott reakcióját ismerjük, legtöbb kitöltővel Budapestről, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, Pest és Bács-Kiskun megyéből. Pozitív, hogy a kutatás résztvevőinek száma jelentősen nőtt, a kitöltők arányainak módosulása miatt azonban óvatosan kell bánnunk a márciusi kutatási eredményekkel való összehasonlítás során.
¶ A beérkező adatok azt mutatják, hogy a múzeumok és munkatársaik fele (51 százalék és 52 százalék) vett részt valamilyen módon a háborús konfliktus következményeinek enyhítésében. Az intézmények 40 százalékában ráadásul többen is bekapcsolódtak a segítségnyújtó akciókba. Az esetek többségében ebben a múzeumok vezetői támogatták is a munkavállalókat (64 százalék). Legtöbben Budapestről (14), Borsod-Abaúj-Zemplén (14), Komárom-Esztergom megyéből (7), Szabolcs-Szatmár-Bereg (5) és Pest (5) megyéből jelezték, hogy bekapcsolódtak a munkába, de négy-négy intézmény Veszprém, Somogy, Hajdú-Bihar megyéből is beszámolt erről a tevékenységéről. A területi múzeumok 21, a tematikus 20,5, a megyei 29, a közérdekű muzeális kiállítóhelyek 5,5, a közérdekű muzeális gyűjtemények 5,7, az országos 53, az országos szakmúzeumok 57 százalékából érkezett ilyen
információ.18
¶ Hasonlóan a márciusi adatokhoz az intézmények 41 százaléka jelezte, hogy kapcsolatban áll professzionális adománygyűjtő szervezetekkel, egyházakkal, segítő tevékenységeiket összehangolják velük, negyedük (26 százalék) programokat szervez a menekültek számára, 18 százalékuk helyet ad(ott) elszállítás előtt az összegyűjtött, a menekültek számára valóban fontos adományoknak, valamint hasonló arányban vált a múzeum az adományok gyűjtőpontjává, feladatot adva ezzel a munkatársaknak is. Az intézmények 11 százaléka az adományok szortírozására, csomagolására is biztosított helyet, kilenc százalékuk vendégszobáját, kutatótermét, esetenként vizesblokkját is a menekültek rendelkezésére bocsátotta. Négy százalékuk számolt be arról, hogy a múzeum közvetlen kapcsolatot vett fel a hadműveletek által már vagy még nem érintett, szakágaik szerinti ukrajnai múzeumokkal, segítik őket szakmai kérdéseik megválaszolásában, amelyek a gyűjteményeik megóvását, mentését érintik. Ugyanennyien vágtak bele olyan szakmai programba, amely a településen dokumentálja és archiválja a helyi, a háborúval, meneküléssel, befogadással kapcsolatos eseményeket, személyes történeteket. Az intézmények hatvan százaléka ingyenes belépést is biztosít az Ukrajnából érkezett múzeumi látogatók számára, amelyet az érintettek elenyésző mértékben, legtöbb helyen egyáltalán nem vettek igénybe. A múzeumok jelentős többsége (91 százalék) meglévő programját adaptálta az új helyzetre. Mindössze öten fejlesztettek új programot, legyen szó ukrán nyelvű tárlatvezetésről vagy családi programról.
Tiszadada tájháza például háromnapos rendezvényt hirdetett, ahol az egyik nap a magyar húsvéti szokások, a másik nap a közép-orosz néphagyományok kerültek a középpontba. Később közösen állítottak májusfát a béke reményében. A program rámutat, hányféle lehetőségük lehet a múzeumoknak a stresszoldás, a helyismeret, a tájékozódás, a lokális közösségekkel való kapcsolatok, kölcsönhatások elősegítésében.
Olha Honchar, az ukrajnai Múzeumi Krízisközpont kezdeményezője a lvivi totalitárius rendszerek emlékmúzeumának
(Territory of Terror Museum) igazgatói irodájában
¶ Ehhez az eredményhez minden kétséget kizáróan hozzájárult, hogy a hazai múzeumi szervezetek aktívan részt vállaltak a válságkezelésben. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) és a Pulszky Társaság április 11-i Múzeumok a társadalmi fenntarthatóságért konferenciája19 foglalkozott a témával, az ICOM Magyarország pedig célzott gyűjtést is szervezett. A szervezet 2022. április 27-én egy kamionnyi műtárgyvédelmi eszközt és csomagolóanyagot juttatott el a kijevi világörökségi helyszín, a Pecserszka lavra (UNESCO World Heritage Site “Kyiv: Saint-Sophia Cathedral and Related Monastic Buildings, Kyiv-Pechersk Lavra”) gyűjteményeinek. Az ICOM Magyarország felhívásához csatlakozott a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft., a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, az Abriso Hungary Kft. és a Museum Complex Kft. A több mint kétmillió forint értékű adományt az ungvári Magyar Főkonzulátus segítségével Záhonyban adták át ukrán partnereiknek. Erre a szervező és logisztikai munkára azért is szükség volt, mert a kérdőív kitöltői nemegyszer jelezték, hogy az állami szervezetek lassúak voltak,
a közvetlenül támogatni kívánt ukrajnai intézményekkel pedig nehézkesen alakult a kommunikáció.
Megérkezett az ICOM Magyarország szállítmánya Kijevbe
Fotó: Kateryna Jegorova
¶ A nehézségek ellenére, ahogyan a márciusi kutatás során is kiderült, több múzeum lépett közvetlen kapcsolatba ukrajnai intézménnyel. A Néprajzi Múzeum munkatársai közül 65-en például 2250 eurót adtak össze és utalták át a dnyiprói területi múzeum alapítványának. A püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum a Kijev mellett található Brovary településre juttatta el támogatását. Az Aquincumi Múzeum és Régészeti Park a lakossági adománygyűjtés mellett az ukrajnai múzeumok támogatására is gyűjtést szervezett. Az ukrajnai múzeumokat levélben keresték meg. Erre a levélre többen reagáltak, ketten pedig konkrét kéréseiket is megfogalmazták. Májusban a lvivi Andrej Septickij Nemzeti Múzeum és az ungvári Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum részére szállítottak olyan csomagolóanyagokat, amelyeket a műtárgyaik védelméhez tudtak felhasználni. A szállítmányt a Magyar a Magyarért Alapítvány közreműködésével juttatták el a rászoruló és segítséget kérő intézményekhez. A múzeum munkatársai a lakossági adománygyűjtés során is fontos tapasztalatokra tettek szert. Úgy érezték, a széles közönség nem az ő tereikben adta le hozzájárulásait, az intézményi adománygyűjtőpontot inkább a munkatársak vették igénybe, és egy környékbeli cég adta le itt a házon belüli gyűjtését. Az összegyűjtött felajánlásokat a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumba szállították, ahonnan a Baptista Szeretetszolgálat juttatta el a megfelelő helyre. A kölcsönös együttműködést jelzi, hogy az iskola által fogadott ukrán diákok számára a múzeum a nyár folyamán múzeumpedagógiai foglalkozásokat tervezett.
Az ICOM Magyarország segítségnyújtó akciója: a magyar múzeumok által adományozott csomagolóanyagok, műtárgyvédelmi
eszközök szállítása 2022. április 27-én
Fotó: Sári Zsolt
¶ Egészen más terhelést rótt az adománygyűjtés azokra a múzeumokra, gyűjteményekre, kiállítóhelyekre, tájházakra, amelyek egy-egy kisebb település egyetlen jótékonysági pontjaként kerültek fókuszba. Különösen a határ közeli intézmények mindennapjai változtak meg. A biharkeresztesi Csicsóka Tájház a Románián át érkező magyar és ukrán anyanyelvű, otthonaikat hátra hagyó menekülteknek adott gyors segítséget.
¶ Az intézményi adománygyűjtés eredményességét növelte, ha egy-egy múzeum programot szervezett a tevékenység köré, vagy egy eseményéhez kapcsolt jótékonysági akciót. A szolnoki Damjanich János Múzeum a régészet napja többnapos rendezvénysorozatába építette be ezt a kampányt, amelyen keresztül a látogatókat sikerrel szólította meg. Eredményesek lehettek a múzeumok, ha jótékonysági célú programot szerveztek, ingyenesen biztosítottak helyszínt más szervezeteknek.
¶ A kutatásból egyértelműen kirajzolódik, hogy a magyarországi múzeumok társadalmi felelősségvállalása kimagasló, a megszólalók negyede korábban is részt vett krízishelyzetből fakadó segítő akcióban. És hogy miért nem hallunk erről olyan sokat, mint például Németországban vagy Lengyelországban vagy azokon a nemzetközi konferenciákon, ahol az európai múzeumok bemutatkozásaira nyílik lehetőség? A nyilatkozó hazai múzeumok 77,5 nem kívánta PR-célokra felhasználni ezt a tevékenységét, ragaszkodva azokhoz a hagyományos értékekhez, amelyek a jótékonyságot az önzetlenséggel és a szerénységgel párosítják. Lehet, hogy ez a döntés rövid távon nem előnyös, hosszú távon azonban megtérülhet az a munka, jól jönnek azok a tapasztalatok, közösségi kapcsolatok, amelyekre a jelenkor egyik legnagyobb humanitárius katasztrófája során tettek szert a múzeumok.
¶ Mindemellett érdemes elgondolkodni azon, hogy miért olyan kevés ukrán állampolgár él az ingyenes múzeumlátogatás lehetőségével. Egyáltalán értesülnek erről a lehetőségről? Itt nemcsak arról van szó, hogy ukrán nyelvű szóróanyagon, közösségi média posztokban kapnak-e erről tájékoztatást! Talál-e olyan kommunikációs csatornát, megszólalási lehetőséget a múzeum, ahol a bajbajutottaknak elmondhatja: ma már bizonyított tény, hogy a múzeumlátogatás segít a stresszoldásban, a rekreációban. (Az állítást a kérdőív több kitöltője is
igazolta.) Többek között ezt a folyamatot gyorsíthatná fel,
ha az intézmények speciális képzéseken, tanfolyamokon vehetnének részt. Erre igény is lenne, hiszen a megkérdezettek közül 53-an jelezték szándékukat.
A Prilukij Helytörténeti Múzeum munkatársai evakuációhoz szükséges ládákat és csomagolóanyagokat kaptak a múzeumi
válságközpont partnerétől, az Ukrán Népművészet Nemzeti Múzeumától
¶ Hiányosságra utal, hogy a válaszadók közül mindössze 11 intézmény vett részt nemzetközi figyelemfelkeltő programban valamelyik közösségi média platformon. A NEMO nemzetközi gyakorlatokat összegző weboldalán a Pulszky Társaság projektjei mellett csak a Ferenczy Múzeum Vajda Múzeumban rendezett #StopWar kiállításáról olvashatunk. A március 10-én nyílt tárlat Bácsi Róbert László A szabadság gesztusai című fotókiállítását egészítette ki, fordította át egy másik jelentéstartalomba. Az új válogatás Mikhail Palinchak ukrán, valamint Hajdú D. András és Hölvényi Kristóf magyar fotográfusok felvételeit sorakoztatta fel, melyek 2022. február 24.
és március 6. között készültek Ukrajnában.20
Az ICOM Magyarország segítségnyújtó akciója: a magyar múzeumok által adományozott csomagolóanyagok, műtárgyvédelmi
eszközök szállítása 2022. április 27-én
Fotó: Sári Zsolt
¶ Hasonlóan kevés magyar múzeum aktivizálódott az olyan közösségi média projektekben, mint amelyet a kijevi Khanenko Múzeum indított. Az ICOM Magyarország ajánlásával országosan szétküldött projekt lényege az volt, hogy a világ közgyűjteményei válasszanak egy vagy több tárgyat a kijevi intézmény digitális gyűjteményi adatbázisából, majd támogatásuk jeleként a közösségi oldalaikon tegyék közzé a művészeti alkotást bemutató fotót a #StandWithUkraine, #SupportUkraine, #StandWithUkrainianMuseum, #KhanenkoMuseum hashtagekkel, valamint a Khanenko Múzeum Facebook-oldalára, illetve Instagram-fiókjára mutató linkkel. „Döntő fontosságú, hogy az ukrán múzeumok, könyvtárak és történelmi emlékhelyek hangja a lehető leghangosabban hallatszódjék, a világ minden tájáról csatlakozó kulturális intézmények pedig egységesen szólaljanak meg, kifejezve szolidaritásukat. Csak így tudjuk megmenteni a világörökség ránk eső részét a barbár pusztítástól” – áll a felhívásban.21
¶ Ahogyan a nemzetközi példák esetében is érzékelhető volt,
az internetes kultúra, a digitális világ az egyik legfontosabb fóruma az együttműködéseknek, a segítségnyújtásnak. Kevés szó esik arról, hogy a háború során a múzeumépületek, a műtárgyak, az ott dolgozók mellett a digitalizált adatok is
veszélybe kerültek. Ezt ismerte fel az Országos Széchényi Könyvtár, amely webarchiválási feladatkörének keretében 2022. február 21. óta folyamatosan menti az orosz–ukrán konfliktus, majd háború híreit. Tekintettel arra, hogy a háború miatt a kárpátaljai magyar nyelvű vagy vonatkozású digitális kultúra elérhetősége, sőt akár megmaradása is veszélybe kerülhet, a nemzeti könyvtár kiemelten kezeli e webtartalmak archiválását – a korábbinál szélesebb körben, nagyobb mélységben és gyakorisággal. A begyűjtött tartalmak egy részét – a jogi lehetőségek függvényében – nyilvánosan is elérhetővé teszi, a többi pedig az OSZK hálózatán belül megtekinthető és kutatható. A metaadatok minden esetben nyilvánosak. Az eddigi webaratásokat kiegészítik egyéb online források, elsődlegesen a közösségi média vonatkozó tartalmaival.
¶ A számos pozitív kezdeményezésről szóló információ mellett a magyar múzeumokat érintő online kérdőíves kutatás adatközlői a jövőről való kritikus gondolkodásról sem feledkeztek meg. A válaszadók jelentős része szóvá tette, hogy a kezdeti jó tapasztalatok ellenére sok helyen alábbhagyott a lelkesedés. Ahogy egyre kevesebb szó esik a médiában a menekültkérdésről, csökken az adományozási kedv, abbamaradt a gyűjtés, holott az ukrajnai múzeumok, munkatársaik és látogatóik számára még nem ért véget ez a rettenetes küzdelem. Igaz, Magyarországon is egyre nagyobb nehézségekkel néznek szembe az állampolgárok, de továbbra is nélkülözhetetlen a támogatásuk, hiszen Ukrajna történeti, művészeti öröksége is részét képezi közös, globális örökségünknek.
A cikkírást megelőző anyaggyűjtés 2022. július 30-án zárult.
Jegyzetek
[1] icom.museum/en/news/statement-russia-invasion-into-ukraine/.
[2] icomhungary.hu/hu/node/68.
[3] Bereczki Ibolya: „Kétszer ad, aki gyorsan ad, és többször, aki jól ad…” – Ajánlások múzeumi szakembereknek, rendkívüli időben, rendkívüli okból – https://magyarmuzeumok.hu/cikk/ketszer-ad-aki-gyorsan-ad-es-tobbszor-aki-jol-ad-ajanlasok-muzeumi-szakembereknek-rendkivuli-idoben-rendkivuli-okbol.
[4] magyarmuzeumok.hu/cikk/szolidaritas-ukrajnaval-es-tamogatas-az-ukrajnaban-elok-kulturalis-oroksegenek-megorzesehez.
[5] Berényi Marianna: „Falak nélkül maradt múzeum – A COVID–19-világjárvány hatása a magyar múzeumi közgyűjtemények online praxisára. PhD -rtekezés. Debreceni Egyetem, kézirat, 2021.
[6] magyarmuzeumok.hu/cikk/a-zagrabi-muzeumokat-sem-kimelte-a-foldrenges.
[7] en.unesco.org/news/twin-disasters-unesco-iccrom-and-icom-support-croatias-post-earthquake-response-cultural.
[8] ne-mo.org/advocacy/our-advocacy-work/museums-during-
covid-19.html.
[9] ne-mo.org/advocacy/our-advocacy-work/museums-support-
ukraine.html.
[10] magyarmuzeumok.hu/cikk/muzeumi-segitsegnyujtas-ukrajnanak-eddig-igy-segitenek-europa-muzeumai.
[11] Lásd a menekült kurátoroknak szóló projekt: magyarmuzeumok.hu/cikk/nemet-muzeumok-kuratori-allast-kinalnak-ukran-es-orosz-menekulteknek.
[12] icomhungary.hu/hu/node/78.
[13] Interjú a projektről: museumnext.com/article/museum-thought-leaders-urge-one-to-one-action-to-support-ukraines-museums/.
[14] jade-helicopter-243.notion.site/27462f6634994e788a63ebd503bddf14?v=9cf968ffa8e045a6ba5be591de9447c2.
[15] Interjú az alapítókkal: hyperallergic.com/719347/this-group-is-helping-museum-workers-in-ukraine/.
[16] muzeumstat.hu/hu.
[17] A grafikonok a kutatáshoz készült gyorsjelentésben tekinthetők át: magyarmuzeumok.hu/cikk/igy-segitenek-a-magyar-muzeumok-
a-haboru-idejen.
[18] A grafikonok a magyarmuzeumok.hu oldalon lesznek
elérhetők.
[19] youtu.be/WwVS5u3L2ME.
[20] magyarmuzeumok.hu/cikk/stopwar-fotokiallitas-ukrajnaert-
a-szentendrei-ferenczy-muzeumi-centrumban.
[21] magyarmuzeumok.hu/cikk/osszefogas-az-ukran-kulturalis-oroksegert-a-khanenko-muzeum-kerese.